Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

1983. OKTÓBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem csökkent a takarékbetét-forgalom A Néplap kérdez, az OTP igazgatója válaszol Panaszkodunk, úgyszólván minden napra jut valami vá­ratlan kiadás, bosszúság. Ki­vonunk és összeadunk, szor- zunk, hogy az egyik fizetés­től a másikig kitartson a forintokból. Nem titok, ne­héz esztendő ez a családi ..pénzügy mi íriszt eteknek” és az államháztartás gazdáinak egyaránt. A közelgő takaré­kossági világnap előtt ke­restük fel Szűcs Ferencet, az OTP megyei igazgatóját a kérdéssel: — Érezhető-e ez a szoro­sabbra húzott derékszíj a lakossági tekarékbe/tétek alakulásán? — Megnőtt a könyves beté­tek forgalma. Az év első ki­lenc hónapjában a befizeté­sek 21, a kivétek forgalma 23 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor e betétfajták ál­lománynövekedése 9 millió­val elmaradt a tavalyitól. Egyébként a teljes betétállo­mány szeptember 30-án meg­haladta a hatmilliárd-nyolc- vanhárommillió forintot, vagyis a megye lakói két- száznyolcvanhétmilliót, hat­millióval többet takarítot­tak meg, mint az előző év azonos időszakában. — Mi rejlik a számok mö­gött? — A könyves betétek mér­sékeltebb növekedésénél sze­repet játszottak például a januártól megnyitott lakás­igénylési letétszámlák ezek­re már tizenegymilliót fizet­tek be, részben betétkönyv­ből, részben személyi hitel­ből. A másik célbetét, a gép­kocsi fedezeti számla, ame­lyen az előző évi 2,5 millió­val szemben most 21 millió foifnt a növekedés, ugyan­csak hasonló forrásból. Eb­ben az ugrásban meghatáro­zó volt az áremelésen kívül az is, hogy az idén kevesebb kocsit szolgáltattak ki. A megélhetési költségek növe­kedése miatt mérséklődtek a rendszeres betételhelyezések, és jelentős a megkezdett épít­kezések miatti betétfelhasz­nálás is. — A takarékmérleg mégis kedvező összképet ad? — A lakosság központi for­rásokból származó pénzbe­vételének 7—8 százalékos, a bázisnál gyorsabb ütemű nö­vekedése, a mezőgazdasági termékértékesítésből szár­mazó 17—18 százalékos több­letjövedelem mellett szerepe van a kedvező betétfejlő­désben a gazdasági munka­közösségek,. társaságok, vál­lalkozások számának, forgal­muk növekedésének is. En­nek következtében huszon­négymillióval nőtt a csekk­számla-betétek összege. Je­lentős állománynövelő té­nyezők az átutalási, az ifjú­sági és a KST-betétek is. — Nemcsak az OTP-nél gyűlnek a megtakarítások, hiszen a társintézmények a legkisebb településen is el­érhetők. Hogyan oszlik meg közöttük a lakosság megta­karított pénze? — Az összállomány 56,5 százalékát a takarékpénztár. ' mintegy negyedét a posták, a többit a takarékszövetke­zetek kezelik. A könyves be­tétek növekedése nálunk a legdinamikusabb, majd a takarékszövetkezeteknél, amelyek tevékenysége egyre szélesedik, betétszervező munkájuk egyre eredménye­sebb. — A hitelforgalom is el­tér a korábbi tapasztalatok­tól idén a lakosság bankjá­nál? — A hosszúlejáratú hitel­állomány alakulásában erő­teljesen megmutatkozott az új lakásépítési hitelfeltételek hatása: a megnövekedett építési kedv, a múlt évinél lényegesen nagyobb hitel­igény, illetve forgalom. Az év eltelt időszakában hat- s^ázhetvenötmillió forint összegű lakásépítéssel, fel­újítással, vásárlással kap­csolatos hitelt folyósítottunk, húsz százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. .Szeptem­ber végéig 1958 családi ház építése kezdődött meg, hu­szonnégy százalékkal több, mint 1982 első háromnegyed évében, s a lakás- és fűtés­korszerűsítéshez igényelt kölcsönök száma ötvenhét százalékkal haladja meg az előző évi forgalmat. Jelen­tősen megnőtt az ingatlan- forgalom: 645 ingatlan adás­vételéhez folyósítottunk bankkölcsönt a megyében; a visszavásárolt lakások szá­ma (404). harmincöt száza­lékkal emelkedett; az év fo­lyamán 399 új és 278 újra­értékesített társasházi lakás­ra kötöttünk adásvételi szer­ződést, ez százhetvennel több a bázisnál. hitel- és ingatlanforgalom — Tehát nemcsak a betét­forgalom élénkült, hanem a is. Nyilván nehéz feladat elé állította mindez a ta­karékpénztári dolgozókat? — Nem tudtuk olyan gyorsan intézni a hitelké­relmeket. ahogyan szeret­tük volna, de igyekezetben nem volt hiány. Elvégre eredményeinket ügyfeleink­nek köszönhetjük. Rónai Erzsébet Buráról Taskonyba Korábban jött a víz Pusztataskonyban, a há­romszáz lelkes kistelepülésen évtizedeken keresztül rossz egészségtelen vizet ittak az emberek. Szekeres János, a tiszaburai vb titkár vélemé­nye szerint a nagy vastarta­lom és a sok gáz miatt az ivóvíz szinte ihatatlan volt. Ez* év elején elhatározták, hogy megszüntetik az áldat­lan állapotot, vízmüvet léte­sítenek. Olyan olcsó megol­dást kerestek, amely nefn megy a minőség rovására — és találtak. Hidroglóbusz emelése he­lyett — ami tíz-tizenkétmil­lió forintba került volna — a tiszaburai vízműtelepről vezették el a vizet, 6,7 mil­lióért. Annak rendje és módja szerint meg is ala­kult a társulat, melybe az ott élő családok mindegyike jelentkezett, f, vállalta a 14 ezer forintos költséget. Mi­vel a szociális foglalkoztató ellátását is ilyen módon old­ják meg, az SZMT 2,5 mil­lió forinttal járult hozzá a vezetékek megépítéséhez. A pusztataskonyiak 1,2 millió forintjához még 60—70 ez­ret tettek hozzá a társa­dalmi munkával. Az átadást 1984. június 30-ra tervezték, de már kö­zel egy hónapja egészséges vizet isznak a taskonyiak. Ez elsősorban a helybeliek tenniakarásának köszönhető, de nem kis része van a si­kerben a tanácsnak, s a Víz- és Csatornamű Válla­lat tiszafüredi üzemvezetősé­gének. A köztük kialakult összhangnak köszönhető az egy évvel korábbi átadás. Ök is látták, hogy milyen nagy szükség van az ott élőknek az egészséges vízre, s az egyetlen fejlődő tele­pülés háztartásaiból se hiányozhat már. Eddig ti­zenhárom lakás megrendelő­jét a tanács elfogadta, csak a lakókon múlik, mikor fo­lyik víz a konyhában, a für­dőszobában. Ha Pusztatas- konyban teljes egészében megvalósul a „vízprogram”, ismét új feladatok elé áll a tanács Tiszaburán; jelenleg egy kút látja el a két tele­pülést, s ez előreláthatólag 1985-től már kevés lesz. Üjat kell fúrni. S ha az is ilyen nagyszerűen megy majd, senki sem marad víz nélkül. — szabó — Kommunista műszakok Országszerte számos üzem­ben, gyárban vállaltak kom­munista műszakot tegnap. A Magyar Hajó- és Darugyár budapesti üzemének és váci gyáregységének több mint 3500 dolgozója tartott ön­kéntes műszakot. Csepelen az üzemek és intézmények dolgozói, az iskolák tanulói, valamint a helyi lakosság tartott kom­munista szombatot. Most a Csepeli Papírgyárban, a Magyar Posztógyárban, a Cserzőanyaggyárban és a Növényolaigyárban vállaltak munkát, ^mellet* mintegy ezren park jk fásításában, a Kis-Duna-part rendezésében, valamint játszóterek, isko­lák és óvodaudvarok felújí­tásában vettek részt. Kommunista műszakot tartottak a Budapesti Édes­ipari Vállalat négy gyárában is. Mintegy 1450 dolgozó a szokásosnál nagyobb őszi-té­li belföldi fogyasztói igé­nyek kielégítése és a válla­lat előtt álló exportfeladatok teljesítése érdekében vállal­ták a pluszmunkát. A borsodi iparvidék egyik legnagyobb üzemében, a Diósgyőri Gépgyárban teg­nap mintegy ötezer dolgozó jelentkezett kommunista műszakra. A pozícióhegesztés csak gyakorlott kéznek .sikerül, hiszen vigyázni kell arra is, hogy a megolvadt anyag ne csöpögjön le. A Ganz Villamossági Művek szolnoki gvárában Váci Fe­renc mestere szakmájának, mint a képen látható, biztos kéz­zel hegeszti a csaknem függőleges helyzetben álló óriás- „ szerkezetet. Fotó; Kováts Béla Kommunista pedagtgisaktiva Szolnokon Az aktíva résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) vábbadásánál sokkal többre ösztönzi a pedagógusokat. Beszélt az iskola külső kap­csolatainak fontosságáról, amelynek különös jelentősé­ge van egy olyan oktatási intézményben, ahol szakmát tanítanak. Veréb József, a karcagi Városi Tanács el­nökhelyettese főként azok­ról a negatív jelenségekről beszélt, amelyek megítélése szerint nehezítik az eredmé­nyes nevelőmunkát. Lénye­ges szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a szo­cialista társadalomról reá­lis kép alakulhasson ki a tanulókban. Ma még túlsá­gosan problémamentesnek mutatjuk be az iskolákban társadalmunkat. A változás egyik alapfeltétele a peda­gógusok rendszeres szakmai, ideológiai továtrtiképzése. Borics Oszkarné, a jászjá- kóhalmi általános iskola igazgatója a saját húsztagú tantestületük gyakorlati te­vékenységéről szólt, hangsú­lyozva, hogy a kommunista nevelők tudnak tenni a jó közösségi élet kialakításáért, az iskolai élet demokratiz­musáért. Simon Ferenc, a túrkevei városi pártbizott­ság első titkára sok jó pél­dát említett, amelyek azt bizonyították, milyen szoros az együttműködés az iskolák és a különböző gazdasági egységek között városukban. Ennek is köszönhetik többek között, hogy javultak az ok­tatás tárgyi feltételei. Gál Jánosné, az abádszaló- ki pedagógus-pártalapszer- vezet titkára arról beszélt, hogy községükben mostoha körülmények között dolgoz­nak a pedagógusok, tanul­nak a diákok. Nehéz színvo­nalas, érdemi munkát végez­ni ott, ahol több mint hat­Az aktíván szót kért Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára. Kö­szöntötte a kommunista pe­dagógusokat és a megye egész pedagógustársadalmát. Elöljáróban hangsúlyozta; nem tanterem-, és iskolaé­pítésről, és nem az eredmé­nyekről fog szólni. A peda­gógusoknak az a kötelessé­gük, hogy a társadalom ál­tal biztosított feltételek fő­zött olyan emberekké for­málják a fiatalokat, amilye­nekre a szocialista társada­lomnak szüksége van Mint mondta: „kommunisták cse­rélnek ma itt gondolatot, akiknek pedagógusképzett­ségük van". Hangsúlyozta: a kommunista pedagógus nem dogmaként kezeli a nevejé- si elveket, hanem tovább­gondolja azokat, ellensége a konzervativizmusnak, nem a jelent akarja tartósíta­ni/ hanem azt szeretné építeni,, ami a jövőé. A A kommunista pedagógusok az élvonalban dolgoznak, har­costársai a pártmunkások­nak a változó, és egyre na­gyobb feladatok megoldásá­ban, a szocializmus céljainak megvalósításában. A szocializmus építésével történelmi feladatot vállalt társadalmunk. Napjainkban a távlati igényekhez kell iga­zodnunk. A követelmények változtak, mert a körülmé­nyek szigorúbbak lettek. Üj ellentmondások kerültek fel­színre, módosultak a szocia­lizmus építésének feltételei. Űj kérdések, új gondolatok vetődtek fel, ezért az ifjúsá­got sem lehet a korábbi mér­ce alapján megítélni. Nem változatlan sem az ifjúság, sem a felnőtt társadalom. Hiba lenne elvárni — hang­száz gyermeknek nyolc épü­letben vannak tantermei, és a kényszerűség miatt meg­hosszabbított szünetekben szinte minden óra után ván­dorolni kénytelenek. Ezen a helyzeten a legésszerűbb szervezéssel sem lehet segí­teni. A megoldást új iskola építése jelentené, amelyhez a község lakói nemcsak tár­sadalmi munkát, hanem anyagi támogatást is felaján­lottak. Vincze Sándor, a me­gyei tanács vb művelődési osztályának vezetője a köz­oktatás néhány fontos fel­adatát emelte ki hozzászó­lásában. Többek között szólt a megyei tanács intézkedési tervéről, a középfokú okta­tás fejlesztésének koncepció­járól. Beszélt a pályára irá­nyítási munkáról, a pedagó­gusok élet- és munkakörül­ményeiről. és az alkotó pe­dagógusok megbecsüléséről. Mindhárom területen az elő­relépés szükségességét hang­súlyozta. súlyozta —, hogy a felnőttek­hez hasonlítsanak a fiatalok. Ók más súlypontokat fedez­nek fel a társadalomban, le­het, hogy olykor egyszerűsí­tenek, eltúloznak dolgokat, de rájuk is igaz. hogy ezért a társadalomért és nem el­lene vannak. Az új ellentmondások, az új kérdések felszínre kerü­lése bonyolultabbá tette a nevelőmunkát is. Hallatlan nagy a felelősségük ebben a kommunista pedagógusok­nak, akik az eszmék hirde­tői is. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután hangsú­lyozta a kreativitás jelentő­ségét az oktatásban. Szólt az iskolák nyitottságáról, amely nevelési szükségszerűség és nem engedmény. Kiemelte, hogy ha ma hivatása magas­latán áll a nevelőtestület, alkalmassá képes tenni a jö­vő emberét arra, hogy eleget tegyen a társadalom által tá­masztott igényeknek. A kom­munistává nevelés értelmes küzdelem a szocializmusért — mondta Majoros Károly. A pedagógusok nem egy­formán gondolkodó, nem uni­formizált emberek, önálló alkotó munkát végeznek, de egységes alapállásból, nem függetlenül a szocializmustól, a marxizmustól. Cselekvő emberek, akik nem ismerik a tétlenséget. A változtatás katonája a kommunista peda­gógus. Az értelmes változ­tatásé. És ebben a folya­matban a pedagógustársada­lom az értelmiségnek az a rétege, amelyik nem egysze­rűen szövetségese. hanem harcostársa a munkásosz­tálynak, az ember kommu­nista nevelésében. Bánkuti Zoltán, a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet pártalapszervezetének titkára azt hangsúlyozta, hogy a pedagógustársadalom­ban alapvető egység van, és ennek az egységnek a mar­xizmus—leninizmus az alap­ja. Ám a mindennapi gya­korlati életben ezt az egy­séget mindig újra és újra kell teremteni, erősíteni. A szakmunkásképző intézetek­ben különösen szükség van arra, hogy a gyerekekben erősítsék a munkásosztály­hoz tartozás érzését, és nem­csak a tanítási órákon, ha­nem azokon kívül is. Hegyi Istvánná, a KISZ megyei Bi­zottság első titkára köszönetét mondott a pedagógusoknak eddigi munkájukért, amely- lyel az ifjúsági szövetség­nek segítenek, hogy betölt­hesse hivatását. Hangsúlyoz­ta- a fiataloknak, az ifjú­sági szövetségnek szüksége van a kommunista pedagó­gusok tevékenységére. Be­szélt a -KISZ újítási törek­véseiről is, amelyekkel a diákmozgalmakat igyekez­nek színesebbé, érdekeseb­bé, a fiatalok életkori sajá­tosságainak jobban megfele­lővé tenni. Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság első tit­kára az elmúlt tíz évben végzett oktató-nevelőmunka mezőtúri tapasztalatairól szólt. Majd a vitában el­hangzottakhoz kapcsolódva egyetértett azokkal, akik na­gyon fontosnak tartották, hogy a pedagógusok reális, 'valóságos szocialista képet alakítsanak ki a fiatalokban. Továbbá említést tett arról, hogy a nevelők igénylik a társadalom segítségét. Hang­súlyozta, hogy az oktatás- politikai határozat végrehaj­tásában nemcsak a pedagó­gus-pártalapszervezeteknek vannak tennivalóik, hanem az üzemekben dolgozó párt­tagoknak is. A kommunista szülők sokat tehetnek annak érdekében, hogy növekedjék a családok felelősségérzete. Petruska Imre, a kunhe- gyesi általános iskola igaz­gatója hozzászólásában át­tekintést adott a község tan­testületeinek munkájáról, an­nak a száznegyven pedagó­gusnak a tevékenységéről, akik Kunhegyesen kétezer diákot tanítanak, nevelnek. Adatokkal érzékeltette, hogy az elmúlt évben milyen lé­nyeges javulás történt az oktatás személyi és tárgyi feltételeiben egyaránt. Mai legfőbb gondjuk a lakáshi­ány. Egyelőre nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy a pályakezdőknek szerény és átmeneti otthont tudjanak biztosítani. A hozzászólások után Fá­bián Péter eredményesnek ítélte az eszmecserét, jó munkát kívánt a résztve­vőknek és valamennyi peda­gógusnak. A kommunista pedagógu­sok megyei aktívaértekezlete Jakatics Árpád zárszavával ért véget. K. K. — V. V. Megfelelni a követelményeknek Majoros Károly felszólalása isi

Next

/
Oldalképek
Tartalom