Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

Tervszerűbbé, politikusabbá vált November 7-e alkalmából Koszorúzások, ünnepségek, megemlékezések a megyében Új létesítményeket adnak át Több évtizedes szocialista hagyományokat folytat Szol­nok megye lakossága, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepére készül. Szolnokon november 3-án 16 órai kez­dettel a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban ba­rátsági nagygyűlést rendez nek, amelyen a város párt­ós állami vezetőin kívül részt vesznek Szolnok ipari üzemeinek képviselői, s a Szovjetunióból érkező barát­ságvonat utasai is. A nagy­gyűlés programjában szere­pel: egy észt művészeti cso­port, valamint a szolnoki Bartók kórus, a Tisza tánc- együttes és a mezőtúri Szi­várvány citerazenekar mű­sora. November 5-én a városi köztemetőben levő szovjet katonai síroknál reggel 8 órakor koszorúzási ünnepség kezdődik. Egy órával később a Hősök terén álló emlékmű­vet megkoszorúzzák a váro­si pártbizottság és a városi tanács, valamint a város la­kosainak, oktatási intézmé­nyeinek képviselői. A Lenin- szobornál 10 órakor díszőr­ségváltással kezdődik a ko­szorúzási ünnepség. Tizen­egy órai kezdettel a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont galériáján kormányki­tüntetések átadására kerül sor. Este a Szigligeti Színház­ban. a társulat díszelőadás keretében mutatja be Vi- nyikov—Kracht—Tipot—Du- najevszkij Szabad szél című operettjét három felvonás­ban. A megyeszékhelyen no­vember 3-án ünnepélyes ke­retek között adják át a vá­sárlóknak a felújított Híd ABC-t. A szolnoki járás községei­ben november 1-én, 2-án és 4-én tartanak ünnepséget. Vezsenyben 4-én 13 órakor a szovjet hősök emlékművé­nél a járási pártbizottság és a község állami, párt- és tö­megszervezeteinek képviselői helyeznek el koszorút. Jászberénybe november 2-án 70 tagú észt delegáció érkezik. A csoport egyik ré­sze — az ipari delegáció — a Hűtőgépgyár életével is­merkedik, a másik része — az amatőr művészeti csoport — pedig a Jászság művésze­tével. Délután 17 órakor a temetőben a szovjet hősök sírjánál, a városban pedig a Wienermann Lajos emlék­táblánál helyeznek el koszo­rúkat. A város lakosságának képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet is, 17 óra 30 perckor. Az észt vendégek is résztvesznek a koszorúzáson. A városi dísz­ünnepséget a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házá­ban rendezik, 18 órai kez­dettel. Ezután az észt ama­tőr művészeti csoport és a Szövetkezetek Jászsági Né­pi Együttese műsorát tekint­hetik meg a résztvevők. Es­te 8 órakor barátsági est lesz a Márka ételbárban az észt vendégek közreműködésével. November elsején költözhet­nek be a lakók a Hűtőgép­gyár 72 új garzonlakásába. Mezőtúron november 4-én 15 órakor a város főterén emlékeznek meg a jeles év­fordulóról. A szovjet hősök emlékművének megkoszorú­zása után kezdődik a városi ünnepség, amelynek befeje­zéséként az általános iskolák úttörői adnak műsort. Az évforduló tiszteletére a KISZ városi bizottsága sporttalál­(Folytatás a 3. oldalon) a csapatok munkája Családi magazin 4. oldal Színvonalas rendezvények Több értékes pályamunka fl tizenhármas szerencsét hozott 5. oldal Fejér megye legnagyobb kukoricatermelő gazdasága az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát Jelentős mennyiségben látja el a megye és a környék gazdaságait takarmánytáp­pal és hibrid vetőmaggal. Az ősz folyamán mintegy ötezer hektárról takarítják be a terményt: ezen belül 412 hektáron hibrid vetőmagot állítanak elő. Képünkön: a zichyújfalui szárító Úttörővezetők megyei konferenciája Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei ta­nács nagytermében tartották az úttörőve­zetők konferenciáját, amelyen a küldöttek összegezték az úttörőmunka öt évi ered­ményeit, tapasztalatait, meghatározták a szövetség megyei célkitűzéseit, megválasz­tották az elnökséget, illetve javaslatot tet­tek a Vili. országos úttörővezetői kon­ferencia megyei küldötteinek személyére. A tanácskozáson részt vett Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára, Fábián Péter, a megyei pártbizottság tit­kára, Barta László, a megyei tanács el­nöke, Hegyi Istvánná, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága első titkára, ott voltak a járási, városi pártbizottságok első tit­kárai, valamint a politikai, társadalmi szervezetek és fegyveres testületek kép­viselői is. Az írásbeli beszámoló megállapította, — amelyhez Földy Dánielné, megyei út­törőelnök fűzött szóbeli ki­egészítést, — hogy az úttö­rőmozgalom 1979 óta meg­erősítette szereptét megyénk társadalmi életében. Terv­szerűbbé, tudatosabbá vált a csapatok munkája, erősö­dött a mozgalom politikai jellege. Gyarapodott a sajá­tos arculatú, tartalmas, vonzó életet élő úttörőcsapa­tok száma. Központi helyet kapott a programokban a politikai közéleti tevékeny­ség, nyitottabbá váltak az úttörőcsapatok, bekapcsolód­tak a helyi társadalmi élet­be, együttműködtek az üze­mekkel, kérték a szülők se­gítséglét. Szintén kedvezőnek ítéli a beszámoló, hogy a közösségek tudatosabban él­nek az egyéni és a csopor­tos vállalások, megbízatások nevelési lehetőségeivel, ör­vendetes, hogy a szakkörök száma tovább nőtt, már 1225 van a megyében, de közülük még mindig kevés, mindössze hetvenegy az üze­mi szakkör, pedig ez a tevé­kenység a munkások életé­nek megismerése miatt is fontos. Sajnos a szakköri munkába a pajtások szűk rétege kapcsolódott be. Di­cséretes, hogy a munkára nevelést az is segítette, hogy az úttörők aktív részvételé­vel sportudvarok épültek Karcagon, Szolnokon, diák- sportcentrum létesült Kun­hegyesen, úttörőszobák, csa­patotthonok, iskolaboltok „nőttek ki” a szolnoki, a kunszentmártoni járásban és Mezőtúron. A különböző versenyek, szellemi felkészültséget, alapos ismereteket igénylő programok száma is nőtt. Noha az ifivezetői létszám nem emelkedett, javult a KISZ—úttörő kapcsolat: több helyen a két ifjúsági szövet­ség együttes közös progra­mot felvonulást, romantikus, játékos akadályversenyt, ren­dezvényt, ünnepséget tartott. Sikernek számít, hogy a szö­vetség kapcsolata erősödött a szülői házzal, bár a szülők még nem mindenkor váltak az úttörőmunka rendszeres segítőivé. Az előző megyei konferencia óta pozitív tény­ként értékelhető, hogy a me­gyében úttörőcsapataink már 328 patronáló üzemmel, ter­melőszövetkezettel tartanak rendszeres kapcsolatot. A határozat, illetve a szó­beli kiegészítés kitért a moz­galom előtt álló feladatokra is. Leszögezte, erősíteni kell a csapatok egyéni arculatát, sajátosságait, még szorosabb együttműködést kell kialakí­tani a szülőkkel, pártolóta­gokkal. Törekedni kell arra is. hogy a mozgalomban több legyen a játékos, ro­mantikus, a gyermekek élet­korának megfelelő elem, program. Növelni kell az üzemi szakkörök számát, ösztönözni a pajtásokat a képességüknek megfelelő ta­nulásra. Az eddiginél jóval több figyelmet kell fordíta­(Folytatás a 3. oldalon) Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXTV. évf, 251. sz„ 1983 okt., 30. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II nagyalfttldi olajmezökön Télre készülnek Visszavezetett meleg levegő Megkezdték a felkészülést a télre a Kőolajkutató Vál­lalat nagyalföldi munkahe­lyein. A szabadban, az idő­járás viszontagságainak ki­tett olajbányászok maguk, s a 17 fúróberendezés, á hoz­zájuk tartozó lyukbefejező és kútjavító gépek számára olyan feltételeket teremte­nek, hogy esőben, sárban, kemény hidegben és hóban egyaránt folyamatos legyen a népgazdaságnak fontos energiahordozók feltárása. Az évi 275 000 méter fúrási tervből a téli hónapok mind­egyikére 24—25 ezer méter esik. Az olajmunkások, szál­lítók egyik legveszedelme­sebb ellensége a sáros, esős idő, a mély talajú terepeken emberfeletti erőfeszítést igé­nyel a gépek, berendezések áttelepítése. A fúrási terepe­ket ezért még á rossz idő beköszöntése előtt előkészí­tik. Erre a célra speciális munkacsoportokat hoztak létre, és ahol szükséges, kül­ső segítséget is igénybe vesz­nek. A jászdózsai Tarnamenti Termelőszövetkezet földjein javában folynak a talajelő­készítési és vetési munkák Komplex energiatakarékosság lUlexöHéken Komplex energiatakaré­kossági program végrehajtá­sát kezdték meg a tíz és fél ezer hektáron gazdálkodó mezőhékí Táncsics Tsz-ben. A nagy teljesítményű ter­ményszárítók zömét a drá­ga tüzelőolajról az olcsóbb földgázra állítják át. A si­rokkó. a bábolnai, a bin- der és más típusú szárítók üzemelésének az átalakítá­sával évente 1600 tonna tü­zelőolajat takarítanak meg és az energiára fordított költséget nyolc és félmillió forinttal csökkentik. A föld- gáztüzelésre az átállást 1984 nyarára fejezik be. Azoknál a berendezéseknél, amelyek földgázra nem állíthatók át leleményes módon csökken­tik az olajfelhasználás, a szárítóból távozó igen me­leg levegőt visszavezetik az olajégőkhöz, és ismét befú- vatják a szárítóba, ezzel lé­nyegesen csökken a hőter­melés energiaszükséglete. Csak ez az ötlet negyed- millió forint költségmegta­karítást jelent. A gazdaság három- nagy- fogyasztású ZIL tehergép­kocsija közül kettőt diesele- sítéttek, valamennyi ben­zinüzemű gépjármű fogyasz­tását is rendszeresen, mű­szerekkel ellenőrzik. A gép­kocsivezetőket prémiummal ösztönzik a takarékosságra. Ez év júliusától a megtaka­rított benzinköltség felét prémiumként kifizetik a gépjárművezetőknek. A jár­művezető hibájából adódó túlfogyasztás esetén viszont anyagi kártérítésre kötele­zik az érdekelteket. A konferencia elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom