Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 20. Összehangolt munka - eredményesebb vizsgálódás II hazai kutatások felmérése Képernyős A számítógépek térhódításával, az automatikus irányítási rendszerek elterjedésével egyre szaporodik az elektronikus képernyőt (terminált) alkalmazó munkahelyek száma. Sokan vannak, akik egészségre ártalmasnak ítélik meg ezeket a munkahelyeket. Az már bizonyos, hogy a képernyőből jövő röntgensugarak nem ártalmasabbak a vele közeli rokonságban lévő televíziós készülékekből kiáramlóknál. A képernyőből eredő elektromágneses sugarak hatása is elhanyagolhatóan csekély. Az viszont kétségtelen, hogy a szem a szokásosnál jobban igénybe van véve, a képernyőről való leolvasásnál ugyanis a szemnek állandóan alkalmazkodnia kell a változó fénysűrűségi viszonyhoz, ami a pupilla nyílásának változtatását igényli. Ha a látószerv rossz, akkor minden különös szervi betegség nélkül is panaszok léphetnek fel. Az orvosok egyébként már megállapították: nincs bebizonyítva, hogy a képernyőnél végzett munka a látóképesség jóvátehetetlen gyengülését okozza, és ez nem is igen lehetséges. A fejfájástól a szemgyulladáson és szemfájáson át egészen a munkahely látás átmeneti gyengüléséig terjeao panaszok azonban kétségtelenül előfordulhatnak. A szemet kímélő jó képernyő csillogásmentes, éles, tiszta. Magassága szerint is egyénileg beállítható. Az egyes sorok és szavak rajta könnyen megkülönböztethetők. A betűvilágosság és a kontraszt egymástól függetlenül állítható be, és a szükséglet szerint szabályozható. Fontos, hogy a képernyőben ne tükröződjenek se ablakok, se világítótestek. Elvárható, hogy megfelelő legyen a terminál melletti ülőhelyzet, és viszonylag nagy legyen a mozgásszabadság. Kívánatos, hogy 2—3 órai folyamatos képernyő előtti munka után 20—30 perces szünetet iktassanak be. De a legjobban olvasható képernyő és a legkényelmesebb szék sem segíthet, ha a munka maga túl egyhangú, és a készülék kezelőjének folyvást a képernyőre kell szegeznie tekintetét. Az ilyesmit jó munkaszervezéssel kell lehetőleg elkerülni. Képünkön egy tipikus képernyős munkahelyet láthatunk. Az öngyulladás ellen Mindenki számára nyilvánvaló, hogyha valamit már egyszer felfedeztek, azt nem érdemes újra felfedezni. Ugyanez vonatkozik a kutatásra is: ha egy tudományos témában valaki, valahol már alaposan elmélyedt, nem érdemes másnak később elkezdeni. Annál is inkább, mert a tudományos kutatás pénzbe, sőt nemegyszer nagyon sok pénzbe kerül, hiszen — legalábbis a műszaki-természettudományi területen — minden témához általában új műszerek, vegyszerek beszerzése szükséges, nem is beszélve az így lekötött szellemi kapacitásról. Nyilvánvalóan előnyt élvez ha egy kutató már hónapok — évek óta foglalkozik egy témával, utánajárt a téma irodalmának, beszerezte a szükséges anyagokat, megkezdte a méréseket. A több helyen végzett ún. párhuzamos kutatás tehát gazdasági és szellemi okok miatt egyaránt káros. De hogy lehet ezt kiküszöbölni, hiszen kis hazánkban is számos — olykor hasonló profilú — kutatóintézet működik, és bennük esetleg több száz vagy ezer kutató. Természetesen csakis úgy, ha megfelelő rendszer áll rendelkezésére az információk naprakész cseréjére, hol, mivel foglalkoznak. Magyarországon a felszabadulás után először az 1948- ban létrehozott Tudományos Tanács fogott hozzá a hazai kutatások számbavételéhez, főleg