Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

1983. SZEPTEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanyabontás—parképítés—védnökség Jászsági ifjúkommunisták a lakóhelyükért Számítógépes takarmányozás Elektronikus számítógép­pel vezérlik az állatok ta­karmányozását a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészetében. A svéd gyártmányú Al£a-feed típusú számítógép-rendszert egy szabadtartásos istállóban helyezték el, ahol kétszáz tehenet tartanak. Minden állat nyakán szíjra erősítve egy transzpander — minia­tűr adó-vevő készülék — csüng, az istállóban pedig tíz, érzékelő készülékkel el­látott abrakadagoló műkö­dik. Az adó-vevők és az ér­zékelők egyaránt összekötte­tésben állnak az irányító helyiségben levő komputer­rel. A számítógépet az állatál­lomány optimális takarmá­nyozására programozták be. Nyilvántartja minden tehén biológiai és termelési adata­it, s ennek megfelelően azt is. hogy melyik állat mennyi abrakot fogyaszthat naponta. Ha adagját már megette, többet már nem adagol az automata. Amikor ugyanis a tehén bedugja a fejét a ta­karmányadagoló nyílásába, az érzékelő készülék a transzpander száma alapján azonosítja az állatot, „meg­kérdezi” a komputert, hogy mennyi a napi adagja, és ab­ból mennyit evett már meg, s ha kimerítette a keretét, az automata nem szolgálja ki. A számítógépes takarmá­nyozás bevezetése óta nő az állomány termelése és csök­ken az abrakfogyasztása. Érthetően, hisz minden ál­lat csak a napi tejhozamá­nak megfelelő takarmány­mennyiséget fogyasztja el. A tanácsok, településfej­lesztési tervük teljesítésé­ben, nagy segítséget kap­nak a Hazafias Népfront­tól, a szocialista brigádmoz- galomtól és a KlSZ-szerve- zetektől. A Jászság KISZ- esei is sokat tesznek azért, hogy idejében átadjanak egy iskolát, legyen elegen­dő játék az óvodákban, és ott vannak a parkok, ját­szóterek építésénél, a fásí­tási akciókban. A KISZ- tagság, azon túl, hogy a ta­nácsok, intézmények pénz­ügyi nehézségein segít tár­sadalmi munkával, hiányzó kivitelezői kapacitást is pótol. Ahol a közvélemény kí­vánságával egybeesnek a célok, ott könnyebb a szer­vezés, a mozgósítás, de még jobb ott, ahol konkrét mun­kafolyamatokat is meghatá­roznak. Ilyen volt a jász­berényi új 16 tantermes is­kola befejezése is. A város KISZ-szervezeti társadalmi munkát vállaltak. vagy kommunista műszak bevé­telét ajánlatták fel. Az így elvégzett munka értéke 100 ezer forintra tehető. Közben a KISZ megyei Bizottsága 1983—85-re véd­nökséget vállalt a megye is­kolaépítései, bővítései fö­lött. Ettől függetlenül is felelősséget érez a jászberé­nyi városi-járási bizottság a jánoshidai, a jászszentand- rási és az alattyáni iskola- bővítésekért. A város és já­rás példás együttműködését mutatja, hogy például a Hűtőgépgyárba bejáró KISZ-esek ugyanúgy segí­tettek a jászberényi iskola kerítésének építésében, mint a herényi hűtősök az alaty- nyáni iskola központi fű­tésének szerelésében. A Május 1. sziget rende­zése Jászberényben már ne­hezebben megy. A pihenő­park építéséhez kevesebb a támogatás, hiányoznak a tervek is, a vázlatok nem elegendőek. Azért az ifjú­kommunisták a tanáccsal A kisújszállási Vas-, {Fa- és Építőipari Szövetkezet faipari Szemében fatö­megcikkeket, speciális kisbútorokat és sport­szereket gyártanak. A ké­pünkön látható diatartó dobozokból — melyeket eddig az NDK-bői vásá­rolt az OFOTÉRT Válla­lat — negyedévente 1508 —8008 darabot készíte­nek közösen így is jelentős munkát végezték tavaly ta­vasz óta a sétány, a ját­szótér kialakításában, a pa­dokat is elkészítették és fel­állították. Ugyancsak Jászberényben, nagy ütemben halad az ér- parti lakótelep előközmű- vesítése. A városi-járási KISZ-foizottság ötven lakó­telekre kapott tulajdonos­kijelölési jogot, és az építő­ipari szövetkezettel már előzetes tárgyalást is foly­tatott félkész házak építé­sére. Eddig összesen 300. ebből az elmúlt évben 48 elhagyott, dűledező tanyát bontottak el a termelőszövetkezetek a Jászságiban, közülük is fő­leg a jászfényszarui Béke és a jászkiséri Lenin Tsz KISZ-es fiataljai. A hasz­nálható építőanyag jól jött az építkezőknek, a művelés­be vonható terület pedig a közös gazdaságoknak. LP. KUTYAPARÁDÉ Tíz és palánk nem volt akadály Telt ház a tiszaligetl stadionban Vasárnap reggel már fél kilenc körül elkezdődött a népvándorlás Szolnokon a tiszaligeti stadion felé. So­kan érkeztek a szomszéd te­lepülésekről, sőt a Jászság­ból, illetve a Kunságból is. A stadion adott helyet a X. országos rendőr nyomozóku­tya versenynek és bemutató­nak. Kezdésre, tíz órára, mintegy 15 ezer érdeklődő gyűlt össze. A rendezvényen megjelent Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára is. Daróczi András ezredes­nek, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetőjének rövid megnyitója után az ország különböző megyéiből hozott 26 nyomozókutya együttes, fegyelmező gyakorlataival kezdődött a két és félórás program. Az idomított négy­lábúak gazdáikat fegyelme­zetten : hasalva, pihenve várták, és vezényszóra a sa­ját „nyelvükön”, csaholással üdvözölték a szép számú publikumot. Következett a nyomkövetés: az egyik eb a sapkáról vett szagot, kereste meg a pályán elrejtett tár­gyat, sőt, a cipőtalp szag­nyomai alapján a rejtőzködő férfit is felfedezte. A szol­noki Nagy Tibor Pötyike ne­vű pórázos kedvence pedig egy kerékpár nyomán is el­jutott szaglás útján a „cím­zetthez.” Az egyik leglátvá­nyosabb szám volt az ugra­tás. A 180 centiméteres, kez­dő palánkmagasságon mind a tíz versenyző kutya átju­tott, és a legelső kiesés 2 méter 50 centinél történt. Egy Mókuci nevű Hajdú- Bihar megyei négylábú vi­szont még a 3 méter 35 cen­timéteres rekordmagasságon is átkapaszkodott. Fél tizenkettőkor, a per­zselő nap ellenére, lanka­datlan volt a figyelem: unatkozni nem lehetett, egy­mást követték az érdeke­sebbnél érdekesebb mutat­ványok. íme egy példa: a hannoveri véreb a szájában tyúktojást vitt a gazdájához. És a hatalmas agyarak kö­zött nem hogy rántotta nem lett belőle, de egy karcolás sem esett rajta. Pár pillanat múlva — a forgatókönyv szerint — a gyerekek nagy örömére egy háromtagú ku­tyás különítmény helikop­terből kiugorva tett ártal­matlanná egy géppisztolyos banditát. Égő négyszögből hozott ki a másik eb kisba­bát, majd kétszer is fordult a helikopter: hozta a tombo­la főnyereményeit: a három kölyökkutyát. Azután felsorakoztak a gazdáikkal együtt a pályán a nap hősei, hiszen a vasár­napi bemutató tulajdonkép­pen egy egyhetes versenyso­rozat közönség elé került, befejező része volt. Az ünne­pélyes eredményhirdetés di­jait Daróczi András adta át a legeredményesebb ver­senyzők gazdáinak. Első dí­Babamentés egy tűzvész után A boldog kutyatulajdonos Tompos Gyula szolnoki diák jat vehetett át Groszmann József Vas megyei főtörzsőr­mester, és szintén első, vala­mint második díjat kapott a Szolnok megyei Kerepesi József főtörzsőrmester, Teso és Vanna nevű kutyájának egyhetes összprodukciója. Az utolsó percekre magas­ra szökött az izgalom, kö­vetkezett a tombolasorsolás. A hannoveri vérebet Tom­pos Gyula nyerte, a német­juhász kölykök közül az egyik Berényi Károlyé és Póth Ágnes Erzsébeté, a másik pedig Vágvölgyi Tün­déé lett. A nyertesek vala­mennyien szolnokiak. (A törzskönyveket Tóth Pál rendőr-őrnagynál, a megyei rendőr-főkapi/tányságon ve­hetik majd át a szerencsé­sek.) Háromnegyed egy körül ért véget a bemutató, amely zökkenőmentes lebonyolítá­sáért, szervezéséért dicséret illeti a megyei kapitánysá­got. Hogy a jelenetek bárki számára érthetők, nyomon követhetőek voltak, ez dr. Kováts Zsolt rendőrőrnagy és dr. Szinák János rendőr- alezredes, színes, érdekes konferálásának az érdeme. Elégedetten indult ebédelni a nézősereg, noha többen megjegyezték: "de jó lenne a Békéscsaba elleni, délutáni focimeccsen is ilyen derűsen, boldogan hazaballagni! Mit mondjak? A győzelem és az azzal járó jókedv nem ma­radt el, hiszen ugyanezen a pályán pár óra múlva a szolnoki tizenegy nyert. Igaz, ez már egy másik történet. A magasság három méter fölött van, és az átjutás mégis sikerült A két németjuhász kutyakölyök, a tombo­lára helikopteren érkezett D. Szabó Miklós Fotó; Tarpai Zoltán Tagnap kezdődött Eszmecsere a választási törvényrfil Erősödjön tovább a népképviselet fl szocialista demokrácia fejlesztése, tö­kéletesítése állandóan napi­renden szerepel, ha közéleti dolgainkról esik szó. Ennek pedig egyik alaptétele, hogy minden hatalom a válasz­tóktól ered. Bár önmagában egy törvénytől aligha várha­tó. hogy megváltoztatja a kialakult társadalmi gya­korlatot, az új választási törvényjavaslat mégis fontos lépés közéletünk további de- mokratizálásábap. A nép­front által most társadalmi vitára bocsátott jogszabály- tervezet a szakemberek ala­pos előkészítő munkája nyo­mán nyerte el jelenlegi for­máját, amely azonban még korántsem tekinthető végle­gesnek, több alternatív ja­vaslat is szerepel benne. Éppen azért, hogy magluk a választópolgárok, a köz­ügyek iránt érdeklődő em­berek is véleményt mond­hassanak róla. észrevételeket tehessenek rá, s csak azután kerüljön majd az ország- gyűlés elé. Hangsúlyozni kell. hogy választási rendszerünk nem szorul gyökeres reformok­ra, a korábbi alapelvek to vábhra is érvényben marad­nak. így az országgyűlési képviselőket, a községi, vá­rosi tanácsok tagjait a vá­lasztópolgárok továbbra is általános, egyenlő és közvet­len választójog alapján, tit­kos szavazással választják. Szükségesnek látszik azon­ban, - hogy néhány korábbi előírást módosítson az or­szággyűlés. Az elmúlt választások ta­pasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb esetben került sor az egyes válasz­tókerületekben két vagy több jelölt állítására. Ez összefüggött azzal, hogy azo­kat a jelölteket, akik végül nem kerültek be a népkép­viseleti szervekbe, környe­zetük bukott embernek te­kintette. Az új jogszabály tervezete kötelezővé teszi a kettős, vagy többes jelölést, vagyis a jövőben nem for­dulhat elő, hogy az állam­polgárok valamely körzetben csak egyetlen emberre ad­hatják szavazatukat. Azok a képviselő-, illetve tanácstag- jelöltek, akik megszerzik az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, p>ótmandátumot kapnak. A többes jelölés na­gyobb felelősséget ró a vá­lasztópolgárokra is, akiknek módot kell adni arra: minél alapx>sabban megismerjék a jelölteket, elképzeléseiket, hiszen csak így lesz alapjuk, indokuk a választásra. Korábban 6ok gondot oko­zott az is, hogy a népképvi­seleti testületekben bizo­nyos érdekviszonyok nem fe­jeződtek ki kellően. Ezért is szükségesnek látszik az a rendelkezés, hogy az ország­gyűlési képviselők mintegy 10 százalékát ne egyéni vá­lasztókerületekből. hanem országos listáról válasszák meg. Ezeknek a képviselők­nek a személyére különböző társadalmi- és tömegszerve­zetek tehetnek javaslatot, s megválasztásuk esetén ők ezeknek a szervéknek a vé­leményét. érdekeit képviselik a parlamentben. A társadalmi vitára bocsá­tott tervezet olyan javasla­tot is tartalmaz, hogy célsze­rű lenne 20—25 százalékkal csökkenteni a helyi tanácsok tagjainak számát. Nem tó­tok, hogy vannak, akik ere­detileg még radikálisabb létszámcsökkentésire gondol­tak. Ennek legfőbb indoka, hogy sok helyen a tanács- testületek már inkább vala­miféle népgyűlésre hasonlí­tottak, a nagyszámú testüle­tek kevésbé voltak képesek az érdemi munkára. Ez al­kalmasint oda vezetett, hogy a kisebb létszámú végre­hajtó bizottságok vették ténylegesen kezükbe az irá­nyítást, a tanácstagok testü­leté p>éddg többnyire csak formailag döntött, jóváhagy­ta. szentesítette az elképze­léseiket. Bizonyára élénk vitáit vált majd ki a társadalmi vitákon az önálló tanács nélküli társközségek hely­zete. Ezeknek a lakossága gyakran joggal érzi úgy, hogy érdekeit a körzetesi- tett tanácsban 'kevésbé tud­ják képviselni, a csatolt fal­vak a székhelyközségekhez kép>est hátrányos helyzetbe kerülnek. Jogosnak tűnik te­hát az az igény, ami az új jogszabály-tervezetekben is megfogaimazást nyert: a ki­sebb falvakban a tanácsta­gokból alakuljanak községi elöljáróságok, amelyek öná- ló, érdemi hatáskörrel is rendelkeznek. A tervezett új rendelke­zések egyértelműen, azt szol­gálják: erősödjön tovább a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a taná­csok — társadalmi, politikai szerepe, közéletó súlya, s egyben az állampolgárok! közéleti aktivitását is növel­jük a joggyakorlás lehetősé­gednek bővítésével. A viták során, amelyek tegnap kez­dődtek és szeptember végé­ig tartanak országszerte, a megoldási módozatokban, az egyes részkérdésekben, per­sze, lehetnék majd eltérő vélemények hiszen a társa­dalmi vitát a népfront igen széles körben szervezi. A HNF Szolnok megyei bizott­sága a városokban réteg­gyűlések összehívásával te­remt alkalmat a vélemény- cserére. A munkások, az ér­telmiségiek, a fiaitalok, a nők, a nyugdíjasok össze­jövetelét szervezi meg Szol­nokon, Jászberényben, Me­zőtúron és Törökszentmikló- son. sőt, van ahol a kisipa­rosok körében külön vitát rendeznek. Karcagon 5, Kis­újszálláson és Túrkevén 2 népfrontkörzetben kerül sor az eszmecserére. Természetesen a községek lakóinak is lesz lehetősége a vitára, arra, hogy elmondják véleményü­ket a készülő törvényről, és olyan észrevételeket, javas­latokat is tegyenek, amelyek esetleg a törvénytervezetben nem szerepelnek. Hiszen a társadalmi eszmecsere, a széles körű közéleti párbe­széd célja épp»en azt hogy a paragrafusok ezáltal még al­kalmasabbak legyenek tár­sadalompolitikai céljaink megvalósítására. Rendelet a műszakpótlékról A Minisztertanács módo­sította az iparban, az étel- in iszarkiskeresked elemben és a vendéglátásban dolgo­zók műszakpótlékáról szóló 15/1977. (V. 22.) MT számú rendeletet. A jogszabály módosítása lehetővé teszi, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a szükséges eszközökkel ren­delkeznek, a rendeletben meghatározott mértéket (délutáni műszaknál a törzsbér 20 százalékát, éj­szakai műszaknál a törzs­bér 40 százalékát, folytonos munkarendnél 10 százalékát) meghaladó műszakpótlékot fizessenek külön engedély nélkül. A p>ótlék felemelésé­ről a kollektív szerződés­ben (munkaügyi szabály­zatban) kell rendelkezni. Az alaprendeletben meghatá­rozott műszakpótlékot akkor is ki kell fizetni, ha arról a kollektív szerződésben rtem intézkednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom