Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
1983. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászságból Budafokra Nagyüzem a jászberényi pincészetben Az országban 159 ezer hektáron szüretelik a szőlőt. A jászsági homok művelői éppen egy hónapja láttak hozzá a betakarításhoz. Az idén valamennyi vidéken a helyi sajátosságokhoz igazodva határozták meg a szüret kezdetét. Erre az intézkedésre elsősorban a borok minőség- javításának érdekében volt szükség. A szüret megkezdésével egyidőben, szeptember 19-én érkezett feldolgozásra az első szőlővel teli szállítmány a Pest megyei Pincegazdaság jászberényi kirendeltségéhez. Azóta naponta 9 órán át folyamatosan veszik át a szőlőt Jászberény mindkét termelőszövetkezeFogadógaratba ürítik a szőlőt tétől, a jászjákóhalmi és jászfényszarui Békétől, valamint a jászdózsai Tarnamen- ti Tsz-től. A közös gazdaságok saját járműveikkel, de a pincegazdaságtól kölcsön vett billenőkádakkat szállítják a bornak való fajtákat. A 265 hektárnyi szőlőterületről eddig mintegy hét és félezer mázsa érkezett a herényi feldolgozóba. E nagyüzemek a Tápió-jászsági Szőlő- és Borgazdasági Társaság tagjai, amely a biztonságos értékesítést szavatolja számukra. A gazdaságok által beszállított szőlőből készített bor árából a termelő- szövetkezetek a gazdasági, év Végén visszatérítést kapnak a Mintát vesznek a jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet tehergépkocsijáról társaságtól. A jászberényi pincészet a nagyüzemeken kívül mintegy félszáz kistermelővel áll szerződéses kapcsolatban. A beérkezett szőlőt súly és cukorfok szerint veszik át a termelőktől. Préselik, majd erjesztik — alapbort készítenek belőle, amelyet tartály- kocsik további feldolgozásra Budafokra szállítanak. A feldolgozás során visszamaradt szőlőkocsányt trágyázásra használják fel, a szőlőtörköly azonban még értékesítésre vár. Ebben az esztendőben jó termést szüretelhetnek és dolgozhatnak föl a Jászságban. Várhatóan 1350 tonna szőlő érkezik a jászberényi feldolgozóba, amelyből mintegy 9 ezer hektoliter bor készül. Egyszerre 60 mázsa szőlőből sajtolja ki a mézédes mustot a horizontálprés A faszegtől a fröccsöntésig Hétféle termék, saját mintabolt — Új üzemcsarnok épül A karcagi Cipőipari Szövetkezet 1945. május elsején kezdte meg működését. Az alakulás első esztendeiben a negyven egynéhány dolgozó faszeges férfi- és női lábbeliket készített, hagyományos módon, kézi munkával. Az eltelt évtizedek folyamán bekövetkezett fejlődés nem szorul különösebb bizonyításra. A cipőipari szövetkezetben ez idő szerint százötvenen dolgoznak, a termelést számos gép segíti. A faszeges talpakat a ragasztás és a fröccsöntés váltotta föl. A részlegek között a cipőgyártó a legnagyobb, itt hetven-nyolcvan dolgozó készíti a különböző fazonú és méretű lábbeliket. A csizmarészleg lovagló- csizmái nyugatnémet kivitelre készülnek, az export azonban a nyugati cég ne1 hézségei miatt ebben az esztendőben abbamaradt. Jelenleg gör- és műkorcsolyákhoz használatos speciális cipőket, illetve méretes lábbeliket gyártanak. A bedolgozó részlegből fapapucsok kerülnek piacra, a szakcsoport tagjai pedig különféle papucsokat és sarukat készítenek. A gyártáshoz szükséges anyagokat közvetlenül szerzik be a TEK-vállalatoktól. Az ellátás egyenletlenségei a karcagi szövetkezetben is éreztetik hatásukat. Az üzemből hagyományos és modern vonalú lábbelik egyaránt kikerülnek, a fogyasztók változó igényeinek a mo- dellrészleg igyekszik megfelelni. A szövetkezet a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sikerrel szerepelt. A karcagi cipészek saját mintabolttal is rendelkeznek.. Munkaerőgondjaik nincsenek, szakmai utánpótlásukról gondoskodnak, jelenleg tizenkét tanulót oktatnak. Az elmúlt esztendőben száztizennyolcezer pár lábbelit gyártottak, az árbevétel elérte a negyvenkétmillió forintot. Az idén 145 ezer pár lábravalót készítenek Karcagon, a hétféle lábbelit előállító szövetkezet 43 és fél milliós árbevételt (ezen belül kilencmilliós nyugati exportot) tervezett, amelyet várhatóan el is ér, hiszen kapacitása teljesen le van kötve, olyannyira, hogy a következő évbe is folyamatos megrendelésekkel ellátva lép majd át. Ez év elején kezdték meg egy új üzemcsarnok építését, amely várhatóan decemberig elkészül. A beruházás tizenhárom millió forintba kerül, elkészültével gépekre hat, forgóeszközökre pedig ötmillió forintot költenek. Az üzemben korszerű tűző- és aljmegmunkálásra nyílik lehetőség, s csaknem ötven százalékos növekedésre számítanak a termelésben. Az új csarnok fölépülésekor a jelenlegi mostoha szociális körülmények megszűnnek, hiszen megfelelő fürdő-öltöző és más helyiségek is helyet kapnak a beruházásban. Energiánk az ezredfordulóig Kombinatív energiapolitikai stratégia... A legkülönbözőbb helyeken ma is gyakran elhangzik ez a fogalom. Ilyenkor sokan felkapják a fejüket, még mindig nem egészen értve, mi rejlik a három szó mögött. Miért kombinatív például? A szakemberek válasza egyértelmű: az ismert események miatt aligha célszerű olyan energiapolitikát követni, amely egyetlen energiahordozóra épít. S mivel a kőolaj a legdrágább, annak felhasználását kell mérsékelnünk. Vagyis — növelve a kőolaj feldolgozottsági fokát — kevesebb barna aranyat tüzelünk el az erőművekben. Ezzel egyidejűleg előbb földgázzal váltjuk fel az energetikai felhasználású folyékony szénhidrogéneket, majd — ez már a következő lépés — az igényeink mind nagyobb hányadát fedezzük szénnel. Ami pedig a távlatokat illeti: a jövőben kizárólag széntüzelésű hőerőműveket, illetve atomerőműveket építünk. Földgázt kapott 13 település Egy nagyon fontos összetevőt kivéve, ez a kombinatív energiapolitikai stratégia —• dióhéjban. A kezdeti eredmények közé sorolható, hogy már 1981- ben elértük az eredetileg 1985-re tervezett 26 millió tonnás szénkitermelést, tavaly pedig szénbányászaink 70 ezer tonnával már túlszárnyalták ezt a mennyiséget. Földgázból az ugyancsak 1985-re előirányzott 6 milliárd köbméterrel szemben már 6 és fél milliárd köbméter volt a tavalyi teljesítmény. Mindennek köszönhetően 1982-ben végül is 2 millió tonnával kevesebb kőolajat égettek el az erőművekben, mint 1978-ban: ennek értéke meghaladta a félmillió dollárt. S persze az sem elhanyagolható körülmény, hogy az előbbiek következtében nagymértékben felgyorsulhatott a lakossági földgázbekötések üteme is. A jelenlegi, vagyis a hatodik ötéves tervben eredetileg csak Pécs bekapcsolása szerepelt. Tavaly viszont mégis további 13 nagyközségben, kisvárosban kezdődött meg a földgáz bevezetése. Az esztendő második felében pedig újabb 30 település nyújtott be pályázatot a bekötésre: ezek esetében is a megtakarítható olaj mennyiségétől, illetve a költségekből vállalt önrészesedés mértékétől függően született meg a kedvező vagy éppenséggel elutasító döntés. Mint ismeretes, több Szolnok megyei település pályázatát kedvezően bírálták el. Valószínű, hogy a következő. vagyis a hetedik ötéves tervben a főváros, valamint Győr és Miskolc egyes területein széntüzelésű fűtőerőművekkel váltjuk fel a jelenlegi kőolajra alapozott lakótelepi távfűtő rendszereket. Az ehhez szükséges több- let-szénmennyiség a folyamatban levő eocén-program révén teremthető elő. A már ma is szenet adó két eocén-bánya, Márkushegy és Nagyegyháza mellé 1985-ig várhatóan Mány és Lencsehegy csatlakozik, s ezeken a helyeken is megindul a kitermelés. Hol építsünk új erőmüveket? Az új stratégia másik meghatározó eleme a Paksi Atomerőmű. A tavaly decemberben üzembe helyezett első, 400 megawattos blokk mellé még további három épül: ez az 1760 megawatt, valamint az egyébként magyar beruházási hozzájárulással épített — szovjetunióbeli hmelnyickiji atomerőműből származó 400 megawatt importenergia, mai számításaink szerint teljes mértékben fedezi villamos- energia-felhasználásunk 1990-ig várható növekedését. A Paksi Atomerőmű későbbi fejlesztése során már ezer megawatt teljesítményű blokkokat lesz indokolt építeni, ezért — energiaigényeink lassúbb növekedése folytán — ennek az újabb létesítménynek az üzembe helyezését legföljebb a kilencvenes évek közepére érdemes tervezni. A leendő új szénbázisú erőművek gazdaságossági vizsgálataiban pedig elsősorban a bicskei telepítést, illetve a Mátra és a Bükk lábánál felkutatott hatalmas lignitvagyont veszik figyelembe. Energiatakarékos iparszerkezetet A kombinatív energiapolitikai stratégiának tehát a hazai erőforrások mind intenzívebb hasznosítása a'legfőbb célja. S még valamit: mérsékelni kell az energiafelhasználást. Magától értetődik, ez a legtöbb esetben nem abszolút csökkentést jelent. Egy koncepció felülvizsgálatáról van szó. Néhány esztendővel ezelőtt még természetesnek tartottuk, hogy tízévenként megduplázódnak a villamos- enérgia-igények. Ma viszont már legfeljebb ötvenszázalékos növekedést tartunk megengedhetőnek. ennyi idő alatt. Ezt a célt persze csak akkor lehet elérni, ha a nemzeti jövedelem minden egyszázalékos növekményéhez legfeljebb 0,5 százalékos többlet-energiafelhasználás társul. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: vajon nem fogja-e vissza az ipar fejlődését az ilyen szigorú energia- politikai stratégia? A szakemberek válasza egyértelmű: nem. Csak energiatakarékosabb iparszerkezetet kell kialakítani hozzá. Amint tudjuk, már ez is megkezdődött —, de ez már külön téma. J. S. Vidám felvonulás Hagyomány, hogy szeptember—októberban különböző ifjúsági rendezvényekre kerül sor, a megyében, vidám hangulatú bemutatókra, élénk szellemű eszmecserékre (Tiszaligeti napok, kisújszállási ligeti napok stb.). Az őszi szolidaritási hónapban megyénk ifjúsága is gyakorta hallatta hangját az említett rendezvényeken. A KISZ városi bizottságának, valamint társszerveknek a szervezésében például Karcagon is megmozdultak a fiatalok, s az október elején zajló ifjúmunkás és honvédelmi napok eseményeinek sorában békenagygyűlésen emelték fel szavukat a rakéták nyugat-európai telepítése ellen, a béke ügye mellett. Impozáns fáklyás felvonulás előzte meg tiltakozó gyűlésüket, s forró hangulatú kultúrműsor zárta az október 7-i, múzeumparki eseményeket. Sokak számára emlékezetes marad a városi szüreti felvonulás is (képünk itt készült) majd a szüreti bál, továbbá az a vitanap, amelyen Karcag különböző üzemeinek fiataljai találkoztak a hozzájuk látogató újságírókkal, s váltottak politikai kérdésekről gondolatot. A példás összefogással megrendezett ifjúmunkás és honvédelmi napok a karcagi KISZ-esek izgalmas, mozgalmas, látványos és gondolatgazdag seregszemléje és eszmecseréje volt.
