Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

1983. OKTOBER .4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A tervek szerint október 10-ig dolgoznak a szárítóberendezések a jászberényi dohánybeváltóban. Az idén mintegy 600 tonna száraz dohány felvásárlására kötött szerződést az üzem a termelőszövetkezetekkel és kistermelőkkel Fotó: F. T.

„Anyu, kertes házat akarok!”

A sokemeletes lakótelepi házakat nézive, gyakran eszembe jut, mennyire szerettem gyerek lenni — falun. Fölfedezni az álmodó Tisza-partot, az ártéri erdő dús lomibú fáit, a kövér levelű fűvel benőtt töltésoldalt, a kertek alatt szalmasárgán ringó búzatáblákat. A sokemeletes házakat nézve az is eszembe jut, vajon szeretnék-e lakótelepi gyerek lenni?

I

Kisújszálláson, a Szabadság téri lakótelep 1-es épületének második emeletén Fodor Kálmánék ajtaján kopogtam be. Délelőtt volt, csak az asszonyt és a másfél éves Melindát találtam otthon. Az anya dolgozott, Melinda a rácsos gyerekágyból nézegetett kifelé.

— Nemrégen tettem be az ágyba — szabadkozik az asszony. — Ha nyugodtan akarok dolgozni, muszáj berakni az ágyba. Ott nem borítja magára az edényeket, nem szed szét semmit.

A nagyobbik gyerek, a hatéves Attila most óvodában van.

— Nem is bánom — mondja az anya. — Ha délután hazajön, jobban elmegy az idő, mintha egész nap itthon lenne.

Attila I

és a teknöcök

— Hol szoktak játszani a gyerekek?

Az asszony körbemutat a 47 négyzetméteres, másfél szobás lakáson.

— Hát itt nemigen van hely. Arra meg egyáltalán nincs, hogy idéhívják a barátaikat. Legtöbbször a közeli játszótérre megyünk le. Ott lehet hintázni, libikó- kázni, a csúszdán csúszkálni vagy a homokozóban játszani. Csak az a „szépséghibája” a dolognak, hogy az egyik szülőnék mindig a gyerek sarkában kell lenni. Vasárnap kimegyünk az áliomás melletti ligetbe, ott szaladgálnak, bújócskáznak. A tanács épülete előtt van egy kis medence, a vízben teknősbékák úszkálnak, azokat nagyon szereti nézegetni a fiam. Nyaranta elmegyünk a nagymamámhoz, ők kertes házban laknak. Ott van az én fiam mesebirodalma. Imádja az állatokat. Ha tehetné, kutyát, macskát tartana a lakásban. Amikor eljövünk a nagymamától, mindig ugyanazt mondogatja: „Nem akarok hazamenni Nem szeretek otthon lenni” Aztán meg azzal nyaggat, hogy vegyünk kertes házat. De erre nincs pénz.

A lakótelep játszóterén most csönd van és nyugalom Egy kismama ül a pádon és aprócska gyermekére vigyáz.

A tanácsháza melletti lovasszobor büszkén emelkedik a fák fölé. A szobor előtt szökőkút, körötte kis medence. A szökőkút csöve köré rakott köveken három teknősbéka napozik. Attila kedvencei.

Srácak a téren

A mezőtúri 2. sz. általános iskola három osztályában (ötödik, hatodik, hetedik osztályok) négy olyan tanulót találtam, akik lakótelepen élnek. Csala Ferenc a Rákóczi úton kétemeletes házban lakik, Takács Anett az ifjúsági lakótelepen, 3 emeletes házban, Domokos István és Rudolf Brigitta otthona a Szabadság téren, négyemeletes házban van.

— Ott, áhol mi lakunk — kezdi Domokos István — közel van a játszótér. A kisebb gyerekek ott szoktak hintázni, meg a homokozóban játszanak. De én már hetedikes vagyok, inkább focizni szeretnék, de nincs hol. így hát leülünk egy padra a ba- rátáimmal és beszélgetünk. Szeretek biciklizni, a varosban szoktam bringázni'. Jó lenne tollaslabdázni is, de erre sincs hely. Szerencsére az iskolában teniszezhetek, a Szabó Lajos SE-ben játszom.

Mindannyian laktak már korábban — kisgyermekkorukban kertes házban. Sőt, Rudolf Brigitta azzal kezdi a mondanivalóját, hogy ők valószínűleg családi házba fognak költözni.

