Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 11. Szeptembertől: Új kiképzési rendszer Beszélgetés Szécsi Ferenc alezredessel, a PV megyei törzsparancsnokával A Polgári Védelem országos törzsparancsnokának intézkedése alapján 1983/84- ben a Polgári Védelem szervezetei ősztől tavaszig terjedő új kiképzési rendszerre térnek át. Annak előnyeit és hátrányait sokan elemezték az utóbi időkben. Ebben a témakörben beszélgettünk Szécsi Ferenc alezredessel, a Polgári Védelem Szolnok megyei törzsparancsnokával, aki bevezetőül hangsúlyozta: — Az új kiképzési rendszer előnyei és hátrányai mérlegelésének 'ideje lejárt. Most már a feladat végrehajtása van soron, ez az elsődleges •követélmény. Meggyőződésem egyébként, hogy a pozitív vonások uralják az új kiképzési rendszert. A mező- gazdaságban holtszezont jelentő téli időszakot például jobban ki lehet használni a polgári védelmi kiképzésre, mint eddig. Előnyt jelent a korábbi kiképzési rendszerhez képest az is', hogy a parancsnoki állomány felkészítése időben jobban megelőzheti a beosztott állomány kiképzését, ezáltal javul a felkészülés színvonala. A nyári szabadságok időszaka ezután nem zavarja a kiképzést, kevesebb lesz a hiányzás a foglalkozásokon. A nagy tavaszi nyári mezőgazdasági munkák sem gátolják majd az állomány felkészítését. — És mi okoz gondot? — Talán az, hogy a téli gyakorlati kiképzéshez még nem rendelkezünk megfelelő ruházattal. — Hogyan hasznosítják az új kiképzési rendszer életbe lépéséig tartó átmeneti időszakot? — A közelmúltban fejeződött be megyénkben az or- u Zá glas Itörzsparancsnoki szemle, melyről a Néplapban nemrég adott értékelést dr. Berki Mihály vezérőrnagy elvtárs, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka. Megállapítása szerint Szolnok megyében a polgári védelmi kiképzés alapvetően jó. Megfelelő alapról indulhatunk tehát. Jól hasznosítjuk az átmeneti időszak tapasztalatait is. Minden szinten készen állunk kiképzési parancsaink kiadásával akiképzés megkezdéséhez. — A Polgári Védelem országos törzsparancsnoka, a szemle eredményeit ismertetve sok jót mondott a polgári védelem megyei helyzetéről. A pozitívumok megőrzése mellett ön mit vár az új kiképzési rendszertől? — Sokat várok tőle. Rangsorolás nélkül említek néhány elérendő célt: várom, hogy jobban differenciálja a szakszolgálatok parancsnokainak és beosztott állományának kiképzését. Az országos, a területi, a megyei stb. összevonások minden bizonnyal nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy egyértelmű és egységes legyen a kiképzés, megfelelő tartalmi színvonalat érjünk el, egységes módszereket alkalmazzunk. Bízom abban, hogy az új kiképzési rendszer bevezetésével csökkennek eddigi gondjaink. így például a kiképzés tervezése, szervezése és végrehajtása sorén mindenhol tartani tudjuk a határidőket. Remélhetőleg a túlzott elméletieskedés mellett előtérbe kerül a gyakorlati kiképzés. Várom továbbá azt is, hogy a parancsnoki állomány jó kiképzése biztosítékaként javulni fog az előadói állomány felkészültsége. Bízom abban is, hogy nagyobb mérvű lesz a népgazdasági haszonnal járó polgári védelmi gyakorlatok száma, ugyanakkor azt is várom, hogy az üzemek segítségével javulnak a polgári védelmi kiképzés anyagi feltételei. Ennek a két tényezőnek eredményeként a beosztott állomány is jobban érzi majd magát a foglalkozásokon, mert közhasznú dologgal is foglalkozik. Ez hozzájárul ahhoz, hogy javuljon felkészültsége, megtanulja a kötelékben végzett gyakorlati munkát, a más alegységekkel való együttműködést. Szeretném, ha javulna a kiképzés propagandamunkája is, ha a politikai apparátus és az aktivisták mozgósító ereje jobban szolgálná a foglalkozásokon való aktív részvételt. A szakmai kiképzésben elérendő cél1, hogy javuljon az üzemi komplex gyakorlatok színvonala. A következő időszak egyik legr fontosabb feladata egyébként ez lesz a megyében. Az elmúlt években végrehajtott üzemi komplex gyakorlatok tapasztalatai e téren biztatóak. Az üzemi önvédelmi parancsnokságok és a dolgozók felkészítésének] elsősorban a háborús körülmények közötti termelési feladatok megszervezésében, továbbá az üzemek állóképességének fokozásában kell megmutatkozni. A megye lakosságának felkészítését — a pártbizottságok nagymérvű segítségének köszönhetően — jónak értékelte az országos törzspa- rancsnöki szemlé. A színvonal tartása mellett előre szeretnénk lépni az iskolai polgári védelmi oktatásban. Ezért a megyei művelődés- ügyi osztállyal közösen nagy figyelmet szentelünk az iskolák honvédelmi felelőseinek felkészítésére, az iskolai honvédelmi napok segítésére. S. B. TörökszentmiklAson a polgári védelem a napi munka szerves része A törökszentmiklósi városi tanács végrehajtó bizottsága ’a közelmúltban értékelte a polgári védelmi feladatok teljesítését. Elfogadta Pál József őrnagy, városi törzsparancsnok jelentését erről a témáról. A testület megállapítása szerint a településen jó végzik a polgári védelmi munkát, a parancsnokok tisztában vannak annak jelentőségével és becsülettel látják el munkájukat. Rendszeres az üzemi polgári védelmi parancsnokok beszámoltatása. A kiképzéshez megvannak a technikai eszközök. A nyilvántartások általában rendezettek. A város egész területén a napi munka szerves részévé vált a polgári védelem. Ez az egyértelműen pozitív értékelés sokrétű szervező munka eredménye. A városi tanács irányítása alá tartozó üzemekkel például közös raktárt alakított ki a városi pv-törzs. Ez is bizonyság arra, hogy a városi törzs és az üzemi parancsnokságok kapcsolata jó. Ami pedig az alkalmazási készség helyzetét illeti: az idevágó tervek elkészültek, reálisak, alkalmasak a feladatok végrehajtására. Naprakészek. A szakszolgálatok, az önvédelmi szervezetek és az üzemi dolgozók polgári védelmi feladatokra való felkészítése évek óta folyamatos, rendszeres és eredményes. Ehhez a munkához jó alapot biztosít a jórészt már kialakított polgári védelmi bázis. Az idén kidolgozták a lakosság egyéni védőeszközökkel történő ellátásának rendjét és mértékét is. Mentés hagyományos kárhelyről Szervezett megelőzés a fertőző betegségek visszaszorítására Az orvostudomány felfedezési és elterjedésük nyomán — párosulva a tömegek kulturális színvonalának emelkedésével — néhány fertőző betegséget hazánkban sikerült visszaszorítani, illetve szinte megszüntetni. Hol van már a hastífusz, a kiütéses tífusz, a torokgyík (diftéria), a járványos gyermekbénulás? Mindezektől medikus korunkban magunk is igyekeztünk szorgosan védekezni. Ennek ellenére még nem lettünk úrrá számos betegségen. nem tudjuk bizonyossággal megelőzni az influenzát, a rubeolát (a terhes asszonyok magzatának veszélyeztetőjét), a skarlátot, a járványos fültőmirigy- gyulladást. a májgyulladást, a szamárköhögést, az úgynevezett ételmérgezést, amely utóbbit is gyakran élő kórokozó (például szalmonella) okozza. Az említett fertőző betegeket illetve betegségeket a •kezel őorvosnafc folyamatosan, számszerűleg jelenteni kell a tanácsok egészségügyi osztályainak (azok az Egészségügyi Minisztériumnak) és az így adódó országos statisztikát az Orvosi Hetilap rendszeresen közzéteszi. Tudnivalók a tünetekről Gyakori tünet az általános közérzetzavar, amely arra utal, hogy valami szokatlan, kóros folyamat játszódik le a szervezetben. A borzongás, illetve a láz megjelenése rendesen már arra utal, hogy valahol a szervezetben gyulladás, illetve far tőzés i folyama] ti zajlik. Ha a láz nem haladja meg a 37,5—38 fok- Celsius hőmérsékletet, nem kell azonnal feltétlenül lázat csillapítani. Ha ennél többet mérnek, célszerű a házipatikából gyermeknek 0,1-es, felnőttnek 0,3-as Amidazophen tablettát adni (recept nélkül is kapható). Torokfájás, nátha, köhögés, rendesen zavart közérzet mellett valamely huru- tos megbetegedésre gyanús, amely természetesen lehet fertőzés következménye is. Ma már ilyenkor szinte általános szokás az esetleges lázcsillapítás mellé C-vita- min tablettát, meleg tehát és könnyű diétát adni. Az antibiotikum szükségességének eldöntését az orvosra kell bízni. Hasi fájdalmak görcsök, hőemelkedéssel, illetve lázzal (vagy anélkül), esetleg hányingerrel olyan alarmi- rozó tünetek, amelyeknek megfejtése orvosi feladat, hiszen vakbélgyulladás, vesekőroham, epekőroham, gyomor-, bélátfuródás, étel- mérgezés stb. lehet a szirnp- tómák mögött. A beteg nyugalmának biztosításával egyidejűleg sürgősen gondoskodni kell az orvosi konzultációról. A testen jelentkező kiütések, különösen gyermekeknél. de felnőtteknél is valamely egzantémával járó (skarlát. rubeola) fertőző betegségre hívják fel a figyelmet. Ezért lehetőség szerint meg kell szervezni a beteg elkülönítését a családból egy ápoló személlyel és külön evőeszközökkel, ivópohárral, egyéb használati tárgyakkal addig is, amíg végleg eldől, milyen kiütéssel járó fertőző betegségről van szó. Feltéve, ha. a bőrkiütés egyáltalán fertőző betegségtől származik, hiszen például allergiás oka is lehet. A család tennivalói Az állami egészségügyi szolgálat létszáma (ovosok, asszisztensek stb.) kevés ahhoz, az országban, hogy mindenütt az adott pillanatban szakember teremhessen a helyszínen. Ezért törekszik az állami egészségügyi szolgálat a felkészítés rendszerében — beleértve a polgári védelmi egészségügyi felkészítést is A KÖJÁL szolnoki laboratóriumában dr. Stefándel István lisztgázosítószer-maradékot vizsgál Szennyezettségi szempontok alapján vizsgálja az élelmiszereket Kelemen Ferencné, a KÖJÁL laboratóriumi asszisztense — minél szélesebb körben ismertetni azokat az elemi tennivalókat, amelyeket az orvos megérkezéséig vagy éppen az ő tanácsa alapján kell elvégezni. Gondolunk itt a beteg megfigyelésére, a lázmérésre (reggel 8 órakor déli 12 óraor és délután 4—5 óra tájban) és annak feljegyzésére. Esetleg lázcsillapításra, fektetésre, kényelmes elhelyezésre, ápolásra, nyugtató szóra. Ha pedig az orvos vizsgálata nyomán eldől a diagnózis és a beteg nem kerül kórházba, otthon kell folytatni tovább a célszerű gyógyító teendőket a beteg körül, amit egy szóval ápolásnak nevezünk. Hurutos betegség esetén — amely lehet például influenza vagy más vírus okozta kórkép — cseppfertőzésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó a beteg környezetében a levegőn át juthat a másik ember tüdejébe és Okozhat fertőzést. A betegnek ezért zsebkendőbe kell köhögnie, tüsszentenie. Tudomásunk szerint Kínában, Japánban inkább a városokban ilyen hurutos tünetek között a beteg házilag készült védőt hord a szája illetve az orra előtt. Nálunk ez egyelőre any- nyira szokatlan lenne — annak ellenére, hogy célszerű — hogy esetleg még meg is mosolyognák. Mindenesetre a betegszobában gyakran kell alaposan szellőztetni és így a fertőzött levegőt frissel cserélni. Nem véletlen, hogy újszülött, illetve csecsemőosztályon az egészség- ügyi dolgozók arcmaszkot használnak. Ha bélfertőzésről van szó (dizentéria, szalmonellózis stb.) a továbbfertőzést kell a beteg körüli nagyfokú tisztasággal. a lehetőség szerinti elkülönítéssel megakadályozni. E célból a betegnek, illetve ápolójának gyakran kell .Neomagnol . tablettákat vízben oldani, azzal gyakran kezet mosni és az evőeszközöket, ivópoharakat is ezzel fertőtleníteni. A Neomagnol tabletta recept nélkül gyógyszertárban kapható és fertőtlenítés céljából a háztartásban egyébként is előnyös tartani. Ajánlják a nyers gyümölcs fertőtlenítésére úgy, hogy a Neomaginolos leöblí- tés után a gyümölcsöt tiszta vízzel kell lemosni s ezzel klóros szagát megszüntetni. Együttműködés az orvosokkal Az orvos tanácsai szerint kell rendszeresen lázat mérni. pontosan gyógyszerezni, diétát tartani, a tüneteket megfigyelni és az orvost ezekről tájékoztatni. A környezet és az orvos harmonikus, szakszerű együttműködése megrövidítheti, megkönnyítheti a beteg gyógyulását és megakadályozhatja a fertőző betegség terjedését. Ebben a gyógyító-megelőző munkában hasznosan tevékenykedhetnek — tömeges fertőződés esetén — az állami egészségügyi szolgálat irányításával a polgári védelmi egészségügyi szervezetek is. Szervezettségüknél, szakértelmüknél és készségüknél fogva mindenkor számolni lehetett velük a múltban (árvízi járvány- védelem esetén) és a jövőben is. Az emberek jószándékú, egymást segítő készségét a polgári védelmi kiképzés szakismeretekkel támogatja. Dr. Bőt György
