Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Kengyelen is bedolgozói vannak a szegvári Háziipari Szövetkezetnek. Az asszonyok gyermek- és női ruhákat varrnak. Felvételünkön az asszonyoktól átveszik a kész ter­méket, hogy elszállítsák a központba Tanácskozás az áruellátás idei tapasztalatairól — Tájékoztató a ke­reskedelmi és szolgáltatási fejlesztésekről - Beszámoló a fogyasz­tók karcagi tanácsának munkájáról — Kihelyezett ülés a szolnoki kenyérgyárban Pályázatot hirdet a fogyasztók megyei tanácsa Tegnap tartotta idei utol­só ülését a Fogyasztók Szol­nok megyei Tanácsa. Tekin­tettel a tanácskozás fő napi­rendjére, — az élelmiszerel­látás idei tapasztalataira — az ülést a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat Landler Jenő úti kenyérgyárában tartották, ahol a sütőipar nem csak házigazda volt, hanem a tejipari vállalattal együtt termékeinek szerény, de sokatmondó bemutatója, is. Ez a tanácskozás tulaj­donképpen lezárója volt egy majdnem fél évig tartó ta­pasztalatgyűjtésnek. A Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak szempontjai szerint a helyi — városi és községi fo­gyasztói — tanácsok széles körű közvéleménykutatást szerveztek s bonyolítottak arról, milyennek ítélik meg a vásáriók lakóhelyükön az élelmiszerellátást, az áruk választékát és minőségét, valamint hogyan véleked­nek a boltok, ABC-áruházak munkájáról; a tisztaságról, a kiszolgálás gyorsaságáról, a nyitvatartási időről. A megyei testület részben kér­dőívekkel tájékozódott, rész­ben pedig szinte a megye valamennyi településén fo­gyasztói fórumokat rende­zett, ahol a résztvevők élő­szóval mondták el vélemé­nyüket a témáról. A megyei fórum szeptember 23-án csokorba gyűjtötte a tapasz­talatokat, s ezeket átfogó is­mertetőben a kereskedelmi szakértői bizottság terjesz­tette az ülés tegnapi résztve­vői elé, akik között ott vol­tak a kereskedelmi vállala­tok képviselői s az élelmi­szeripar megyei vállalatai­nak vezetői is. A tapasztala­tok megvitatásában részt vett a Fogyasztók Országos Tanácsának munkatársa, Tarján Zsuzsa, valamint több tanácsi vezető s városi, nagyközségi fogyasztói ta­nács küldötte is. A félnapos eszmecsere szünetét a résztvevők arra használták fel, hogy Zsarnai Béla, a Szolnok megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatója és Molnár Lajos, a Szolnok me­gyei Tejipari Vállalat igaz­gatója rövid tájékoztatása után megtekintették a ke­nyérgyáriak munkáját. Lát­ták, milyen ropogós-friss a Sió-soron kisült zsemle, s hogyan készül a rostlángos kenyér. A boltok kicsit meg­viselt pékáruihoz szokott szakemberek (és egyben vá­sárlók) nagy elismeréssel adóztak a gyáriak munkájá­nak. Külön dicsérték a Szol­nokon készülő 20 féle ke­nyér legolcsóbbikát, amely egy- és kétkilós veknikben előttük bújt ki forró-pirosán az alagút-kemencékből. A tanácskozás első napi­rendje után Kukri Béla, a fogyasztók megyei tanácsá­nak titkára javaslatot ter­jesztett elő: hirdesse meg a tanács a „Fogyasztók kiváló boltja, áruháza és vendég­látóegysége” pályázatát: A testület a javaslatot elfogad­ta, s úgy döntött, hogy a pá­lyázatot éves munka és te­vékenység alapján minden év március elsején zárja le, s a kiváló címek odaítélésé­ről, a díjak átadásáról a munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepe, május elseje előtt dönt, hogy a munka ünnepén a legkiválóbbak át­vehessék őket. A fogyasztók megyei ta­nácsa ezután elfogadta a megyei tanács kereskedelmi és ipari osztályának előter­jesztését, amelyben a keres­kedelmi és szolgáltatási fej­lesztések távlati programjá­ról adtak tájékoztatást. Ugyancsak elfogadták Szat­mári Ferencné titkár előter­jesztésében a fogyasztók kar­cagi tanácsának beszámoló­ját a nagykun városban vég­zett eddigi munkájáról. Az idei utolsó tanácsko­zás Vajda Jenöné dr. me­gyei elnök zárszavával ért véget. — sj — HHHBjH Ha szerda, akkor Patyolat |H Késön hozzák a tiszta ruhát Az elmúlt hónapban a la­kosságot nem éppen kelle­mesen érintő változás tör­tént a Patyolat szolgáltatá­sában- Hogy október 1. óta emelkedett a hagyományos mosás ára, az nem is meg­lepő mostanában. A hosszú (10 napos) mosás 6-ról 7 fo­rintra emelkedett kilónként és természetesen vele együtt nőtt a rövidebb határidejű, úgynevezett százalékos mo­sás ára is. A pipere mosás és vegytisztítás ára viszont a régi maradt. Annál nagyobb meglepe­tést okoz viszont a rendsze­res ügyfeleknek a vállalási feltételek szigorítása. A Jász­ság felvevőhelyein szeptem­ber 15. óta rövid, háromna­pos mosást csak szerdán vál­lalnak. a többi napokon ki­zárólagos „hosszú" mosást. Jászberényben két helyen, a Szövetkezet úton és a Kos­suth úton, a Munkás ABC mellett van ilyen felvétel. Kovács Béláné Kossuth úti átvevő elmondta, hogy ko­rábban bármikor lehetett rövid mosási is kérni. — Jelenleg már csak két­szer jön az autó hetenként; csütörtökön viszi a szenv- nyest. hétfőn hozza a tisz­tát. Ha szerda délelőtt hoz­zák a mosnivalót, azt is csü­törtökön küldöm tovább, de az átvételtől számított há­rom nap múlva nem tudom visszaadni. így rövidebb mo­sásra nem is vehetem fel­Pedig sokan örülnének a 4—5 napos határidőnek is. Így azután két-három hétig kell várni, ha netalán a munkából, óvodából vagy a bevásárlásból rohanó anyu­ka szerdán nem jut már el a Patyolatba. Ráadásul ha 4 kilónál kevesebb ágynemű­vel állít be, akkor a jóval drágább, darabos mosásba veszik csak át. A Patyolat Vállalat felte­hetően a gazdaságosság mi­att szüntette meg, hogy autói naponként félig üresen köz­lekedjenek Szolnok és Jász­berény között. Eddig körbe­járták a Jászságot, Újszászt, Zagyvarékast is beleértve, és ha csak 2 csomag gyűlt is össze, vitték Jászberényire, a Szövetkezel úti tisztító szalonba. A mosás és tisz­títás nagyobb része most is ott történik. (Igaz, ott csak rövid határidőket vállalnak.) Az onnan mindössze 1 ki­lométerre levő Kossuth úti felvevőhelyen mégis péntek­től csütörtökig kell várni az átszállítással. LP | Január 1-től VÁltOZáS a közigazgatási rendszerben Nagyobb önállóság a községeknek Interjú Barta Lászlóval, a megyei tanács elnökével Változás előtt áll az álla­mi irányítás, a közigazga­tás szervezete. Az MSZMP KB október 12-i ülésén el­fogadta a járások, mint köz- igazgatási egységek meg­szüntetésére tett javaslatot, amellyel értelemszerűen együtt jár a különböző járá­si hatáskörű szervek, így a járási hivatalok megszünte­tése is. A változás szüksé­gességéről, a közigazgatási rendszer továbbfejlesztésé­nek lényegéről, annak előké­szítéséről kérdeztük Barta Lászlót, a Szolnok megyei Tanács elnökét. — Mielőtt a tervezett új közigazgatási felépítésről szólnánk, kérem, hogy mu­tassa be a megye jelenlegi igazgatási rendszerét. — Hetvenhat településen: — Minden változás a ta­nácsrendszer fejlesztése ér­dekében történt és történik. A párt X. kongresszusát kö­vetően az új, 1971-es tanács- törvény már jogi garanciá­kat is biztosított ahhoz, hogy a helyi tanácsok önállósága kibontakozhasson és meg­erősödhessen, és ehhez nagy mértékben hozzájárultak a járási hivatalok is. Termé­szetesen nemcsak ezekben az években volt említésre mél­tó a tanácsok járási szerve­zeteinek munkája. A társa­dalom, az államélet, a taná­csi demokrácia fejlettségé­vel összhangban látták el mindenkori fontos szerepü­ket korábban, mint járási tanácsok, később járási hi­vatalokként, mint a megyei tanács sajátos szakigazgatási szervei. Fennállásuk óta minden jelentős gazdasági és társadalmi változás, elő-, relépés részesei voltak. Egy konkrét példa a sok közül: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek si­kereként nagyon sokat tet­tek. Napjainkra azonban a fejlődés túlhaladta funkció­jukat. Mondhatnánk úgy is, hogy betöltötték szerepüket. Megszűnésük egy újabb lé­— Az elképzelések szerint hány körzet lesz a 4 járás helyett? — Az előkészítés, az át­szervezés irányítását 11 ta­gú, tanácsi szakemberekből álló munkabizottság végzi. A tervet valamennyi helyi párt- és tanácsi testület vé­leménye alapján dolgozták ki. A tervezet szerint 8 kör­zet kialakítása célszerű Szolnok megyében. A kör­zetközpont pedig 6 város­ban: Szolnokon, Jászberény­ben, Karcagon. Kisújszállá­son, Mezőtúron, Törökszent- miklóson és két városi jogú nagyközségben, Kunszent- mártonban és Tiszafüreden lesz. Túrkeve közvetlenül megyei irányítás alá tarto­zó körzet nélküli város ma­rad. — A járási hivatalok ha­táskörein hogyan osztoznak meg a tanácsok? 7 városban és 69 . nagyköz­ségben él Szolnok megye- négyszázötvenezer lakója. A 69 községben 46 tanács mű­ködik, ami azt jelenti, hogy 28 községnek önálló. 18-nak pedig közös tanácsa van. A megye 4 járása 62 község te­rületét fogja át. Nyolc éve a városok szomszédságában levő, azokhoz sokféle szem­pontból szorosan kötődő 9 település városkörnyéki köz­ség lett és kikerült a járá­sok hatásköréből. — Az elmúlt évtizedben fokozatosan és folyamatosan változott, pontosabban szű­kült a járási hivatalok ille­tékességi területe, hatásköre és ezzel párhuzamosan nőtt a. községi tanácsok szerepe, önállósága, és természetesen a felelőssége. pést jelent azon az úton, amely a helyi, elsősorban a községi tanácsok gazdálko­dási, döntési önállóságának kiteljesedéséhez vezet. Az államigazgatás további egy­szerűsítését és korszerűsíté­sét is jelenti a változás, amelynek célja az irányítás, a közigazgatás hatékonyab­bá tétele, az arányosabb, ésszerűbb terület- és tele­pülésfejlesztés megvalósítá­sa. — Megszűnnek a járások, ami nem jelenti azt. hogy minden település közvetle­nül megyei irányítás alá ke­rül. — Egyelőre nem. A táv­lati cél azonban ez: a két- fokú igazgatás kiépítése. Ma még azonban ennek nincse­nek meg a feltételei. A fal­vak többségénél egyidejű lesz még közvetítő láncszem: a körzetközpont. De rögtön hozzá kell tennem^ hogy funkciója, feladata nem azo­nos a járási hivataléval. A körzetközpontok (városok és városi jogú nagyközségek) a megyei irányítás közvetíté­sében működnek közre. Hogy miként, ebben a városkör­nyéki forma tapasztalatai mérvadóak. — A hatáskörök többségét a községek kapják meg. És a lakosság szempontjából is ez a lényeg! A bonyolultabb ügyek (például az építési, hatósági kérdések, a gyám­ügyek néhány fajtája) a me­gyei irányításban közremű­ködő városokhoz és a váro­si jogú nagyközségekhez ke­rülnek. Ezek a települések fogják ellátni az egyesület­felügyeletet. a nem mező- gazdasági szövetkezetek fel­ügyeletének feladatait is. A személyzeti munkával ösz- szefüggö kérdések a megyei tanácsi szervek hatáskörébe kerülnek. Az intézmények irányításában pedig lényegé­ben nem lesz változás. — Megítélése szerint szükség lesz-e a tanácstör­vény átfogó reformjára? — Nem, de némi módosí­tás. illetve kiegészítés indo­kolt. Többek között érte­lemszerűen meg kell változ­tatni a feladatok és hatás­körök átcsoportosítását. Sza­bályozásra várnak az új irá­nyítási megoldások, és szük­ség van a nem székhely társközségekben olyan intéz­ményre, amely élénkítheti a tanácsi demokráciát, lakói­nak hatékonyabb, közvetle­nebb képviseletét. Személyi ügyekben humánus megoldások — Hányán dolgoznak a 4 járási hivatalban? Hogyan alakul sorsuk, ha megszű­nik a munkahelyük? '— A4 járási hivatalnak százharmincnyolc dolgozója van. A változás előkészíté­sével és végrehajtásával megbízott munkabizottság­nak az is feladata, hogy az érintett dolgozók elképzelé­seit, véleményét figyelembe véve döntsenek a munka­hely-változtatásról. Ügy lá­tom, hogy sorsuk megnyug­tatóan alakul. Az elképzelé­sek szerint 70 százalékuk a községek, városok, városi jo­gú nagyközségek apparátu­sát erősíti, egyötödük nyug­díjba készül. Mindössze ti­zenhatan . kerülnek más munkaterületre. Nagyon fontosnak tartottuk és tart- < juk, hogy humánus és a közigazgatás érdekeinek megfelelő megoldást keres­sünk és találjunk minden esetben. — A járások megszűnése után tulajdonképpen a je­lenlegi tanácsi apparátus­nak és testületnek kell az állami irányítás közvetíté­sének feladatát és a köz- igazgatást ellátniuk. S ha jól értettem a tanácsok még- inkább felelős „gazdái” lesznek a településeknek. — Éppen ezért jól felké­szült hozzáértő emberekből álló apparátusra van szük­ség. amelynek munkáját anyagilag és erkölcsileg job­ban el kell ismerni. Ehhez meg lesz az anyagi fedezet, mert a járási hivatalok bér­alapja részben a községi, részben pedig a megyei irá­nyításban közreműködő nagyközségekhez és váro­sokhoz kerül. — A járási hivatalok épü­leteinek milyen funkciót szántak? — Még nincs eldöntve. Amennyiben a tanácsi appa­rátusoknak nem lesz szük­sége rájuk. elsősorban egészségügyi és oktatási cé­lokra szeretnénk felhasznál­ni. — Mikorra várható az új közigazgatási szervezet ki­alakítása? — 1984. január 1-re. Ha újév napján még nem is, de január 2-án már új fel­állásban, és új jogosítvá­nyokkal „felvértezve” kez­denek dolgozni a tanácsi ap­parátusok. Kovács Katalin Távlati cél a kétfokú igazgatás Négy járás helyett nyolc körzet Eredményhirdetés fl cél az anyagtakarékosság Tegnap a MTESZ Kossuth téri székházában kihirdet­ték a gazdaságos anyagíel- használási és technológia- korszerűsítési kormányprog­ram megvalósításának előse­gítésére meghirdetett orszá­gos pályázat eredményét- Az ipari, az építőipari, a közle­kedési és a mezőgazdasági tárca, több országos ható­ság, valamint a társadalmi szervezetek által közösen, immár másodízben meghir­detett pályázatra az idén a tavalyinál több, összesen mintegy 400 pályamű érke­zett. A pályaművekben kidolgo­zott javaslatok 65 százaléka egyáltalán nem igényel be­ruházást, és több mint 60 százaléka egy éven belül megvalósítható, bevezethető. Első díjat a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat, a Húsipari Kutató Intézet, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű. a KFKI. a BVK, a Ga- garin Hőerőmű, a SZIKTI, valamint a Taurus kollektí­vái kapták. / Befejeződött a településfejlesztési szeminárium Több mint hatvan pontban összefoglalt állásfoglalásá­nak elfogadásával tegnap be­fejezte ötnapos munkáját Bu­dapesten az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának te­lepülésfejlesztési szemináriu­ma. Az ebben a dokumen­tumban megfogalmazott ja­vaslatokat az EGB Lakás­ügyi, Építési és Területi Ter­vezési Bizottsága fogadja el végleges formában, majd ajánlásként továbbítja a kon­tinens kormányainak, hogy elősegítse a településfejlesz­tési döntéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom