Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
1983. SZEPTEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jövő héttől szedik a borszőlőt (Folytatás az 1. oldalról) engedett eljárással készített mustot, bort nem vehetnek át a felvásárló szervezetek. A gyengébb minőségű mustjaik javításához kizárólag csak sűrített-töményített mustot használhatnak a termelők. A helyi termelési tapasztalatok alapján, a szakigazgatási szervek által meghatározott szüretkezdési időpont betartása 1983-ban még csak a mezőgazdasági nagyüzemek részére kötelező. Ajánlatos azonban a kistermelőknek is 'fehhez igazodniuk, mert a kiskertekben termő szőlők is a helyi sajátosságokat figyelembevevő szakmai szempontok alapján meghatározott időpontokban érik el a piaci igényeknek legjobban megfelelő minőséget. A nagyüzemek fontos feladata ezért — hangsúlyozták a tegnapi szakmai tanácskozáson —, hogy a kistermelőket is idejében tájékoztassák az egyes fajták szüretelésének optimális időpontjáról, valamint a szőlő, a must és a bor új minőségi kritériumairól. A felvásárló szervezeteknek pedig gondoskodni- ok kell arról, hogy a kisáru- termelők is megfelelő minőségű és mennyiségű sűrített musthoz jussanak az indokolt és az új jogszabályok szerint lehetséges mustjavításhoz. Kádár János interjúja finn lapnak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának: első tátikáim itegnap a Központi Bizottság székháziban fogadta Ollii Kivinent, a Hel- singin Sanomat szerkesztőjét és interjút adott a finn lapnak. Japán szakemberek látogatása Marjai József aninisziter- elnök-helyettes tegnap fogadta Iwata Kazuót, a Toshiba Corporation elnökét, a Magyar—Japán Gazdasági Klub japán társelnökét és több japán nagyvállalat vezető képviselőjét Eszmecserét folytattak a világgazdaság helyzetéről. Közös a haszon, közös a kockázat A Broiler GT jól tartja a piac diktálta iramot Az ágazat hosszú távon biztonságos termelése érdekében 1980 decemberében egy, a baromfitermelés teljes vertikumát — a naposbaromfi előállításától a takarmányellátáson keresztül a vágóbaromfi feldolgozásáig — magába foglaló gazdasági társaság létrehozását kezdeményezte a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat. Akkor tizenketten — a a Heves és a Szolnok rrieA Broyler Gazdasági Társaságba tömörült húsz nagyüzem 1981-ben 7 ezer 800 tonna pecsenyecsirkét szállított a törökszentmiklósi feldolgozóüzemnek. Kétszázhúsz tonnát tett ki ebből az a mennyiség, amelyet a gazdaságok által integrált kisüzemekből, háztáji gazdaságokból vásároltak fel. A jelentősebb beruházás nélkül, az udvarokban lévő férőhelyek kihasználásával gazdaságosan folytatható háztáji baromfihizlalás fejlesztéséhez a bemutatójelleggel kialakított mintaudvarok bizonyultak a legjobb propagandának. Kunmadarason, Karcagon és Kunhegyesen alakítottak ki ilyen mini baromfifarmokat, amelyekhez ólanként harminc-negyen- ezer forint támogatást adott a Broiler GT gesztorságával ^megbízott törökszentmiklósi vállalat. A mintaudvarokban mintaszerű eredményes baromfihizlalást folytatnak a kistermelők, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Kunhegyesről például már évente egymilliónál több broilercsirke kerül ki a háztájiból. A partnerek közös tevékenységüket az „együtt sír— nevet” elv alapján yégzik, amelynek a gyakorlatban a baromfitermékek minőségének állandó javítását, a piac- képesség fokozását szolgáló érdekeltségi rendszer biztosít megfelelő kereteket. A naposcsibét előállító keltetőüzem például vállalta, hogy amennyiben a termelőknél A termelők és a feldolgozóüzem közötti érdekeltség egyértelműen a jobb minőségű vágóalapanyag biztosítását segíti a piacképesebb végtermék gyártásához. Lényege, hogy a társaság gesztora, a Baromfifeldolgozó Vállalat százalékonként és kilogrammonként öt fillér felárat fizet a gazdaságoknak, ha 95 százaléknál nagyobb az első osztályú áru aránya az átadott broiler- mennyiségben. Ha viszont az első osztályú csirkék aránya nem éri el a 90 százalékot, akkor minden százalékcsökkenésért a hizlaló üzem fizet vissza kilogrammonként öt gyei Gabona- és Malomipari Vállalat, a Heves megyei Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint kilenc Heves és Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzem, azaz nyolc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság képviselői írták alá a társasági szerződést. A szervezet működésének első évében, 1981-ben már 24-re bővült a partnerek köre. az első 10 nap alatt az elhullás nem haladja meg a két százalékot, az ez alatti meny- nyiség után darabonként öt forintot visszatérít a gazdaságnak. Ha a pecsenyecsirke leadásáig az összes elhullás nem éri el a négy százalékot, akkor a 4 százalék alatti mennyiségért darabonként további öt forintot kapnak vissza a hizlalók a keltetőtől. Kétszeresen érdekeltek így a gazdasági társaságban részt vevő nagyüzemek a tartástechnológiai előírások betartásában, hiszen a kevesebb elhullás esetén több vágóbaromfit értékesíthetnek, ugyanakkor visszatérítést is kapnak. A baromfihizlalás gazdaságosságának fokozását segítette elő a Broiler GT-ben társult keveréktakarmány-for- galmazók és az árutermelő partnerek közötti érdekeltség, amelynek alapja a fajlagos felhasználás. Ha a két GMV által biztosított tápok jó minősége révén az előző évinél kevesebb költséggel tudják felhizlalni a csirkéket a gazdaságok, akkor a költségmegtakarítás ötven százaléka a takarmányelőállítókat illeti. Ha viszont növekszik a fajlagos felhasználás, akkor a Gabona- és Malomipari Vállalatok térítik meg a termelőknek a többlet- költség felét. Ez a közös érdekeltség a takarmánykészítőket a jó minőségű tápok gyártására, a nagyüzemeket pedig a takarmányozási technológiák betartására ösztönzi. fillért a felvásárló üzem részére. További kilogrammonkénti öt fillért fizet a vállalat azoknak a termelőknek, akiknél a pecsenyecsirkék a hizlalás 52. napján érik el az egy kilogramm 40 dekás átlagsúlyt. A közös érdekeltséggel folytatott együttműködés — a naposbaromfi minőségének javítása, a jó minőségű takarmány felhasználásával elért költségcsökkentés, a tartástechnológiák tökéletesítése, a vágóbaromfi minőségének javítása — révén elérhető többleteredmény végülis a feldolgozó vállalatnál jelentkezik a végtermékek eladásakor. A gazdasági társaság működésének első esztendeje kedvezett a baromfitermékértékesítésnek, így a vállalat nyereségtöbbletének jelentős részét, csaknem nyolcmillió forintot szétoszthatott a partnerek között. Nyolcszázöt- venezer forintot tett ki 1981- ben a minőségi átvételek alapján visszatérített felárak összege. Közös volt tehát az együttműködés haszna, de a baromfipiac kedvezőtlen változása hamar bebizonyította: a gazdasági társaságban közös a kockázat is. Nehezebb időkben is összetartanak Az elmúlt év második felében már értékesítési gondokkal küzdött a Baromfifeldolgozó Vállalat. Az előző évi export árbevételének teljesítéséhez hat-nyolc százalékkal több terméket kellett a külpiacokra szállítania. A partnerek által meghizlalt 9 ezer 300 tonna pecsenyecsirke felvásárlásakor 720 ezer forint minőségi felárat még vissza tudott téríteni az üzemeknek, de szétosztható többleteredményt 1982-ben már nem tudott elérni. A gazdasági társaságnak ebben az évben még inkább az értékesítési lehetőségekhez kell alkalmazkodnia, hiszen már az első félévben, a tavalyihoz hasonlítva, tíz százalékkal több termék értékesítése mellett csaknem egymillió dollárral csökkent a vállalat konvertibilis devizaárbevétele. Egyfajta önszabályozásra kényszerültek tehát a Broiler GT-ben működők. A társaság úgy határozott, hogy a vállalat az együttműködés keretében átveszi a partnerektől az 1983-ra leszerződött 13 ezer 200 tonna broilert, de csak annak feldolgozva reálisan értékesíthető részéért, kilencvenegy százalékáért fizeti ki a kilogrammonkénti 34 forintos felvásárlási árat. A többiért csak kilónként 30 forintot kapnak a termelők, utólagos elszámolással. Ha ugyanis kedvezően változnának a piaci lehetőségek, és a végterméket a jelenleginél jobb áron tudja értékesíteni a vállalat, akkor év végén az olcsóbban átvett mennyiség után is kiegészíti a felvásárlási árat. A Broiler Termelő Gazdasági Társaság tehát jól bírja a piac diktálta iramot és ésszerű kockázatvállalással folytatja az együttműködést annak érdekében, hogy az átmeneti gondok idején se csökkenjen se a nagy-, sem a kisüzemekben a csirkehizlalási kedv, ne maradjanak kihasználatlanul az időközben elkészült új beruházások révén megszaporodott baromfiférőhelyek. T. F. Ösztönző érdekeltség Felárral a jobb minőségért SZOT elnökségi felhívás az ország dolgozóihoz Munkaverseny felszabadulásunk tiszteletére Bányász és vasas kollektívák javaslatára A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén konzultációt tartott az 1984. évi népgazdasági terv főbb összefüggéseiről, valamint áttekintette a vasiparban és a kereskedelemben létrejött új gazdálkodási formák gazdasági s társadalmi hatásainak szakszervezeti tapasztalatait. Az elnökség megvitatta a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának tapasztalatairól szóló jelentést, s úgy határozott, hogy szeptember 15-ére összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését, ahol megtárgyalják a szakszervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseit és fejlesztésének feladatait. Végül a SZOT Elnöksége állásfoglalást. fogadott el a felszabadulási munkaversenyről. Ebben rámutat: számos szocialista brigád — elsőként bányász és vasas kollektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. A kezdeményezők célja, hogy hatékonyabb munkával, sokoldalú közéleti tevékenységükkel és művelődési törekvésekkel mégin- kább elősegítsék a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatának végrehajtását, a hatodik ötéves tery eredményes befejezését. A munkaversenyt kezdeményező brigádok szándékai egybeesnek legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai '.törekvéseinkkel. Konkrét tettekben akarják kifejezni szocialista céljaink iránti elkötelezettségüket, hazánk társadalmigazdasági fejlődésének elősegítését. A szakszervezeti mozgalom ezért helyesli és minden erejével támogatja a kezdeményezést. Felhívunk minden dolgozót — munkásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket — ipari és mezőgazdasági üzemben, hivatalban és intézményben: vegyenek részt a felszabadulási munkaversenyben! Tegyenek meg minden a jobb, a hatékonyabb, a fegyelmezettebb munkáért. Legyen eredményesebb a termelőmunka, az ügyvitel, a termelést kiszolgáló adminisztráció, a dolgozók ügyeinek intézése, az egészségvédelem, az oktatás. Mindenütt fordítsanak nagyobb figyelmet a kezdeményezések felkarolására, a formalitások elleni fellépésre. Az év hátralevő időszakában és az 1984— 1985-ös években vállalkozzanak nagyobb munkaeredmények elérésére. Törekedjenek munkaterületükön a termékek és szolgáltatások minőségének javítására, az anyag- és energia takarékos felhasználására, az export > növelésére, a termelési fegyelem és az együttműködési készség fokozására, az új, hatékonyabb megoldások alkalmazására — összességükben munkájuk társadalmi hasznosságának növelésére. Az év hátralevő hónapjainak teljesítménye döntően befolyásolja népgazdaságunk egész évi eredményét. Számítunk arra, hogy ez a kezdeményezés már az 1983. évi feladatok megvalósításában is érezteti hatását. Ez évi céljaink feszített követelményei a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben igénylik a dolgozók önkéntes kezdeményezéseit, helytállását. Munkánkat változatlanul nehezítik a számunkra kedvezőtlen külgazdasági viszonyok. Gondjainkat súlyosbítja a mezőgazdaságban bekövetkezett aszály. A veszteség mértéke azonban szervezett, gondos munkával csökkenthető. Különösen az export növelése terén van sok tennivaló. Ehhez az iparban különösen nagy erőfeszítésekre van szükség. Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezések országos méretűvé válása, a dolgozók termelési aktivitásának tömeges növekedése nélkülözhetetlen népgazdasági feladataink megoldásához az életszínvonal védelméhez. Felhívjuk a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, hogy biztosítsák a felszabadulási munkaverseny kibontakozásának feltételeit. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozói? jel ismerjék munkahelyük terveit a gazdálkodás körülményeit, problémáit, lehetőségeit — különös figyelemmel a minőségjavító, az anyagot és energiát megtakarító, az importot helyettesítő konkrét munkahelyi feladatokra. A dolgozók széleskörű bekapcsolódásának ösztönzésére a vezetők segítsék a * különböző egyéni és kollektív versenyformák kialakulását; a szocialista brigádokat, a komplex brigádokat, a minőségi körök, az újítási és más termelési pályázatok kiírását, az értékelemzési feladatokat. Biztosítsák a vállalások teljesítésének anyagi-műszaki feltételeit, gondoskodjanak folyamatosan a verseny értékeléséről, és az eredmények erkölcsi, anyagi elismeréséről. A verseny szervezésének, értékelésének és elismerésének minden szakában erősödjenek a demokratikus módszerek, a szocialista brigádoknál pedig az önkormányzat elemei. A felszabadulási munkaverseny országos szintű értékelésére a hatodik ötéves terv befejezésekor ke- üljön sor. A szakszervezeti szervek, tisztségviselők tekintsék alapvető feladatuknak a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását, és minden munkahelyen a kibontakozását; törekedjenek a munkaverseny és a munkajavító mozgalmak formális, bürokratikus vonásainak visszaszorítására, arra, hogy a jobb és hatékonyabb munka feltételei mindenütt biztosítva legyenek; népszerűsítsék a kiváló eredményeket elérő dolgozókat és kollektívákat. A hazánk felsza badulásának 40. évfordulójának tiszteletére induló munkaverseny méltó módon járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához — hangzik a SZOT Elnökségének állásfoglalása. A Hungexpo megrendelésére számítógépes vásári információs rendszert üzemeltet a Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Vállalat az őszi BNV ideje alatt a kőbányai vásárvárosban. Az információs standokon 10 displayt és somyomtatót állítottak fel, amelyek — a Hungexpo ingyenes szolgálség szolgálatára állnak. A terminálok, — melyek a Datorg központi számítógépével vannak kapcsolatban, — a kiállítói országokról, termékeikről, egy-egy kiállító adatairól tájékoztatnak. Arra is lehetőség van, hogy az érdeklődőknek csupán névtöredék alapján is információt adjon a számítógép. Fémzárolt paradicsom Fémzárolják laz új neme- sítésű v. paradicsomfajták magját Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet magüzemében. Érési sorrendben 18 fajtából nyernek szaporítóanyagot hazai ellátásra, illetve exportra. A magyarországi igény mindössze hét tonna, ezzel szemben a külföldi megrendelés 45 tonna a kecskeméti új nemesítésű fajtákból. Az őszi BNV-n Információk számítógépről tatásaként — a nagyközönA kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet készíti az M 600-as univerzális, argon védőgázas és CO üzemmódban kifejlesztett hegesztőgépeket. Ebben az évben 200-at szállítanak a megrendelőknek
