Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

1983. SZEPTEMBER 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vetésre készítik elő az őszi búzamagot a jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben. A szövetke­zet 630 hektáron szándékozik kenyérgabonát vetni Karbantartás, tervezés, lakossági szolgáltatás Vállalkozói kedv-üzemen belül Gazdasági munkaközösségek a Szolnoki Cukorgyárban A kisvállalkozások a Szol­noki Cukorgyárban elsősor­ban a kampányra való felké­szülésben játszanak nagy szerepet. Járatlan útról lévén szó, az itt dolgozók eleinte nem „tolongtak,” a vállalati gazdasági munkaközös ■ségek- be, azonban kétségeiket a gyár igyekezett eloszlatni, szorgalmazta a vgmk-k lét­rejöttét, ott bábáskodott szü­letésüknél, az első lépések megtételénél. A vállalkozói kedv gyáron belüli kibontakoztatása mind­két félnek előnyös. A vállala­ti gazdasági munkaközössé­gek tevékenysége csökkenti a kapacitások szűkösségét, fontos részfeladatoktól, kül­ső kivitelezőktől tehermente­síti a nagyüzemet. A saját dolgozó hazai terepen maga­biztosabban mozog, munká­ja gyorsabb, jobb és meg­bízhatóbb. S nem utolsósor­ban gyáron belül tehet szert nagyobb jövedelemre. Az évi háromezer forint bérleti díj igazán nem sok, hiszen en­nek ellenében a vállalat munkát, anyagot és szerszá­mot biztosít. Az adminisztra­tív és pénzügyi teendők in­tézése egyszerűbb a cégen belül; egyébként a gmk-k foglalkoztatásáról szóló szer­ződést is a cukorgyár jogse­gélyszolgálata fogalmazta meg. Jelenleg hét vállalati gazdasági munkaközösség működik a Szolnoki Cukor­gyárban. Száztizenöten dol­goznak vgmk-ban, ez az össz- létsz|jim 15 százaléka. Első­ként tavaly augusztus elején a Képszer nevet viselő vgmk alakult meg. Szakmunkások (ács-állványozó, csőszerelő, géplakatost műszerész, he­gesztő) és segédmunkások al­kotják a csoportot, melyhez egy gépészmérnök is csatla­kozott. A szakipari munkák (tech­nológiai berendezések kar­bantartása, anyagmozgató gé­pek próbázása, tartószerkeze­tek megerősítése) mellett — felkészültségük révén J— rö­vid időn belül kisebb beru­házások kivitelezésére is fu­totta erejükből. Első ilyen feladatukként a cukorgyár Batesz-csomagológépéhez ké­szítettek vaslemezből egy bunkert, a közelmúltban fe­jezték be a diffúziós üzem félportál darujának, illetve darupályájának építését, amely már a jövő évi nagy karbantartáshoz szükséges. A Gépszer gmk tehát be­vált, s egyúttal azt mondhat­nék: megtört a jég, ugyanis megalakulását követően sor­ra alakultak a munkaközös­ségek. A gépészeti vgmk a különböző cukoroldali, ter­ven felüli karbantartásokra gpeqiallzálta magát, míg a Képipari szerviz 13 tagja a Dorr-zagytározót tisztítja, valamint a tározóhoz beren­dezéseket, alkatrészeket ké­szít. A Villanyszerviz hat szere­lője a gyári tevékenysége mellett lakossági szolgálta­tást végez, úgyszintén a nem­rég alakult faipari vgmk, melynek asztalosai, ácsai a cukorgyár lakótelepén vállal­nak karbantartásokat. Az in­novációs csoport harminc tagja az újítások elfogadásá­nak meggyorsítását, kivitele­zését segíti elő. Univerzális vgmk-nak nevezhető, mivel elektromos karbantartásban is részt vesznek tagjai, sőt műszaki fordításokat vállal­nak. A faipari munkaközös­séghez hasonlóan fiatal csa­pat a Kalkulációs vgmk, jól­lehet tagjainak életkora ma­gas, hiszen jószerint nyugdí­jasokból áll. Műszaki terve­zést, a többi vgmk tevékeny­ségére vonatkozó munkaórák kalkulációját végzik, s ehhez műveleti leírásokat is adnak. Ilyen számításokat a munka- közösségek' szintén készíte­nek, a hatékonyság érdeké­ben a két gmk tervezetét egybevetik, s a megfelelőb­bet fogadják el. Kapukat nyitott tehát a Szolnoki Cukorgyár, s az el­telt másfél esztendőnyi idő­szak azt bizonyítja: jól tet­te. A vállalati gazdasági munkaközösségek munkája nyomán emelkedett a kar­bantartások színvonala. Nem véletlenül, hiszen a csopor­tokba leginkább a jólképzett több szakmával rendelkező, szorgalmas dolgozókat vették föl; ezekben a közösségekben kézzelfoghatóbb a személyre szabott felelősség, jobb a munka szervezettsége. Mind­amellett jócskán csökkent a gyárban az idegen kivitele­zők száma. A cukorgyárban egy építőipari vgmk létreho­zását is tervezik. Sz. XT. Tisztítják a medret Búvárok a kiskörei tározótóban KSzönségnap a BNV-n Tegnap az ősziesre vált esős idő sem riasztotta vissza a BNV látogatóit. Már a regge­li órákban fővárosiak ezrei indultak a kőbányai vásár­városba, hogy időben érkez­zenek az őszi BNV 10 órás nyitására. Tucatjával érkez­tek vidékről a különautóbu- szok, személygépkocsik, így hamarosan megteltek a vásár környéki parkolók A 10. al­kalommal megrendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásár ezen a napon reggeltől estig a közönség számára volt nyitva, de a kiállítók tárgya­lóiban is élénk volt az üzleti élet. Kora reggel az Elzett Művek tartott sajtótájékoz­tatót, amelyen a vállalat ve­zetői bemutatták legújabb biztonsági zárjaikat. Délelőtt a Borsodi Vegyi Kombinát standján mutatták be a saj­tó munkatársainak á BNV nagydíjas PVC-ereszcsatorna rendszert Búvárok dolgoznak a kis­körei tározótóban. A Szol­nok megyei MHSZ és a Kö- tivizig könnyűbúvár klub­jának tagjai az Alföld 127 négyzetkilométer nagyságú Balatonját tisztítják meg az idegen anyagoktól- A hatal­mas terület árasztása előtt temérdek öreg nyár, fűz, éger és más fafajta gyöke­re maradt vissza a meder- beit. A vízügyi igazgatóság a pangó vizek elvezetésére öblítőcsatomákat mélyít a tározó egyes részein a kot­rógép útjában lévő gyöke­reket a búvárok praktikus és gyors módszerrel robban­tással távolítják el. Eddig több mint két kilométer hosszú csatornából szedték így ki az akadályt jelentő tuskókat, hatszáznál több maradványt fordítottak ki a mederből. A következő napokban az eddiginél ne­hezebb vállalkozásba kez­denék. Tiszafüred és Po­roszló között a volt magas- feszültségű villamos táv­vezeték oszlopai maradtak a földben, ami balesetve­szélyes a hajózásra, s a táj esztétikai képét is rontja, a hordalékok ugyanis fenn­akadnak a termetes beton­tömbökön. A szakmailag jól felkészült búvárok legalább egyhetes munkájára lesz szükség, hogy a vasbeton tömböket,, szétforgácsolják”, eltávolítsák. A búvárok felkészültségét a szolnoki papíripari beru­házásnál is kihasználják. A Tisza mellett épülő üzem vízellátását szolgáló negy­ven méter hosszú és 500 milliméter átmérőjű szívó­csövet helyezik el a meder alján, majd homokzsákok­kal és terméskövekkel rög­zítik. A kemény helytállást és vízalatti munkát igénylő produkciót egyhónap alatt, szeptember végéig hajtják végre. Új tervkészítési módszer Jobban beleszólhatnak a tanácstagok A társadalmi munkát is megtervezik Karcag, a vállalkozó város Megyénk néhány településén a jövő évi tanácsi terve­zés — kísérletképpen — eltér az eddigi gyakorlattól. Karcag is a „vállalkozók” között van. Molnár Ferenccel, a városi ta­nács elnökével az új tervezési módszerről beszélgettünk. Be­vezetőül azt kérdeztük, miért tartja szükségesnek a korábbi gyakorlat módosítását? — A gazdasági életből ke­rültem a tanácshoz. Számom­ra szokatlanul kötött forma volt a korábbi tanácsi terve­zés. Annak lényege az volt, hogy a középtávú tervhez igazodva elkészítettük a kö­vetkező évi „forintosított” tervvázlatot, amit november táján a városi pártbizottság és a megyei tanács képvise­lőivel megvitattunk. Ennek a megbeszélésnek lényege az igények és a lehetőségek ösz- szehangolása volt. így állt össze az a kép, ami a végle­ges terv alapját képezte. Azt pedig először a városi tanács végrehajtó bizottsága, majd a városi tanács hagyta jóvá. Ilymódon a tanácstagok ke­vésbé érezték azt, hogy alko­tó módon vettek részt a vá­ros fejlesztésében. — És mennyiben jelent változást az új módszer? — A jövő évi terv kidolgo­zásához már a közelmúltban hozzáláttunk. Azt vizsgáljuk, hogy a városnak mire van szüksége, mit igényel a lakos­ság. A javaslatokat fontossá­gi sorrendbe állítjuk. Költ­ségkihatásaikat egyelőre nem vizsgáljuk csupán naturáliák- ban, tehát négyzetméterben, darabszámban stb. fejezzük ki azt, hogy mit akarunk ten­ni a város fejlesztéséért. így a számok között nem veszik el a lényeg, a tanácstagok a beruházások és a felújítások érdemi részével foglalkoz­nak. így például a tanács­ülés elé költségkihatás fel­tüntetése nélkül terjesztjük be — többek között — azt, hogy jövőre 257 lakás építé­sét, Nagy vénkert ben 104, Kiskulcsoson pedig 28 telek kialakítását tervezzük. A fontossági sorrenden termé­szetesen változtathatnak a tanácstagok. ‘—És ha a tervjavaslat­ban nem szereplő fejlesztést sürget valamelyik tanácstag? — Számítunk árra, hogy esetleg felvetődnek olyan érdemi javaslatok, melyekre nem gondoltak a szakigazga­tási szervek. Ennek az új tervezési módszernek éppen az az előnye, hogy azokat idejében lehet mérlegelni, nem úgy, mint a korábbi gya­korlat szerint és a tanácsülés által elfogadott javaslatok bekerülnek a tervbe, — a testület által meghatározott sorszám alatt. Alkotóbb így a tanácstagok munkája. Ez a módszer bennünket is jobban meggondolkoztat, jobban rá­szorít arra, hogy ne csak re­gisztráljunk, hanem tényle­gesen gazdálkodjunk, hiszen sok mindent helyi erőforrás­ból is meg lehet valósítani. — A tervezés tehát egyér­telműen kollektívabb munka, mint korábban. A meghatá­rozó azonban mégis a máso­dik lépcső, a jóváhagyás ... — Valóban így van. A jö­vő évi tervjavaslatokat már megtárgyalta a végrehajtó bizottság, és a hónap végén terjeszti tanácsülés elé. A második lépcsőre, a tervja­vaslatok közül a megvalósí­tásra kerülők kiválasztásá­ra, tehát a fontossági sor­rendben a vonal meghúzá­sára a forrásoldal tisztázása­kor, valószínűleg 1984 elején kerül majd sor. A tervben azonban nemcsak azokat a feladatokat szerepeltetjük majd, melyekre meglesz a pénzügyi fedezet, hanem azo­kat is, melyeket társadalmi összefogással akarunk meg­valósítani. Gondolok például az útépítésekre. A lakosság így idejében értesül céljaink­ról és az esedékes lakossági hozzájárulás mértékéről. — Mondhatnám úgy is, hogy az új tervezési módszernek lé­lektani hatása is van, jobban rászorít bennünket az öntevé­kenységre. — Bármennyire rangsorol­hatók, ki is hagyhatók a tervjavaslatok, bármennyire felvehetők újak is közéjük, gondolom, bizonyos megkö­tés azért van... — Természetesen, hiszen alapvetően igazodunk a kö­zéptávú terv előírásaihoz, és tervjavaslataink közül az el­ső hat kényszerpályán van, hiszen elkezdett, ill. befejezés előtt álló fejlesztésekről van szó. Elvileg lehet a sor­renden változtatni, hátrább sorolni őket, de úgy tűnik, hogy ez értelmetlen lenne, és különben sem nélkülözheti őket a város. Gondolok — többek között — a nyolc tan­termes általános iskolára és az 1080 négyzetméteres tor­nacsarnokra vagy a közmű- fejlesztésre. — Az új módszerektől ál­talában idegenkednek az emberek... — A végrehajtó bizottság tagjainak tetszik ez az új ter­vezési módszer. Remélhető­leg megnyeri a tanácstagok tetszését is. Az a fontos, min­denki érezze, hogy közös munkáról van szó. S. B. Az Országos Anyag- és írhivatal közleménye egyes élelmiszerek fogyasztói árának emelésért! Rokkantak találkozója Mozgalmas nap Szeles, szeszélyes őszi reggel köszöntött ránk teg­nap. A Damjanich uszodá­ban már javában bíztatták a versenyző úszópalántákat, amikor a folyó túlsó part­ján, az Aranyiakat étterem körül megélénkült a for­galom. Hivatásos és önkén­tes rendőrök, ifjúgárdisiták köszöntötték az érkező Hy- comatosokat, és tucatnyi se­gítő kéz nyúlt a parkolóba