Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 A bolgár nagykövet Szolnokon Kitüntetés a barátság ápolásáért Tegnap Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete Szolnokra látogatott. A pártbizottság székházában fogadta öt Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. A baráti eszmecsere után a bolgár vendég a megyei ta­nács székházában találko­zott Szolnok megye lakói­nak képviselőivel, kitünteté­seket adott át a két inép kö­zötti barátság ápolásában, a Szolnok megye és a bulgáriai Kjusztendil megye testvéri együttműködésének elmélyí­tésében érdemeket szerzett személyeknek, illetve kollek­tíváknak. A Dimitrov Emlékérmet és a Bulgária megalapításá­nak 1300. évfordulójára ala­pított kitüntetést nyújtotta át Majoros Károlynak, a megyei pártbizottság első titkárának. Mezötelki János- né, a martfűi Tisza Cipő­gyár Dimitrov Szocialista Brigádjának vezetője a Di­mitrov Emlékérmet vette át. Barta László, a megyei ta­nács elnöke és Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a Bulgária megalapításának 1300. évfordulójára alapított kitüntetést kapta. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nék a Bulgária megala­pításának 1300. évfordulójá­ra létesített emlékplakettet adományozta, amelyet Ka­sába János tsz-elnök vett át. Horgosi Ödön, a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola tanára a Magyar—Bolgár Barátság Emlékérem kitün­tetést kapta. Ezt követően Boncso Mi­tev a KISZ megyei bizott­ságának tiszaligeti politikai képzési központjában részt vett a Magyarországon és az NDK-ban tanuló nyolc­van bolgár egyetemista Komszomol-vezető három­napos tanfolyamának meg­nyitóján és köszöntötte a fiatalokat. Tovább növekedett a betétállomány A takarékossági hónap megyei ünnepsége Tiszaföldváron Tegnap a tiszaföldvári Le­nin Termelőszövetkezet székházában rendezték meg a takarékossági hónap me­gyei ünnepségét, amelyen részt vett Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára Szentesi László, a Mészöv elnöke valamint a nagyköz­ség párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetői. Az ünnepség szónoka, Bá­lint Ferenc, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának ' vezetője el­mondta, hogy az idén tovább növekedett a lakossági be­tétállomány, ami azt bizo­nyítja, hogy az emberek bíz­nak a párt és a kormány po­litikájában, számítanak] rá, hogy amire gyűjtenek, az a nehezebb gazdasági körül­mények között is belátható időn belül elérhető. Az OTP és a takarékszövetkezetek egyébként igazodnak a meg­változott és változó gazda­sági helyzethez, jelenlegi életvitelünkhöz, és új betét­formákat vezetnek be. Egy­re népszerűbb például az át­utalási betétszámla és a ta­karékcsekk. Ezek mellett a pénzintézetek támogatják a lakásprogram megvalósítá­sát, kölcsönökkel ösztönzik a kistermelőket és a kisvál­lalkozásokat. Bálint Ferenc a gazdasági nehézségek között említette az idei aszály okozta ter­méskiesést, amély Szolnok megyében különösen éreztet­te hatását. Az eddigi isme­retek szerint a mezőgazdasá­gi termelés a múlt évinél hét százalékkal lesz kisebb. Ép­pen ezért örvendetes, hogy mégis akadnak mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyek nyereségesek: összesen har­mincnégy termelőszövetke­zet és hat állami gazdaság zárhatja nyereséggel az esz­tendőt. A szónok hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ezt az'ün- nepséget a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben ren­dezik, hiszen a szövetkezet az ország legnagyobb öntözé­ses gazdasága. Így az aszály is kevesebb kárt okozott a téesz földjein, mint a szom­széd szövetkezetekben. És bizakodást kelthet a tisza­földvári közös gazdaságban, hogy jövőre újabb 790 hek­tárt tudnak majd öntözni. A megnyitó után a házi­gazdák November 7 Szocia­lista Brigádja az OTP-től, a II. számú műhely Dózsa György brigádja pedig a termelőszövetkezettől kapott jutalmat a takarékosságban elért eredményeiért. A he­lyi takarékszövetkezet a Ti- szaföldvár és vidéke Áfész Bányai Kornél Szocialista Brigádját tartotta méltónak a „takarékos brigád” címre. Az ünnepséget kulturális) műsorral zárták. — B — Kizárólag viharkabátok készítésével foglalkozik a tiszafüre­di Hámán Kató Tsz varróüzeme. Havonta közel 5 ezret szállítanak a budapesti Egyesült Munkaruházati Szövetke­zetnek Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka Szabó Sándor köszöntése Tegnap a megyei párt- bizottságon hetvenedik születésnapján köszöntöt­ték Szabó Sándort, a Szo­cialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjét, aki 1931 óta tagja a pártnak. A megyei pártbizottság köszöntő levelét és aján­dékát Fábián Péter, a megyei pártbizottság tit­kára nyújtotta át dr. Sza­bó Sándornak. A köszön­tésen részt vett Badari László, a szolnoki városi pártbizottság titkára is. Napirenden a környezet­védelem Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tegnap ülést tartott a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága. Napirenden szere­pelt Hídvégi Péter tájékoz­tatása megyénk környezet- védelmi helyzetéről és a biológiai eredetű anyagok hasznosításának lehetőségei­ről, valamint egy tájékoz­tató a megyei bizottság elő­ző ülése óta végzett mun- _ káról. A környezetvédelmi téma­körben többen fejtették ki véleményüket. A testület .tagjai egyetértettek abban, hogy a „Tiszta, virágos Szol­nok megyéért” mozgalom­ban jó eredményt elérő kol­lektívákat nagyobb erkölcsi elismerésben kell részesíte­ni, fokozni a környezet- és természetvédelem érdekében kifejtett propagandát és ne­velőmunkát. Hangsúlyozták azt is, hogy a törvény adta lehetőséggel is kell élni a kártevőkkel, a szemetelők- kel szemben. Szorgalmazták, hogy a HNF városi és köz­ségi testületéi kiemelt fel­adatnak tekintsék a kör­nyezet- és természetvédelem ügyét, segítsék elő, hogy mi­nél több ember vegyen részt a környezeti ártalmak fel­tárásában és azok elhárítá­sában, valamint a fásítás­ban és a parkosításban. Az elmúlt másfél napon gazdasági fejlődésünk, egész jövendő boldogulásunk kulcsfontosságú kérdései ke­rültek szóba a Parlament­ben: az ipar gondjairól, problémáiról tárgyalt az or­szággyűlés. Hasonló alkal­makkor természetesen fon­tos szerephez jutnak a mun­kát jellemző számok, a ton­nák, a méterek, még na­gyobbhoz a bonyolult gazda­sági folyamatok leírását egyszerűsítő forintok. A közgazdasági „tolvajnyelv” szakkifejezései, a gazdasági törvények érvényesülésének mérésére szolgáló pénzüg> i „egyenlegek” mögött azon­ban emberek rejlenek. Erre éppen a téma szak­mai testületének vezetője. Gorjanc Ignác, a parlament ipari bizottságának elnöke hívta fel a figyelmet, ami­kor arról beszélt, hogy nap­jainkban igen sokan túlzott jelentőségeket tulajdoníta­nak az anyagi ösztönzésnek. Miről feledkeznek meg az ígv gondolkodók? A teljesít­ményekét valóban méterek­ben. tonnákban, forintokban mérik — a számok azonban (Folytaíás az 1. oldalról) szükség újabb határozatok­ra, mert elegendő lenne a meglevő döntések követke­zetes és hiánytalan végre­hajtása. Ilyen esetekben en­nek megkövetelésére hívják . fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampol­gárok széles rétegeinek élet- körülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló fo­lyamatok elemzése. Különö­sen nagy visszhangot váltott ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és keres­kedelmi ellátását, ' e tevé­kenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrá­sok ésszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos meg­állapítása, hogy a közked­velt, olcsó fogyasztási cik­kek időszakosan vagy oly­kor végleg eltűnnek az üz­letekből. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazda­ságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségrevo- nását, a felelősség fokozot­tabb és következetesebb ér­vényesítését. A népi ellenőr­zésnek egyre inkább szándé­ka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, új­szerű termelésre, szervezési, technológiai vagy más jelle­gű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB .elnöke szólt ar­ról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kez­dik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni együt­tesen feltárni az előrehala­dást gátló hibákat, megte­remteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni an­nak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jel­Horváth Lajos (Baranya m. 3.. vk.), a Baranya me­gyei Tanács elnöke, az or­szággyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára a bizottság nevében kifejtet­te, hogy az eltelt esztendők­ben tovább nőtt a népi el­lenőrzés központi szervének az irányítást szolgáló szere­pe és működésének tekinté­lye. A KNEB országos vizs­gálatai, azok minősége, igé­nyessége a tapasztalatok kor­mányszintű döntésre érlelése tovább fejlődött. A kormány és bizottságai döntéseiknél nemcsak igényelték, de hasz­nosították is a KNEB aján­lásait. csak a végeredményt mutat­ják Lehet, hogy a megren­delő egyáltalán nem kíván­csi rá. milyen közérzetű, munkájuk összefüggéseit, je­lentőségét mennyire ismerő dolgozók készítették a meg­vett árut. De az áru minő­sége és ára is — végső so­ron tehát az üzletkötés — éppen ezeken a termék el­készültekor már lényegte­lennek tűnő momentumokon múlik. Mert hogyan várha­tunk attól kifogástalan mun­kát, aki nem tudja, mit, mi­ért várnak el tőle, hogyan értethetjük meg egy pilla­natnyi áldozat jövőt szol­gáló célját azzal, akit rá­szoktattunk: csak az elké­szült munkadarabokat és az értük járó pénzt számolja. Adott pillanatban valóban az a legjobb munkahely, amelyik az anyagi boldogu­lás feltételének, a kereset­nek a növelésére a legtöbb lehetőséget kínálja. De ké­pes-e sokáig megőrizni a vállalat ezt a vonzerejét, ha dolgozói nem tekintik ma­gukénak a közös célokat, és nem hajlandók a jövő é de- kében több erőfeszítést, eset­Szakali József, a KNEB el­nöke beszámolóját tartja zései, bejelentései alapján indulnak. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgá­latára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva eseti megbízás alapján kapcsoló­dik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárok, kvalifikált szakem­berek, a legkülönfélébb hi­vatások és szakmák ava­tott szakemberei. Érté­kesnek és figyelmet érdem­lőnek, megszívlelendőnek ítélte Szakaii József mindazt, amit a vizsgált vállalatok nagy tapasztalatú fizi­kai dolgozóitól hallanak a népi ellenőrök; vélemé­nyük és személyes ta­pasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és ala­posabb megismeréséhez. Végezetül elmondta: — El­vi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javas­latot tesz a népi ellenőrzés­ről szóló törvény korszerű­sítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb fel­adatok állnak előttünk, ame­lyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felké­szülnünk. Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.). a hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellá­tási felelőse a népi ellenőr­zés szervezeti korszerűsíté­séről szólt. Gordos Péter (Fejér m. 12. vk.), a Fejér megyei Bauxit­bányák kincsesbányai üze­mének igazgatóhelyettese a kormány figyelmébe aján­lotta az ellenőrzések koordi­nálását, a vizsgálatok ta­pasztalatainak folyamatos összegzését. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk ). az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára hangoztatta, hogy a külön­leg áldozatokat is vállalni? Efféle azonosulás elképzel­hetetlen, ha a megbecsülést csak forintok fejezik ki. Vannak persze hazánkban az ösztönzésnek nem anya­gi formái is. A munkaver­senyben élen járókat, a törzsgárda tagjait minden esztendőben illően köszön­tik. Csakhát. ha nőtt is az ünnepségek pompája, ezek­nek a címeknek a fénye mintha elhalványult volna. Nem valószínű, hogy azért, mert az anyagi előny min­dennél becsesebbé vált. In­kább arról van szó. hogy például a munkaverseny év­tizedes formáit nem sikerült állandóan új és új, időszerű tartalommal megtölteni. Sokszor nehezen deríthető ki, hogy a kitüntetettek mi­vel is szolgálták a közösség gyarapodását — így aztán a bármikor megszámlálható forintok mind nagyobb rangra tettek szert. Pedig pénzzel csak az azonnal hasznot hozó áldozatokat fi­zetheti meg a vállalat. Így diktálják az üzlet gazdasági törvényei. VSZ.I böző fegyelemsértésekben a szervezési és vezetési tevé­kenység gyengeségei jelen­nek meg. Javasolta, hogy a népi ellenőrzés kapjon még nagyobb feladatkört. Czakó László (Szolnok m. 6. vk.), az Április 4-e Gép­ipari Művek örményesi gyá­rának csoportvezetője hang­súlyozta. hogy ma már az emberek nagy többsége igényli a rendet, a fegyel­met. a hibák megszünteté­sét, a változások gyorsítását. Medvetzky Antaíné (Bara­nya m. 4. vk). a Pollack Mihály Műszaki Főiskola do­cense aláhúzta, hogy a pult alóli árusítás, a mesterséges hiánycikkteremtés, a csú­szópénzek rossz hatását csak akkor korlátozhatják, ha a vizsgálati és a felügyeleti szervek időben tudomást sze­reznek erről­Osztrosits József (Vas m. 5. vk.) nyugdíjas bányász azt fejtegette, hogy az ellen­őrzési rendszer leggyengébb pontja a belső ellenőrzés. Ja­vasolta, hogy a belső ellen­őrzési munkálatokba kap­csolják be a vállalatoknál dolgozó társadalmi népi el­lenőröket. Linczényi János (Bp. 34. vk.), a Gamma Művek elekt­roműszerésze javasolta, hogy a belső ellenőrzés szabályo­zását az illetékesek mielőbb tűzzék napirendre. Azt kér­te, hogy a KNEB vizsgála­tai, az ellenőrzések tapasz­talatai kapjanak nagyobb nyilvánosságot, s a vizsgála­tokat követő érdemi intéz­kedésekről. az esetleges sze­mélyi feielősségrevonásoktól is tájékoztassák részletesen a közvéleményt. Szakait József a vita lezá­rása utáni hozzászólásokban felvetett kérdésekre vála­szolva elmondta, hogy nem könnyű az ellenőrzésre jo­gosult szervek együttműkö­désének megszervezése. A Minisztertanács ellenőrzési tervét figyelembe veszik mindenütt, inkább az ellen­őrzések időpontjának össze­hangolásával és a területi egyeztetésnél jelentkeznek a gondok. Sajnos, még ma is sokszor tapasztalható, hogy az ellenőrzések után konk­rét lépés — a javaslatok el­lenére — sem történik. Ezért nagyobb figyelmet fordíta­nak az utóvizsgálatokra. Ezután határozathozatal következett. A KNEB elnö­kének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott választ az országgyűlés — egyhangúlag — jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezután interpelláció kö­vetkezett. Dr. Káldy Zoltán (Bp. 53. vk.), a déli evangé­likus ’ egyházkerület püspöke interpellált a közlekedési miniszterhez a Ferihegyi re­pülőtér környékén tapasztal­ható nagy fokú és ártalmas zajterhelés csökkentése ügvében. Pullai Árpád közlekedési miniszter az interpellációra válaszolva elmondta, hogy az új pálya felépülése óta az egész forgalom arra össz­pontosul. A jelenlegi állapot átmenetinek tekinthető, s már eddig is több intézke­dést tettek, s a jövőben is intézkednek a zajártalom lé­nyeges csökkentése érdeké­ben. A Ferihegyi 1. sz. pá­lya felújítását kormányin­tézkedéssel — amiint erre lehetőség adódik — igyek­szenek meggyorsítani. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ elfogad­ta. az országgyűlés — egy ellenszavazattal és egy tar­tózkodással — tudomásul vette. Azután Pióker Ignác (Bp. 12. vk.) nyugdíjas napiren­den kívül javasolta képvi­selőtársainak. "hogy az új Nemzeti Színház felépítésére ajánliák fel évenként egy havi képviselői tiszteletűiiu- kat. Pióker Ignác indítvá­nyát a képviselők elfogad­ták. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek záró napján felváltva elnökölt Cservenka Ferencné és Pé­ter János — befejezte mun­káját. Vita és interpelláció Forint, becsület — jövő Gondolatok egy felszólalás nyomán

Next

/
Oldalképek
Tartalom