Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-07 / 211. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 7. IA szerkesztőség postájából I Sétahajó lágyan ring... ... a Tiszán — így módosíthatjuk az ismert sláger szövegét, ha a Szolnok megyei ÁUatftxngaimi és Húsipari Válladat egésznapos kirándulásáról kívánunk beszámolni. Augusztus 27-én mintegy száz nyugdíjas ült fel Szolnokon a sétahajóra, amely Tiszakürtön kötött ki először. Utasaj az arborétum látnivalóiban gyönyörködtek Ezután Tiszaikécskére mentek, ahol kitűnő ebéd várta a vállalat volt dolgozóit, s azok hozzátartozóit. A nyugdíjasok nevében Kövesi Artúrné szolnoki olvasónk köszöni a gondoskodást a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőinek. Ugyanezért fogott tollat Keresztúri György is. • • * S ha már az idős emberek örömeiről szólunk, ide kívánkozik négy mozgássérült olvasónk levele: mindanynyian a karcagi szociális otthonban élnek. Szürke hétköznapjaikat eseménydús hét váltotta fel. Berekfürdőn, a bársonyos gyógyvízben (ők nevezték így1) lubickoltak boldogan, hAsz semmivel se kellettt törődniük, a kísérő ápolónő gondoskodott kényelmükről. Csoda-e, ha nem felejtik el egyhamar azt a hetet? » * * Időzzünk még egy levél erejéig az idősebb korosztálynál ... Özv. Papp János- nó szajolj olvasónk arról számolt be, hogy július 11- én megalakult a faluban a nyugdíjasok őszirózsás klubja. A szervezésben nagy részt vállalt a helyi Vörös- kereszt és a pávakör. A klubnak pillanatnyilag ötvennyolc tagja van. Minden héten kedden tartanak ösz- szejövetelt: elfoglaltságról, szórakozásról a vezetőség gondoskodik. Augusztus 27- én volt az első teadélután, ez alkalommal zenéről a pávakor gondoskodott. .. Otven éve—hatva na n Simonváros Sándor jászapáti olvasónktól kaptuk az itt közölt fényképet. A kísérőlevélből megtudtuk, hogy akiket a képen látunk, ötven évvel ezelőtt maradtak ki, illetve ■végezték el az elemi iskola hatodik osztályát. Akkor hatvanon (.'!) jártak egy osztályba. Informátorunk szerint talán most egyetlen tanító se vállalna ennyi gyerekeket! Igaz, minden más volt még fél évszázaddal ezelőtt. Akkoriban volt egy világválság ... s az ország lakosságának egyhar- mada még kenyérből sem evett eleget... A második világháborúnak tizenhatan estek áldozatul. Nagyon nagy szám! Negyvenkét osztálytárs él a hatvanból. Az ötvenéves találkozón készült fotón — ha jól számoltunk — harmincán láthatók. Éljenek még sokáig, erőben, egészségben, békében! Nikolettára várunk Az utóbbi időben gyakran foglalkoztak az újságok is a konyhák berendezésével. Több megemlítette: ez a helyiség sokszor háttérbe szorul, szerepe pedig fontos a család életében. Mi tavaly építkeztünk, az idén rendezkedtünk be. Mindent sikerült 'beszereznünk, csupán a konyhabútorra várunk reménytelenül. A Tisza Bútorgyárnál rendeltük meg július 14-én. Amikor ott jártunk, biztosra ígérték, de csak nem kaptuk még meg. S nemcsak mi vagyunk ezzel így ... Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy ilyen nagy gyárban ennyire leállt volna a Nikoletta konyhabútor gyártása. Akkor minek a reklám? Jártás Józsefné Kisújszállás róla — mondta fiam (és a táborvezető) augusztus 23-án, amikor hazajött. Szerencsére a gyerek nem pazarló, így a magával vitt zsebpénz elég volt. Augusztus 24-én reklamáltam a postán, de ekkor még semmiről se tudtak. Augusztus 26-án érkezett az értesítés: a címzett ismeretlen... így vissza is kaptam a 200 forintot. Nem a 27 forint bosszant, amibe a feladás került, ennyit már rosszabb helyre is elköltöttem. De ha igazán szüksége létt volna a fiamnak a pénzre, amely augusztus 19-től 26-ig valaki jóvoltából vándorolt? Rákóczifal- ván megmutatták, hogy a szepezdi posta 11.30-kor vette a feladást. Akkor miért nem v:\tték ki? Én a kereskedelemben dolgozom, de ha így végeznénk a munkánkat, a panaszkönyvünk — pontosabban a vásárlók könyve — gyorsan betelne. Én is szívesen kértem volna, csak nem tudom, hol, ki hibázott. Nem vigasz, hogy ugyanoda egy nappal korábban CsonpénÁt, ő se kapta meg. Tóth Istvánná Rákóczifaiva FELIDŰVEVÉIY TVHi Itivcuc a utca, udm uálá Buzogó távirati utalványról feladókor larótt dijak 'GA utalványdQ —fe.... Ft ___ I kiáll, dft Ft------f d ija Ft------f 2-L_ Ft------» ' Bavátoll számi falvavghtVctal \y\ - I •hfiST5:3i9 K-uk 01331 A felvsvö ai)[r^<^| ) tos Erikának is feladtak Elkésett tájékoztatás Nagyon megörültünk, amikor lakótelepünkön — a Szé- chenyin — megláttuk az első hirdetőoszlopokat. Különösen a gyesen levő kismamáiknak nem mindegy, hogy helyben, a gyerekek levegőztetése vagy bevásárlás közben, jó előre tájékozódhatnak a kulturális programokról, hiszen a kicsik felügyeletéről is gondoskodni kell. Most, augusztus derekán — (a levél augusztus 23-án érkezett — a szerk.) az oszlopokon még mindig a májusi (?!) plakátok, moziműsorok árválkodnak. A Széohe- nyin lakó több mint tízezer ember informálására talán érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani. A nagy panelházakban sok kisiparos lakik és tevékenykedik; a földszinti helyiségekben üzletek, butikok kaptak helyet. Jó lenne ezekről tájékoztatót kifüggeszteni Valahol, például az Aranykanna ABC előtt üresen ásítozó hirdetőszekrényefcben, amelyeken a leleményesebb emberek üvegre ragasztott cetlijei „díszlenek”. — Ez Dakuné Tóth Enikő szolnoki olvasónk véleménye, s úgy véljük, igaza van! Csillebérci beszámoló A Magyar Űttörők Szövetsége és o Tanulók Takarék- pénztára országos takarékos- sági pályázatán a megyéből öt általános iskolás jutalma csillebérci táborozás lett. Egyikük — Szívós Gyula — színes beszámolót küldött élményeiről már otthonról, Kunhegyesről. „Megérkezésünkkor szeretettel fogadtak bennünket. A nyitó tábortűznél az úttörők dala szállt, a pajtások műsorszámokkal is készültek a táborélet vidámabbá tételére. A lakószobák tágasak és tiszták voltak. Eleinte nem nagyon ismertük a 137 hektáros, nagyrészt erdővel borított úttörőtábort. Erre vezetőink már másnap reggel módot adtak: őrsönként kezünkbe adtak egy vaktérképet, melyen meg kellett nevezni a tábor különféle létesítményeit. Az étkezés korszerű volt a nagy ebédlőben. Csillebércen van úszómedence és több játszótér, fából faragott játékokkal. A táborozás során voltunk a fővárosi állatkertben, a vidámparkban, utaztunk a li- begőn. A sportpályán görög olimpiai napokat rendeztek. Részt vettünk ügyességi és sportversenyeken, volt karnevál, akadályverseny, éjjeli rókavadászat, diszkó, Ki mit tud? Nagy élmény volt az Észak-dunántuli Kutyakiképző Iskola bemutatója, az OTP-s vetélkedő. A programot mind felsorolni se lehet. Az NDK-ból és Mongóliából érkezett pajtások velünk együtt nagyon élvezték a táboréletet.” Miért nem locsolnak? ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Válaszolt az illetékes A türelem— vonalat terem Jövőre várható kedvező változás Eger csodálatosan szép és tiszta város. No de és szolnoki vagyok ... Egerben jár- tamban-keltemben, cseperé- sző esőben, nemrégen egy szép hajnalon locsolóautó jött velem szerűbe, és végezte a dolgát. Locsolta a már felisepert utcákat, tereket. Szomorú volt az összehasonlítás. A megyeszékhelyen évek óta nem láttam locsolókocsdt. Nagy felháborodásom adta a kezembe a tollat. Kisfiam jutalomtáboron volt Balatonszepezden, a Szolnok városi úttörőtáborban. Augusztus 19-én a