Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 13. Megnyílt a tokaji írótábor Vasárnap megnyitották a tokaji írótábort, amelyre a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Magyar írószövetség és több más intézmény közös szervezésében immár 12. alkalommal kerül sor. Az ötnapos rendezvényen a résztvevő írók „A család a szocialista társadalomban” témát vitatják meg szociológusok és orvosok közreműködésével. A vasárnapi megnyitót — a hagyományokhoz híven — Tiszaladányban tartották. Az ünnepség keretében megkoszorúzták Darvas Józsefnek a róla elnevezett iskola falán lévő emléktábláját. Az országos hírű egykori naív festőről, Győri Elekről, a község szülöttéről elnevezett művelődési házban Bényei Miklós, a községi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára nyitotta meg az írótábort. A megnyitó alkalmából átadták a községnek azt a fényképkiállítási anyagot, amely több mint ötven felvételt tartalmaz a korábbi írótáborok résztvevőiről, a község lakóival történt találkozásairól. A képeken szerepel például Darvas József, Veres Péter és Dobozy Imre. Az írótábor első tanácskozását tegnap tartották Tokajban. A rendezvény szeptember 16-án, Lillafüreden az írók Gazdasági Egyesülete, az IGE 50. évfordulójáról való megemlékezéssel ér véget. Lovakról — a képzőművészet nyelvén Kiállítás Szenttamáson Vasárnap a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság szenttamási kerületi központjában egésznapos lovas- versenyt rendezett. Ennek kapcsán az imremajori kastélyban képzőművészeti kiállítást nyitottak, melyet Csurka István író adott át a közönségnek. A tárlaton szereplő képek, fotók, szobrok a ló és a természet, illetve az ember kapcsolatát örökítik meg. A bemutatón Szyksznian Wan- da grafikusművész, Kölcsé- nyi Zoltán fotóművész, Lelkes István festőművész és Mihály Árpád szobrászművész munkái láthatók. A díjak, melyeket a különböző versenyeken szereztek az állami gazdaság lovai Érdeklődők a fotók előtt A látogatók szép környezetb en nézhetik meg Mihály Árpád alkotásait Fotó: Tarpai Zoltán A Túrtól a Temzéig A Korda-legenda Lelkendező sorokkal kezdi kötetét a nagy filmes egyik életrajzírója: Jóval azelőtt, hogy találkoztam vele. legenda és jelkép volit számomra Korda Sándor. A pusztai fiú, a fiatal újságíró, akj filmeket csinált Bécs- ben, Berlinben, Rómában, Párizsban és Hollywoodban. ..” A motívum Ady- varsre emlékeztet. Az Értől az Óceánig, a vidéki bölcsőhelytől — de egyúttal a provinciális elmaradottságból is — az emberi kultúra egyetemességéig és a tehetségkiböntakoztatásáig eljutni sokak vágya volt a változásokat érlelő századelőn. Volt egyszer három testvér A három Korda testvér (középen Sándor, a filmrendező) Az Ér Korda esetében a Berettyó, amelynek alsó folyását hajdan Túrnak nevezték. E tájon, a Túrke- véhez tartozó Pásztó pusztán született kilencven éve. Kellner Henriknek, a Som- ló-bintok intézőjének és Weiss Erneszitinának az első fia a Sándor László nevet kapta. Születését — a lexikonoktól eltérően újalbb közlés szerint — 1893. szeptember 13-án jegyezték be a túrkeved hitközségnél. Két év múlva Zoltán — majdani egzotikus filmek rendezője — s újabb két év után Vince öccse követte — a leendő festőművész és divattervező. A három testvér együtt hódította meg a világhírnevet, csak éppen fordítva, mint a mesékben: á legidősebb fiú tönt utat. s vitte magával — hogy megtartsa magának — a családot. Sándor majdnem tizenhárom éves. amikor apja meghal. Rokonok támogatására szorulnak, ö így folytatja Pesten az iskolát — Kisújszállás és Mezőtúr után — a Mester utcai kereskedelmiben. Szenvedélye az irodalom; könyvékről, színdarabókról ír az iskolai faliújságra, de nemsokára a Független Magyarországnak is. Egy latin egyházi kifejezés — sursum sor da: fel a szíveket! — sugallja néki az önmagát buzdító Sursum álnevet, amivel megannyi írását jegyzi, s a később világhírűvé tett Korda nevet is. A filmmel a Velence kávéházban ismerkedik meg. Űij, sokat ígérő lehetőség — ez az ő műfaja! Tizennyolc évesen már Párizsból tudósítja lapját — nem utolsósorban erről. Hazatérve fümlapokat szerkeszt, szervez, alapít. S 1914-iben maga is belevág a filmcsinálásiba — sikerrel. Két évvel később már egy esztendő alatt kilenc filmet forgat. 1918: őszirózsás forradalom. Korda a polgári átalakulás híve — ez ígér szabadságot a művészetnek is. Károlyi a haladó polgári filmgyártás megszervezésével bízza meg. A Tanácsköztársaság alatt a Művészeti Direktórium tagjaként a filmgyártás művészeti vezetője, s a filmgyártás államosítását indítványozza Kun Bélának. Erre 1919 áprilisában kerül sor (néhány hónap múlva a Szovjetunióban is). Ebben szintén művészi meggondolások vezetik — nem politikus — , s ez idő alatt is filmeket készít (Az egyik színesbőrű rabszolgák lázadásáról, a másik egy elvetemült Habsburg hercegről szól.) Munkáját Horthy fogdmegjei szakítják félbe — a Gellért szállóbeli ha- diszállásukra hurcolják. Kiszabadítása tisztázatlan; alapos monográfusa, K. Kulik a londoni Ohserver egy későbbi közleményére hivatkozik. amely diplomáciai közbenjárást sejtet. Korda nem beszélt erről; mindenesetre levonta a tanulságokat, s amilyen gyorsan csak befejezhette félbehagyott dolgait, örökre elhagyta az országot. A vállalkozó Bécsiben már várják a jóhírű filmszakembert. Ott, majd Berliniben, aztán az Egyesült Államokban forgat; Angliába költözik, de közben az amerikai s a francia filméletben is felfeltűnik. Filmez, szervez, filmválilaliaitokat alapít. Az üzletben is tehetség, mindig mer újba fogni, kockáztat, veszít is, de még többet nyer. A buktatókból előre tör ki, még nagyabb vállalkozásokkal, amelyekhez meg tudja nyerni a társakat és támogatókat, s mint a népszerűt érző és értő szakember, a közönséget. Nem a film szolgálja az üzletembert, hanem az üzlet is a filmest. Kedvelj a nagy történelmi és irodalmi témákat, a hétköznapi, a magánélet felől való megközelítést, s a monumentális megjelenítést. Az utóbbit jó’ jellemzi egy anekdota. Nagy izgalomban vár A bagdadi tolvaj stábja: sok pénz elfogyott, még sehol se -tartanak s megjött Korda, ö elégedetlenül jár a díszletek közt, s az egyik előtt megáll. — Vince, te bolond vagy — fakad kj öccsére. Siess, keríts sok embert, csináld négyszer ekkorára, s fesd bíborra az egészet... Egy művész antifasizmusa Ez a film a háború alatt készült Angliában. Korda szerepét a második világháború alatt — legendák köde fedi. Előbb Amerikába megy — emiatt szinte szökevénynek bélyegzi a sajtó —, de ott olyan filmeket csinál, amelyek a közvéleményt a fasizmussal szembeni harcra hangolják. A legmaradandóbb a Lady Hamilton. Ennek Nelson admirálisa Napóleonról szólva Hitlerrel figyelmeztet: „Diktátorokkal nem lehet békét kötni. Le kell győzni őket”. Nem véletlen, hogy Korda neve ott szerepel az Anglia elfoglalása után kihallgatandó személyeknek a Gestapo készítette listáján. Másfelől az Egyesült Államokban e film — s éppen a Nelson beszéd — miatt háborús izgatással vádoiva szenátusi vizsgáló bizottság elé idézik. Közben azonban a japánok Pearl Har- boumál hadüzenet nélkül megsemmisítették az amerikai flottát — történelem igazolja az „izgatás” igazságát. A filmnek tömegsikere van. Számtalanszor végignézi Churchill is; s a brit miniszterelnök értékelni tudja közvéleményformáló hatását. Ennek is szerepe lehet abban, hogy 1942 őszén „a brit filmiparhoz való hozzájárulásért” először ütnek lovaggá filmrendezőt — így lett Sir Alexander Korda. Közel hatvan filmet rendezett — az utolsó az Eszményi férj volt 1947-ben —, és több mint száz film született a közreműködésével 1956-ban bekövetkezett haláláig. Akkor már főleg a televízió foglalkoztatta — de fölösleges azon tűnődni, mit produkálhatott volna még. Bőven kifejtette tehetségét, eljutott az Óceánig... (néneth) Előkészületek a MAPRJAL-kongresszusra Könyvecske a fűszer- és gyógynövényekről A gyógyítás és a fűszerezés természetes anyagairól, a növényekről, termesztésükről és felhasználásukról korábban több kötetet is kiadtak. Most a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában látott napvilágot Galambosi Bertalan hasonló témájú könyvecskéje, a „88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről”. A könyvecske bemutatja a fontosabb gyógy-, fűszer- és illóolajos növényeket, azokat, amelyeket a gyógyításban és a parfümériában használnak, s velük a természetbarátok lépten-nyomon találkozhatnak, továbbá amelyek a kertekbe is telepíthetők. Budapesten tartja következő, VI. kongresszusát ai Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége — MAPRJAL. Az 1986 augusztusában sorra kerülő rendezvény előkészítésének szervezési feladatairól nemrégiben intézkedési tervet hagyott jóvá a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége és az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Társasága. Mint Pócs Ilona, a magyar társaság titkára az MTI munkatársának elmondta, a magyarországi russzisztika eredményeinek nemzetközi elismerését jelenti, hogy e nagyszabású rendezvénynek Budapest adhat otthont. A kongresszuson a várhatóan több mint kétezer résztvevő tájékoztatást kap a különböző országokban folyó orosznyelv-oktatás módszereiről, a russzisztika területén elért eredményekről. Lehetőség kínálkozik neves kutatók és szakemberek tevékenységének megismerésére is. Ez év májusában megkez* dődtek az előkészületek: megalakult a szervező bizottság, és megkezdte munkáját az a szakmai bizottság, amely a rendezvény tudományos előkészítésével foglalkozik majd. 1985-ben regionális konferenciákat szerveznek, majd országszerte a kongresszus témájáról „Tudományos tradíciók és új irányzatok az orosz • nyelv és irodalom oktatásában,” címmel. E fórumokon választják ki azokat az előadókat is, akik a nemzetközi kongresz- szuson bemutatják a hazai russzisztika újabb eredményeit. |A rádió I |hulámhosszán| Talán — ország bizonyos körülmények között Mennyit ér az emberi szó. Attól függ ki mondja, mit mond, hogyan. Volt idő, amikor a beszéd szépségére sokat adtak, olykor el is takarták a szóvirágok a lényeget. De szenvedő részesei lehetünk olyan emberi kommunikációknak — beszéd, nyilatkozat stb. — ami kar inkább csak megérezzük, hogy a beszélő valami fontosat mond, hiszünk is tisztességében, jóakaratában, mégsem tudjuk pontosan, hogy mit kell értenünk a pongyola kifejezések mögött. (Rosszabb perceinkben már- már kétségbe is vonjuk az emberi szó hatalmát. Rácáfolt baljós megérzésünkre Bakonyi Péter vasárnapi jegyezte. A nagyon nehéz rádiós műfajban, a jegy-, zetben, remeket alkotott. Az első szótól az utolsóig oda kellett figyelnünk mondóká- jára, s nem hagyta, hogy érdeklődésünk akár egy szem- rebbenésnyi időre is lanyhuljon. (Bakonyi a „diplomata” nyelvnek csúfolt pongyola, esetleg, talán, netán beszédről értekezett Közhelyből indul: az úriasszony és a diplomata igenjéből, nemiéből. Megkapó indítás, jó adag szellemi pikantériával, de amikorra a hallgató észrevette, hogy nem frivol anekdotázást hall, hanem hangos látleletet mai valóságunkról, már nem lehet visz- szavonulni, a mondanivaló érdekessége, a tiszta beszéd varázsa rabul ejtette akár a legcinikusabb kétkedőket is. A Talán — ország bizonyos körülmények között címmel jelzett műsorban Bakonyinál sebészkés volt á jó szó, a meggyőző értelem. A világos gondolkodást, az őszinte igeneket és nemeket állította szembe a töltelékszavak semmitmondásával, a mellébeszélés semmit érő áradatával. Jó, mondhatná bárki, mindezt már sokszor hallottuk, legjobb nyelvészeink szüntelenül keseregnek a szép magyar beszéd romlása miatt. Így igaz, Bakonyi Péter gondolatai viszont a következményeket is elérték, feltérképezték hova vezethet ez a szellemi lanyhaság, kerek-perec kimondta, hogy a talán, á netán, az esetleg, a bizonyos esetben stb. előbb- utóbb a gondolkodásunk egyik formálójává válik. Netán Rómeó így vall majd: Szeretlek, talán... A jegyzetíró érdeme, hogy nehéz mondanivalóját olyan logikus egyszerűséggel adta közre, hogy mindenki jól érthette, — s talán azok is megszívlelték Bakonyi kedvesen udvarias, de mégis szigorú szavait, akik — akarva vagy akaratlanul — az egyrészt, másrészt nyelvet beszélik. Talán... ___________________—ti — Ú jra hanglemezen „Az ember tragédiája” A Tragédia bemutatásának centenáriuma alkalmából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat lemezeken ismét kiadja „Az ember tragédiájáét. A három lemezből álló album annak az 1938-as rádió- felvételének alapján készült, amelyet Németh Antal rendezett, s amely az első teljes hangfelvétele volt a nagy műnek. Áclámot Abonyi Géza, Évát Tasnády .Ilona, Lucifert Uray Tivadar személyesíti meg. Az album várhatóan karácsonyra kerül a boltokba.