egymás után érkező autóbu­szok utasainak leszállását megkönnyíteni. Jöttek fehér bottal, man­kóval, tolókocsival, hogy együtt tölthessék a rokkan­tak napját Szolnokon, a megye négy érdekvédelmi szervezetének itagjái. Közös ünnepüket megha­tó gondoskodással patronál­ta a Vöröskereszt megyei vezetősége éppen úgy. mint a megyei Közlekedésbizton­sági Tanács, az MHSZ gép­járművezető-képző iskolája, fiz ATI és mindazok az in­tézmények, vállalatok, mun­kahelyi kollektívák, akik immár több mint három éve védnökséget vállaltak az egyesületekbe tömörült, tár­sadalmi segítségre, bizta­tásra és megértésre, megbe­csülésre szoruló rokkantak életfeltételeinek javítása fö­lött. Ezt az összefogást méltat­ta ünnepi megemlékezésé­ben dr. Lánczi Ferenc, a mozgássérültek megyei egye­sületének elnöke. Örömmel adta hírül az egyesület elnöke, hogy ami­re régen várnak, közel van a megvalósuláshoz: lesz a rokkantaiknak közös szék­házuk Szolnokon, fel tud­ják a célnak megfelelően használni— a megyei koor­dinációs bizottság segítségé­vel — a rokkantak megyei számláján tartalékolt pénzt. Ezután városnézés, művelt­ségi, autós ügyességi verseny, illetve közös! vacsora szere­pelt a programijain. Az Országos Anyag-i és Ár- hivatal — a Minisztertanács­tól kapott felhatalmazás alapján — közli: Az idei népgazdasági terv _ feltételezve, hogy a gaz­dasági teljesítmények az elő­irányzatok szerint alakulnak és a gazdálkodás körülmé­nyei nem( romlanak — nem számolt az alapvető fogyasz­tási javakat érintő központi áremelésekkel. A terv telje­sítéséért az év folyamán nagy erőfeszítések történtek. Mind­ezek ellenére a gazdálkodás hatékonysága nem javult a követelményeknek megfelelő­en. Az ipar teljesítménye va­lamelyest elmarad az élő­irányzottól, s a mezőgazda­ságban jelentős terméskiesést okozott az aszály. Ezért el­kerülhetetlenné vált néhány fogyasztási cikk árának ko­rábban nem tervezett eme­lése. 1983. szeptember 19-től emelkedik a cukor, az ét­olaj, a margarin, a kenyér­félék, a péksütemények és egyéb sütőipari termékek egy részének fogyasztói ára. A cukor átlagosan 23 szá­zalékkal drágul. A normál kristálycukor kilogrammon­A szeptember 19-i élelmir szerár-emeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmé­nyek az élelmezés nyers­anyagnormáját saját hatás­körben felemelhetik. A csak menzai, valamint a félnapos étkezést biztosító intézmé­nyeknél (bölcsődék, óvo­dák, általános iskolai nap­ként! éra 17,50 forintról 21,50 forintra emelkedik. Az álla­mi és szövetkezeti ipar által gyártott édesipari termékek, szörpök fogyasztói ára válto­zatlan marad. Az étolaj fogyasztói ára 20, a margarint átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A napraforgó étolaj literenkénti ára 28,50 forintról 34,20 fo­rintra, a 1/4 kilogrammos Ráma margariné 12,50 forint­ról 13,80 forintra változik. A kenyérfélék ára átlago­san 16 százalékkal, a péksü­teményeké és egyéb sütőipa­ri termékeké átlagosan 12 százalékkal növekszik. A fe­hér kenyéré kilogrammom­ként 6,40 forintról 7,60 fo­rintra, a félbarna-kenyéré 6 forintról 7,20 forintra emel­kedik. Kisebb mértékű az áremelési az egyéb kenyérfé­leségeknél. A vizes zsemle és a kifli darabonkénti' ária 10 fillérrel drágul, a tölteűé- kies péksütemények ára nem változik, ' Az áremelések érvényesül­nek a vendéglá tó ipari és cukrászati árakban i& A szo­ciális, a diák- és a gyermek- intézményekben a lakosság által kifizetett étkezési térí­tési díjak nemi változnak. közik) napi 0,50 forinttal, az egésznapos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális ott­honok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emel­ni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—" MŰM számú együttes rende­let módosítására később ke­rül sor. A Pénzügyminisztérium közleménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom