Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
Nemzetközi körkép 1983. OKTÓBER 22. Madridtól Stockholm felé ül! Október 25-én kezdődik Helsinkiben az európai bizalom- erősítő és biztonsági intézkedéseknek és a leszerelésnek szentelt konferencia előkészítése, majd január 17 én indul Stockholmban maga a tanácskozás erről a témakörről. A finn fővárosban most összeülő értekezlet voltaképpen megteremti az európai biztonságról folyó tárgyalások folyamatosságát, hiszen a 33 európai és a két észak-amerikai állam képviselői továbbra is egy asztalnál ülnek. A helsinki konferencia összehívásáról a nemrég befejezett madridi találkozón döntöttek. A madridi záródokumentum kimondja, hogy olyan katonai bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekben kell majd Stockholmban megállapodni, amelyek kiterjednek egész Európára, a földrészhez csatlakozó tengerekre és a légtérre. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek lesznek, politikailag kötelezőek és ellenőrizhetők. Ez a megfogalmazás persze kissé általános. Az értelmezéshez segítségül kell hívni a helsinki záróokmányt (csaknem egy évtizede minden általános európai intézkedés kiindulópontját), amelyet 1975-ben fogadtak el. Ennek egyik passzusa azt ajánlotta az aláíróknak, hogy 25 ezres létszámnál nagyobb hadgyakorlataikat, esetleg az egyéb jelentős csapatmozgatásokat jelezzék előre szomszédaiknak: a Varsói Szerződés tagjai a NATO-nak és viszont, akár egy államról van szó, akár többről, sőt hívjanak meg külföldi megfigyelőket Is ilyen alkalmakkor. Ajánlást mondtunk, vagyis nem kötelező előírásokról volt szó. hanem önkéntes aktusról. Az eltelt évek mégis bebizonyították: a módszer jól bevált. E bizalomnövelő lehetőség miatt döntöttek úgy Madridban, hogy továbbfejlesztik a rendszert. Eddig a két katonai szövetség határaitól keletre, s nyugatra bizonyos, nem túl széles sávon belül zajló hadgyakorlatokat jeleztek csak. Néhány esztendővel ezelőtt azonban, amikor a továbbfejlesztés szóba került, a Szovjetunió felajánlotta: a maga részéről kiterjeszti a sávot az Uraiig. Vajon mit ad cserébe a NATO? Egyebek közölt ezt kell majd Stockholmban megvizsgálni. Persze nem ez lesz az egyetlen pont, amelyrőL hosszú és kemény viták várhatók. A feszült nemzetközi helyzet és a két nagyhatalom fagyos viszonya óhatatlanul tükröződni fog a svéd fővárosban folyó eszmecserén. Tudjuk (ha máshonnan nem, hát a háromesztendős madridi csatározásokból), milyen szándékkal érkeznek majd a nyugatiak Stockholmba: elsőként azt kívánják elérni, hogy a hadgyakorlat-bejelentéseik útján rendszeres tájékoztatást szerezzenek a szovjet erők mozgásáról, létszámáról. A szocialista fél szándéka ennél jóval továbbmegy, célul tűzve ki a katonai tevékenység korlátozását is. Ezért vetette fel a Varsói Szerződés már a múlt esztendőkben. hogy közös megállapodással korlátozzak egy-egy hadgyakorlat részvevőinek maximális létszámát 40—50 ezer körül; vonják be a körbe a haditengerészetet és a légierőt, még különálló manővereknél is; terjesszék ki a bizalomerősítést a Földközi-tengerre, s hogy szállítsák le a bejelentendő létszám alsó határát. Végül hasznos lenne a jószándék kifejezése átfogóbb módokon, például ünnepélyes lemondással az erőszakról, bizonyos fegyverek elsőnek alkalmazásáról. Az így kialakuló kedvező légkör elvezethetne, egyes leszerelési intézkedésekig is. Igaz, a 35 küldöttség megbízatása egyelőre bizalomerősítési intézkedések további kidolgozására korlátozódik, bár ez sem kevés. Munkájuk ' eredményeiről 1986 végén kell majd beszámolniuk Bécsben. a következő madridihoz hasonló találkozón. Helsinkiben most tehát az előkészítő megbeszéléseken a stockholmi konferencia napi- és munkarendjét határozzák meg. De — amint azt a madridi példa mutatja — rossz légkör esetén még ekörül is támadhatnak kellemetlen, makacs nézet- eltéréseik. Remélhetőleg a tárgyalófelek tartani tudják magukat az engedélyezett három héthez, januárban pedig kedvezőbb előjelekkel indulhatnak a jóval hosz- szabbnak ígérkező tényleges megbeszélések. Tatár Imre Félidőben a Csehszlovák Ötéves terv Középpontban a műszaki fejlesztés Az idén júliusban érkezett a csehszlovák gazdaság a Jelenlegi 1981—89. köczötti ötéves terv második félidejéhez. Az eltelt időszakban sikerült csökkenteni a tüzelőanyag- és energiaigényt, miközben az ipari termelés növekedett, igaz lassabb ütemben, mint a hetvenes években. A széntermelés alapjában véve nem változott, viszont 1980-hoz képest a kőolaj- és földgázimport 3,5 millió tonnával csökkent. Az elektromos áram termelése csak mérsékelten növekedett. Ennek következtében korlátozták az energiaigényes ágazatok fejlesztését, például a vas, az acél, a cement, az aszfalt gyártását. Jelentős a szerepe a csehszlovák—szovjet megállapodásnak, amely szerint a jövőben Csehszlovákia bizonyos vegyipari termékeket — metanolt, ammóniát, nitrogén- és műtrágyákat, stb. — a Szovjetunióból importál és a kevésbé energiaigényes, úgynevezett minőség,! vegyi- anyagok termelésére áll rá. A gépgyártásban felgyorsul az olyan kevésbé anyag- igényes, ágazatok fejlődése, mint például az elektrotechnikáé. A fém megtakarításából kiveszik részüket a tervezők, részint a gépek és a berendezések tömegének csökkentésével, részint azzal, hogy a hagyományos anyagokat műanyaggal váltják fel. Intenzívebb a fémhulladék és a másodlagos, nyersanyagok felhasználása. A népgazdaság mintegy. 7,5 millió személyt foglalkoztat. Az ötéves terv első felében a dolgozók száma 100 ezer fővel emelkedett, ami kevesebb az előző időszak növekedésénél. A termelést elsősorban a "munka termelékenységének növelésével fejlesztették. Az utóbbi években meggyorsult az innováció. A termelők nagy figyelmet szenteltek termékeik műszaki fejlődésének. A Tatra Autógyár például elkezdte a léghűtéses motorral szerelt új Tatra—815 nehéz teherautó sorozatgyártását. Korszerűsítették Zetor traktorokat. A hazai és külföldi városok utcáin megjelentek a tirisztoros vezérlésű csehszlovák trolibuszok. Üj típusú berendezésekkel jelentkeznek a textil- és a szövőBz ENSZ napja Elmélyült válság Libanonban Még javában dúlt a második világháború, amikor az 1943-as moszkvai négyhatalmi értekezleten a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína elhatározta egy világ- szervezet megalakítását. A Dumbarton Oaksban és a jaltai konferencián előkészített alapokmányt 1945 júniusában írták alá San Franciscóban. A dokumentum hatályba lépésének napja, október 24-e immár 38 esztendeje az ENSZ napja. A Nemzetek Szövetségének kudarcából kiindulva, az ENSZ létrehozásakor a Szovjetunió végig kitartott a modern nemzetközi jog demokratikus normáinak figyelembe vétele mellett. Az alapításnál 51 ország képviselői voltak jelen és mi sem bizonyítja jobban a világszervezet súlyát, mint hogy a hatékonyságát időnként kétségbe vonó megjegyzések ellenére ma már százhatvan felé közelít a tagállamok száma. Az ENSZ alapokmánya a háború elleni harcot jelöli meg a szervezet legfontosabb céljának, hogy szerte a világon érvényesülhessenek az ember alapvető jogai: a munkához, a tanuláshoz. a békés élethez^ a lelkiismereti szabadsághoz való jog. Való igaz, sok súlyos problémát nem sikerült még megoldani, a Föld több pontján ma sem hallgatnak a fegyverek. De hát az ENSZ olyan ideológiai, politikai, gazdasági érdekek ütközésének színtere, hogy működése maga is eredménynek számít. A mostani, különösen feszült nemzetközi helyzetben is a vélemények cseréjének, a tárgyalásoknak a puszta ténye az. ami a javulás halvány reményét hordozza magában. Óriási felelősség nyugszik az ENSZ tagjai, főképpen a nagyhatalmak vállán: a példátlan mennyiségben fölhalmozott pusztító eszközök egyformán fenyegetik Európa, Amerika és a többi földrész lakóinak életét. Az ENSZ — bár kötelező szankciókat csak rendkívül ritkán alkalmazhat — sokat tehet jövőnként, azért, hogy egyáltalán legyen jövőnk. Ezért munkájának mindenirányú támogatására, nem pedig zavarására, veszélyeztetésére van szükség. Ez az egész emberiség közös érdeke. H. G. A Prága—Pozsony közötti autópálya gépgyárak, valamint a mezőgazdasági gépgyárak. Az elmúlt időszakban a beruházásokat visszafogták, de a gazdaságilag fontos építkezéseken nem állt meg a munka. 1983 végén üzembe helyezik a Jaslovské Bohu- nice-i atomerőmű harmadik blokkját. A litvinoi kőolajfinomítót korszerűsítették. A nyugat-csehországi Sokolov- ban akril-kémiai komplexum, a nyugat-szlovákiai Sala városában új agrokémiai üzem épült. Tovább építik az autópályahálózatot, folyamatosan villamosítják a vasútvonalakat. Az ötéves terv első felében sikerült javítani a külkeresdelem mérlegét. Az export tőkés és szociajista viszonylatban egyaránt tartja előnyét az importtal szemben. Csökkent Csehszlovákia keményvaluta adóssága, gond azonban, hogy ezt az eredményt nem a kiviteli export növelése, hanem a • behozatal korlátozása eredményezte. Az export növelése tehát változatlanul előtérben marad. Az elmúlt években a nehezebb külső gazdasági körülmények ellenére sikerült megtartani az életszínvonalat. Á fejlődés lassúbb üteme mellett sincs munkanélküliség. Igaz, 1981—83. között emelkedett némely termék és szolgáltatás ára, a húsé és hústermékeké, de a havi átlagbér 2642 koronáról 2800 koronára emelkedett. Felemelték a nyugdíjat és a gyermekpótlékot. Az ötéves terv első felében folytatódott az iskolarendszer átszervezése, amelynek révén az iskolakötelezettség 9 évről 10 évre nőtt. Bevezették az ingyenes, kötelező rubeola (rózsahimlő) oltást. A lakásépítkezés ugyan valamelyest lelassult, de még így is több mint százezer új lakás készül el évente. Az állam a hel.'ji szervekkel együtt jelentős beruházásba kezdett a levegő és a víz tisztaságának védelmére. A kritikus helyzetben az izraeli hadsereg szerepét átvevő amerikai csapatok siettek a falangista rezsim védelmére, ezzel viszont megnőtt a Szíriái—amerikai ösz- szecsapás veszélye. A helyzet pillanatnyilag — akárcsak a sorozatosan meghirdetett tűzszünetek — ingatag. A Nemzeti Megmentési Front harcét hirdetett a falangista hegemónia ellen, az Izraellel kötött különmegál- lapodás érvénytelenítéséért. Nem kétséges, hogy a nemzeti megbékélés e törekvések megvalósulásától függ. Az amerikai beavatkozás azonban az ellentétek éleződéséhez vezetett. Böcz Sándor összeállította: Majnár József Libanoni kormánykatona r- két bevetés közti pihenőben 1975 tavasza, a polgárháború kezdete óta sohasem volt kiélezettebb a libanoni válság és sohasem látszott reménytelenebbnek, távolibbnak a kibontakozás, mint napjainkban, amikor a tavalyi izraeli invázió eredményeképpen hatalomra jutott keresztény-jobboldali rezsim hadserege a falangista pártmilícia oldalán nyílt hadjáratot indított a haladó és muzulmán erők ellen. Első ízben fordul elő, hogy az általában semleges magatartást tanúsító, békéltető szerepet játszó központi hatalom és fegyveres erői az egyik polgárháborús táborhoz csatlakoztak a másikkal szemben. Egyeduralmi törekvések Libanonban általános vélemény, hogy az izraeli megszállók fenyegető jelenléte nélkül sohasem került volna falangista politikus az államfői székbe. Így viszont rövid időn belül ketten is megkapták a szükséges parlamenti szavazatokat. Előbb a csakhamar meggyilkolt Basir Dzsemajel, utóbb ma is hivatalban levő fivére, Amin. Az izraeli és főként amerikai támogatásra építő falangistákat kezdettől fogva az a meggyőződés vezette, hogy a belpolitikai erőegyensúly felborulását, a baloldal, A válságot tovább mélyítette az Izraellel aláírt kü- lönmegállapodás, amely nemcsak Libanon szuverenitását áldozta fel, hanem a szomszédos Szíriához fűződő kapcsolatokat is veszélybe sodorta. Az amerikai közreműködéssel tető alá hozott egyezménynek kiemelkedő része volt abban, hogy mind Bejrútban, mind a szíriai ellenőrzés alatt álló Észak-Libanonban, s a Bekaa-völgyben újjászerveződtek a kapitulációt, a falangista egyeduralmat elutasító jiemzeti-haza- fias erők. A hét baloldali ha-i ladó pártot tömörítő Nemzeti Megmentési Front élén Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szocialista Párt elnöke, a maronita keresztény Szulejman Franzsié volt köz- társasági elnök és a szunnita mohamedán Rasid Karami volt miniszterelnök áll. Az Amal nevű síita szervezet is támogatja az ellenzéki egységfrontot. Ingatag tüzszünet Az első* erőpróba, a baloldali mohamedán milíciák augusztus végi nyugat-bejrúti felkelése a multinacionális erők kötelékébe tartozó amerikai, francia, olasz és brit csapatok támogatását élvező libanoni kormányhadsereg korántsem végérvényes győzelmével végződött. Ám az izraeli csapatátcsoportosítás nyomán, a kiürített területek birtoklásáért kirobbant hegyvidéki háborúban az ellenzéki drúz-szocialista fegyveresek kerekedtek felül. Dzsumblatt jóelőre figyelmeztette Dzsemajel elnököt: a falangista érdekeket megtestesítő hadsereg nem vonulhat be a hegyvidékre előzetes politikai kiegyezés nélkül. Az amerikai támogatásban bízó elnök azonban a katonai összecsapást választotta. Vazzan kormányfő — lemondását Dzsemajel elnök nem fogadta el a mohamedán közösségek gyengülését kihasználva rá- kényszeríthetik egyeduralmukat az egész libanoni társadalomra. Amíg az egyesített Bejrut nyugati felében feloszlatták, lefegyverezték a baloldali, mohamedán milíciákat, addig a keleti városrészben ma is toborzó kampányt hirdethet az adóztatás jogát is kisajátító falangista milícia.