az erőforrások, a kapacitások feltérképezése, illetve a középtávú tervkészítés megalapozása érdekében. A kísérletnek nem lett fényes eredménye. Később, a 60-as évek elején, a Központi Statisztikai Hivatal néhány éven át rendszeresen begyűjtötte a hazai kutató-fejlesztő intézmények témáinak részletes adatait, de ebből sem lett mai értelemben vett országos kutatásnyilvántartás. A begyűjtött információk feldolgozása csak a statisztikailag mérhető adatok kiválasztására korlátozódott. A hazai kutatásirányításban a 60-as évek második felében a tudományágak szerinti szakosodás erősödése következtében kedvezők lettek a feltételek egyes területeken — péld"jl a műszaki, az agrár- és az orvostudományi területeken — a tudományágak szerint feldolgozott témanyilvántartások kiépítésére. 1968 után főként az országos műszaki kutatásnyilvántartás épült ki, s ez képezte alapját a később létrehozott országos kutatásnyilvántartási rendszernek is. A 70-es évek közepe táján került napirendre az országos kutatás-nyilvántatási rendszer létrehozása. Ebben többek között szerepe volt a Tudománypolitikai Bizottság létrejöttének, a kutatás-fejlesztés (K+F) szerepének és jelentőségének, az ezzel kapcsolatos információigények gyors növekedésének, az információs tevékenység területén kibontakozó nemzetközi, főleg KGST-együttműkö- désnek. A Központi Kuíatásnyil- vántartás hatóköre kezdetben hsak nagyon korlátozott volt, hiszen a bejelentési kötelezettség csak a 100 000 forintos értékhatáron felüli, illetve társadalomtudományi kutatásoknál csak a kutatónként féléves munkaidő ráfordításnál többet igénylő témákra vonatkozott. Az első időszakban a Központi Kutatásnyilvántartás mintegy 11 ezer megkezdett és mintegy 5 ezer befejezett kutatást regisztrált, ami csupán egyhar- mada volt az országban folyó tényleges kutatásoknak. Az igazgatási információs tevékenység korszerűsítésére vonatkozó 1976-os miniszter- tanácsi határozat megjelenése után rendszerelméleti alapokon kezdett új irányba kibontakozni a K + F információs tevékenység fejlődése, amit elősegített a Tudománypolitikai Bizottság ál lásfoglalása is. Ez az új típusú információs rendszer most van kialakulóban. Megszűntek a korábbi bejelentési kovlátozások, a nyilvántartás kiterjed a KSH által adatszolgáltatásra kijelölt valamennyi hazai kutató-fejlesztő intézményre valamint az összes kandidátusi és doktori értekezésre. A KSH elnöke által elrendelt adatgyűjtés lebonyolításának a segítésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyelete alatt működő Kutatási és Fejlesztési Információs Rendszer (KFIR) keretében tevékenykedő országos kutatásnyilvántartási szerv részletes útmutatót adott ki a rendszeresített „Bejelentőlap a hazai kutatási és fejlesztési tevékenységek” című nyomtatvány kitöltéséhez. A témánkénti bejelentőlap végigkíséri az adott témát annak megkezdésétől befejezéséig, vagy esetleges megszűnéséig, s tartalmazza az időközben szükségessé vált javításokat, módosításokat is. A nyomtatvány természetesen gépi adatfeldolgozásra is alkalmas. A kutatási témák osztályozásánál részletes tudományági osztályozás érvényesül, ami lehetőséget ad részletesebb és pontosabb helyzetkép kialakítására, a hazai K+F tevékenység struktúrájának jobb megismerésére. Az országos kutatásnyilvántartási rendszer új típusú szolgáltatást is- ígér: a bejelentő szerv részére rövid időn belül hasonlósági (újdonságé vizsgálatokat végez, s közli, hogy az országban mely intézmények jelentettek be hasonló témákat. A K+F intézmények és kutatások számára ez igen fontos és hasznos információ, mert könnyebben megtalálhatják a hasonló feladatokon alapuló partnereket, megoszthatják egymás között a feladatokat, vagy a felesleges párhuzamosság elkerülésére témát változtathatnak. Miután* ez a bejelentőnek is érdeke. várható, hogy javulni fog a bejelentési fegyelem, és a közöli adatok is megbízhatóak lesznek. M. I. Kénfűtőolajból Svédországban épült fel az első olyan ipari méretű berendezés, amellyel nehéz fűtőolajat lehet kéntelenít°ni. A kéntele- nítés katalitikus hidrogénezé- sen alapul. A fűtőolajat hidrogénnel keverik és 400 C-fokon. 100—200 atmoszféra nyomáson katalizátor közreműködésével kénhidrogénné alakitják. A kénhidrogént. ezután levegővel kénné oxidálják. A svéd .berendezésben ily módon kéntelen fűtőolajat és naponként 5—10 tonna ként nyernek A kőszénbányászatban a szén öngyulladása minduntalan nagy károkat ókoz. Az öngyulladás lángra lobbant- ja a metánt, sújtólégrobbanást idézhet elő. A szakemberek ezért már hosszabb ideje kísérleteznek azzal, hogy alkalmas gátlószerekkel csökkentsék a szén oxidációjának a sebességét. Nyugatnémet kutatók kal- cilumkloríd-port alkalmaztak gátlószerként. Az üzemi megfigyelések és a laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy kitűnően leköti a port, s a szén öngyulladását is csökkenti. A kalciumklonid- porral kezelt, bár beomlasz- tott bányaterekből vett levegőmintáikban szénmonoxi- dot is lényegesen kevesebbet találtak, mint a nem kezelt vágatok levegőjében. Nyitott ablak mellett Mindenre betanítható A delfinek intelligenciája Infrahangtól részegség A sportolás és az üzemi balesetek R. A. Jeremenko Leningrad 15 üzemének 4300 dolgozóján végzett felmérést abból a célból, hogy megállapítsa: a rendszeres testedzés egészségvédő, kondíciót javító hatása mennyire segít az üzemi sérülések elkerülésében. A kapott adattömeget számítógéppel dolgozta fel tízéves korcsoportok. nemek, sportágak, a szellemi ..illetőleg fizikai foglalkozási körök szerint (az utóbbiaknál külön csoportot alkottak a tehermoz- gutók. a kézi szerszámmal, a szerszám-, illetőleg az automata géppel dolgozók). Megállapította, hogj a balesetek számaránya nagyobb a férfiak, mint a nők között, és minden korcsoportban nagyobb azok között, akik semmiféle testgyakorlást nem folytattak. A balesetek csökkentésére legbatékonyabbuk az ügyességei, az erőt és a mozgáskoordinációt fejlesztő sportágak — a tenisz, a tollas- és a röplabda — gyengébb a hétvégi turisztika és az üzemi torna; leggyengébb a rendszeres reggeli torna befolyása Az a sok félreértés, tévedés, amely a különlegesen magas intelligenciájú delfinekről tudósít, bizonyára azzal függ össze, hogy egy „halhoz hasonló” teremi mény az emlősállatoknál annyira elterjedt tulajdonságok birtokosa. A delfinek idomítása ugyanolyan állat- pszichológiai módszerek szerint történik, mint más emlősállatoké.. Megfelelő bánásmódot alkalmaznak, s az állatnak nyújtott jutalmakat az idomító összefüggésbe (hozza bfyonyos parancsok teljesítésével. De nehezebb feladatok megoldására is — játék a labdával, valamely tárgynak a megtalálása és visszahozatala — meg lehet az állatokat tanítani. A lehetséges jutalmazás skálája igen széles. Kívánatos számukra a táplálkozás, a simogatás, a kellemes zaj, vagy egv megszokott játékszer és más állatok jelenléte. Ezen kívül a kézjelek és a '"íz alatti hangok a szokásos utasítások. A delfirjeket mindenre be lehet idomítani. amit gyakorolni tudnak: a léggömbök érintésére víz alatt, optikai jelek felismerésére, például számokra vagy olyan szavakra, amelyeket nagy plakátokra festettek fel. Gyakran érzéketlenné teszik a delfineket az időközökkel szemben és így előfordul, hogy az állat a produkciót csak jóval a meghatározott jel után hajtja végre. Kétségtelen, hogy a delfin sokkal jobban hall és lát, mint más állat, de az emberi beszéd szavait természetesen csak igen nehezen tudja - meg'különböztetn.. Ezért az idomítok többnyire csak jeleket használnak. Gyorsan megkülönböztetik a személyeket, akik velük foglalkoznak. Némely oktatójukkal szemben rokonszen- vet, másokkal szemben ellenszenvei tanúsítanak. Ha egy állat haragszik, akár az ember ellen is fordulhat. A delfinek a szó szoros értelmében „haszonállatokká” válhatnak. Fel lehet használni például őket elrejtett vagy elhagyott tenger alatti tárgyak megkeresésére, Irányítani lehet őket, vihetnek híreket, szerszámokat egyik búvártól a másikhoz. Képünkön a híres batumi delfinárium lakóinak egy vidám csoportját láthatjuk. A delfinkutatás két fő központja a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban van. Bizonyos tapasztalatok arra mutatnak, hogy a szokásos típusú gépkocsikban nagyobb sebességen infrahang keletkezik, és ez a vezetőt a részegséghez hasonló állapotba hozza. Ezer köbcentiméteres motorral, 96 kílo- rr.éter/óra sebességgel haladó gépkocsiban nyitott ablak mellett jelentős infra- hangzavart mértek az utastérben. Zárt ablak mellett az infrahangzavar jóval kiLondoni kutatók Olyan anyagot fedeztek fel, amely megvédte a patkányokat a dohányfüst bizonyos ártalmas hatásaitól, ha vele együtt lélegezték be. A dohányzás az emberben váladéktúltermelést, idült hörghurutot okoz és rákos megbetegedéshez vezethet. Elképzelhető, hogy a most felfedezeti anyag valamikor A Heidelbergi Egyetem szerves kémiai intézetében analizálták a keresztespók hálóját. Az elemzés szerint a fehérjéken kívül káliumnitrátot (8 százalék), kálium- hidrogénfoszfátot (3 százalék), és pirrolidont (8 százalék) tartalmaz. A fehérje a szálat rugalmassá és ragadóssá teszi, s mivel a pirsebb volt, de még így is mérhetően csökkentette a vezetési képességet. Feltételezik, hogy számos gépkocsibalesetnek ez az o'ka. Ezt a véleményt megerősíteni látszik az a statisztikai adat, hogy az országúti gépkocsi baleseteknek mintegy felet csak egyetlen kocsit érint, tehát nem két vagy több kocsi összeütközéséből keletkezik. A kérdést tovább vizsgálják. hasznosítható lesz mint a dohányzás egészségkárosító hatása elleni küzdelem egyik eszköze. Addig azonban további állatokon és — kielégítő eredmény esetén — embereken végzendő vizsgálatok szükségesek. E kísérletek, akár eredményre vezetnek, akár nem, az már bizonyos, hogy lehetővé teszik a dohányfüst károsító hatásának pontosabb elemzését. rolidon nedvszívó anyag, valószínűleg megakadályozza a szál beszáradását. A savanyúan reagáló káliumhidro- génfoszfát feltehetően a baktériumok pusztítása ellen véd. A fehérjék azért nem mennek tönkre ebben a savanyú környezetben, mert a káliumnitrát megvédi, úgyszólván „besózza” őket. Dohányzás elleni védőanyag A PÓKHÁLÓ KÉMIÁJA
