Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 13. Tízezrek tüntettek Chilében (Folytatás az 1. oldalról) gának elnöke, a rézbányá­szok szakszervezetének ve­zetője a Der Spiegel nyugat­német hetilapnak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy á lakosok kilencven százaléka vesz részt a meg­mozdulások különböző for­máiban. Nincsenek fegyvere­ink, de rendelkezünk azzgl, amivel a rendszer nem — a chilei nép támogatásával — hangsúlyozta a szakszerve­zeti vezető, akit a hatóságok a mostani tiltakozási napok kezdetén vettek őrizetbe. Gabriel Valdes, a polgári pártokat egyesítő Demokra­tikus Szövetség elnöke va­sárnap megerősítette, hogy a mostani körülmények kö­zött nincs értelme a párbe­szédnek a diktatórikus kor­mányzattal. Véleménye sze­rint az országban polgárhá­borús viszonyok vannak ki­alakulóban. A chilei dikta­túra már a hét végén úgy döntött, hogy ismét érvénybe lépteti a rendkívüli állapo­tot. A tíz évvel ezelőtt ki­hirdetett rendelkezést ajun­ta alig két hete, a polgári pártokkal kezdett párbe­széddel egyidejűleg oldotta fel. Hatalomra kerülése tjge= dik évfordulóján, vasárnap a diktatúra „tisztelgő” ágyú­lövéseket adatott le. Santia­go belvárosában a junta hí­veinek kis csoportja „ellen­tüntetéssel” próbálkozott, de a felháborodott lakosok szét­kergették őket. A hírügy­nökségek a változás jeleként könyvelik el azt, hogy a tíz évvel ezelőtti katonai állam­csíny fő támogatója, az Egyesült Államok is meg­próbálja most már elhatá­rolni magát Augusto Pino­chettől. 1 A Pinochet-rezsim meg­torló intézkedései nem tud­ják meghátrálásra kénysze­ríteni a chilei népet, amely a nagyarányú letartóztatások ellenére folytatja a fasiszta rendszer elleni tüntetéseket — jelentette ki Jorge Mon- tes, a Chilei Kommunista Párt KB titkárságának tag­ja tegnap Moszkvában meg­tartott sajtóértekezletén. A chilei hazafi elmondta, hogy Chilében egyre mélyül a gazdasági válság, jelenleg minden harmadik dolgozó munkanélküli. A chileiek to­vább szélesítik a rendszer elleni tiltakozás formáit — mondotta Montes. Rámuta­tott, hogy a Chilei Kommu­nista Párt a fasiszta rend­szer ellen harcoló valameny- nyi erő egyesítése mellett száll síkra. A chilei kommunista vere­tő kijelentette, hogy a kom­munisták célja a fasiszta rendszer megdöntése, s nemzeti egység platformján álló ideiglenes kormány lét­rehozása. Országszerte heves tüntetések zajlottak Chilében az 1973-as puccs 10. évfordulóján. Képünkön: a rohamrendőrök kor­mányellenes felvonuló fiatalokat vonszolnak el Santiago bel­városában (Telefotó — KS) Az enyhülés tartalékai Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter Madridban a többi kö­zött így fogalmazott: az enyhülés politikai tarta­lékai korántsem merül­tek ki. Kijelentésének szinte illusztrációjaként a spanyol fővárosból, az európai találkozóról Gro­miko egyenesen Párizsba utazott, hogy a francia államférfiakkal folytas­son eszmecserét. A szovjet—francia kap­csolatok régóta fontos elemei a kontinens biz­tonságának, az európai országok együttműködé­sének. Aligha véletlen, hogy az enyhülés kor­szakának egyik úttörő- jeként máig is De Gaulle tábornokot emlegetik, aki a nyugati vezető po­litikusok közül elsőként látogatott el Moszkvába. Franciaország és a Szov­jetunió nemcsak a fasiz­mus elleni háborúban^ hanem a hidegháborút követő időszakban, az európai biztonság és együttműködés megala­pozásának szakaszában is példát mutatott a kü­lönböző társadalmi és gazdasági berendezkedé­sű országoknak a köl­csönösen gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésé­ben. Ami Gromiko hétvégi párizsi megbeszéléseit il­leti. a kétoldalú kapcso­latokban tagadhatatlanul gondot okoz a francia közép-hatótávolságú ra­kéták elbírálása. Jól is­mert az ezekkel össze­függő szovjet nézet: Moszkva hajlandó Géni­ben az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon minden ésszerű megálla­podásra, de ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO európai csapásmérő esz­közeinek sorában a brit és a francia rakétákat is vegyék figyelembe. A szovjet javaslat értelmé­ben a hasonló típusú sa­ját fegyverzeteket olyan mértékben csökkentenék, hogy azok nem halad­nák meg a brit és a francia eszközök együt­tes mennyiségét. Párizs — akárcsak London, valamint az amerikai tárgyaló fél — egyelőre hallani sem akar erről a megoldásról. Figyelemre méltó vi­szont, hogy mind Hol­landiában, mind Belgi­umban egyre nagyobb mértékben gyarapdik a legutóbbi Andropov-ja- vaslat híveinek tábora. Mitterrand elnök, Mau- roy kormányfő ésCheys- son külügyminiszter — Gromiko párizsi tárgya­lópartnerei — egyöntetű­en hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Moszk­va és Párizs között a politikai párbeszéd egy­szersmind az európai és nemzetközi béke érde­keinek is megfelel. Fran­ciaország tekintélye és súlya a mai bonyolult világipolitikai körülmé­nyek között kettőzött fe­lelősséget ró Párizsra. Aligha kétséges, hogy annakidején a hideghá­ború korlátái közepette sem volt könnyű rátalál­ni az együttműködés, az enyhülés útjára. Ma azonban már ismertek ezek az ösvények, éppen Párizs taposta szélesre őket. Ha valamikor, most újból szükség mu­tatkozik arra, hogy Franciaország tevéke­nyen közreműködjék az európai nukleáris kon­frontáció veszélyének csökkentésében, az eny­hülés légkörének föltá­masztásában. örvendetes, hogy a párizsi tárgyalásokon a leglényegesebb kérdések­ben: a béke megőrzésé­ért, a feszültség enyhíté­séért teendő lépésekben egyetértés mutatkozott. A szovjet—francia kap­csolatokban bizonyára je­lentős állomásnak te­kinthető Gromiko láto­gatása. Ahhoz pedig nem férhez kétség, hogy a madridi európai talál­kozó eredményes lezárá­sa után a nyomatékkai hangsúlyozott kölcsönö­sen előnyös szovjet— francia együttműködés újabb lendületet adhat a kontinens biztonságáért, a béke megőrzéséért tett erőfeszítéseknek. Lévén ez a kapcsolatrendszer is az enyhülés egyik fontos tartaléka. Gyapay Dénes TOKIÓ Egyhetes hivatalos látoga­tásra vasárnap Tokióba érke­zett Patrick Millery, az ír Köztársaság elnöke. Hillery az első ír államfő, aki a szi­getországban tesz látogatást. Tokiói tartózkodása során tárgyalásokat folytat Naka- szone miniszterelnökkel, va­lamint a kormány más tag­jaival, s találkozik az üzleti élet vezető képviselőivel is. * * * Április óta ötödik alka­lommal rendeztek közös ja­pán—amerikai légi hadgya­korlatot az okinawai ameri­kai támaszpont térségében. A tegnapi manőveren 12 F— 104 és A—4 Skyhawk típusú harci repülőgép vett részt. KABUL A kabuli televízió riport­filmet készített két pakisztá­ni állampolgárról, akiket az Afgán Demokratikus Köztár­saság területén vettek őrizet­be felforgató tevékenység miatt. Mindketten elismerték, hogy a pakisztáni katonai hírszerzés ügynökei, és hogy Afganisztánba érkezésük előtt különleges kiképzést kaptak Pakisztánban. BECS II. János Pál pápa, aki az osztrák katolikusok országos találkozóján tartózkodik Bécsben, tegnap a Szt. István székesegyházban mondott misét, majd osztrák értelmi­ségiekkel találkozott. A pápa látogatást tett a bécsi ENSZ- intézményeknél is. Az esti órákban a város egyik köz­ponti terén lengyelekkel ta­lálkozott a pápa, túlnyomó- részt olyanokkal, akik Auszt­riában és más nyugat-európai országokban élnek. * * * Az osztrák fővárosban (akárcsak Lengyelországban) ünnepségeken emlékeznek meg arról, hogy 300 éve töb­bek között a Sobieski János király vezette lengyel csapa­tok mentették fel Bécset a török ostrom alól. Ez alka­lomból Bécsben tartózkodik Ernest Kucza lengyel külügy­miniszter-helyettes, akit fo­gad Rudolf Kirchschläger ál­lamelnök is. Vendégünk, a brit külügyminiszter Hz SPD a rakéta- telepítésről A Német Szociáldemokra­ta Párt az amerikai rakéták NSZK-ibeli telepítésével kapcsolatos, végleges állás­pontját a genifi tárgyalások eredményének fényében alakítja ki — köizölte teg­nap Bonnban az SPD or­szágos elnökségének ülésén Willy Brandt pártelnök. Minthogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kö­zötti tárgyalásokv alószínű- leg november 15-ig tarta­nak, az SPD rendkívüli kongresszusát november ele­jéről a hónap közepére ha­lasztják — jelentette be Brandt. A kongresszust így előreláthatólag november 18-án és 19-én tartják meg. Brandt megismételte az SPD-nek azt a felfogását, hogy a genfi tárgyalásokon figyelembe kell venni a francia és a brit rakétákat is. Erre a legkedvezőbb meg-oldás az lenne, ha összevonnák a hadászati és a közép-hatótávolságú fegy­verekről folyó tárgyalásokat — mondta. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter 1926. de­cember 20-án született a dél walesi Port Talbot-ban. ösztöndíjasként Winchester­ben. majd Cambridgeben, a Trinity Hall-ban jogi tanul­mányokat folytatott 1952- ben avatták ügyvéddé. A közéleti tevékenységbe az ötvenes években kapcso­lódott be: 1955-ben és 1959- ben indult az általános vá­lasztásokon. 1964-ben első ízben választották parla­menti képviselővé Bebing- ton választókörzetében. Geoffrey Howe 1965—66- ban az ellenzékben lévő konzervatív párti ,,árnyék- kormány” munkaügyekért és szociális szolgáltatásokért felelős miniszterének tisztét töltötte be. A következő négy esztendőben a Glamor- gan megyei bíróság elnök- helyettese; 1970 júniusától pedig ismét parlamenti képviselő volt. 1970-től 1977-ig a legfőbb állam­ügyész helyetteseként tevé­kenykedett. 1972-ben ütöt­ték lovaggá. A következő két esztendőben Edward Heath konzervatív párti kormányában a kereskedel­mi és fogyasztási ügyek minisztere, majd — két éven át — az ellenzékbe vonult konzervatív párt szo­ciális ügyekkel foglalkozó szóvivője volt. A külügyminiszter Marga­ret Thatcher asszonynak a konzervatív párt vezérévé 1975-ben történt megválasz­tása utátn gz „árnyékkor­mány" pénzügyi és gazda­sági minisztere lett. 1979 májusában, a párt választási sikerét követően, Thatcher miniszterelnök pénzügymi­niszterré nevelte ki. Az 1983. június 9-t általá­nos választásokon elért újabb konzervatív győzelem után Thatcher miniszterel­nök asszony átalakított kor­mányában Geoffrey Howe a kül- és nemzetközösségi ügyek minisztere lett. Fordítási hiba Újabb fejlemények a dél-koreai határsértő gép ügyében A The New York Times, a The Washington Post és a Los Angeles Times első olda­las tegnapi jelentése szerint az amerikai és japán hírszer­zés által a dél-koreai repülő­gép ügyében rendelkezésre bocsátott magnószalag mégis­csak azt bizonyítja: a szovjet légtérbe behatolt gép pilótáit vadászrepülőgép fedélzeti ágyújából leadott lövésekkel figyelmeztették. Az amerikai propaganda eddig ezt ta­gadta. A külügyminisztérium szov­jet szakértői — Nyikolaj Ogarkov marsallnak, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re első helyettesének moszk­vai nemzetközi sajtóértekez­lete után — „újra megvizs­gálták” a hangfelvételt, s három helyen is hibát fedez­tek fel a fordításban. Az egyik kulcsfontosságú szöveg­részben a szovjet pilóta ar­ról beszél, hogy fedélzeti ágyújából sorozatot lőtt ki a behatoló gép pilótáinak fi­gyelmeztetésére. A hangszalag „felülvizsgá­lata” washingtoni hivatalos magyarázat szerint „az inci­denssel kapcsolatos tények minél teljesebb feltárásának igényéből fakad”. Wa­shingtoni megfigyelők sze­rint ellenben arról van szó, hogy az Egyesült Államok­nak számolnia kell a szov­jet bizonyítékokkal, amelyek megingatták az amerikai vál­tozatot. A belga kormány csütör­töktől kezdődően két hétre szünetelteti-az ország légifor­galmát a Szovjetunióval. Az MTI brüsszeli tudósítójának jelentése szerint a belga lé­gikikötőben nem indítanak és nem fogadnak Aeroflot gépeket, s a Szovjetunióból felszállt járatoknak nem en­gedélyezik, hogy átrepülje­nek Belgium területe felett az adott időszakban. A luxemburgi kormány va­sárnap hasonló intézkedést jelentett be. Az AP jelentése szerint a bonni kormány ugyancsak ti­lalmat rendelt el a Moszkva és Bonn között közlekedő Aeroflot és Lufthansa repü­lőjáratokra. A tilalmat a NATO-orszá- gok között múlt héten egyez­tetett és elhatározott megtor­ló intézkedések értelmében rendelték el a Szovjetunió légiterébe behatolt dél-koreai repülőgép incidense miatt. A légiforgalmi bojkottal a NATO négy tagországa — Franciaország, Görögország, Spanyolország és Törökor­szág — nem értett egyet. A Dán Pilóták Szövetsége tegnaptól kéthónapos bojkot­tot rendelt el a Koppenhá­gából Moszkvába induló légi­járatokra. A Norvég Repü­lésirányítók Szövetsége teg­naptól kéthetes bojkottot rendelt el az Aeroflot Moszk­vából, illetve Leningrádból Oslóba közlekedő járatai el­len — közölte tegnap a szö­vetség szóvivője. A Reuter jelentette, hogy az új-zélandi kormány csü­törtöktől két hónapra felfüg­geszti minden repülőjáratát a Szovjetunióval. Erich Honecker: Német földről nem szabad többé háborúnak kiindulnia Tíz esztendeje, 1973. szeptember 18-án vették fel a két német államot az Egyesült Nemzetek szerve­zetébe. Az évforduló alkal­mából tegnap Berlinben ülést tartott az NDK Állam­tanácsa. Az ülésen Erich Honecker államfő. az NSZEP KB főtitkára meg­erősítette: a Német Demok­ratikus Köztársaság tevé­kenységének rendíthetetlen alapelve, hogy német föld­ről nem szabad többé há­borúnak kiindulnia. Ezért következetesen küzd az atomháború megakadályozá­sáért, az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­se ellen. Fellép a konfron­tációra irányuló bojkott- és szankciópolitikával. a rága­lomhadjárattal szemben, amely — mint megállapí­totta — az új amerikai ra-, kéták telepítőének leplezé­sére, a NATO háborús elő­készületeinek kendőzésére szolgál. Az NDK támogat minden olyan javaslatot, amelynek célja a ibéke megszilárdítá­sa és szövetségeseivel együtt maga is terjesztett elő ilyen javaslatokat. Kifejezte reményét, hogy a világ felelősségtől áthatott politikusai és államférfiai a mai feszült helyzetben a világ nyugalmának megőr­zését igyekeznek elősegíteni, elutasítják az új amerikai rákétafegyverek telepítésé:, és állást foglalnak a kelet- nyugati párbeszéd folytatá­sáért. Az enyhülés irányzatának folytatására jó esélyt kínál a madridi találkozó ered­ményes lezárása, mindenek­előtt pedig az a megállapo­dás, hogy bizalomerősítő és leszerelési konferenciát hív­nák össze. Tervezet a béke helyreállítására (Folytatás az 1. oldalról) fő, Nabih Berri, a siíta mo­hamedán „Amal” vezetője és Raymond Edde maronita el­lenzéki vezető részvételével; 7. Szaúd-Arábia és Szíria részvétele a válság megoldá­sát célzó tárgyalásokon. Miközben Bejrút környé­kén és a fővárost övező he­gyekben heves harcok foly­tak a libanoni kormánycsa­patok, a keresztény falangis- ták és a drúz egységek kö­zött, Amin Dzsemajel libano­ni elnök vasárnap rendkívü­li tanácskozást tartott a kulcstárcák vezetőivel és a libanoni politikai élet képvi­selőivel. A találkozóról sem­mit sem hoztak nyilvános­ságra. A libanoni kormány kéré­sére tegnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ghasszan Tueni, Libanon ENSZ-képviselője felkérte a testületet, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elő­segítik a tűzszünet megte­remtését az országban. Tueni követelte, hogy az összes „törvényes alap nélkül Liba­nonban tartózkodó erőt von­ják ki az országból”. Libanon egyedül akar maradni, egy­ségben, szabadon és békében akar élni — mondotta. Nicaragua a BT sürgős összehívását kérte Nicaragua kormánya, az ország elleni legutóbbi tá­madások miatt tegnap kér­te az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának sürgős összehívá­sát. Victor Hugo Tinoco kül- ügyminiszterhelyettes, Nica­ragua ENSZ-'képviselője a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében kérte, hogy a testület „tekintse át a helyzetet, amely az Egye­sült Államok által pénzelt és kiképzett ellenforradal­már somozista bandák és zsoldosok Nicaragua elleni agressziójának újabb eszka­lációja következtében ala­kult ki”. Bush Marokkóban George Bush amerikai al- elnök vasárnap megérkezett Marokkóba, hét észak-afri­kai és európai országot érin­tő kőrútjának első állomásá­ra. Az amerikai alelnök ti­zenegy napos körútja 'kere­tében ellátogat Algériába és Tunéziába is. Európában Jugoszláviát, Romániát, Ausztriát és Magyarországot keresi föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom