Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 30. 4 r ICsaládi magazin Kérjük szélesre tárni az ablakot! Fűtés és egészség A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett „komfortérzetet” biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, több-kevésbé egyen­letes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, és égéster­mékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. A fakanál bálja Bálba megy a Fakanál, Egész éjjel meg se áll: Pörög, forog sebesen, Majd feldúl a táncterem. Szikrát vet a csizmája, A döngölőt úgy járja. Kurjongat a Fakanál: „Nem volt még itt ilyen bál! — Egy csapravert hordó bor Jut neked, ha szomjazol. Ha az éhség már gyötör. Jár neked egy sült ökör! — Perdülj, fordulj kecsesen, Vár vissza a táncterem! Hajnalig szól a zene — Meg ne álljon senkise! — Grizestészta. bableves, Nem törődöm veletek! Odakozmál az étel?! Más baja ez ma éjjel! — Szaft ma rólam nem csorog —, Jobb mulatságot tudok!” — így ordít a Fakanál, Lába közben táncot jár. így éri a napkelte, Hazaszalad már erre. Fiók mélye várja őt, Megfáradt korhelykedöt. Álmában is motyogja: „Nem volt ilyen bál soha". Kongathatják a delet, A Fakanál szendereg. — De egy kéz megragadja De egy hang fölriasztja: „Perdülj, fordulj, légy sebes! Keverd meg a bablevest!” Betűdominó M Á R F N_ C N O L E_ E R Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű fel- fűteni, az elsősorban rendel­tetésétől függ. A szokványo­sán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószo­bák, irodák, hivatali helyisé­gek hőmérsékletét tehát en­nek megfelelően kell beállí­tani. Ahol a dolgozók meg­erőltető fizikai munkát vé­geznek, ilyen hőmérsékletnél már kimelegszenek, megiz­zadnak. Műhelyekben, szere­lőcsarnokokban és hasonló munkahelyen ezért 12—18 C-fok közötti hőmérséklet látszik; ideálisnak. A fürdő­szobákban és a zuhanyzók­ban körülbelül 24 C-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. Mindannyian észrevesszük, hogy nagy melegben köny- nyen elbágyadunk, elálmoso- dunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megiz­zadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőhá­zon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így köny- nyen megfázhatunk. Így érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosz­tás. A lakószoba fűtése pél­dául akkor jó igazán, ha * egyes pontjai között a hőkü­lönbség nem több, mint 2—4 C-fck, a hőmérséklet napi in­gadozása pedig nem haladja meg a 3—6 C-fokot. Az em­lített követelményeknek a központi, az etázs és a táv­fűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabá- íyoz(hatók, helyes üzemelte­téssel ezek is eléggé egyen­letes hőelosztást biztosítanak. Cseréplkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteoroló­giai tényezőktől függetlenül — folyamatosán megfeleljen a „komfortklíma” követelmé­nyeinek. A térbeli hőelosztás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig mele­gebb van, mint a szoba tá­volabbi sarkában. Kedvező wiszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával ezért a hőmérséklet napi in­gadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan fel- melegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tar­tózkodásra szolgáló helyisé­gek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttér­be szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 C-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelen­levő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszá­razság, a Iköhögési inger és a szomjúságérzés. Ez elsősor­ban a gőzzel üzemelő köz­ponti, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos pá­rásító készülékkel vagy egy­szerűen kevés víz folyamatos páQologtafásával lehet rajta segíteni. Központi, etázs- és távfű­tésnél káros égéstermékekkel gyaikorlatilag nem kell szá­molni. A kályhák használa­takor viszont nagyon lénye­ges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek I maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — tüzelőanyagtól füg­gően — megadott időközön­ként tisztítani kell. Ugyan­ilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olaj­kályhákat és a gázkonvekto­rokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt, fűtött helyiségekben elöbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő össze­tétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid­tartalom. az emberek bőré­ből, ruhájáról, valamint használati eszközökről kü­lönböző szennyező anyagok körűinek a légtérbe. A leve­gő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodjunk. Dr. Katona Edit VÍZSZINTES: i Tóth Árpád Október című Versének első két sorát idézzük (zárt betűk: A. H. G. K). 13. Férfinév. 14. Plusz. 15. Hely határozó. 16. Sátor rész­let! 17. Mosogatószer márka. 19. Vízi átkelőhely. 20. Einsteinium. 21. Cigarettázik. 23. Vele megy lefelé. 26. Atmoszféra röviden. 27. öv:zet. 29 Irattárba helyez. 30. Gabona nyaláb. 31. Ritka női név. 33. KPM. 34. Elvisel. 35. Szabadtéri fürdő. 36. Az IKV elődje. 37. Magad. 38. A toll művésze. 39. Angol világos sör. 40. Nem rugalmas. '42. Latin és. 44. Kevert mén! 46. A telet valahogyan, valahol tölti. 47. Gratulálni kezd! 48. Mintául szolgáló írott szöveg. 52. Rag. -ve párja. 53. Kötőszó. 54. Nap­szak. 55. Sporteszköz. 56. Váro­sunk. 58. Szerelem istene az ókori görög mitológiában. 60. Vegyjele: Cl. — 62. Friss. 63. Tullium. 64. Görög betű. 66. . . . regénye (Gárdonyi). 67. Fest. 70. Cirógat. 72. pléd. FÜGGŐLEGES: 2. Víz hatásá­ra levált. 3. Tova. 4. Dob. 5- Férfinév. 6. írógépen ír. 7. Sil- bak. 8 Ifjúsági lapunk betű­jele. 9. Stramm. 10. Rágcsáló állat. 11. Kicsinyítő képző. 12. Sajátos mód, ahogyan valaki az életét éli. 16. Az idézet folyta­tása (zárt betűk: Z. T. S). 18. Az idézet befejező része (zárt betűk: C. E. É). 22. Finn tó. 24 Közép-európai Kupa. 25. Idegen Sámuel. 26. A. £. B. 28. Riadó. 30. Kibújtak a tojásból a csirkék. 32. Névtelen. 34. Ki­húz a bajból. 41. REÁ. 43. Ro­zoga. rossz jármű. 45. Méltónak bizonyul valamire. 46. Pucol. 49. A tetejére fordítva! 50. Cso­dás. 51. Könnyező. 53. Cioész szerszám. 55. Füstölt sonka. — 57. Zenei hang. 59. Folyó a SZU-ban. 61. Szövetség. 63. Ke­vert tét. 65. Mutató szó. 68. Re­miz egynemű betűi. 69. Igekötő. 71. Motívum. Beküldendő: a vízszin­tes 1., valamint a függőleges 16. és 18. számú sorok megfej­tése. november 5-ig. Október 16-án közölt. Jóság — szépség? c. rejtvényünk helyes megfejtése: Sokkal jobb szép­nek lenni, mint jónak, de jobb jónak lenni, mint rútnak. — Könyvet nyert: Baunok. István Szolnok, Hídvégi Gyula Kende­res, Kovács Józsefné Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) Összeállította: Rónai Erzsébet Tartókeret kádra A dominóköveket rakjátok -megfelelő sorrendben egy­más mellé! Egy magyar író nevét kapjátok megfejtésül. Ki az író? Megfej tés : MOLNÁR FERENC A képen látható divatos öl­töny világoskék-szürke csí­kos. Rózsaszín inggel, sö­tétkék mellénnyel, sárga-kék csíkos nyakkendővel ele­gáns viselet. Szokatlan kissé, hogy meg­színesedett a férfidivat, de nem kell tőle idegenkedni. Apróbb holmik kimosása­kor elegendő a lavór hasz­nálata ott is, ahol fürdőszo­ba és, benne kád áll a há­ziak rendelkezésére. Indo­kolt ez annál is inkább, mert így kevesebb vizet kell elpocsékolni, és az energiá­val is jobban takarékoskod­hatunk. Ha akad a családban bar­kácsolókedvű férfi, fiú. ér­demes a rajzon látható mó­don, kádra illeszthető kere­tet készíteni (A ábra). Erre a keretre biztonsá­gosan rátehetjük szükség esetén a mosóteknöt is. (De rátehetünk egy tálcát, ha például befőzéshez üvegeket kell kimosni stb.) Ahol pe­dig pici gyermek van, ott a fürdőkádat is erre helyez­hetjük (D ábra). A méreteket a kádhoz és a mosdótálhoz kell igazíta­ni (C ábra). A keretet 2x2 centiméteres fenyőlécböl csapolással célszerű össze­állítani (B ábra). kg* jm , w ^ fal •fi Divat és kresz Bemutatunk né­hány figyelemfel­keltő ruhadíszt, amelyet kerékpá­rozó, motoro­zó, vagy az or­szágutakon gya­logosan közleke­dő fiataloknak ajánlunk. Fény­visszaverő szalag­ból vagy színes világítófelületű ragasztószalag­ból készíthetünk derékpántot át­vetőszalaggal, hátunkon „X” formát mutató szalagmellényt (kerékpárosok­nak javaslom). Az egyszínű széldzse­ki hátára, njja- részére színes vi­lágítószalagból geometriai min­tát ragaszthatunk. A motoros sisak egyszínű gömbfe­lülete szinte kí­nálja a lehetősé­get, hogy né­hány színcsík da­rabbal változa­tossá, észrevehe­tővé varázsoljuk. Az ötletek, a fi­gyelemfelkeltő színhatások vari­álhatók, és ki­fogyhatatlanok PV MUKWM IS „ . iitÜffaf sí- novtnwi 5> Miü •Wl flPill ideáé! ra sztlfö w4/töZTciífir WjOKOM: IMIY «M. „ Ke RESKepani VÁLLALAT 1L\ vidéki Xf^t-vA-z

Next

/
Oldalképek
Tartalom