Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
xxxiv. évi. 202. sz.. 1983. au*. 27.. szombai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Leszerelési tárgyalások Újabb fontos szovjet javaslat Andropov-nyilatkozat a Pravdában Szeptember 1-től őszi szolidaritási Hivatástudat Nem újdonság, hogy igaz megállapításokat frázissá koptatunk. Egy időben például unos-untalan az alkotás öröme szerepelt a munkáról szóló írásokiban, beszélgetésekben. Ezt vélte fölfedezni tevékenységében szakmunkás és orvos, mondhatná bármely foglalkozás művelője. Manapság a leggyakoribb fordulat: „megtalálom a számításomat”. Jellemző, hogy .mikor, mi válik divatos szóhasználattá. Annyi azonban bizonyos, hogy az efféle állítások egyszerűsítenek. Mindegyikben van igazság, de nem a teljes igazság. Hiszen valóban pontosan és szépen érdemes dolgozni. Az is tagadhatatlan, hogy választott szakmájában ki-ki szeretné meglelni az alkotás örömét. Ráadásul, meglehetősen szubjektív annak megítélése hogy mi az alkotó tevékenység. És abban sincs semmi kivetni való, ha bárki azt tartja lényegesnek, hogy megtalálja a számítását. Magyarán, hogy munkáját anyagilag és erkölcsileg elismerjék. Nincs tehát semmi csodálatos abban, hogy hol ez, hol az a kifejezés ismétlődik, legfeljebb megunjuk vagy rájövünk, hogy immár elvesztette tartalmát, jelentését. A baj akkor kezdődik, ha a panelszöveg eltakarja az összetettebb valóságot, ha elfeledtet lényegi összefüggéseket, ha kiszorít gondolkodásunkból fontos ismérveket. Nevezetesen: manapság a munkaerkölcsre hivatkozni fölös prédikációnak tetszik. Mintha az anyagi érdekeltség — ami nem mellékesen korántsem valósult | meg még tökéletesen — | mindenre megoldást kínálna. I Ösztönző hatását dőreség ] volna tagadni, de valóban j szükségtelenné teszi a munkával kapcsolatos erkölcsi normákat? Aligha. Avagy elavult volna a hivatástudat? Nincs rá szükség, mert a teljesítmény önmagáért beszél? No és a teljesítményben, a jónéhány pályát egzakt módon nem is mérhető teljesítményben, nem rejlik benne? Az elkényélmesedéstől éppenséggel a hivatástudat óvhat meg. Pontosabban: a hivatástudat nem engedi — legalábbis addig nem, míg képességeink határáig nem értünk — az elégedettséget. Mert arra ösztönöz, hogy korábbi eredményeinket fölülmúljuk. Való igaz, hogy az ilyesfajta törekvés nem egyszer konfliktusokhoz vezet. Aki újat, többet akar, nyilván szembe kerül azokkal, akik az átlagost éppen megfelelőnek, s nem megváltozásra. érettnek tartják. Presztízsféltésfoől, kényelmességből — számos okát tudjuk. Ám az is igaz, hogy napjaink jellemző sajátossága a megújulás szükségszerűségének a felismerése. Lehet-e megújulni anélkül, í hogy ne volnánk felkészülve az eddigitől eltérő megöl- 3 dásokra? A megújulás szándéka a hozzá szükséges szakmai ismeretek nélkül puszta óhaj marad. Hangzatos szólamokkal bárki előállhat, cselekedni csak az képes, aki az eszközöket birtokolja. Hosszú távon az előbbre- lépésre sarkalló hivatástudat nélkül veszteség éri az egyént. Lemarad társaitól, rosszabb esetekben kívülre- ked választott pályáján, bár ez nyilván szélsőséges eset. Az egyéni veszteségek ösz- szessége azonban társadalmi veszteséggé is válik. A fejlődés gátjává. M. D. A leszerelési tárgyalások sikerét szolgáló újabb fontos javaslatot tett Jurij Andro- pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának .Elnökségének! elnöke. Péteken a Pravda kérdéseire adott válaszaiban kijelentette: ha Senfben sikerül megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében — beleértve, hogy! bz Egyesült Államok lemond az új rakéták telepítéséről Nyugat-Európában, — a Szovjetunió nem csupán az angol és a francia rakéták számának megfelelő mértékre csökkenti területének európai részén lévő közepes hatótávolságú rakétáit, hanem kész a leszerelt raTegnap délután ünnepi küldöttgyűlésen adta át Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által a szövetkezet tavalyi gazdálkodási eredményeiért adományozott termelési nagydíjat a mezöhéki Táncsics Termelőszövetkezet kollektívájának. Az ünnepség elnökségében ott volt Barta László, a Szolnok megyei tanács elnöke és Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára. A tíisjzántúli gazdaságok közül egyedül a Mezőhék, Mesterszállás és Rákócziúj- falu határában gazdálkodó szövetkezet érdemelte ki a magas kitüntetést. A kilencszer kiváló címmel jutalmazott nagyüzem utóbbi években elért termelési eredményei kimagaslóak. Növény- termesztőik búzából tavalyra elérték a hektáronkénti 5 tonnás termésátlagot, évente 11—12 ezer tonna kenyérgabonát adnak a malomiparnak, kukoricából 8. napraforgóból 2,5 tonnára emelték a hektáronkénti hokéták megsemmisítésére is. Ebben az esetben a Szovjetunió meglehetősen nagyszámú rakétát semmisítene meg azok közül a legkorszerűbb fegyverei közül is, amelyeket Nyugaton SS—20 néven ismernek. Jurij Andropov rámutatott: a szovjet javaslat minden alaptól megfosztja azokat a NATO-tagállamokban elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint a Szovjetunió úgy akarná megőrizni a csökkentés által érintett SS—20asokat, hogy egyszerűen áthelyezné őket Európából Keletre. Megfosztja alapjától azokat a Kínában és Japánban hangoztatott aggodalmakat is, amelyek ezzel az állítólagos áttelepítéssel kapcsolatosak. zamokat, A mezőhékj gazdák kezdeményezőkészsége is dicséretes, lúdárutermelé- si rendszert alakítottak, libatömő szakcsoportot hoztak létre, nevükhöz fűződik a tiszazugi fűszerpaprika-termelő tájkörzet kialakítása, a Táncsics Tsz kezdeményezésére Martfűn szövetkezeti sörgyár épül. A küldöttgyűlésen Majoros Károly mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy a szövetkezet évek óta tartósan jó munkájával alapozta meg tavalyi sikereit. Termelésfejlesztő tevékenységét összehangolta az országos feladatokkal, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy két év alatt harminc százalékkal nőit a gazdaságból exportra kerülő áruk mennyisége, és értékük ma már meghaladja a 200 millió forintot. „Az új vállalkozások bizonyítják — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —. hogy az ebben a gazdaságban dolgozók mindig a jobbítás lehetőségein törik fejüket. A kitüntetés sem a látványos termelési Az, hogy létrejön-e, vagy nem jön létre ilyen megállapodást az Egyesült Államoktól és a NATO egészétől függ. A tárgyalások következő fordulója, amely szeptember 6-án kezdődik, ebből a szempontból döntő lesz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon igazak-e azok a genfi tárgyalások újabb fordulójának küszöbén Nyugaton terjesztett állítások, amelyek szerint e tárgyalások előző fordulóján az amerikai fél olyasféle rugalmas javaslatokat tett, amelyek reményt nyújthatnának az előrelépésre, Jurij Andropov kijelentette: nem, ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. A tárgya(Folytatás a 2. oldalon.) eredményeknek szói, hanem a munkálkodó embert illeti — azokat a dolgozókat, akik képesek voltak kiaknázni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben rejlő lehetőségeket. Ök bizonyították, hogy e korszerű gazdálkodási forma keretei között az agrárágazat képes országunk gazdasági életének egyik szilárd bázisává válni. Csak a szocialista nagyüzem tudta megteremteni azt a lét- biztonságot is, ami lehetővé teszi, hogy az idén az aszálysújtotta Alföld földművelői bizakodóan tekintsenek a jövőbe.” Majoros Károly beszéde után köszöntötte a szövetkezet kollektíváját és átnyújtotta a termelési nagydíj ki- érdemlését bizonyító, búzakalászt ábrázoló bronzszobrot, valamint az oklevelet Pálffy Dezső tsz-elnöknek. A szövetkezet elnökének köszönő szavai után miniszteri, TOT- és szövetkezeti kitüntetéseket nyújtottak át a munkájukat legeredményesebben végző tsz-tagok- nak. Harmati Sándor elnökletével tegnap ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. A testület meghallgatta Garai Róbert külügyminiszter -Iheiliyettes 1 időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tájékoztatóját, majd áttekintette a bizottság első féléves tevékenységét, összegezte a tapasztalatokat, s jóváhagyta a szeptember 1- ével kezdődő őszi szolidaritási akciósorozat tervezetét. A tanácskozáson Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára elmondta: a Magyar Szolidaritási Bizottság a nehezebb nemzetközi feltételek "közepette is eredményesen látta el megbízását, jól hasznosította a rendelkezésre álló segélykereteket. Az idén is a világ számos népének juttatták el a magyar közvélemény cselekvő szolidaritásét jelképező segélyszállítmányokat. Az ülésen jóváhagyták a szeptember í-i antifasiszta világnappal kezdődő szolidaritási akciók programját. Az immár hagyományos őszi közéleti eseménysorozat keA méhészek világszövetségének, az Apimondiának XXIX. nemzetközi kongresz- szusa tegnap, a Budapest Sportcsarnokban megkezdte munkáját. A hetven ország nyolcvannégy tagszövetkezetét egyesítő szakmai szervenagy városában, településén rendeznék fórumokat, gyűléseket, barátsági találkozókat, amelynek résztvevői tájékoztatják közvéleményünket világpolitikai kérdésekről. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez alkalomból felhívást intézett a magyar közvéleményhez, amely egyebek közt a következőket tartalmazza: A mai, feszültséggel és nehézségekkel teli időszakban különösen fontos, hogy hazánk minden békeszerető állampolgára egységesen lépjen fel a fegyverkezési verseny fokozódása — elsősorban az új amerikai rakéták európai telepítése — ellen és támogatásáról biztosítsa a Szovjetunió és a többi szocialista ország fegyverzetkorlátozási és leszerelési javaslatait. Nyilvánítsa szolidaritását az imperializmus-ellenes harcot vívó közép-amerikai haladó és forradalmi erőkkel. Lépjen fel annak érdekében, hogy a közel-keleti térség problémáinak békés és igazságos rendezésével — beleértve az önálló palesztin állam létrehozását — lehetővé váljék a térség minden népe számára a békés országépítés. zet kongresszusán több mint ezer külföldi és mintegy négyezer hazai szakember vesz részt. Az ünnepélyes megnyitón megjelent és beszédet mondott Marjai József, a kormány elnökhelyettese is. A sikert több év munkájával alapozták meg Termelési nagydíjjal tüntették ki a mezöhéki Táncsics Tsz-t Majoros Károly átnyújtja az oklevelet a szövetkezet elnökének rétében az ország számos Méhészek kongresszusa