Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
1983. OKTÓBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Partnerek a kistermelők Az aszály nem módosította a húsipar terveit Szűrös Mátyás tájékoztatója idöszarű külpolitikai kérdésekről Ma nincs fontosabb feladat, mint hozzájárulnf a világ békéjének megőrzéséhez Változatlanul jó az állat- tartási kedv, az októberi piacon eléggé magas áron cserélt gazdát a malac és a süldő, ami azt bizonyítja, hogy a kistermelők továbbra is élni akarnak a ház körüli hizlalás lehetőségeivel. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok folyamatosan kötik a jövő évi szerződéseket, ezeknél sem tapasztalható fennakadás. Az idén az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a tervezettnél nagyobb számú sertést vesznek át — mintegy 650 ezerrel többet —, s ezzel az állami ipar átvétele eléri a 8 milliót. Ezt a teljesítményt a következő években állandósítani akarják, az ipar kapacitása ugyanis hozzávetőleg ilyen nagyságrendű állomány feldolgozására képes, és ez a mennyiség általában összhangban van a hazai és a külföldi'igényekkel is. A vállalatok időben megkezdték a jövő évi szerződések előkészítését; a második negyedév végén már közzétették az 1984. évi szerződéses feltételeket, s így a nagyüzemek és a kistermelők jóelőre kialakíthatták programjaikat. Érdeklődésük váPtozatlan, ezt bizonyítja, hogy a jövő év első negyedére mintegy kétmillió sertés hizlalására már létrejöttek az írásos megállapodások. Ezúttal sikerült megvalósítani a régi elképzelést; negyedévenként azonos mennyiségű állatot vesznek át a vágóhidak. Szűnőben van a feldolgozó szezonnak a sokszor gondot okozó szakaszossága, ami egyebek között abban nyilvánult meg. hogy az év első heteiben lényegesen kevesebb állat érkezett, mint amennyire számítottak. Az ipar a tenyésztői kedv fenntartására jövőre az ideinél mintegy tízezerrel több kocát helyez ki a kistermelőkhöz, és gondoskodik arról, hogy a tenyész-alapanyag genetikai értéke a korábbinál magasabb legyen. A kistermelők is hozzájutnak a korszerű hibridekhez és a magas színvonalon teljesítő fajtatiszta állományhoz, ebben segítségükre lesz a KAHIB, a Hungahyb, az ISV és több más tenyésztői-termelési központ. A szabadpiacon változatlanul tartják magukat az árak, ami az élénk tenyésztői kedv bizonysága. Ám a vállalatok felkészültek arra, hogy amennyiben növekszik a malac- és a süldőfelkínálás, zavartalanul levezessék a forgalmat. A malac állami védőára kilónként 42 forint, ezt a vállalatok — belső intézkedéssel — 8 forinttal megemelték. Ugyanakkor az állami hizlaldákban férőhelyet tartalékoltak a netán soronkívül érkező állatok elhelyezésére. Jelenleg ilyen értékesítési felfutást azonban nem tapasztalnak, ami azzal is magyarázható, hogy a gabonaiparral közösen a vállalatok felmérték a takarmányhelyzetet, és megtették a szükséges intézkedést — a vállalati kereteken belül — a szerződő partnerek szükségletének biztosítására. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok a továbbiakban az eddigiekhez hasonló színvonalon tesznek eleget a hazai fogyasztók igényeinek, és teljesítik az export-vállalásokat is; az aszályos időjárás nyomán nem volt szükség az eredeti programok megváltoztatására — mondotta az igazgató. A Pest megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap ülést tartott. A pártbizottság meghallgatta a Központi Bizottság október 12-i üléséről szóló tájékoztatót, majd személyi kérdésekben döntött. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság — érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt felmentette első titkári beosztásából Cservenka Ferencnét. A megyei pártbizottság első titkárának Krasznad Lajost választották meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cservenka Ferencnét a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében végzett több évtizedes eredményes munkájának elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést a pártbizottság ülésén Németh Károly adta át. Apró cikkek helyett gépeket gyártanak Könnyűipari Anyagellátó és Gépgyártó Vállalat (KAEV) — olvashatjuk a vállalat nevét, jóllehet, lejárt embléma, hiszen az eltelt esztendők folyamán a többszöri profilváltást követően az „ezeraprócikk” jellegű alkatrészellátásból gépgyártássá fejlődött a KAEV. A Mezőtúron üzemelő, 8-as számú gyáregységben jelenleg öt termékcsoportot állítanak elő: a 220 millió forint éves termelési értéken belül csaknem hatvanmilliót tesz ki az irodai és üzemi munkaszékek gyártása; ötvenmil- liós arányban (a konténerprogramhoz kapcsolódva) az anyagmozgatásban használatos görgőket és kerekeket készítenek. A Hajdúsági Iparművekkel kooperálva automata mosógépek zárszerkezetét és görgős-teleszkópos lábtámaszait is itt szerelik. Ezenkívül az úgynevezett hagyományos szövödei-fonodai alkatrészek: vetélők, csévélők, ütő- és bordafák kerülnek ki az idén kiváló címet elnyert gyáregységből. Termékeiket a mezőtúri „kaevesek” jószerint belföldön értékesítik, a kerekek viszont csehszlovák piacon találnak gazdára, a cipőgyári berendezések egy részét pedig Svédországba, Libanonba exportálják. Az idén 13,7 milliós nyereséget tervez a gyáregység. A korábbi éveket jellemző dinamikus extenzív felfutás itt is megállt, s bár a tervidőszakban előirányzottakat már túlhaladták, mégis: a gazdasági változások, illetve a piaci prognózisok arra engednek következtetni, hogy a megrendelések csökkennek. Ezt leküzdendő, például a közelmúltban megkeresték a jászberényi Hűtőgépgyárat, s 40—50 milliós, ez idő szerint még kihasználatlan kapacitásukat kooperációra ajánlották föl. A budapesti Ganz Villamossági Művekkel is tárgyalnak a termelési együttműködésről. Emellett a mezőtúri KAEV több nemzetközi vásáron vett részt termékeivel, piackutatást végeztek. A munkaellátás folyamatosságát biztosítandó saját kooperációs kapcsolataikat szűkítik. Szűrös Mátyás a megyei pártbizottságon tartott pártaktíván tájékoztatójában a nemzetközi helyzet feszültté válásának okait, az utóbbi időszak kedvezőtlen fejleményeit elemezve hangsúlyozta: a legsúlyosabb problémát változatlanul az jelenti, hogy tovább gyorsult a fegyverkezési verseny, nem történt előrelépés a fegyverzetek korlátozása terén. — Különösen aggasztó, hogy a középhatótávolságú nukleáris fegyverekről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon az Amerikai Egyesült Államok részéről nincs érdemi válasz a Szovjetunió ésszerű megoldást kereső javaslataira. Közeledik az óv vége: a NATO 1979 decemberi, úgynevezett kettős határozata szerint megszabott határidő az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai, telepítésének megkezdésére. A Szovjetunió és a többi szocialista ország ezzel kapcsolatos magatartását az elmúlt hónapokban is a megegyezési szándék, a kezdeményezőkészség és a másik fél álláspontjának figyelembe vétele jellemezte. Ezt bizonyítja az az augusztus 27-én bejelentett legújabb javaslat is, mely szerint szovjet részről készek a csökkentés hatálya alá eső rakétákat megsemmisíteni. A másik fél magatartásában ugyanakkor nincs érdemi változás. Ez abban foglalható össze, hogy az Egyesült Államok á történelSzűrös Mátyás tájékoztatót tart külpolitikai kérdésekről mileg kialakult katonai erő- egyensúly megbontására törekszik és a jelenlegi tárgyalásokon nem hajlandó a brit és francia hordozóeszközöket számításba venni. Az elmúlt hónapok másik kedvezőtlen fejleménye, hogy tovább nőttek azok a veszélyek, amelyeket egyes helyi válsággócok jelentenek a nemzetközi biztonságra. Különösen feszültté vált a közel-keleti, mindenekelőtt a libanoni helyzet. Ugyancsak feszült a helyzet a Karib-tenger térségében, ahol az Egyesült Államok mind fenyegetőbben lép fel Kubával és Nicaraguával szemben, s támogatásával a nicaraguai kormányzat megdöntésére törő ellenforradalmi erők is fokozták aktivitásukat. A szocialista országok aktív külpolitikája Változatlanul kedvezőtlenül hatnak a nemzetközi légkörre a világgazdasági problémák, amelyek lényegében valamennyi országban növelik a belső nehézségeket. A szocialista országok belső gazdasági gondjai például időnként zavarokat okoznak az egymás közötti együttműködésben. A tőkés országokban érzékelhető válságjelenségek főként a konzervatív tendenciákat erősítik, de ezentúl kiszámíthatatlanabbá teszik a belpolitikai erőviszonyok alakulását, s ezzel ösz- szefüggésben a kormányzatok nemzetközi magatartását is. Konkrétabban: a munkanélküliség és a szociális problémák destabilizáló szerepet játszanak a fejlett tőkés országok többségében. A fejlődő országok folyamatosain növekvő lemaradása, súlyos gondjai pedig mind nagyobb mértékben akadályozzák a világgazdasági kapcsolatrendszer normális működését. A veszélyes fejleményekkel egyidejűleg az elmúlt hónapokban is érzékelhető volt az enyhülési folyamat ko- - rabbi eredményeinek,, s a folyamat továbbviteléhez fűződő kölcsönös érdekeknek a kedvező hatása. Változatlanul érvényben van és a feszültség éleződése ellen hat a kelet—nyugati viszonyt érintő két- és többoldalú megállapodások döntő többsége A madridi találkozó eredményes befejezése, azott elfogadott program — amely az előkészítő fórumókkal együtt 11 jelentős találkozót irányoz elő — további ösztönzést adhat a helsinki folyamatnak. A szovjet—amerikai viszony romlását az elmúlt hónapokban sem követte automatikusan a kelet—nyugati kapcsolatok általános beszűkülése. így a Szovjetunió és a legtöbb tőkés ország kapcsolataiban nem következett be visszaesés, s nem történt kedvezőtlen fordulat áz Egyesült Államok és a kisebb szocialista országok, illetve az európai tőkés és szocialista államok viszonyában sem. A nemzetközi helyzet rosz- szaibbodása ellen hat a szocialista országok külpolitikai aktivitása, amelyet a gyakoribb és operatívabb módon történő egyeztetés jellemez. A szocialista országok nemzetközi pozícióinak alakulását kedvezően befolyásolja az is, hogy Lengyelországban fokozatosan konszolidálódik a helyzet. A szükségállapot megszüntetése, továbbá a pápa látogatásának hatása következtében egy sor tőkés ország magatartásában egy> fajta átértékelési folyamat, a Lengyelország elleni szankciók politikájának felülvizsgálata kezdődött meg. A madridi találkozó eredményei Szűrös Mátyás a továbbiakban rámutatott: — a nemzetközi helyzet jelenlegi jellemzőit és várható tendenciáit figyelembe véve a szocialista közösség országai különös gondot fordítanak arra, hogy a nemzetközi közvélemény jobban értse külpolitikai szándékainkat, javaslataink és lépéseink okait. Ezért is tartottak soron kívüli találkozót szeptemberben Moszkvában a tesvérpár- tok ideológiai, propaganda és külügyi munkával foglalkozó központi bizottsági titkárai, s többek között ugyanez a szándék vezeti a szovjet legfelső vezetés gyakoribb megnyilatkozásait is, például Ju- rij Andropov szeptember 28-i nyilatkozatát. Ugyancsak ez volt egyik célja a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának, amikor az elmúlt napokban Szófiában tartott ülésen a résztvevők abban a szellemben foglaltak állást, hogy országaik semmiképpen nem engedik megbontani a fennálló katonai erőegyensúlyt, az amerikai rakétatelepítésre válaszként megteszik a szükséges intézkedéseket. De egyidejűleg minden alkalommal megerősítik azt is, hogy a fegyverkezési verseny korlátozása, s az enyhülés eredményéinek megőrzése érdekében a legszélesebb körű párbeszédre és együttműködésre törekszenek minden józan és békeszerető erővel. A Központi Bizottság titkára tájékoztatójában külön is szólt a madridi találkozó eredményes befejezéséről. —/ Mint ismeretes, 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői 1980. november 11. óta nyolc tárgyalási szakaszban folytattak véleménycserét Madridban az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének a kérdéseiről. A külügyminiszterek részvételével megtartott záróülésen lehetővé vált a közmegegyezés kinyilvánítása. A konszenzus elérése azt bizonyítja, hogy jóindulattal, az érdekek kölcsönös figyelembe vételével még ilyen feszült nemzetközi helyzetben is létre jöhet a Szovjetuni/ő és az Egyesült Államok, a szocialista és a tőkés országok számára egyaránt elfogadható megegyezés. Szűrös Mátyás a találkozó tapasztalatait, a záródokumentum jelentőségét elemezve kitért arra is, hogy a külügyminiszteri záróülésen a megegyezést nem tudta kérdésessé tenni a dél-koreai repülőgép-incidens ürügyén indított szovjetellenes kampány. A madridi találkozó egyik fontos tapasztalata, hogy bár az ilyen fórumokon is meghatározó a Szovjetunió és az Egyesült Államok magatartása, viszonyuk alakulása, jelentős a szerepe a két szövetségi rendszer kisebb államainak, illetve a semleges és el nem kötelezett országoknak is. Ami minket illet, igyekeztünk a közel három esztendeig tartó madridi találkozót is felhasználni nemzeti érdekeink és a közös törekvések egyidejű képviseletérei. '{A gazdasági együttműködés, az ifjúsági turizmus, a kulturális csere és a kis nyelvek oktatásának kérdéseiről előterjesztett javaslataink érdemi változtatás nélkül kerültek be a záródokumentumba. A kulturális fórum megrendezési joga is jelzi Magyarország nemzetközi megbecsülését. Ennek tudatában kell felkészülnünk a rendezvényre, biztosítani majd annak sikeres munkáját. Tárgyalások a kölcsönös megértés szellemében Hazánk nemzetközi tevékenysége az elmúlt hónapokban is arra irányult — mondotta a továbbiakban —, hogy .saját lehetőségeinkkel hozzájáruljunk a nemzetközi helyzet veszélyes tendenciáinak visszaszorításához, szocialista építőmunkánk külső feltételeinek javításához. Tovább erősítettük kapcsolatainkat, közös fellépésünket a szocialista országokkal, s jelentős tevékenységet fejtettünk ki a kelet— nyugati párbeszéd fenntartása érdekében — abból kiindulva, hogy ma nincs fontosabb feladat, mint hozzájárulni a világ békéjének megőrzéséhez, az enyhülés eredményeinek védelméhez. A Magyar Népköztársaság helyzete és megítélése a szocialista országok közösségén belül változatlanul jó. Véleményünknek súlya van barátaink között, megbízható, szilárd szövetségesnek tartanak bennünket. A számunkra alapvető fontosságú magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség idei moszkvai látogatása- A szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés szellemében folytatott tárgyalások megerősítették nézeteink azonosságát a nemzetközi politika és a szocialista építőmunka minden alapvető kérdésében. Az utóbbi időben a fejlett tőkés országok mind aktívabbak a Magyarországgal fenntartott kapcsolataik élénkítésében. A döntő szerepet ebben kiegyensúlyozott belső helyzetünk és korrekt, elvi alapon folytatott kezdeményező külpolitikánk játssza. Fontos az is, hogy a nyugat-európai semleges országokat és a legtöbb NATO-tagállamot nyugtalanítja a feszültség növekedése és nemzetközi cselekvési lehetőségeik szűkülése, nem szívesen látnák a kelet —nyugati kapcsolatokból eredő előnyeik csökkenését. Ezért érdekükben áll, hogy ápolják, fejlesszék az együttműködést a szocialista országokkal. Ezt a szándékukat érzékelhettük Kádár János finnországi tárgyalásai során, valamint a francia miniszterelnök és az angol külügyminiszter magyarországi látogatásakor, s egy sor felénk irányuló osztrák, svéd. NS^K és olasz kezdeményezőben. Mindezek következtében a kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is sikerült megőrizni, sőt egyes viszonylatokban továbbfejleszteni kapcsolatainkat, ami a béke és az enyhülés egyetemes ügye mellett jól szolgálja a gazdasági építőmunkánk eredményességét is. A közelmúltban lezajlott magyar—amerikai tárgyalásokra korábbi megállapodások alapján került sor. Az ilyen találkozások normális viszonyban álló országok között természetesek, s a magyar—amerikai kapcsolatokat sem re- keszthetjük ki a békés egymás mellett élés gyakorlati érvényesítéséért folytatott erőfeszítéseinkből. A békés együttélés biztosítására irányuló külpolitika legfontosabb elemeit éppen a politikai érintkezések, a konkrét kapcsolatok jelentik- A hidegháború visszatérésének elkerüléséhez nélkülözhetetlen a párbeszéd, s a lehetőség megteremtése az álláspontok kölcsönös kifejtésére. Ezzel összefüggésben Szűrös Mátyás hangsúlyozta; alapállásunk, hogy korrekt kapcsolatokra, együttműködésre törekszünk minden partnerrel, aki tiszteletben tartja szocialista társadalmi rendszerünket, szövetségesi viszonyunkat és népünk önérzetét. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk minden olyan törekvést, amely ezeket a kapcsolatokat arra próbálja felhasználni, hogy szembeállítson minket szövetségeseinkkel. A Magyar Népköztársaság a megnehezült viszonyok között is folytatja elvi külpolitikáját és nem kíván eltérni a nemzetközi érintkezés általánosan elfogadott normáitól. Meggyőződésünk, hogy. a jelenlegi nemzetközi" helyzetben a párbeszéd szerepe nagymértékben megnövekedett — hangoztatta a_ Központi Bizottság titkára.
