Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
1983. AUGUSZTUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet húsüzemében évente 7500 sertést vágnak. Évi termelésük 40 millió forint. Képünkön: hurkát töltenek, hetente 30 mázsát „Dohányt” hoz a dohány Fermentálás öt perc alatt — Modern gépek segítik a munkát — Adhatok tüzet? — Köszönöm. Sercen a gyfa lángja, mélyet szippantunk a Sopianae- ból. Slágercigaretta. Jóleső érzéssel fújjuk ki a füstöt. Kékesen kerengő karikák, felhőátvonulás. Kitekintvén az ablakon, napfényben fürdik arcunk. Belénkvillan: a dohányzás káros az egészségre! Egyetértve a nemdohá- - nyosok füstölgésre érzékeny csapatával, máris a hamutartó felé fordulunk. A tetszetős irodaépület utca felőLi oldalán zöldbetűs neonfelirat függeszkedik: Dohányfermentáló. Pontosabb nevén a Dunántúli és Duna—Tisza közi Dohány- fermentáló Vállalat szolnoki gépifermentáló üzeme. A DDTDV tevékenysége az ország jórészét átfogja. Tavaly 8300 tonna dohányt termeltetett, az idén viszont kevesebb lesz — az aszály miatt. Mert jóllehet, a dohány szárazságtűrő délszaki növény, azonban zöldbimbós állapotában nagyon is igényli a vizet. Most várhatóan az 5320 hektárról mintegy 7500 tonnát takarítanak be. Ennek több mint a kilencven százalékát a szolnoki fermentálóban dolgozzák föl. — Háromszázhúsz hektáron a mi üzemünk is termeltet évente nyolcszáz-ki- lenszáz tonnát — egészíti ki Károly István üzemvezető. — És vásárolunk is. Van olyan (Virginia) fajta dohány is, melyet az üzemek zölden vesznek át, megszáI rítják, s mi válogatjuk szét. Még munkaközösség is alakult nálunk, ennek elvégzésére. A vgmk ebben az idényben nyolcvan tonnányit válogat majd szét. Természetesen fő feladatunk a kocsá- nyozás és a fermentálás, vagyis a dohány erjesztése- füllesztése, hogy csökkentsük a nikotintartalmat és javítsuk a minőséget. Kis üzem. Alig kétszáz dolgozót számlál. Mégis: tavaly hétszázötvenmillió forint termelési értéket állítottak elő! Az idén — a kisebb terméshozam miatt — 510— 520 millióra számítanak. Ehhez 3500—3800 tonna dohányt kell földolgozniuk. Valamennyit fölhasználja hazánk négy dohánygyára, hiszen évente huszonhat milliárd cigarettát füstölünk el, s a szolnoki üzemen kívül csak Nyíregyházán működik ilyen fermentáló. Átvevőhely. Itt veszik át a társüzemekből érkező .nyersanyagot, s itt váltják be azt a mennyiséget, amelyet a saját területükön termeltek. Kétszázötven tonna a hatalmas csarnok befogadóképessége. Fémvázas konténerek sorakoznak, egy konténerben nyolc-tíz zsáknyi (két mázsa) nyers dohány fér el. A, A világos, B világos, zöldvilágos, barna, C — olvasom a minőségi cédulákról. De a dohány súlya, fajtája, választéka is meghatározza, melyik zsák hová kerül. Mérés után a szeletelőasztalra viszik át fürge villamos targoncákkal. Mindenütt csönd. — Elsején indult az idény, de ez még nem az igazi hajrá— mondja Papp Jánosné, a gépterem csoportvezetője —, majd a jövő héten jöjjön el, füldugó nélkül nemigen marad bent, port is szívhat ... De ma mégis sokkal jobb a helyzetünk, 'mint régebben. Pappné több mint negyed- s^ízada „dohányos” (különben sosem gyújtott rá); szezonosként, vagyis idénymunkásként kezdte, miként bri- gédbéli társa, Pál Jánosné, s egyáltalán az itt dolgozók zöme. Barcsik Ferenc „dohányosok” leszármazottja: ötvenhatban adta le a munkakönyvét itt, segédmunkásként állt be, ma a technológia „atyamestere”. Szavaikból kirajzolódik az eltelt időszak fejlődésének íve: az évek során mind több lett az ember munkáját segítő-könnyítő berendezés. Az 1978 előtti gépsor óránként két tonnát dolgozott föl, azt is levelesen, csomósán. Hatvannégy ember kellett hozzá. ’78 a technológiaváltás mérföldköve: a hírneves olasz Comas cég kitűnő konstrukcióját állították be. Óránként (negyvenhárom dolgozóval) 3,5 tonna készterméket produkál, kocsányo- zott fermentálást végez. Igaz, karbantartására is nagyobb Szabadalomként fogadta el és jegyezte be 1983 július 26-án az. Országos Találmányi Hivatal Gulyás Ernő a Tiszántúli Gázszolgáltató és' Szerelő Vállalat szolnoki üzemegysége technikusának újítását. A fiatal szakember még 1979-ben egy elmés szerkezetet konstruált. Újítását az üzemegység illetékes szakemberei elfogadták, s megkezdték a kipróbálását. Az azóta eltelt négy esztendő alatt a kis készülék teljesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket, s mint a találmányi hivatal is igazolta, országos alkalmazásra is érdemesnek, gazdaságosnak tartja. Mi a tulajdonképpeni szerepe, lényege a szabadalomnak? A csatlakoztató szerkezet figyelmet kell fordítani, különösen két idény között. Augusztus közepétől a következő év márciusáig viszont nyolcvan-száz alkalmi munkással megnő a létszám, és napi két műszakban zúgnak a gépek... A dohányt megtisztítják a homoktól, piszoktól, kondicionáló hengerekben ( a nedvességtartalomtól függően) szárítják vagy nedvesítik, ha szükséges, egy S alakú csőrendszerben levegővel szétdobatják az összetapadt kö- tegeket. Azután kocsányoz- zák, vagyis a levéllemezeket lemetszik a kocsányról. A kocsányt is, a levelet is okos gépek veszik „kezelésbe”, majd alapos megdolgozás után a negyven méter hosz- szú fermentáló gépsorra kerülnek. Itt is csupán közvetett emberi munka szükséges, hiszen a négy szárítókamra, a hűtés-, illetve párásítózóna öt perc alatt elvégzi a fermentálást. Utána az automata présgép ötven- kilós téglalap alakú formazsákokat bocsát ki — megmérik, címkézik a végterméket, s mehet a melegraktárba, onnan pedig a dohánygyárba. Természetesen a beérkező és kiszállítandó termékét laboratóriumi vizsgálatoknak is alávetik: nedvesség-, nikotin-. homok- és egyéb tartalmát, égőképességét mérik, elemzik. Mondják, a fer- mentőr (a gépi kezelés irányítója) és más szakértelemmel megáldott dolgozó kezébe véve is megállapíthatja mindezeket. De azért a műszerek mégis objektívebbek. Sz. Tamás Tibor lehetővé teszi, bekötés esetén az új gázvezeték csatlakoztatását a régihez úgy, hogy a munkavégzés idejére az adott vezetékszakaszt nem kell a gázszolgáltatásból kiiktatni. Nincs szükség például arra, hogy egy lakásnál végzett bekötés miatt egy egész utcát gáztalanít- sanak. A szabadalmaztatás előtt egyébként a készülék a biztonságtechnikai vizsgálaton is kitűnő minősítést kapott. A kis készülék elvileg víz bekötésénél is alkalmazható. A találmányt közép- és nagy-közép nyomás alatt lévő vezetékeknél, tehát elsősorban kommunális jellegű gázszereléseknél, bekötéseknél alkalmazzák sikeresen. — en — Szolnoki szabadalom Vezetők, testületek felelőssége Szigorúbb számonkérést azdasági károkozás, rosszul sikerült beruházás, hibás és selejtes termékkibocsátása hallatán indulatosan felkiáltunk: hát ezért meg ki a felelős? Nem a fejét kívánjuk a helytelenül döntő, vagy rossz munkát végző vezetőnek, de — meggyőződésünk — szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a népgazdaságnak jelentős kórt okozó mulasztások, s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Amikor a közelmúltban a Minisztertanács irányelvet adott ki a gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesztéséről, szintén ez a kívánalom fogalmazódott meg: a felelősségi rendszer következetesebb, maradéktalanabb működésével szolgálni a népgazdaság fejlődését. Lehet, a „jólértesültek” most azt mondják: no, lám, komoly fogyatékosságok lehetnek ezen a területen, ha a kormány intézkedésre kényszerült. A témáról azonban nem szükséges ti- tokzatoskodni, hiszen a Minisztertanács a dokumentumban maga is megállapította, hogy bár nálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a munkajogi, szabálysértési, büntetőjogi eljárásokra, gazdasági bírságok kiszabására), a felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősségre vonás elmarad, vagy olyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Nem titkoljuk, hogy az ilyen ügyek igen rosszul hatnak a közvéleményre Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik a vétkest — annak tekintélye, vagy vállalatának a népgazdaságban betöltött fontos szerepe miatt'— mentegetik, nem merik. büntetni , Meg kell adni. a felelősségre vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdálkodó szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy ki hibáztatható. Egy- egy környezetszenyezési ügyben vagy más jellegű mulasztás esetén kiderül, hogy többen is felelősségre vonhatók, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásuk. Ilyenkor a vezetők egymásra mutogathatnak, mivel egyénileg nem is marasztalhatok el. Máskor — és ez igen gyakori — a hibás döntést mondjuk egy testület hozta meg, ám a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. Tehát éppen elég kedvezőtlen tapasztalat gyülem- lett fel ahhoz, hogy a gazdasági életiben a számonkérés rendszerét hatékonyabbá tegyük. A törvényes előírások megsértésekor a szervezetek és a személyek felelősségét — a szubjektivizmust kizárva — minden esetben meg kell állapítani, s a felelősség mértékével arányban álló szankciót kell alkalmazni. Ám aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a vezetőkkel szemben alkalmazott szankció nem szükségképpen jelenti alkalmatlanságukat, A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata, a büntetés vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. Ugyanígy elkerülhetetlenné vált hogy a gazdaságban mind szélesebb körben előforduló testületi döntéseknél is lehetővé váljon a differenciált és sajátos felelősségre vonás. A kormány ezért irányelvet adott ki a testületek és testületi tagok felelősségéről is, amely szerint a határozat megfelelő előkészítéséért a testület vezetője, illetve az előkészítést végző szervezet vezetője a felelős. Az előterjesztő felelőssé tehető a döntésért, ha javaslatai valótlan tájékoztatást tartalmaztak vagy meillpzíték az ellenvéleményeket, vagy ha a tények csoportosításával téves következtetésre vezette a testületet, végül: ha elhallgatta, hogy többféle megoldás lehetséges, s így a testület csak a javaslat elfogadása vagy elutasítása között választhat. A rendelkezés szerint ezentúl a testületi tagok is felelősek a hibás döntésért, tehát érdekük, hogy gondosan előkészített határozatok szülessenek. Természetesen a téves döntésért nem lesz hibáztatható az a testületi tag, aki ellene szavazott, vagy az ülésről hiányzott. gazdasági élet rendjének biztosítását. a fejlődés jó irányát szolgáló kormányrendelkezések végrehajtásához a gazdálkodóknak is sok érdeke fűződik, ám a legfőbb nyertes a társadalom, a lakosság, amely a jó döntések eredményeit élvezheti. Ezért megnyugtató lehet, hogy a Minisztertanács azt is aláhúzta: a felelősségi rendszer tökéletesítésének elsőrendű garanciája a hatékonyabb állami ellenőrzés, amelynek kezdeményeznie kell a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság erre alapot ad. Ebben azonban nem merül ki az ellenőrzők feladata, a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást is figyelemmel kell kísérniük. A helyes irányelvekből ugyanis csak így lesz valóság. K. F. Csányi dinnye Jászdózsán Repce lovore u] felvásárlási árak Országszerte jó ütemben halad a fontos növényolajipari alapanyag, a repce betakarítása. Az érés az idén a szokásosnál két héttel hamarabb fejeződött be, s az összesen ötvenezer hektáros területről folyamatosan „hozzák le” a termést. Az aratás még be sem fejeződött, máris közzétették a jövő évi, módosított felvásárlási árakat, illetve minőségi feltételeket. A növényolajipari és mosószergyártó vállalat üzemei 1984-ben mázsánként nyolcvan forinttal emelik az átvételi árakat azért, hogy növeljék a termelők érdekeltségét. Az utóbbi időben ugyanis — így van ez az idén is — csökkent a termelői kedv, számos gazdaság felhagyott a repce termesztésével. Jövőre kevesebb ? A dinnye közismerten szárazságtűrő növény, a napot is szereti. Idén akkor miniden rendben volt, gondolhatnánk, mindkettőből kapott eleget. Bényi András, a jászdózsai Tarnamenti Tsz elnöke azonban másként vélekedik. — ötvenhat hektárt adtunk ki részes művelőknek dinnyetermesztésre. A tervezett 3 és fél millió forintos bevételünk harmadát az aszály elvitte. Ehhez hozzájött még egy peronoszpóra kór, mert másfél nappal később kaptuk meg a repülőgépet. A dinnye értékesítésével egyébként nincs gond, a részesek még így is megtalálják a számításukat. Öt család vállalta — külön-külön természetesen — a földet, de közülük csak egy dózsai. A többiek „csányi dinnyések”, így aztán a dózsai homokon is csányi dinnye terem. A részesek munkájukért a pénzbevétel 37,5 százalékát kapják, a téesz vetőmagot, műtrágyát, fóliát, kerítést ad, és gépet a permetezéshez. szállításhoz. A termés egy része a Hungarofructon keresztül külföldre megy, a többit pesti, miskolci csarnokban adják el. — Elégedettek vagyunk a bérlőinkkel, márciustól szeptemberig keményen megdolgoznak a közös haszonért — mondja az elnök. Függetlenül azonban az idei évtől, a dinnye nem tartozik a gazdaságos növények közé. Azon gondolkozunk, hogy jövőre kevesebb területet adunk aJ dinnyéseknek. L. P. Harmincnégy öntöző - berendezést éjjel-nappal üzemeltetnek a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben. Naponta 97 hektáron — kukorica- és cukorrépatáblákban, másodvetésű barnamustár- és zöldbabterületeken — pótolják mesterséges csapadékkal a talajból hiányzó nedvességet
