Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 25. Sopron a képzés központja Kutatások a Befejeződött Kunszentmártonban a honismereti tanácskozás indult. Ezért is kevésbé szíMérnököket A faipar a felszabadulás után egyike volt azoknak az iparágaknak, amelyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. A modern faipari termékek — bútorok, ajtók, ajblakok, épületszerkeeetjpk stb. — készítéséhez a korszerű alapanyagok gyártását kellett először megvalósítani. Fűrészüzemeink korszerűsítése mellett új termékek előállítását kezdtük meg: a farostlemezekét és forgácslapokét. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újratermelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét, amelyek közül egyik legfontosabb a fa. Ez a tény új impulzusokat adott a fafeldolgozó ipar fejlesztésének. Az európai színvonalú bútorgyárak, forgácslapgyárak és farostlemezgyárak mellett hazánkban épült fel a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. A faipar fejlődésének záloga: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. E szakembereket immár 25 éve a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem mérnöki karán két szakon képzik ki. A tanulmányi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon három év. A hallgatók magas fokú . műszaki alapképzésben részesülnek, majd ezt követően szerzik meg a szükséges szakmai ismereteket és szereznek jártasságot a bútorgyártásban, ajtó- és ablakgyártásban, fűrészipart termékek gyártásában, lemezipari termékek gyártásában, sportszer- gyártásban, belsőépítészetben és hajóépítésben, azaz a Nem kell túlzásokba bocsátkozni ahhoz, hogy a jászapátiak elmondhassák: településük az elmúlt négy évben többet fejlődött, mint előtte 15—20 év alatt. Elég csak a legjelentősebb fejlesztéseket, beruházásokat felsorolni, hogy bizonyítsák igazukat. Néhány év alatt több mint 15 kilométer kövesút épült. Az új nyolctantermes általános iskola átadásával enyhültek a tanteremhiány okozta gondok, emeletráépítéssel kétszeresére bővült az iskolai napközi. A tanács dolgozói és a lakosok új tanácsi székházzal, az olvasók korszerű, új könyvtárral gyarapodtak. Az utóbbi évek történetéhez tartozik, hogy Jászapátin átadták a járás egyik legkorszerűbb éttermét és presszóját. A részben helyi erőforrásokból, a település lakóinak dicséretes összefogásával megvalósított beruházások évtizedes gondokat szüntettek meg vagy enyhítettek. Nem mindegyiket, mert a gondokból így is maradt bőven. Málladozó épületével, megkopott berendezéseivel az elöregedett művelődési ház a legalapvetőbb kulturális igényeket sem tudja már kielégíteni. Elavult és gazdaságtalan a régi iskola és a cseTegnap Méhkeréken rendezték meg a Dimitrie Can- temir román nyelvű szépolvasási és kieitési verseny országos döntőjét, amelyben a román nyelvet oktató tiszántúli iskolák harminc tanulója vett részt. A szépolvasási vár a faipar fafeldolgozó ipar minden ágazatában. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a vá_- ros és festői környezete. A KISZ-szer vezet klubházában egyetemi színpad és különböző művészeti szakkörök működnek. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik, működésüket a sportcsarnok és a sportpályák segítik. A végzett faipari mérnökök és üzemmérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszer- gyárak, fűrészüzemek és egyéb vállalatok várják a végzett szakembereket. Az üzemi gyakorlat megszerzése után közülük kerülnek ki a kutatómérnökök, valamint a szakma közép- és felsőfokú oktatásában részt vevő pedagógusok is. Egy végzett szakember átlagban négy álláshely között válogathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint ahányan végeznek.. Ez érthető is, hiszen a faiparban az üzemi munka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Az egyetem a végzett mérnökök pályafutását figyelemmel kíséri, számukra mérnöktovábbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szervez. Évente több százezer vendég fordul meg Sopronban. Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép műemlékváros egyetemén készülnek fel választott hivatásukra. csemőotthon fűtési rendszere. A település központját bontásra váró, omladozó épületek, a központból „kikívánkozó” üzemek csúfítják. A nagyközségi tanács újabb jelentős fejlesztéssel enyhít a megmaradt gondokon. A település központjában több feladatot ellátó nevelési központot épít. Ennek engedélyezési terve már elkészült. A tervező az Ybl-dí- jas Markovecz Imre, aki a Jászkiséren épülő művelődési központ tervezésével mutatkozott be a Jászságban. Az új létesítmény 20 millió forint költséggel épül a kitelepülni készülő Tüzép-telep és néhány bontásra váró régi épület helyén. Tágas, korszerűen berendezett színházteremből és klubszobákból áll majd. A kétszintes épületben kap helyet a régi iskola testnevelési munkáját segítő, jól felszerelt tornaterem. Az új létesítmény kazánháza úgy épül, hogy a nagy épületen kívül, gazdaságosan látja majd el hőenergiával a szomszédos általános iskolát és a csecsemőotthont. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és várhatóan 1985 végére fejeződik be. és szépkiejtési vetélkedőn a nemzetiségi diákok klasszikus és modern román írók, s költők műveinek felolvasásával, illetve elmondásával anyanyelvűk ismeretéből vizsgáztak. Az elmúlt hét végén — pénteken és szombaton — a Tiszazug díszítőművészetéről tanácskoztak a kutatók, gyűjtők Kunszentmártonban. Tizenöt szakmai előadás hangzott el — egy-két periférikus, de a tudománytörténet számára fontos — értekezés kivételével — mind közérdeklődésre, további, szélesebb körű publikációra tarthat számot. Tisztázásra várt, hogy a Tiszazug díszítőművészete miért szegényesebb, szerényebb a környező tájak, motívumvilágánál. Szabó László kandidátus előadásában bizonyította: a Tiszazug „sziget jellegű” kistáj volt, s meglehetősen alacsony anyagi szinten élő, túlnépesedett társadalma kevés külső kapcsolattal rendelkezett. Zárt térben formálódott a táj népművészete, öltött sajátos jellemzőket, de nem elemeiben és nem jellegében. Míg az ország egyéb részeiben az anyagi helyzet javulása 1848 litán a népművészet, a paraszti tárgyi kultúra kivirágzását eredményezte), addig a Tiszazugban elmaradt ez a fellendülés, s amikor bekövetkezett, a népművészet, a háziipar az ország egyéb részeiben már hanyatlásnak Kazinczy-dijas szolnoki diáklányok Az elmúlt hétvégén Sátoraljaújhelyen rendezték meg az Édes anyanyelvűnk című nyelvi verseny országos döntőjét. A fiatalok pénteken írásbeli feladatokat oldottak meg, szombaton pedig szóban vizsgáztak. Vasárnap került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. A zsűri két kategóriában értékelte a versenyzők felkészültségét, teljesítményét. A szakmunkástanulók, valamint a gimnazisták és a szakközépiskolások csoportjában is az első tizenöt helyezett kapott Kazinczy-díjat. A legjobbak között szerepelt két szolnoki diáklány is: Szabó Edit, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulója, tanára Trepka Sándorné, valamint Montvai Erika, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet diákja, tanára Csákvári Sán- dorné. nes a Tiszazug népművészete, tárgyi kultúrája a szomszédos területekénél. A további előadások a tárgyi kultúra, a díszítőművészet különböző területeit ismertették: vessző- és gyékényfonás, hímzés és szövés, munkaeszközök, gyermekjátékok, fafaragványok, lakásdíszítés, szakrális tárgyak, fejfák stb. A mostani honismereti tanácskozás jelentőségét c.sak az eddigi kutatások ismeretében értékelhetjük kellőképpen. A népművészettel foglalkozó tudományos tanácskozás ugyanis már a tizenkettedik összesített tématerület a Tiszazug kutatása történetében. Az 1971-ben kezdődött feltáró munka — javarészt Gunda Béla Her- der-díjas professzor tanítványai végezték — az egyik legnagyobb szabású vállalkozás, amely egy tájegység vagy település régi és mai arculatát monografikus igénnyel kívánja megismerni. A kutatók rendelkezésére álló szerény anyagiak miatt csupán néhány kötetnyi publikáció látott napvilágot — a Tiszazugi füzetek néhány szama, Szabó István Egy földmunkás család haEz a címe a Füles most megjelent 1984 évi évkönyve egyik fesztjátékának. Divattal kapcsolatos az évkönyv mellékletének nagy pályázata is, amelynek első díja egy 25 ezer forint értékű zsákbamacska. Megemlékezik az évkönyv kvízjáték formájában a jövőre megnyíló újjáépített Operaházról, s összeállítást közöl „Amit) rosszul tudunk” címmel. Egy fejezet századunk híres szélhámosairól szól, s érdekes írás a „Holt nyelv-e az ógörög?" című is. A Furalógia húsz rendkívüli kérdést vet fel színes kis történetekbe gyatéka című munkája. a Kunszentmárton és a Tiszazug kéziipara stb. —, de tény. hagy az évenként megrendezett tudományos tanácskozásokon — a legutóbbi értekezéseket is ideszámítva — 199 előadás hangzott el. Ezeket régészek, geológusok és geográfusok, történészek és helytörténetírók, muzeológusok, a néprajz különböző — szellemi és tárgyi — részterületének kutatói és egyéb szakemberek tartották. Természetesen tudományos kutatómunkájuk alapján, de az is kétségtelen, hogy a feltárást, az összegzést jól segítette a tájegység fejlett honismereti mozgalma. Lelkes, értő patrióták támogatták a kutatást, közülük néhai Turcsányi István. dr. Botka János és Cse- tényi Mihályné érdemeit ezúttal is ki kell emelnünk. Az összegyűjtött tudománytényanyag — 12 év munkája — igen jelentősr, már csupán a szántóföldi művelés gazdasági és néprajzi vonatkozásainak feltárása van hátra — ezt összegzik majd a jövő évi zárótanácskozáson —, s az eddigi tudományos munka alapján elkészülhet a Tiszazug monográfiája. Tiszai Lajos foglalva, a „Száz a százezerből” egy nemrég megjelent külföldi, nagy sikert aratott kötet százezer adatából kérdez rá százra. Sok hagyományos és skandináv módra készült keresztrejtvény, különféle tesztjátékok, palindrom szótár, válogatás külföldi rejtvénylapok fejtörőiből, Rodolfó bűvésziskolája, Kis Füles, különféle pályázatok, viccek gyűjteménye egészíti ki a gazdagon illusztrált 272 oldalas kötetet. amely Walter Scott Ivanhoe című regényének képregényváltozatát közli, Zórád Ernő szép rajzaival. |A rádió I hullámhosszán Attilát nem szabad emlegetni Gácsi Sándor megrázó dokumentumdrámáját mutatta be a Rádiószínház kedden este. A szívszorító történet egy kisfiú halálának körülményeit kutatta. A szereplők valóságos személyek voltak; Attila Szülei, orvosok, szomszédok, szólaltak meg közvetlenül a tragédia után. Az utóbbi években egyre nagyobb számban fordulnak elő halálos kimenetelű gyermekbalesetek, nemcsak a közutakon, tavakban, folyókban, hanem otthon, a bezárt lakásban. Szülői figyelmeztetés ide vagy oda a gyerek mégiscsak kipróbálja a gyufát, a gázt, beenged idegeneket. S aztán már mikor megtörtént a jóvátehetetlen kiderül, hogy csak látszólagos volt az önállóság, a gyerek valójában mégiscsak gyerek kíváncsiságával, az új helyzetekben való döntés- képtelenségével, illetve a helyes út meg nem találásával. Gácsi Sándor drámájával — oly sok más szervezettel, intézménnyel,' szakemberekkel együtt — figyelmeztetni akart bennünket, szülőket a gyerekek iránti felelősségre, fokozottabb törődésre. Az utcákon csellengő, unatkozó „kulcsos gyerekek” érdekében emelt ^zót, hogy ne legyenek belőlük is Attila társai ... Újságíró portrék Két alkalommal is hallhattunk a múlt héten olyan műsort, amelyben külpolitikai újságírók voltak a főszereplők. Szerdán este Róbert Lászlót, szombaton délelőtt pedig Polgár Dénest ültették mikrofon elé kollégái. A két műsor szerkesztése. merőben eltért egymástól, Róbert Lászlót közvetve barátai, munkássága révén mutatta be a riporter Feledy Péter, míg Polgár Dénessel hagyományos interjút készített Müller Tibor. Az összehasonlítás Feledy Péter javára billenti a mérleg nyelvét, sokkal többet megtudtunk Róbert Lászlóról mintha őt kérdezte volna a riporter, így ugyanis olyan dolgok, tények is elhangzottak, amelyeket aligha mondott volna el magáról. Nem szégyelni való dolgokról van persze szó, hanem pusztán olyanokról, amelyeket szerénységből vagy inkább jó ízlésből az ember nem mond el saját magáról. Ezzel a módszerrel bizonyára színesebb, élet- hűbb portrét festhetett volna Müller Tibor is, hiszen Polgár Dénes pályája, munkássága, találkozásai legalább annyira érdekesek, mint Róbert Lászlóé. Többet ésszel Okos ötletekről, ésszerűsítésre váró dolgokról hallhattunk a népszerű Többet észszel ... műsorsorozat legutóbbi adásában. Bánkuti Gábor és Tarnói Gizella riportjaiban csupa olyan jó ötletről, találmányról esett szó, amelyek megvalósítása még mindig várat magára, noha alkalmazásukkal eredményesebb lehetne a gyógyítás. a játékgyártás, a kereskedelem, hogy csak néhány témát emeljünk ki a műsorból. Am egyéni érdekekből, hiúságból, a valósághoz, az igényekhez nem megfelelő alkalmazkodásból sok jó ész- szerűsítés marad meg csupán egy-egy szakember „rögeszméjének”. Már-már elkootatott a kérdés: „Ilyen gazdagok vagyunk?” — tg — JÁSZAPÁTIN Nevelési központ a központban — illés — Román diákok szópo/vasási versenye Az országban elsőként Békéscsabán rendezett nagyszabású nemzetközi kiállításon a világ leghíresebb hangszergyárainak termékeit láthatják az érdeklődök. A Yamaha, a Hohner, a Fender és a Shadow cégek, valamint NDK-beli, csehszlovákiai és bolgár hangszerkészítők alkotásai nemcsak a zenekedvelőket vonzzák Füles Évkönyve ’84 Kinek diktál a divat?