. — Ott se sokkal jobb — jegyzi meg Takács Anett — Ott is csak akkor lehet játszani, sportolni, ha barátokat hív az ember. Egyedül nem lehet semmit sem csinálni. Barátokat meg akkor is hívhat az ember, ha lakótelepen lakik, legfeljebb nem a lakásban üldögélnek, hanem lemennek a térre. A lakótelepen több a gyerek, mint egy olyan utcában, ahol családi házak vannak. Itt jobban lehet játszó-beszélgetőpartnert találni.

Persze, azért, fejezi be mondókáját, ha lehetne ő . is szívesen költözne kertes házba.

Csala Ferencék házát épp most újítják fel, ezért a környéken nemigen lehet focizni. Feri és barátai a Hunyadi út melletti földútra járnak szabad idejükben, ott rúgják a labdát.

— Mi, a nagyobb gyerekek még csak megvagyunk' valahogy, a kisebbeknek rossz.

— mondja Domokos István.

— Sokszor látom őket, hogy kergetőznek, szaladgálnak a Jépcsőházban, a ! felnőttek, persze, elzavarják onnan őket.

— Nálunk, a ház pincéjében van egy pingpong-terem

— meséli Takács Anett. — De az az igazság, hogy a legtöbb lakóházban nem alakítják át az üres helyiségeket, a pincét.

— Szívesen járnátok mosókonyhából átalakított klubba, játékterembe? — kérdezem.

— Miért ne? — vágja rá Domokos István. — Otthonossá lehet tenni a mosókonyhát is. De ezeket a helyiségeket általában másra használják. Az L alakú házban is van például egy mosókonyha, amit bérbe adtak, és parkettát tárolnak benne.

Szolnokon a Széchenyi

Szolnok, Széchenyi lakótelep, délután fél hat. A hatalmas betonházak közötti tereken, utcákon — ameddig a szem ellát, felnőttek és gyerekek. A kis nebulók ker- gefiőznek, a homokozóban túrkálnak, hintáznak, pingpongoznak, vagy ücsörögnek és beszélgetnek. A lakótelepen mintegy 13 ezer ember él, körülbelül 4500 gyerek. A lakótelepen eddig öt játszótér épült, (Egy játszótérre kilencszáz gyerek jut!) De a gyerekek többsége nem is megy a játszótérre. (Nem is fémének el.) A házak között, a betonutakon szaladgálnak. Az ittlakók ismerik ezt a szokást, és a hazatérő autósok szinte lépésben hajtanak, mert soha nem lehet tudni, honnan ugrik elő egy gyerek. A lurkók kedvelt játszóhelye az Orosz György úti óvoda udvara, ahol ötletesen faragott játékokon hintázhatnak, mászkálhatnak, este vaey hét végén. Szerencsére az óvoda kapui nincsenek zárva hét végén sem.

A piros iskola mellé szabadidő-parkot terveznek. A park elsősorban a sportolni vágyóknak ad majd helyet. De a lakótelep adottságai még ezzel sincsenek teljesen kihasználva. Meg kell találni a módját, hogy gyerekeinknek a panelházak között is több játszóhelyet, teret biztosítsunk.

IPaulina Éva

áru kétmilliárdért

Interker börze

In tér kér börze kezdődött tegnap az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi út 57.- sz. alatti bemutató házában. Az Országos Piackutató Intézet ezúttal 20. alkalommal rendezte meg a vállalatok feleslegessé vált anyagainak, alkatrészeinek, gépeinek, berendezéseinek .kiárusítását”, amely jó alkalom az elfekvő készletek értékesítésére.

Az eladók — a korábbi börzékhez hasonlóan — most is mintegy 2 milliárd forint értékű vaskohászati, építési ési szerelési anyagot, gépet, műszert, gép- és járműalkatrészt, szerszámot és kötőelemet ajánlanak megvételre. A vásárlóknak katalógus is rendelkezésükre áll, segítve a tájékozódást, a megfelelő áruk kiválasztását. A tapasztalatok szerint ugyanis a börzén általában a felkínált készletek mintegy 10 százaléka talál vevőre, az anyagibeszerzők viszont a katalógus alapján a későbbiekben is felkeresik az eladókat.

A huszadik Interker börze október 10-ig, naponta 10— 15 óráig várja az érdeklődőket.

Környezetvédelmi

tanácskozás

Magyar, jugoszláv és osztrák kutatók részvételével háromnapos környezetvédelmi analitikai tanácskozás kezdődött tegnap Szombathelyen. A három ország szakembered, akik a környezet- és természetvédelem hatékonysága érdekében foglalkoznak a levegő, a víz és a talaj szennyezettségi szintjének vizsgálatával és mérlegével, évente a vasi megye- székhelyen tartják meg tapasztalatcseréjüket, az idén immár a tizedik ilyen konferencia színhelye Szombathely.

IKeddi jegyzetünk |

_____

V

igyázat,

robbanásveszély!

Négy évtized után még mindig kísért a háború! Lövedékek, gránátok, robbanószerek kerültek elő. Ilyenekről Jászberényben évenként körülbelül tíz bejelentés érkezik a tanácshoz. Eke fordítja ki a földből, bontáskor találnak rá a falba fúródva, markoló emeli ki csatornaépítéskor. Szóval együtt „élnek” velünk — ott vannak a lakásunkban, ott szunnyadnak a maggal a hó alatt, meghúzódnak az árokpartokon.

Különösen a gyerekeikre veszélyesek ezek a szerkezetek. Jászberényben az utóbbi tíz évben nem volt ebből baleset, de minden harminc—negyven éves ember tud egy-egy gyerekkori történetet fegyver, lőszer, gránát találásról. Nem egy közülük tragédiával végződött.

A negyvenes évek második felében útón-útfélen beléjük botlott az ember. Kosárral hordták, be a tűzoltóságra. Ott összegyűjtötték és egy heti „anyagot” egyszerre felrobbantottak. Később, ahogy gyérült a számuk, tűzszerészek vették át szerepüket. A Pelyhesparti lakótelep építésekor, tíz évvel ezelőtt rengeteg lövedéket, gránátot fordított (kíi a gép a mélyből. Abban az időben heteket kellett várni még a tűzszerészekre, mert az országban sok volt a dolguk. Most néhány nap múlva helyszínen vannak.

Négy évtized után sokan még ma sem tudják, mit kell tenniük, ha egy tojásgránátnak koccan az

ásó. Piszkálják, nézegetik, tisztogatják, kézről-kézre adják. Pedig minél rozsdá- sabb, annál kiszámíthatatlanabb. Hagyni kell a helyén, ahol volt eddig háborítatlanul, és azonnal értesíteni kell a tanácsot. A tanács körbe keríti, kirakja a figyelemfelhívó táblát és kihívja a hadsereg tűzszerészeit. Sürgős esetben telefon értesítésre is jönnek.

Most a nyáron, egy szombaton, idős ember jelent meg a városi tanácson és táskájából egy újságpapírba csomagolt gránátot vett elő. Az ügyeletes egyszerre kapott a fejéhez és a telefonhoz. Nemrégen történt, hogy talán a tyúkok kapir- gáltak elő a Zagyva-parton egy lövedéket. Hamarosan nylon szalagos korlát vette körül, no meg persze egy csapat gyerek. Egy derék apuka, hogy megelőzze á bajt, bement a tiltott helyre és a Zagyvába dobta a lövedéket. Az iszap úgy elnyelte, hogy azóta se találták meg. Egy valaki, hogy biztonságban legyen a kukorica gránát, a pincéjébe vitte. Izzadság cseppeket törölgetett le homlokáról a tűzszerész, mire biztonságba helyezte a szállításra alkalmas homokkal telt ládájában.

Beszélik most is, hogy hol van még döglött akna az utca közepébe fúródva, vagy a Zagyva medrében elsüllyedve, de hány van még, amiről senki se tud.

Vigyázni kell! Valamikor emberpusztító céllal érkeztek- . ■

— lukácsi —

Kereskedelmi őrjárat falun

Mi kapható helyben őszre, télre?

Hideggel köszöntött ránk az október. Kell a kabát, az őszre való cipő, s meleg alsóholmi után is sokan az első hideg napokon néznek. Hol, mit vásárolhat a falusi ember, aki ráadásul helyhez kötött, se munkája, se tehetősége nem engedi, hogy Szolnokra, Pestre, vagy Jászberénybe utazzon egy pár cipőért, meleg pulóverért. Megkértük munkatársainkat, nézzenek szét három falusi boltban. Mi van, mi nincs ami a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelő.

* * *

Tiszaderzsen „méreten aluli épületben” kapott helyet a ruházati és a vasibolt. A furcsa párosítás oka a helyhiány. De Nyikos István, az üzlet vezetője és a falu lakói már kibékültek ezzel. Csak a bolt méretei akoznak gondot. A ruházati rész raktára a szekrény mögött van; másfélszer két méter. Pedig a választékhoz, az áruskálához hely is kellene. Ottjártunkkor mindenfelé hatalmas dobozok tornyosultak. Az őszi szövetkezeti napokra érkező árunak már nincs helye a polcokon. Konfekciót nem tarthat a bolt, cipőt úgyszintén. Van gyermekcipő egész évben és papucs is, most, a vásárra érkezett sok olcsó, „munkába járó” cipő. — Helyi igénynek megfelelően, — mondta az üzletvezető. Hiszen Tiszaderzsen a vásárlók azzal kezdik, mennyi az ára.

Nyikos István felesége is a pult mögött áll. Panaszkodik, nem kapnak fehérneműt, kicsi a választék. Van azonban méteráru, kelendő is: újabban sokan varrnak maguknak. Jó az ellátás bébi és gyermekruhából, pulóverekből, blúzokból. Az egyik

vásárló szerint Tiszafüreden se sokkal nagyobb a választék ezekből a cikkekből. Csak a hely szűk. Rossz a világítás, mert az elavult hálózat 40 wattosnál erősebb izzót nem bír el. Hamar sötétedik. Szerencsére a választékkal elégedettek a folyton elégedetlen derzsiek.

* * * *

A 3300 lakosú Jászjákó- halma, Jászberény és Jászapáti között félúton fekszik, mindkettőhöz sűrű autóbusz- járat köti. Mintegy félezer eljáró dolgozóját főleg Jászberény foglalkoztatja, ök a napi és a nagyobb vásárlásaikat is ott intézik. A helyi ruházati bolt nem képes a két nagyobb szomszéd áruházaival konkurrálni, de nincs is szándékában.

Hétszáznegyvenezer forintos szigorúan behatárolt készlete nem engedi meg, hogy öltönyöket, kabátokat és női készruhákat árusítson. A helyi igényeket azonban alsóruházati cikkekből, ingekből és kötöttáruból bőségesen ki tudja elégíteni az év minden szakában. Nem kell utazniuk a jákóihal- miaknak gyermekruháért, cipőért, alapvető őszi, téli ruházati cikkekért sem. Olcsóbb áru és utolsó divat szerinti pulóverek, blúzok sorakoznak a polcokon.Gazdag választék van idén csecsemőruhákból, ^ még import áruk között is válogathatnak a kismamák.

Az Egyesült Jászsági Áfész egyik legjobban gazdálkodó ruházati szaküzlete a jákó- halmi. Szolnokról, Budapestről, Békéscsabáról, Szegedről érkezik áru a boltba, havi átlagos 370 ezer forintos forgalmával túlteljesíteti a tervét. A kiszolgálás szívélyes, híre túlnőtt a falun.

Az alacsony jövedelmű vásárlók mellett sűrűn benéznek az üzletbe a Pestre járó igényesebb vevők is. Érdemes, mert Pál Józsefné üzletvezető mindig tart valami érdekességet, ritkaságot, amiért még Berényből is kijárnak.

* * *

Cipőellátással nincs gond. Martfűn a Tisza Cipőgyár mintaboltjában magasszárú bébicipőkből a gyár termékeit veheti meg a vásárló 109 és 110 forintért. Télre a közkedvelt téliesített Tisza gumicsizmáit vásárolhat ják meg a szülők sárga, piros, kék és fekete színekben. 23-tól 27-es méretig 127 forintért. Ez a termék 40-es nagyságban is kapható. Női téli csizmákból olyanok is vannak a polcokon, amelyek nyugati exportból maradtak vissza.

Férfiaknak is van csizma, vékony béléssel 500-tól 600- ig és műszőrmebéléssel 650- től 850 forintig.

Annál nagyobb a gond. az IKV ruházati , boltjában. Hiánycikk a gyerek alsónemű, a bébi tipegő, a gyerek pamutzokni, s egészen 10 éves korig hiányzik a kötött pulóver. Mondják, az őszi-téli holmi még. ezután kerül az üzletekbe.

Tavaly nem volt fcébiano- rák, s a bolt vezetője nem tudja, hogy az idén lesz-e. Van azonban téliesített steppelt gyerek-eevüttes, mérettől függően 463 forinttól 530 forintig. Minden számban kapható gyermek harisnya- nadrág, akrill anyagiból. A fázósabb nők flanell ágykabátot is vásárolhatnak, a férfiak pedig téli pizsamát 460 forintért minden méretben találnak a boltban.

Az őszi és téli kabátok csak később érkeznek az üzletbe, ezért az október eleji vásárlók várakozni kényszerülnek.

— SZ. I. — L. P. — N. S. —