rákóczifalvai posPor, piszok mindenütt. Parkjainkban kopárság. Itt- ott kiaszott, színtelen fűszálak lengedeznek. Hogy hol? Talán a Marx park kivételével mindenütt. Szeretném megtudni azoktól, akikre tartozik, hogy miért nem locsolnak Szolnokon? Birkás Gyula Szolnok tahivatálnál 8.15 órakor táviratilag feladtam neki 200 forintot. Gondoltam, jól jön az utolsó napokban. A pénz azonban nem érkezett meg, még csak értesítést se kaptak Gondolom, nemcsak nekem gond, ha időnként igénybe kell vennem a Magyar Posta távhívó szolgáltatását nyilvános távbeszélő-állomásról. Sajnos, az esetek 99 százalékában a beszélgetés lehetetlen. A technika ördöge ? Ugyanis a távbeszélő- állomások helyben még valahogy üzemelnek, de a távhívás pillanatában az automaták elnyelik a 2 forintos érméket még akkor is, amikor a 06-ot tárcsázzuk. Tudomásom szerint íredig a beszélgetés megkezdéséig az automata „nem szedhet” pénzt... Lehet, hogy a posta az automaták hibáját a szándékos rongálok rovására írja, de azt már nehéz megérteni, hogy a sok rossz automata miatt a postahivatalba kényszerülök, ami nekem plusz 20 forint kiadást jelent a kézi kapcsolás miatt — Így Kérném a panaszkönyvet... Kerüljük el a tárgyalótermet Avagy gondolatok egy hibás betonkeverő kapcsán A tragikus halál híre még abban az esetben is megdöbbenést és keserűséget vált ki az emberben, ha az áldozatot nem ismeri. A hír különlegesen szomorú, ha a katasztrófa emberi gondatlanság miatt következik be, és építőmunka közben ragadja el az egyébként egészséges, és tettre kész fiatal embertársunkat. Ezt a megdöbbenést éreztük akkor is, amikor az „Emberéletet követelt a hibás betonkeverőgép” című cikket olvastuk a Szolnok megyei Néplap közelmúltban megjelent számában. Félő, hogy nem utoljára tudósít megyei lapunk a szakszerűtlenül elkészített, és üzembe helyezett építőipari gépek okozta szerencsétlenségekről. Közismert, hogy a központi intézkedések hatására az épülő lakásokból egyre több készül megánkezdeményezés- sel, házilagos kivitelezésben. Sajnos, a kedvező pénzügyi feltételekkel, és építkezési lendülettel nem tart lépést az a műszaki háttér — építőipari kisgépek, keverők, szállítók, emelők stb. —, amellyel az építkezést gyorsítani és biztonságossá tenni lehetne.. Így jelentkeznek azok a műszaki megoldások — házi készítésű kisgépek —, amelyeket jó szándékú, de nem kellő ismeretekkel rendelkező emberek állítanak össze, helyeznek üzembe és adnak kölcsön. A gép készítői bizonyára elfelejtik vagy nem is tudják, hogy a villamos hajtású építőipari kisgépekkel szemben — a mostoha üzemelési körülmények miatt — a vonatkozó szabványok igen szigorú előírásokat támasztanak. Az eddigi esetekben okként minden alkalommal a villamos gép érintésvédelmének hiányát és a szerelés nem megfelelő voltát — szabvány- talanságát — lehetett megállapítani. Az ismétlődő hibákból arra kell következtetni, hogy a szerelést végző személyek, akik szakembernek nevezték magukat, nem kezelték kellő felelősséggel a biztonsági előírásokat, és a gép kezelőjét veszélyeztették. Megdöbbentőek ezek a tények, különösen azért, mert tudott dolog, hogy az áram- ütéses balesetek megelőzésére megvannak a megfelelő műszaki megoldások és biztonsági előírások. A betartandó előírások közül a két legfontosabbat, az „Érintésvédelem” címűt és a „Létesítési biztonsági sza- bályzat”-ot kell különös gonddal tanulmányozni. Az érintésvédelem tulajdonképpen az a műszaki intézkedési forma, amely egy adott építési helyhez alkalmazkodva biztosítja, hogy hiba — például beázás vagy szigeteléssérülés — esetén a zárlati áram úgy vezethető le, vagy szűnik meg, hogy a gép kezelője nem kap áramütést. Tehát elektromos hiba alkalmával sem kerül veszélybe. A biztonságos érintésvédelem megteremtése kisgépek esetében — a legrosszabb körülményeket föltételezve — sem haladja meg az ezer forintot, de a kialakítása föltétlenül hozzáértő szakembert igényel. A Létesítési biztonsági szabályzat a használatba vett építőipari gépekhez alkalmazható külső vezetékek és szerelvények milyenségét, szerelési módját határozza meg. Az írásomnak is az a célja, hogy az elektromos áram veszélyére felhívja a figyelmet, de egyben azt is bizonyítsa, hogy az áramütéses balesetek teljes biztonsággal megelőzhetők az érintésvédelem biztosításával, és szabályos szereléssel. Feladata továbbá felhívni azok figyelmét, akik az építkezéshez kisgépet készítenek, kölcsönadnak vagy üzemeltetnek, hogy munkájuk során szigorúan tartsák be a vonatkozó biztonsági előírásokat, mert azok megsértése előbb-utóbb igen kellemetlen helyzetbe sodorja nemcsak a gép kezelőjét, hanem a jószándékú készítőjét is. A tragédiák megelőzése végett az építkezéshez elsősorban a kölcsönző vállalat által kezelt kisgépeket használjuk, mert ezek szabványos állapotát a kölcsönző vállalat garantálja. A gépek üzembe helyezése előtt a szerkezet, az építkezés villamos berendezését olyan kívülálló szakemberrel ajánlatos felülvizsgáltatni, aki az érintésvédelem hatásosságáról műszeres mérés • sei győződik meg, és írásban nyilatkozik a szerelés szabványosságáról. Ilyen szakemberekkel megyénk is rendelkezik, ezek nevét és címét az építési hatóságok ismerik, és igény esetén közük az érdeklődőkkel. A javasolt — egyébként szabványban előírt — vizsgálat megtartásával nemcsak az áramütéses baleset előzhető meg, hanem a bírósági tárgyalóterem is elkerülhető. Szabó László igazságügyi munkavédelmi szakértő méLtatlankodott levelében Csábi Károly szolnoki olva-. sónk, aki augusztus 8-án hasztalan kísérletezett a Vörös Csillag úti 18 emeletes ház előtt és a Costa Rica presszónál levő nyilvános telefonnál ... * * * Tóth Ferenc, a Szolnok megyei Távközlési Üzem üzemvezetője vizsgálta meg kérésünkre a bejelentést. Megállapították, hogy a Vörös Csillag út végén levő készüléket időszakonként nem lehet távhívásra használni. A bedobott érméket esetenként valóban elnyeü ... helyi hívásra azonban kifogástalanul üzemelt. A bizonytalan működést egy — a nagy melegre fokozottan érzékeny — hibás áramköri elem okozta. A készüléket megjavították. Az okozott kellemetlenségért a nyilvános állomás valamennyi használójától elnézést kér a távközlési üzem vezetője. „ . .. A vizsgálat alkalmával a többi készüléken hibát nem találtunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szolnoki távbeszélő főközpont zsúfoltsága és terhelése olyan mértékű, hogy a tárcsahangra való várakozási idő igen nagy türelmet igényel. Távhívás, esetén a várakozási idő tovább nő, így a nappaü órákban az előfizetői készülékekhez hasonlóan, egy-egy távhívás lebonyolítása rendkívül időigényes. A leírt helyzet kedvező változása csak a jövő évtől kezdődően várható. A jobb telefonálási lehetőség megteremtése érdekében bővíti; ík a központot...” A válaszból egyértelműen kitűnik, hogy a postahivatal a távolsági hívásért jogosan számolja fel a 20 forint kezelési díjat. Az olvasónk által jelzett időben a postahivatal előtti nyilvános készülék jól működött, igaz, a várakozási idő ott is hosszú ... S még egy lényeges dolog dióhéjban: a nyilvános állomások javítására nagy gondolt fordítanak. A hibaelhárítás általában három órán belül megtörténik. A szándékos rongálok valóban sok bosz- szúságot okoznak a telefonál" ni óhajtó állampolgároknak, rengeteg munkát a távközlési üzem műszerészeinek
