Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
1983. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A múzeumi, műemléki, honismereti hónap mérlege Színvonalas rendezvények, több értékes pályamunka Átadták a megyei néprajzi, történeti pályázat díjait Az idei múzeumi, műemléki és honismerti hónap záróakkordjaként tegnap délelőtt adták át Szolnokon a néprajzi, nyelvjárási, valamint az új- és legújabbkori történeti pályázatok díjait. Az egyhónapos rendezvénysorozatban a megye múzeumai változatos eszközökkel és módszerekkel igyekeztek bemutatni munkájukat, illetve annak gyümölcsét: régészeti, néprajzi. történeti, irodalmi, művészeti értékeinket. Kiállítások, tudományos tanácskozások, vetélkedők, múzeumi tanítási órák, foglalkozások sokaságával irányították a nagyközönség figyelmét múltunk, jelenünk alaposabb megismerésére. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a mezőtúri Túri Múzeum avatása. Az új létesítmény a mezőtúri fazekasság történetét bemutató állandó kiállítás otthona, de remélhetően ezen túl részt vállal majd a város más kulturális hagyományainak tudományos feltárásában is. A karcagi múzeum a városból elszármazott Kátai Mihály festőművész és fia alkotásaiból rendezett nagy érdeklődéssel kísért kiállítást, Tiszafüreden pedig Hódmezővásárhelyen élő alkotók mutatták be legújabb munkáikat. Szolnokon Bar- csay Jenő festőművész kiállítása volt a múzeumi, műemléki és honismereti hónap egyik kiemelkedő rendezvénye. Kunszentmártonban a Tiszazug népművészetéről rendeztek tudományos tanácskozást, a megyeszékhelyen tartott ülésen pedig az öcsö- di tervásatások eredményeiről adtak számot a Damjanich János Múzeum régészei. S itt hangzott el az ígéret, mely szerint a régészek munkájának elismeréseként jövőre anyagi eszközökkel is támogatja az MTA az öcsödi ásatásokat. A szakemberek mellett dicséret illeti a helytörténeti, néprajzi kutatók munkáját is. Az idei pályázatra az elmúlt évekhez képest több és magasabb színvonalon, tudományos igénnyel megírt munkákat küldtek be a kutatók. A megyei néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázaton harmincöt dolgozatot bírált el a szakemberekből álló bizottság. Ebből huszonkettőt fiatalok, iskolások készítettek. A felnőtt pályázók közül kiemelt első díjat kapott Csetényi Mihály és Csetényi Miháxyné Csépa névhasználata és A kézimunkázás szokásai című pályamunkáiért, első díjban részesült Enyedi Antalné Öcsöd földrajzi nevei és Népművészeti tárgyak Öcsödön; valamint Hagymási Sándor Családi előnevek és ragadványnevek Túrkevén című munkájáért. A szakkörök közül a jászkiséri Csete Balázs szakkör Legénykorom története, bandázás és Állatnevek című dolgozata bizonyult a legjobbnak, míg a fiatal pályázók közül Jánosi Erika A földművelés munkamenet és kifejezésanyaga Zagyvarékason című dolgozatáért vehette át az első díjat. Az új- és legújabbkori történeti pályázatra negyven- nyolc pályamű érkezett be. Különdíjat kapott dr. Kiss Kálmán Kisújszállás társadalmi, politikai viszonyainak alakulása a II. világháborútól 1962-ig című kiemelt témájú pályamunkájáért, valamint Kerek Béla A mezőgazdaság szocialista átszervezésének első lépései és ellentmondásai Szolnok megyében című dolgozatáért. A felnőtt kategóriában kiemelt első díjjal jutalmazták Rusvay Lajos Jászivány története című pályázatát, első díjjal pedig Sz. Tóth András Sportolási szokások, lehetőségek Túrkevén című munkáját ismerték el. A fiatal pályázók közül Lukácsi Beáta Egy jászjákóhalmi kisiparos mesterség történetének feldolgozásáért vehette át az első díjat. — tg — I Film jegyzet ) Könnyű testi sértés Szomjas György, k legrokonszenvesebb filmesek egyike, akivel a jegyzetíró valaha is találkozott, de a Kopaszkutya című filmje mégis viszolygást váltott ki. Évek múlásával is kénytelenek vagyunk fenntartani akkori véleményünket, hogy az eltorzult életformák vizsgálatának az individum- ban rejlő ok, okozati összefüggéseket kell mindenekelőtt feltárni. Természetes és nélkülözhetetlen a társadalmi közeg analízise is, de legfeljebb a pánhuzamos megközelítést véljük célszerűnek. A Kopaszkutya gondolati hiányai talán éppen az egyoldalú ábrázolásból következtek. Szomjas György jó szándékát korábban sem lehetett kétségbe vonni, új filmje a Könny i testi sértés —, amelyre méltán mondhatjuk, hogy alkotás, — meg egyenesen magyarázza, mit akart már előző munkájával is a rendező. Mindenesetre, ha egy kevésbé sikerült munka után — fogjuk fel előtanulmánynak — olyan mélységek feltárásáig tud az alkotó eljutni, amilyennek a Könnyű testi sértésben tanúi vagyunk, akkor idő, pénz, fáradság, minden megérte... Ami a Kopaszkutyából még nem derült ki világosan, azt az új mű szívbe- markolóan, nagyon is meg- gondoltatóan láttatja. Szomorú film, nagyon szomorú, mert tudjuk, hogy igaz. Pedig Szomjas György a lehetetlenre vállalkozott: a nagy konfliktusokkal, megrázó élethelyzetekkel aligha magyarázható — a film hősei ettől mentesek — lelki érzéketlenséget akarta „tet- tenérni”. Fából vaskarika részünkről így jelezni a szándékot, mert nem egyszeri helyzetről van szó, hanem folyamatról. De talán mégis nevezhetjük tettenérésnek is, hiszen nemcsak a mikor, de a mettől, meddig kérdésekre is választ kapunk. A téma tulajdonképpen szokványos háromszög lenne —, Szomjas György nélkül. A flírj — kocsmai verekedés miatt — börtönbe kerül, ifjú, szép, ám — kiderül — minden emberi gonoszságban gazdag felesége uj „élettársat” választ De ez csak alaphelyzet. Szomjas a férj szabadulása utáni állapot művészi megfogalmazásával mutatja meg a „ki- csinálás” stratégiai vonulatát. A tét a lakás, de talán több is, a „győzelem” — de milyen győzelem? — mámora. A volt feleség és az új élettárs tudják, hogy Csaba — a volt férj — „kiborítható”, s akkor — mivel büntetett előéletű, újra börtönbe kerül... így is történik minden... Az újmódi praktikák beváltak. De ezzel tulajdonképpen még semmi újat nem mondott volna a film. Régi képlet: úgy bajt okozni a másiknak, hogy ő legyen a vétkes, és az áldozat is egyben. Szomjas György a figurák lélekraj- zával tár fel új magatartásformákat. Egyszerűen szólva — bár a megfoghatatlan ez a meghatározás is — a lelketlen, becsület- és igazságérzet nélküli durva fiatalok csoporttípusát mutatja be. Se meleg szív, se hideg fej. Sajnos ismerős típus; tudatilag csonka emberek. Gátlástalanok, kegyetlenek, — cselekedeteik megítélésére képtelenek, hiányzik belőlük a morális szűrő. Periférikus és átmeneti jelenség? Reméljük, igen. A film nemcsak Szomjas Györgyöt léptette a legkiválóbb rendezők sorába, hanem másik művészt is avatott, a fogalom jelesebb értelmében, hiszen Eperjes Károly figurája — Csaba — nem mindennapi élmény. A feleség szerepében Erdős Mariann felemás érzéseket szült bennünk, őszintén szólva már a Regős-féle tv-do- kiumentumfilm nézésekor is ellenérzésünk volt vele szemben. Ezt szinkronhangja sem tudta eloszlatni. — ti — Városvédő és -szépítő kör Városvédő és szépítő kört alapítottak Székesfehérváron, a Múzeumi Egyesület közgyűlésén. Az egyesület egyik csoportjaként működő kollektíva a történelmi belváros, a Palotaváros, valamint a régi városrészek, épületek értékeinek megmentését, műemléki figyelőszolgálat megszervezését tűzte ki célul, s programjában az épületek, közterek védelmét, értékeinek megóvását vállalta. A városvédő és szépítő körnek egyelőre félszáz tagja van. Szovjet és bolgár művész vendégszereplésével m Az Állami Hangversenyzenekar koncertje Szolnokon Műsoron Brahms és Csajkovszkij November 1-én, kedden este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Ma- gyár Állami Hangversenyzenekar koncertje nyitja meg Szolnokon az Országos Filharmónia 1983—84-es évadját. (Diákkoncerteket már ezt megelőzően is tartottak a megyében.) Az együttes műsorán Brahms d-moll zongoraversenye, valamint Csajkovszkij V., e-moll szimfóniája szerepel. A zenekar két külföldi vendégművészszel lép közönség elé. Az est karmestere a bolgár Con- stantin Iljev, szólistája pedig a Szovjetunióból érkezett zongoraművész, Lázári j Berman. Brahms alkotása eredetileg kétzongorás szonátának íródott, de a komponista úgy érezte, gondolatait nem tudja eléggé kifejezni ebben a zenei formában, nagyobb apparátust kíván. Előbb áthangszerelte a művet, majd két tétellel bővítette. Á bemutatóra 1859. januárjában Hannoverben került sor, amikor is a zongoraszólamot a mester játszotta, az előadást pedig a magyar származású hegedűművész, Joachim József dirigálta. A d-moll zongoraverseny tételei önmagukban is szinte külön kompozíciók, más hangulatokat, zenei gondolatokat hordoznak. Az első tétel szimfonikus jellegű, drámai tónusokban gazdag, míg az Adagio-ban ünnepélyes, ugyanakkor bensőséges muzsika csendül fel. A záró, Rondó Vételben a markáns hangzások dominálnak. A szólistának itt nyílik lehetősége virtuozitásának bizonyítására, csillogtatására. A hangverseny második részében szólal meg Csajkovszkij V. szimfóniája. A múlt századi orosz zeneszerző alkotói korszakának második felében komponálta az e-mollban íródott művet, amikor is munkáit a drámai, helyenként tragikus hang hatotta át; az emberi boldogulás kérdései foglalkoztatták a komponistát. A szimfónia négy tételében közös alaptémát dolgoz fel. A konfliktusokban, érzelmek hullámzásában bővelkedő muzsika végig drámai küzdelmet formáz a zene nyelvén. Az emberi akaraterő, elszántság diadalát hirdető szimfónia méltán az egyik legnépszerűbb, legkedveltebb Csajkovszkij-mű. A hangverseny vendég karmestere nemcsak hazájában vívott ki magának elismerést, több európai országban, így hazánkban is szerepelt már. Constantin Iljev zeneszerzést és hegedülni tanult a szófiai konzervatóriumban, majd a prágai zeneakadémián végezte el a nagy zongorista, játéka erőteljes, lelkes és energikus. A legnagyobb virtuózok technikai kvalitását vallhatja magáénak, de mindamellett a nagy művészek muzikalitását is” — írták La- zarij Berman szovjet zongoraművész belgiumi vendég- szereplése alkalmával a La Laterne-ben. Az előadóművész korán kezdte a barát- kozást a muzsikával, négyéves korában már a lenin- grádi konzervatórium gyermek-zeneiskolájának növendéke volt. Három esztendővel később szinte csodagyerekként tartják számon, amikor Moszkvában Mozart és Chopin művei mellett két i Constantin Iljev karmesteniskolát. A russzei Nemzeti Operában, később pedig a Várnai Szimfonikus . Zenekar élén dolgozott. Több mint negyed százada már annak, hogy a Szófiai Állami Filharmonikusok első karmestere. Két ízben kapott Dimitrov-díjat, a dirigálás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik, szimfonikus, vokális és kamaraműveket komponál. Magyarországon utoljára egy évvel ezelőtt szerepelt, szolnoki bemutatkozására kedden este kerül sor. „Kétségtelen, hogy igen saját mazurkáját is bemutatja a hangversenyen. Művészi pályáját szakmai elismerések, sikerek kísérik, több nemzetközi zongoraversenyt megnyert, a budapesti Liszt-versenyen harmadik díjat kapott. Jelenleg a Moszkvai Filharmónia szólistája. Többször koncertezett hazánkban, nemcsak Budapesten, hanem vidéki városokban is. Minden bizonnyal a szolnoki hangversenyen is szép zenei élménynyel gazdagítja a közönséget. V. F. S. A tizenhármas szerencsét hozott KAZINCZY-DljAS ELADÓ-JELÖLT Az iskolai házi versenyekkel kezdődött még az elmúlt év végén az Édes Anyanyelvűnk című nyelvi vetélkedő, amelyet gimnazisták, szakközépiskolások valamint a szakmunkásképző intézetek diákjainak hirdettek meg. A selejtezők, a városi és megyei erőpróbák után a játék, a verseny az elmúlt hét vegén záróakkordjához, az országos döntőhöz érkezett, melyet Sátoraljaújhelyen rendeztek meg. A háromnapos vetélkedő során 120 fiatal adott számot tudásáról, bizonyította felkészültségét. Közülük a legjobbnak bizonyult 15 diák kapott Ka- zinczy-díjat. Az elismerő címet, emlékplakettet Montvai Erika a.szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet harmadikos tanulója is magáénak mondhatja. — Olyan ideges voltam, amikor a tizenhármas sorszámot húztam ki a döntő szóbelijén, hogy azt hittem, meg sem tudok szólalni. Magam is elcsodálkoztam, mggsem remeg a hangom, egyre inkább belejöttem. Az még csak fokozta az izgalmakat, hogy a zsűri elnöke Deme László volt akinek több könyvéből is készültem. A végső elszámolásnál azonban nagyon jól jött, hogy az írásbelim a saját csoportomban — amelyben hatvanan voltunk szakmunkástanulók — a második legjobb lett. Végül is a tizenhármas szám szerencsét hozott — mondta Erika. — Mikor kezdődött a mélyebb barátkozás a magyar nyelvvel? — Be kell vallanom, én elsősorban az irodalmat szerettem nagyon. Már általános iskolás koromban is rengeteget olvastam. József Attila versei igen közel állnak hozzám, az írók közül pedig Emil Zola és Moldova György könyveit forgatom szívesen. A nyelvtant — egészen addig, amíg nem kezdtem el „hozzáolvasni”, picit komolyabban foglalkozni a magyar nyelvvel — kissé száraznak találtam, de most már, nyilván a sikerélmény miatt is, megkedveltem. Bár tudom, nagyon kevés az, amit megtanultam belőle. A felkészülésben Csákvári Sán- dorné és Csányi Júlia tanárnők segítettek. — A versenyen egyrészt tárgyi ismeretekből, másrészt pedig a szép beszédből vizsgáztak. Véleményed szerint ma hogyan beszélnek a tizenévesek? — Sajnos, sok jót nem mondhatok erről. Nagyon sok nyers, néha pedig durva kifejezés is elhangzik és a diáknyelv kifejezései közül jópár megérett a „selejtezésre”. Szerencsére tanáraink erre odafigyelnek és kijavítják a hibákat, Ha közvetlen ismerősömtől, barátnőmtől hallok hasonlókat, olyankor szólok, máskor nem, mert a többiek megsértődnének érte. — A tanév végén megkapod a ruházati eladó szakmunkásbizonyítványt. Továbbra is foglalkozni akarsz a magyar nyelvvel? — Amit eddig megtanultam, azt szeretném nem elfelejteni, sőt tovább gyarapítani, bár azt hiszem, hogy a munkámhoz erre különösebben nincs szükség. Az természetes dolog, hogy az eladó kedvesen, szépen szóljon a vevőhöz. Egyébként szeretnék továbbtanulni, előbb elvégezni a szakközépiskolát, utána pedig megpróbálom a felvételit a főiskolára. — fs — Fotó: — dg — A stáb Körösi Csorna útját járja végig Tudományos és oktatófilm tervek A MAFILM népszerű tudományos és oktatófilm stúdiójának rövidfilmjei rendszeresen szerepelnek a filmszínházak műsorán. Bár a stúdió elsősorban ezek gyártására rendezkedett be, minden évben készül néhány egész estés produkció is. Közülük az év végén mutatják be Péterffy András rendező Holtpont című munkáját, amely az alkoholizmussal foglalkozik, és azokat az emberi sorsfordulókat keresi, amelyek kisiklást okoznak, s „holtpontra” juttatják az embert és családját. A jövő év egyik legnagyobb vállalkozása Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulójával kapcsolatos. Neményí Ferenc rendező-operatőr és stábja Indiában végigjárja azt az útvonalat, amelyen nagy hazánkfia haladt. A stúdió egyik stábja jelenleg az Egyesült Államokban forgat. Két magyar tudósról, a 90 éves Szent-Györ- gyi Albertról és a számítás- technika atyjának nevezett, 1957-ben elhunyt Neumann Jánosról készítenek filmet. Dénes Gábor rendező és Péterffy András operatőr a tudósok munkájának gyakorlati eredményeit mutatják be. Mindkét film a jövő év’első felében készül el.
