Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 14. Pakisztán — állandósul a válság Ismét rendőrsortűz volt a válasz a tiltako­zásra Pakisztán Szind (tartományának egyik kisvárosában. Ez már a sokadik alkalom, hogy a rendőrség a legvére­sebb eszközhöz folya­modik a csillapodni nem akaró tömegelégedetlen­ség letörésére. Minthogy idestova egy hónapja tart a til­takozó hullám, amely tehát nem tekinthető már sem véletlennek, sem pedig gyorsan múló állapotnak. Hat eszten­dő múltán a katonai uralom akkor is vál­ságban van, ha a jelen­legi vezetésnek — mint nem először Ziaul Hak tábornok uralmának tör­ténetében — a mézes­madzag és a husáng együttes al'k^limazásáH vaí ismét sikerülne át­vergődni a kritikus sza­kaszon. Ezúttal a mézesmad­zag a választások kilátás­ba helyezése, legkésőbb 1985 márciusáig. Sőt, a tábornok-elnök a na­pokban már azt pedze­gette, hogy esetleg előbbre hozzák az idő­pontot. Ziaul Hak hat évi kormányzása azon­ban igen óvatossá tette a betiltott pártokat az államfő minden, nor­malizálást sejtető igére tével ’ szemben. Külö­nösebb illúziók nem le­hetnek, mert Ziaul Hak sosem rejtette véka alá: a választásokkal saját hatalmát akarja törvé­nyesíteni. S akkor még mindig nincs szó a hat éve érvényes rend­kívüli állapot feloldá­sáról, a demokratikus szabadságjogok helyre- állításáról. Az elnök mindaddig nem veszti el magabiz­tosságát, ameddig a gazdaságilag és politi­kailag legfontosabb or­szágrész, Pandzsáb nem forrong, továbbá ha — az előzővel összefüggően — számíthat a legszerve­zettebb és legfegyelme- zettebb hatalmi központ­ra, a hadseregre. A jö­vő megjósolhatatlansága miatt általában a törté­nelmi múltból szoktak hasonlatosságot keresni. Például Rhutto, volt polgári elnök hatalmá­nak megrendülése is szórványos városi tünte­tésekkel kezdődött, amelyek dagadtak, s fél év múltán feloldha­tatlan. országos válság­gá mélyültek. Lehet, hogy most is ilyen fo­lyamat kezdetén áll Pakisztán ? A rendszer sorsa nemcsak a hata­lom birtokosainak fon­tos, hanem mindazok­nak a külső erőknek, amelyek Pakisztánt te­kintik szövetségesüknek Közép- és Dél-Azsia fel- bolydult térségében. Győri Sándor Bush llgériában George Bush amerikai al- elnök hétfőn több mint egy órán át tárgyalt II. Hasz- szán marokkói királlyal. A megbeszélésekről részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de jólértesült források úgy tudják, hogy az előre ter­vezett témákat — a libanoni válságot, az általános közel- keleti helyzetet, a nyugat- szaharai problémakört és a csádi kérdést — tekintették át. Az amerikai aleinök teg­nap Fezbe, Marokkó kultu­rális és vallási központjába látogatott. Délutáni sajtóér­tekezlete után továbbutazott Algériába, hét országot érin­tő kőrútjának következő ál­lomására. Megerősítik a békefenntartó erőket (Folytatás az 1. oldalról) bátran szembeszállnak az arab haza létét fenyegető újabb hadjárattal”. Ezt a lí­biai rádió jelentette, amely­nek adását Párizsban vették. A tripoli rádió szerint a jelenleg Líbiában tartózkodó drúz vezető helytelenítette, hogy — mint ő fogalmazott — az arabok hallgatnak, ami­kor az amerikaiak és a fran­ciák támogatását élvezve a falangista hatóságok keresz­teshadjáratot indítottak a muzulmánok és a libanoni hazafias erők ellen. Olaszország vadászrepülő­gépeket küld Bejrútban állo­másozó egységeinek támoga­tására. A gépek ciprusi tá­maszpontról felszállva bizto­sítják a légi fedezetet. Eköz­ben a La Stampa megbízha­tó forrásokra hivatkozva teg­nap hírt adott arról, hogy az Egyesült Államok katonai ak­ciót készít elő Libanonban. Az olasz kabinet úgy dön­tött, hogy továbbra is a li­banoni válság politikai meg­oldását szorgalmazza és nem kívánja csapatait megbízni a mostanitól eltérő feladattal. Mindamellett „minden ren­delkezésre álló eszközzel” szavatolni kívánja a nyugati négyhatalmi erők kötelékébe tartozó olasz egységek „biz­tonságát”. A minisztertanácsi közle­ményből kitűnik, hogy a ka­binet további 153 milliárd lí­rát szavazott meg a libanoni katonai vállalkozás pénzügyi fedezetére. A libanoni Szidonban és környékén heves harcok folynak. A képen egy izraeli tank balad szétlőtt épületek között (Tele- fotó — KS) Moszkvai autógyárba látogatott Nyikolaj Tyihonov Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap látogatást tett a Lenini Komszomol nevét viselő moszkvai autógyár­ban. A szovjet miniszterel­nök ismerkedett a gyár éle­tével, munkájával, a mun­kások életével. Ebben a moszkvai gyárban készítik elő a Moszkvics személygép­kocsi új típusának gyártá­sát, amelyet a párt és a kor­mány határozata alapján 1986-ban kell megkezdeni. A gyár megtekintése után Nyikolaj Tyihonov találko­zott a kollektíva gazdasági és pártvezetőivel, s ebből az alkalomból beszédet mon­dott. A többi között kijelentet­te: a Szovjetunió ipara ha­talmas tartalékokkal rendel­kezik; erre jó példa az U rengoj —Pamara—U zsgo- rod gázvezeték határidő előtti átadása. Ezt az ered­ményt annak ellenére sike­rült elérni, hogy az Egyesült Államok kormánya megpró­bált gátat emelni a gázveze­ték felépítése elé. Nyikolaj Tyihonov hangot adott reményének: a gyári kollektíva mindent megtesz azért, hogy a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő új „Moszkvics” minél előbb legördüljön a gyártósorról. Ehhez minden segítséget megadunk — mondotta a szovjet miniszterelnök. TASZSZ-kommentár Madrid fontos állomás A madridi találkozó fon­tos állomás a nyolc éve Hel­sinkiben kezdődött, egész Európát érintő folyamat fenntartásában és elmélyíté­sében — állapítja meg Ro­bert Szerebrennyikov, a TASZSZ politikai szemleíró­ja. Ezt a következtetést alá­támasztja a találkozón elfo­gadott átfogó, előremutató program. Ez a helsinki zá­ródokumentum elveire és megállapításaira épülve meghatározza a politikai és gazdasági, a humanitárius ügyekben és más területe­ken való együttműködés bő­vítésének irányvonalait, egy­ben rögzíti a résztvevők ama elhatározását, hogy 1984-ben tartsanak Stockholmban konferenciát az európai biz­tonság és leszerelés kérdé­seiről és a bizalomerősítő in­tézkedésekről. A madridi fórum egyik legfontosabb pozitívuma, hogy a jelenlegi bonyolult és feszültségekkel terhes nem­zetközi helyzetben az eltérő társadalmi berendezkedésű országok a meglévő nézet- különbségek ellenére képe­sek kölcsönösen elfogadható megállapodásokat kötni. A találkozón résztvevő álla­mok többsége arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Helsinki által fémjelzett út­ról való letérés a konfrontá­ciók zsákutcájába vezet. Ez­zel magyarázható, hogy az amerikai kormányzat nega­tív, obstrukciós madridi ál­láspontja ellenére a találko­zón végül is a politikai rea­lizmus, a józan gondolkodás- mód és a felelősségérzet győzedelmeskedett. Madridban a Szovjetunió és a többi békeszerető or­szág által képviselt irányzat kerekedett felül, az az állás­pont, amelynek célja a pár­beszéd és a kölcsönös meg­értés, a problémák tárgya­lásos megoldása. A találkozó megerősítette, hogy a jövő­ben is alapvető fontosságú lesz a helsinki záróokmány szellemének és betűjének betartása, az államközi kap­csolatok elveinek tisztelet­ben tartása, különösen az államok szuverenitása, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás és a határok sért­hetetlensége elvének betar­tása. A madridi fórum egyér­telműen megcáfolta a nyu­gati propagandaszerveknek azt az állítását, hogy az eny­hülési politika napjainkban már túlhaladott lenne. Épp ellenkezőleg: az enyhülési politikában rejlő tartalékok még korántsem merültek ki, ez a politika vezet a katonai szembenállás csökkentéséhez és a leszereléshez. HISZ 0 főtitkár beszámolója Biztonsági Tanács R feszültség élezésére akarják felhasználni a határsértő incidenst Az ENSZ legsürgetőbb fel­adata változatlanul az, hogy a leszerelés révén megóvja a világ békéjét és a nemzetkö­zi biztonságot — ez a fő mondanivalója annak a be­számolónak, amelyet Javier Pérez de Cuellar főtitkár muinkaokmányktnt terjeszt az ENSZ-közgyűlés szeptem­ber 20-án kezdődő 38. ülés­szaka elé. A hétfőn New Yorkban közzétett harmincoldalas be­számoló a többi között meg­állapítja: egy működőképes nemzetközi biztonsági rend­szer létrehozása fontos lé­pést jelentene az egész világ­ra kiterjedő leszerelés felé. A világszervezet összes tag­államának! együttműködését elébe kell helyezni minden más érdeknek. Az atomháború megakadá­lyozása továbbra is korunk legnagyobb feladata — hang­súlyozza az ENSZ-főtitkár beszámolója, és hozzáfűzi: tekintettel arra, hogy folyta­tódik a fegyverkezési ver­seny, döntő jelentősége van a hadászati és a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek csökkentéséről folyó tárgyalásoknak. A megbeszé­lések kudarca nagymérték­ben kiterjesztené a fegyver­kezést és növelné a bizony­talanságot az egész világon. Nicaragua Összeült a BT Nicaragua kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap ülést tartott, hogy megvitassa a közép-ameri­kai országot ért legutóbbi ellenforradalmi támadások ügyét. Nicaragua ismét kénytelen volt a Biztonsági Tanács­hoz fordulni, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét azokra a veszélyes, agiressziós cselekményekre, amelyek legutóbb érték or­szágunkat — mondta a tes­tület előtt Victor Hugo Ti- noco nicaraguai külügymi- nis zterhelyettes. A nicaraguai felszólalás után a testület újabb idő­pont kitűzése nélkül elna­polta a vitát. Hazaufazott a pápa II. János Pál pápa tegnap délután ausztriai látogatásá­ról hazautazott Rómába. Az egyházfő az osztrák katoli­kusok országos találkozója alkalmából töltött 72 órát az országban. A rendezvénye­ken a pápa összesen 17 be­szédet tartott, amelyekben lényegében változatlanul fo­galmazta meg már ismert nézeteit a római katolikus egyház, illetve a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában hétfőn a Szovjet­unió ellene szavazott annak az amerikai kezdeményezé­sű határozattervezetnek, amely — név szerinti emlí­tése nélkül — a Szovjetuni­ót ítélte volna el a dél-ko­reai repülőgép-incidens mi­att. Az Egyesült Államok így sikertelenül próbálkozott azzal, hogy a Biztonsági Ta­nácsban keresztülvigye a ha­tározati javaslatot. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint nemlege­sen szavazott a dél-koreai repülőgép megsemmisítését elítélő határozati javaslatra Lengyelország képviselője is; Kína, Guyana, Nicaragua és Zimbabwe küldötte tartóz­kodott a szavazástól. A ha­tározattervezet elfogadása mellett volt az Egyesült Ál­lamokon kívül Franciaor­szág. Jordánia. Málta, Hol­landia, Pakisztán. Togo, Nagy-Britannia és Zaire. A hétfői szavazásra azután került sor, hogy a múlt pén­teken a Biztonsági Tanács­ban az Egyesült Államok nem tudta megszerezni a kellő támogatást a Szov­jetuniót elítélő határozatter­vezethez. Az Egyesült Álla­mok, Japán, Franciaország és Nagy-Britannia által meg­fogalmazott eredeti javaslat után a mostani, „tompítot- tabb” tervezetet sem sike­rült azonban határozattá emeltetnie Washingtonnak. A japán kormány a dél- koreai repülőgép incidense ürügyén tegnap újabb szov­jetellenes rendszabályokat határozott el. A NATO-or- szágok többségéhez hasonló­an úgy döntött, hogy két hétre felfüggeszti a Szov­jetunió és Japán közötti rendszeres polgári légiközle­kedést. Az intézkedés az Aeroflot szovjet légitársa­ság tokiói; illetve a japán Becslések szerint legkeve­sebb húsz embert gyilkoltak meg vasárnap és hétfőn a karhatalmi alakulatok Chi-" lében. Vasárnap, az ország „fekete napján” — a kato­nai junta hatalomra kerülé­sének tizedik évfordulóján — elemi erejű megmozdulá­sok robbantak ki Santiagó- ban és a többi nagyváros­ban. A biztonsági egységek a tüntetőkre lőttek és a kül­városokban lakóházakra ad­tak le sortüzeket. A megmozdulások múlt hét csütörtökén kezdődtek, amikor a Demokratikus Szö­vetség nevű polgári ellenzék — ezúttal a kommunista pártot is magában foglaló Demokratikus Népi Mozga­lommal szövetségben — meghirdette az ötödik orszá­gos tiltakozási napokat. Csu­pán csütörtökön, a megmoz­dulások első napján a kar­hatalmi egységek nyolc tün­tetőt lőttek agyon, mintegy iroda moszkvai járatait sújtja, valamint a Niigataés Habarovszk közötti járato­kat. A felfüggesztés csütör­töktől lép életbe. A francia pilótaszövetség hétfőn meghirdetett 60 na­pos bojkottja ellenére az Air France légitársaság teg­nap mégis elindította moszk­vai járatát. A pilótaszövetség szóvivő­je közölte, hogy olyan ön­kéntes pilóták vezették a 112 utast szállító Boeing 727-es repülőgépet, akik nem tagjai a szövetségnek, Mint ismeretes, a francia kormány nem ért egyet a dél-koreai kémrepülőgép lelövése miatt a Szovjetunió ellen meghir­detett NATO bojkottal. A francia pilóták mintegy 80 százalékát tömörítő pilóta­szövetség ennek ellenére a Szovjetunióval való légifor­galom bojkottálása mellett foglalt állást. Az Air France bejelentet­te, hogy a Párizs és Moszk­va közötti, heti hat alkalom­mal közlekedő járatának normális működtetését ter­vezi. Allan Maceachen kanadai külügyminiszter hétfőn a parlament ülésszakának meg­nyitásán közölte, hogy or­szága kártérítést követel a Szovjetuniótól annak a 10 kanadai állampolgárnak a haláláért, akik a Szovjetunió légterébe behatolt dél-koreai repülőgépen utaztak. A Szov­jetunió hétfőn elutasította Washington követelését, hogy fizessen kártérítést a légte­rét megsértő dél-koreaii re­pülőgép életüket vesztett utasai után. A washingtoni szovjet nagykövetség állási- foglalásában újólag leszö­gezte, hogy a Szovjetunió sem erkölcsi, sem anyagi fe­lelősséglet nem vállalhat a polgári áldozatokért. százat megsebesítettek, ezer embert őrizetbe vettek. A hétfő esti rádióadások a leghevesebb megmozduláso­kat a fővárostól ötszáz kilo­méterrel délre fekvő Con- cepcionból jelentették. Itt a kivezényelt rendőrség és ka­tonaság három tüntetőt ölt meg. Robbanásig feszült a helyzet Santiago de Chile szegénynegyedeiben. A mun­kaképes lakosság fele ezek­ben a városrészekben mun­kanélküli, leírhatatlan a nyomor és az elkeseredett­ség. A polgári pártok képvi­selői hétfőn keményen bí­rálták Pinochet „évfordulós” beszédét, amelyben a tábor­nok leszögezte, hogy nem hajlandó lemondani és kí­méletlen intézkedésekkel fe­nyegette meg az ellenzéket. A chilei ellenzék számos ve­zetője hétfőn azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy az ország a polgárháború felé sodródik. Polgárháborús légkör Chilében HAMBURG Az egyik legnagyobb nyu­gatnémet hajógyár, a Ho- waldtswerke Deutsche Werft AG hamburgi telepét hétfőn megszállták a gyár munká­sai. Akciójukkal a tervezett nagyarányú munkáselbocsá­tások ellen tiltakoztak. A vi­lágválság hatására súlyos gondokkal küzdő nyugatné­met hajógyár li ezer munká­sából négyezret tervez a kö­zeljövőben az utcára tenni; ebből kétezret a hamburgi telepről. Hamburgban mint­egy háromezren tüntettek a hajógyári munkáselbocsátá­sok ellen. KABUL Több mint száz afgán el­lenforradalmár Kabul tarto­mányában jelentkezett a biztonsági szerveknél és át­adta fegyvereit — jelentette a Bakhtar afganisztáni hír- ügynökség. A csoport vezető­je a fegyverek leadása után rendezett gyűlésen elmondta: azért csatlakoztak fegyverrel egy nagyobb ellenforradalmi bandához, mert hitelt adtak annak a hazugságnak, hogy Afganisztánban veszélyben az iszlám. GENF Tegnap teljes ülést tartdtt az európai nukleáris fegyve­rek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldött­ség. * * * Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök tegnap Svájcba érkezett, hogy részt vegyen a genfi székhelyű Európai Atomkutató Szerve­zet (CERN) által létrehozan­dó részecskegyorsító építésé­nek ünnepélyes megkezdésén. Mitterrand Genfben találko­zik Pierre Aubert svájci ál­lamfővel is. WASHINGTON Ismét bővült az 1984. évi amerikai elnökválasztás de­mokrata párti önjelöltjeinek tábora. George McGovern volt szenátor, volt elnökje­lölt hivatalosan bejelentette, hogy tizenkét év után újból megpróbálkozik az elnöki cím elnyerésével. OSLO Az európai nukleáris fegy­verek korlátozásáról szóló Szovjet—amerikai tárgyalá­sok folytatásának fontosságát hangsúlyozza a norvég béke­bizottság Oslóban nyilvános­ságra hozott nyilatkozata. Egyúttal élesen bírálja a NATO-köröknek azt az állí­tását, hogy a rakétatelepítés a genfi tárgyalások eredmé­nyessége szempontjából szük­séges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom