Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

1983. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kutatás és gyakorlat együtt Ma befejeződik a fogorvosok vándorgyűlése szolgáltató iroda Jászberényben Fél évvel ezelőtt, április elején egy újfajta lakossági szolgáltatás kezdődött Jász­berényben. A Lehel vezér té­ren a Jászsági Építőipari Szövetkezet lakásépítési szol­gáltató irodát nyitott. Hosszú az út az építési szándéktól a beköltözésig. Először is telek kell, azután tervező, a saját pénz mellé építési kölcsön, építési, kez­dési, lakhatási engedély, mellékletek, dokumentumok. Közben a tanácsnál is, az OTP-nél is számtalanszor megfordul az építtető. Ha ke­vés a pénz, akkor a család összefog, úgy épül a ház, ter­mészetesen felelős műszaki vezető irányításával. Ebben az esetben általában hiány­zik a betonkeverő, kevés a zsaluzóanyag, szakszerűtlen az állvány. Ilyen és még sók felsorolhatatlan gond előtt áll az éppíttető. Ezért sokan évekig fontolgatják: várja­nak-e állami lakásra, vagy belefogjanak az építkezésbe. A város hatodik ötéves ter­vében összesen 1 300 lakás építése szerepelt, az 540 ma­gánerős lakóépülettel együtt. A beruházási stop következ­tében csökkent az állami la­kásépítések aránya, ugyan­akkor a megváltozott OTP hitelfeltételek a magánerős házépítésnek kedveznek. Megnőtt a lakosság családi- ház-építési kedve, ezzel együtt a tanácsnál felhalmo­zódtak az építési ügyek. Érthető tehát, hogy az iro­da a legjobbkor kezdte meg a tevékenységét. Az elmúlt félév tapasztalatai kedvező­ek, mind az építtetők, mind a tanács részéről. ÍJjfajta szolgáltatásukat örömmel fo­gadták a környező községek­ben is. Az előkészítés és az építés minden fázisában le­het hozzájuk fordulni.Tájé- koztatnak építési lehetősé­gekről, azok feltételeiről, be­szerzik az építési és lakhatá­si engedélyt a szükséges mellékletekkel együtt, vállal­nak épület kitűzést, műszaki vezetést, építési kölcsönök intézését. A szövetkezet tu­lajdonában lévő építőipari kisgépeik, és építési segéd- szerkezetek kölcsönzésével is jelentős segítséget nyújtott már a lakosságnak az iroda. iKétszázi négyzetméternyi zsaluzóanyagukat kezről- kézre adták az építkezők, de kölcsönözni lehet betonkeve­rőt, vakológépet, csörlőt,szál­lítószalagot, vibrátort, komp­resszort, keretes fémcső áll­ványt is. Informálnak kisipa­rosokról, építőanyagok! be­szerzési lehetőségeiről, díj­mentesen adnak tanácsot műszaki és hatósági ügyben egyaránt. A városi tanács hatósági ifiunkáját az iroda jelentősen segíti, munkájával gyorsabb az ügyintézés, kevesebb az ügyfél. Mindemellett a szö­vetkezetnek eddig 260 ezer forint bevételt hoztak dolgo­zói. Szolgáltatásuk bővítésé­nek egy nagyon fontos terü­lete lenne a tervezés. Ha az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól az iroda a tervezési jogosultságot meg­kapja, megszűnik végre Jász­berényben a magántervefcői „kapacitás” hiánya is. Jövő év tavaszán megkez­dődik az Érparti lakótelepen a lakásépítés, ahol 2 eszten­dő alatt 230 magánerős csa­ládi ház felépítésével számol a városi tanács. Ebben a munkában és ezzel együtt a lakásépítési terv teljesítésé­ben fontos szerepet vállal magára a Magánlakásépíté­si Szolgáltató Iroda Jászbe­rényben. Lukácsi Pál Vízminőségvédelmi bázishálézat Vízminőségvédelmi bázi­sok hálózatát alakítják ki a Balatonnál. Az első ilyen megfigyelőállomást Bala­tonkenesén létesítették. Itta gyorsvizsgálatra alkalmas laboratórium mellett hajó­val, csónakkal, védőanyagok­kal felszerelt osztag áll ké­szenlétben az esetleges víz­károsodás — például olaj- szennyezés — megszünteté­sére. A napokban készült el a balatonszéplaki partőrház, amelyben még az ősszel gyorsvizsgálatra alkalmas laboratóriumot is berendez­nek. Mint arról korábbi lap­számainkban beszámoltunk, külföldi résztvevőkkel Szol­nokon tartották a VI. paro- dontológiai vándorgyűlést. A tanácskozáson megjelent szakemberek közül néhá­nyat arról kérdeztünk, hogy várakozásaiknak mennyiben felelt meg a szolnoki ta­nácskozás. Dr. Alexander A. Pro- koncsukov professzor, a moszkvai központi fog­orvosi tudományos és kí­Dr. E. Szymaniak Dr. Alexander A. Prokoncsukov Dr. H. Nossek Dr. I. Velmgos nénk, ha többet publikál­nának a lengyel szaksajtó­ban. Hazai gyakorlatunkra csak annyit: Lengyelország­ban már parodontológia szakorvosok is vannak. Dr. H. Nossek, az NDK delegációjának vezetője: — Nyolc éve működünk együtt magyar szakemberekkel Azóta mindegyik itteni ván­dorgyűlésen részt vettem Egyenletes fejlődést tapasz­talok. Ügy vélem, a világ- színvonal eléréséhez a szo­cialista országok parodonto- lógiai szakembereinek to­vábbi céltudatos kutatómun­kára van szükségük. A szol­noki eszmecserén híd léte­sült az elméleti kutatás és a gyakorlat között. A mi helyzetünkről csak annyit: parodontológiai szakorvo­saink nincsenek, mégis nagy gondot fordítunk erre a szakterületre. A fogorvosok ilyen irányú, rendszeres to­vábbképzése mellett meg említeném, hogy az egye­tem elvégzése után ötévre minden fogorvosnak be kell számolnia arról,- hogyan ke­zelt fogágybetegségben szen­vedőket, és milyen ered­ményt ért el. Felügyeleti kontrollt is jelent ez. Két hét múlva egyébként újra jövök Magyarországra. Ar­ról tartok majd előadást, hogy az NDK-ban hogyan érvényesül az egyetemen szerzett tudás a parodon­tológiai gyakorlatban. Dr Orsós Sándor, a Ma­gyar Fogorvosok Egyesületé­nek elnöke: — A szolnokiak tradíciója minden szakem­ber által ismert, hiszen a hat vándorgyűlés közül hár­mat ők szerveztek. A mos­tani tanácskozás is bizony­ság arra, hogy a parodonto­lógiai szekció rendszeres műhelymunkát végez. Be­számolhatunk erről az Egtászségügyi Világszervezet jövő évi tanácskozásán, amely a szocialista orszá­gok parodontológiai helyze­tével foglalkozik majd .egy­hetes szemináriumon. A szolnoki vándorgyűlést se­regszemlének is tekinthet­jük ehhez. Dr. Sugár László, a paro­dontológiai szekció örökös elnöke: — Az ilyen tanács­kozásokra azért is szükség van, mert a fogágybetegség elterjedése nagy, a kezelés meglehetősen drága, és a betegek is nehezen szánják magukat az orvos felkere­sésére. A szolnoki tanácsko­zás egyik tanulsága: min­denekelőtt az ifjúsággal kell foglalkoznunk. Dr. Dénes József, a Ma­gyar Fogorvosok Egyesületé­nek főtitkára: — Külön alá­húzom, hogy először hívtak ilyen tanácskozásra egye­temistákat. A fiatal szakem­berekkel a foglalkozás azért is fontos, mert a magyar fogorvosi állomány 70 szá­zaléka 35 éven aluli. Támo­gatásuk egyértleműen bizo­nyított ezen a rendezvényen. Azért is örülök ennek, mert dékánhelyettes is vagyok, és hallgatóim igen jó néven vették a szolnoki meghívást. S. B. sérleti egyetem pathophysio- lógiai tanszékének vezetője: — Azzal a reménnyel ér­keztünk Szolnokra, hogy ér­dekes adatokkal ismerke­dünk meg és ezáltal is tel­jesebb lesz a parodontológiai információcsere. 1976-tól kezdve többször találkoz­tunk magyar kollégákkal rendszeresen figyelemmel kísérjük a magyar szakiro­dalmat. Nagyra értékeljük az itteni szakemberek ered­ményeit. A I. Ribakov aka­démikus, az összszövetségi parodontológiai társaság el­nöke is szorgalnrazza kap­csolataink erősítését. Közismert, .hogy a Szov­jetunióban nagy sikereket értünk el a fogszuvasodás megelőzésében. Remélhetően ugyanilyen eredményeket tudunk majd felmutatni az idősebb korosztály íny- és fogágybetegségének leküz­désében. Hiszem, hogy a szocialista országok szak­emberei ugyanolyan ered­ményeket érnek majd el. A szolnokihoz hasonló nemzet­közi tanácskozások ezt segí­tik elő. A kísérletek tapasz­talatai ismertetésének kö­szönhetően nem kell minden szocialista országban min­den — a parodontológia té­makörébe vágó — kutatást elölről kezdeni. Mivel a parodontológia széles néprétegek javát, a gyógyítás mellett az íny- és fogágybetegségek megelő­zését is szolgálja, fontos ál­lami feladatnak tekinthető a szocialista országokban. Véleményem szerint ezért a parodontológiai hálózat fej­lesztésénél nem a befekte­tés mérlegelése, hanem az eredmény a fontos. Dr. I. Velmgos, a szlovák delegáció vezetője: — Vé­leményem szerint a szolno­ki tanácskozás jól előkészí­tett és jól szervezett. Érde­kes a vita, szívesen hall­gatja az ember. Színvona­las szimpózium. Megfelel annak a célkitűzésnek, hogy tanuljanak egymástól a fog­orvosok. Sok a külföldi résztvevő, jó előadásokat hallháttunk. Van összeha­sonlítási alapom, hogy ilye­neket mondjak, hiszen több nemzetközi tanácskozáson és világkongresszuson is vettem már részt. Kimagasló a a szolnokiak vendégszerete­te. Nem udvariasságból mondom ezt, több külföldi delegáció vezetőjével be­szélgettem erről, és ők is osztoztak véleményemben. Dr. E. Szymaniak, a len­gyel delegáció vezetője: Az előadásokat mind a szakem­berek, mind az egyetemisták jól hasznosíthatják. Érdekes, életszerű a tanácskozás vitá­ja. A külföldiek megismer­hetik a Magyarországon al­kalmazott gyógyítási mód­szereket, kiválogathatják közülük azokat, amelyeket otthon is hasznosíthatnak. Jó tapasztalatokkal szolgál ez a kongresszus a jövőre Lengyelországban tartandó ugyanilyen tanácskozáshoz. Sajnos nyelvi nehézségek miatt a magyar szakembe­rek ‘ munkájáról viszonylag keveset tudunk. A magyar szakirodalomhoz is nehezen jutunk. Ezért szívesen ven­Vélemé nyék a tanácskozásról Várhatóan hamarosan átadják a forgalomnak a jászbe­rényi Zagyva-hidat. A Közúti Igazgatóság dolgozói már festik az útburkolatot Építési szándéktól a beköltözésig A Takarékossági Világnap elé A magunk és a köz javára takarékossággal úgy van valahogy, mint a tánccal: nem csak szeretni kell, hanem tudni is. Mert takarékoskodni csak­nem mindenki szeret vagy legalábbis szeretne. Azt vi­szont, hogy hogyan kell taka­rékoskodni nem mindenki tudja. S nem árt, ha időn­ként felhívják rá a figyel­mét. Erre is jó a takarékossági világnap. Minden év októberének utolsó napján, világszerte megemlékeznek arról, hogy 1924-ben a hűvös október vé­gén, Milánóban 28 ország 354 képviselője határozta el, hogy ezt a napot a takaré­kosság ünnepévé avatják. Sok minden történt azóta, s az emberiség ismételten be­bizonyította, hogy — úgy egészében, általánosságban — egyáltalán nem takarékos: pazarol a nyersanyagokkal, a munkaerővel, a pénzzel, sőt, az embertelen költekezésnek legszélsőségesebb formája a fegyverkezés. Takarékoskodni csak béké­ben lehet igazán, s megfor­dítva is áll a tétel: a takaré­kosság nagyon békés tevé­kenység. Aki lakásra, gépko­csira, lakberendezésre, kis­kertre, gyermekének kiháza- sítására, vagy akár valami­lyen hobbijának, kedvtelésé­nek minél jobb kilégítésére takarékoskodik — az a béké­re számít. Sokszorosan igaz ez ma, amikor emlekedő árak és költségek mellett, olykor hosszas mérlegelés után, de mégis takarékoskodik. Ezt bizonyítják a számok: az idei Takarékossági Világ­nap előtt, már közel 188 mil­liárd forint az Országos Ta­karékpénztárnál levő lakos­sági betétállomány. Nagyon szép summa ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk: nem is mindenki tartja pén­zét takarékpénztárban, noha az OTP jelmondata csakúgy erre hív fel, mint a szemé­lyes 'érdek. Különösen azóta, hogy megemelték a takarék- levelek kamatlábát. Mindez azonban csak rész­letkérdésnek látszik a nagy, országos érdek mellett. Ta­karékoskodnunk kell! A Ta­karékossági Világnap ugyan­is arra hív fel mindenkit, hogy takarékoskodjék az ott­hon és a köz számára egy­aránt. Mindenütt addig, ameddig ésszerű. Az otthoni takarékosságnak akkor van értelme, ha valami olyan célt tűzünk magunk elé, amely majd kamatostól fizeti vissza áldozatvállalásainkat. Ha majd felépül a ház, meg­lesz a kiskert vagy az új gép­kocsi — már elfelejteni is hajlandók leszünk, hogy mi­lyen nehezen raktuk félre mindezekre a forintokat. Áll ez a köz, a népgazda­ság értékeivel való takaré­kosságra is. Ha a nagyértékű gép jövőre még többet ter­melhet, mert vigyáztunk rá, s ez megmutatkozik a kere­setben, nyereségrészesedés­ben is — kiderül ismét, hogy érdemes volt takarékoskodni. S ha nem az utcát fűtjük, ha­nem takarékosan bánunk a tüzelővel, a fűtőtest szabá­lyozójával: ha a közhaszná­latú tárgyakkal úgy bánunk, mintha az saját tulajdonunk lenne — hosszú távon az is megtérül. El is gondolkoztál a taka­rékossági nap. gondolkozha­tunk arról, hogy a következő hónapokban, években hogyan tudjuk takarékosabbra állí­tani gazdálkodásunkat, mennyire tudjuk előre ter­vezni életünket. Ezért is van különösen nagy szerepe a ia- karékossági mozgalomban a fiatalságnak, amit alátámaszt az is, hogy az idei Takaré­kossági Világnap ünnepsé­geinek szervezői között mind­járt az OTP után első helyen* a KISZ szerepel. Megjutalmazzák most is, mint minden évben a takaré­kosságban kitűnt megyei, üzemi, intézményi KISZ-bi- zottságokat és szervezeteket, a szocialista és ifjúsági bri­gádokat. Érdemes a megju- talmazottakra figyelni: ho­gyan csinálják, mit tettek és tesznek a takarékosság érde­kében, hátha lehet követni példáikat. iszen kétségtelen: ma nem könnyű takarékoskodni. De érdemes. Meg­tanulni a legjobb módszereket, követni azokat akik már régebben kezdték, s eredményeket értek el a takarékosság terén. Hiszen, aki takarékoskodik, az bízik a jövőben. A mai nehéz hely­zetben pedig sokszoros szük­ség van arra, hogy ne csak a jelent, a mai napot tartsuk szem előtt, hanem a jövőt is. Sajátunkat és gyermekein­két. Várkonyi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom