Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. AUGUSZTUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Magyar gyógyszer Venezuelában Űj magyar gyógyszergyár­tását kezdték meg Venezue­lában. A Novex RT. által értékesített eljárással olyan gyógyszer nyerhető, amely a korábbi, hasonló termékeik­nél lényegesen hosszabb ideig képes a gyomor túlzott savmenmyiségéneik közöm­bösítésére. Az új Antacid Retard el­nevezésű készítményt a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem gyógyszerészeti intézetében dolgozták ki, és jelenleg már az Egyesült Államokban, Naigy-Britan- niában, Kanadában és Ausztráliában adtak rá sza­badalmat. NEM JAVUL A HELYZET Ellenőrzés a vendéglátóiparban Az év első felében a fő­városban 157, vidéken pedig 37 vendéglátóipari helyen tartott ellenőrzést a Keres- delmi Minőségellenőrző In­tézet. Aa ellenőrök megálla­pították; a korábbiakhoz ké­pest sem a kiszolgált ételek, sem az itatok minősége nem javult, a vendégeket tovább­ra is gyakran éri károsodás. A megvizsgált meleg éte­lek minden másodikénál az előírtnál kevesebb volt a hús és a köret, a sörminták felét kifogásolták a „szűk­re” mért adagolás, miatt, s az ellenőrzött presszókávék 14 százaléka kevesebb kávé­őrlemény felhasználásával készült. Ugyancsak kedve­zőtlen tapasztalatokat sze­reztek az ellenőrök a fagy­laltoknál: a minták több mint 40 százaléka az előírt­nál kevesebb zsírt, illetve szárazanyagot tartalmazott. Jóval kedvezőbb a kép a hidegkonyhai és a cukrá­szati készítmények vizsgá­latánál; a termékek csak­nem teljes körét kifogásta­lannak minősítették. Az év első felében 45 esetben ál­lapítottak meg szabálysérté­si eljárásra is okot adó sú­lyos mulasztást, ilyen eljá­rásra a megelőző félévben 39 esetben került sor. A RERMI ellenőreinek ta­pasztalatai felhívják a fi­gyelmet arra, hogy fokozni kell az ellenőrzéseket, a ko­rábbinál szigorúbb felelős- ségrevonásra- van szükség, és arra, hogy az eddiginél nagyobb súlyt fektessenek a vállalati belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelésére. Nemcsak az egészségügyön múlik Táppénzes kórkép . . Mezőtúron már csak így emlegetik a Bajcsy-Zsi- linszky úton — a zeneisko­la mellett — felépült polii- gonházat amelynek négy, egyenként 82 négyzetméte­res, kétszintes lakása eszten­deje üresen áll. Udvarán dudva olyan magasra nőtt, hogy bekukucskál az eme­leti ablakon, talán a köz­ponti tv-antennát igyekszik utolérni, — nem állja útját senki és semmi. Júliusban múlt egy éve, hogy a Szolnok megyei ÁÉV szakmai berkekben be­mutatta: milyen családi há­zat lehet — tud építeni po- ligonüzemének paneléiből. Szeptember végén a község is megszemlélhette. Addig­ra virágzó növényekkel ül­tették körül a házat, bent lakiberendezési kiállítás is vonzotta az érdeklődőket. Jó néhányan hirtelen szűknek érezték 40—43 négyzetméte­res lakásukat — csábító volt a lehetőség —, többen az előzetes számítások szerint egy lakásra jutó (akkor) 750 ezer forint költséget mérle­gelték. A ház azonban még min­dig lakatlan. Nem luxus ez,. ami'kor megoldatlan lakás­gondok nehezítik a csalá­dok életét? A vállalatnak nem sürgős, hogy a befekte­tett pénze mielőbb visszaté­rüljön? Ilyen gazdagok len­nének? Választ kapni a kérdésre, először az OTP-nél próbál­tam, Mezőtúron. — Akkoriban nyilatkoz­nunk kellett: vállalja-e a fiók a lakások értékesítését, azonban számottevő különb­ségek figyelhetők meg. A statisztikai adatok szerint csökkent a néhány napos, olcsóbb utazások aránya és növekedett a hosszabbtávú, miagasabb áru utak iránt az érdeklődés. Sokan igényelték a kéthetesnél hosszabb, tá­voli országokba irányuló programokat; így például a Szovjetunió ázsiai területeire szervezett körutazásokat, a Koreai NDK-ba, Vietnamiba, Kubába és Kínába indított utakat és bár igenlő választ adtunk, megbízást máig se kaptunk rá — tájékoztatott Sipos László fiókvezető. — Jelent­kezők. érdeklődők voltak és van is még, aki kitart vételi szándéka mellett, mások vi­szont egyedi építkezésbe kezdtek, nem győztek vár­ni. A bemutatáskor ugyanis még hiányzott a lakásokból a villany, a víz, a gáz. Lak­hatóvá, tudomásom szerint áprilisban tették. Azóta az árban — most úgy hírük nyolcszáznyolcvanezerről be­szélnek, — még nem tudott megegyezni az építővállalat központja és a megyei igaz­gatóságunk. .. Az ÁÉV mezőtúri főépí­tésvezetőségén nem talál­tam illetékest. Farkas Kál­mán művezető, a Zrínyi úti 70 lakás építkezésén ar­ról tájékoztatott, hogy kö­rülbelül két hónapja kötöt­ték be a poligonház gáz­óráit és egyéb fogyasztás- mérőit. Javasolta: bővebb felvilágosításért forduljak Szolnokon Friedrich Ferenc főépítésvezetőhöz. — .. .hogy milyen gaz­daságossági számítások sze­rint kalkulálták annak ide­jén a hétszázötvenezret, nem tudom — tárta szét karját a főépítésvezető. — Egy bizonyos, akkor nem vették még figyelembe sem a telekárát sem a 'külső sze­relvények költségeit. Az épületen kívüü gáz- és ká­belhálózat, a szenny- és csapadékvízelvezető rend­szer utólag készült. Decem­beriben volt a műszaki át­adás, áprilisban bekötöttük Százezren az IBUSZ-szal Az év első hét hónapjá­ban 93 ezren utaztak az IBUSZ-szal határainkon túl­ra,. körülbelül ugyanannyian, mint az elmúlt év hasonló időszakában. ötvenegyezer hazánkfia járt a szocialista országokban, a nyugati or­szágokat 34 ezren, Jugoszlá­viát pedig 8700-an keresték fel. Nem lanyhul az utazási kedv, ezt mutatja a válto­zatlan létszám, az utak idő­tartama, iránya, ára, illetve az utazók összetétele terén a fogyasztásmérőket. Azóta is őrizzük a kulcsokat, időn­ként kiszellőztetünk... csak nyűg a nyakunkon ez a ház ... Azt tudom, hogy a köz­művesítés költségeire bi­zonyos összeget a tanács át­utalt vállalatunknak. és hogy nem hevernek az ak­ták, folynak az áregyeztető tárgyalások. Gondolom, azért húzódik el a dolog, mert na­gyon drágák ezek a lákások, az OTP-neik problémája len­ne az értékesítéssel... — És ha nem születik megegyezés, ha az ár miatt a takarékpénztár nem vál­lalja a partner szerepét, mit tud tenni a vállalat? — Ez egy nagy kérdőjel... legfeljebb berendezzük a házat munkásszállónak... A beszélgetést követően Tóth Sándortól az OTP megyei igazgatóhelyettesétől értesültem arról, hogy a kérdéses lákások telek-hasz­nálatbavételi díját illetően a városi tanáccsal már meg­állapodtak. Most készülnek az újabb gazdaságossági számítások a megyei igaz­gatóságnál, amelyek alap­ján létrejöhet a megállapo- dás az ÁÉV és az OTP kö­zött is, dönthetnek a laká- . sok eladhatóságáról. Remélhetően mielőbb megszületik a kedvező dön­tés, és a poligonház — ren­deltetésének megfelelően — végre valóban családok ott­hona lesz. Rónai Erzsébet Fotó: Tarpai pénzre jogosultak, vagy a munkanapok számának emelkedése. Ha mindkettő állandó, változhat (változott is) a táppénzköltség kiszámí­tásának módja a bérek ala­kulásának megfelelően. És természetesen függ a kere­sőképtelenségekkel járó be­tegségektől és azok időtar­tamától is. Számszerűen bi­zonyítható, hogy a dolgo­zók számának növekedése 7 százalékkal, a munkanapok alakulása 2 százalékkal, a béralapok növekedése 72 százalékkal emelte a táppénz összegét. A .gyermekápolási táppénz is jelentős növeke­dést okozott, amit mivel jog­kiterjesztéssel járt együtt (betegség esetén most már a gyermek 6 éves koráig jár táppénz az anyának), inkább örvendetes változásnak kell tartanunk. Természetes, hogy az em­beri tényezőktől független objektív tények mellett a ta­nulmányban figyelemre mél­tó helyet kapott a „táppénzre vetetem magam” mentalitás hátterének boncolgatása is. Azok az esetek, amikor a be­tegségi panasz csak indok családi, munkahelyi problé­mák megoldására, a kiboru­lások kiheverésére, a háztá­jiban esedékes munkák, ház vagy nyaraló építésre lehető­séget kínáló táppénzes idő­szak igénybevételére. A megye'táppénzes helyze­tét a közelmúltban elemez­ték, értékelték a szakembe­rek. Természetesen ezen a tanácskozáson is terítékre került a „kiíratom magam” szemlélet. Az okok között el­sőként a szakmai bizonyta­lanságot említették, hozzá­fűzve, hogy sokkal nehezebb s hosszadalmasabb megálla­pítani és bebizonyítani vala­kiről azt hogy egészséges, mint azt, hogy beteg. Az igazsághoz az is hozzá tar­tozik, hogy vannak orvosok, akik inkább kitöltik a táp­pénzes lapot, minthogy vál­lalják a kellemetlenséget, a vitát. Nem új felfedezés, hogy a munkahelyek érde­keltségi rendszerének is kö­ze van a táppénzes helyzet alakulásához. Az nyilvánva­ló, hogy a munkafeltételek és körülmények, az üzemegész­ségügyi szolgálat léte vagy hiánya közvetlenül befolyá­solja. Közvetetten pedig sok egyéb, többek között a nye­reség. Néhány éve az 1—3 napra járó táppénz ezt a kasszát terheli. Eddig azon­ban nem túl nagy terhet je­lentett. A táppénzes napok­ra járó juttatásnak mindösz- sze 2 százalékát fizették vál­lalati nyereségből. A munka­helyi vezetők olykor furcsán spóroltak. Előfordult, hogy a három nap után keresőké­pessé nyilvánított dolgozót új hói ' orvoshoz küldték, mondván, lehetetlen, hogy már meggyógyult. Más: arra a táppénzes időszakra, ami­re a Társadalombiztosítási Igazgatóság fizet, bért taka­rítanak meg a munkahelyek, amivel tetszés szerint gazdál­kodhatnak. A szakemberek­ből álló bizottság egyöntetű véleménye szerint csak azo­kon a munkahelyeken téma a táppénzes fegyelem, ahol munkaerőgond van. Tavaly mindössze nyolc vállalat vezetője kért rend­kívüli táppénzes vizsgálatot, mert tisztán akart látni. A többi ötven felülvizsgálatot az egészségügyi és társada­lombiztosítási szakemberek hivatalból végezték. Helyét és idejét a héthetente értéke­lésre kerülő táppénzes ada­tok alapján döntötték el. Ab­ba a körzetbe mentek, ahol feltűnően megugrott a táp­pénzes napok száma. A rend­szeres ellenőrzés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint többek között az, Tiogy ahol nincs még kialakítva a belgyógyász csoportvezetői hálózat, ott tartósan magas a táppénzes napok száma (pl. Jászberényben.) Természetesen irreális len­ne a táppénzes helyzetet be­folyásoló számtalan körül­mény közül bármelyiknek is döntő és elsődleges jelentősé­get tulajdonítani. A szakmai kontroll, ellenőrzés, legyen az a csoportvezetők vagy a főorvosi bizottságok feladata, nagyon lényeges, de csak egy a sok közül és elsősorban az egészségügyre tartozik. Ugyanúgy, mint a szakrende­lések ideje, amelyet a megyei tanács vb. egészségügyi és szociálpolitikai osztályának intézkedési terve szerint úgy alakított, hogy munkaidőn túl is igénybe vehessék a betegek. A lehetőségekhez képest évről évre igyekeznek csökkenteni a kórházi beuta­lások várakozási idejét. Hangsúlyozni kell, hogy a lehetőségekhez képest, mert azt is eredményként vagyunk kénytelenek elkönyvelni, hogy már csak hét-tíz na­pot kell várni egy sebészeti ágyra. Közömbösítő intézkedések Nem lehet elvitatni, hogy az egészségügyi szervezet tö­rekszik a táppénzes időt fe­leslegesen és értelmetlenül növelő napokból ésszerű szervezéssel is valamennyit lefaragni. Próbálkozását azonban más ágazatokban hozott intézkedések gyakran „közömbösítik”. Bármilyen meglepő, ezek közé tartoznak bizonyos biztosítási formák is. Egyetlen példa: a CSÉB— 80, amely alapján a biztosí­tott csak 28 napi keresőkép­telenség után jogosult segély­re. Ez az egy példa is azok igazát bizonyítja, akik évek óta makacsul hangoztatják, hogy a táppénzes helyzet ala­kulásában nem kizárólag az egészségügynek van szere­pe. Sokkal szerteágazóbb, összetettebb az okok és kö­vetkezmények Összefüggése, amelyből ezúttal csak né­hányat ragadtunk ki. De mindenképp egyet kell ér­teni dr. Balló Róbert véle­ményével: a hazai táppénz­helyzet megítélésében sok még az ellentmondás, a kér­dőjel. De szét kell oszlatni az olyanfajta tévhiteket, ame­lyek azt sugallják, hogy mentesülnek a különböző ágazatok, az üzemek és vál­lalatok vezetői a felelősség­től, mondván nem az ő fel­adatuk, hogy a dolgozók egészségének megóvásáért, keresőképességük megtartá­sáért esetleg rehabilitációjuk biztosításáért, a „táppénzre vetetem magam” mentalitást erősítő érdekeltség megvál­toztatásáért valóban hatásos intézkedéseket megtegyék. K. K. Nagy érdeklődés várható a kunhegyesi Vegyesipari Szövetke­zet új típusú, esztétikus, váznélküli öltözőszekrényei iránt. Képünkön a 200 darabos nullszéria — melyet a Domus áru­házak megrendelésére gyártottak — utolsó példányait készí­tik elő a szállításra Az elmúlt évtizedben két­szeresére nőtt a táppénz ösz- szege, jóval meghaladta a 7500 millió forintot. Ez, a szakmai definíció szerint, a munkából betegség miatt átmenetileg távol maradók keresetveszteségének pótlá­sára kifizetett juttatás min­den esztendőben emelkedett, miközben voltak olyan évek, amikor a táppénzes napok száma és a táppénzes száza­lék csökkent, egy-két tized­del. Amelynek igaz, nem le­het túl nagy jelentőséget tu­lajdonítani, mert nem fejez ki lényeges változást. A táp­pénzes kórkép lényegében azt mutatja ma is, amit öt évvel ezelőtt. A táppénzes százalék országos átlagban jó ideje 5,7 és 5,9 között mo­zog. Szolnok megyében ez az arányszám tartósan 0,6- tal kevesebb. Nem valószínű, hogy a megyében egészsége­sebbek, szívósabbak lenné­nek az emberek mint általá­ban az országban, hiszen nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy csak orvosi be­avatkozást, a gyógyítást igénylő betegségeket tartal­mazzák a táppénzes százalé­kok, napok. Diagnózisok, tévhitek A táppénzes helyzetről az utóbbi időkben nemcsak az egészségügy készít diagnózi­sokat. A táppénzes esetek problémáját, (mint országos ügyet, a kormány is tárgyal­ta, és a táppénzes fegyelem erősítése érdekében több olyan intézkedést kezdemé­nyezett, amelynek végrehaj­tása nemcsak az egészségügy dolga. A Magyarország heti­lap legutóbbi számában Tév­hitek a táppénzről címen megjelent cikk szerzője dr. Balló Róbertnek, az Országos Orvosszakértői Intézet főor­vosának nyilvánosságra ho­zott tanulmányára hívja fel a figyelmet, amely e közér­deklődésre számottartó té­mában szokatlan őszinteség­gel tárta fel a tényeket és szembesítette a tévhitekkel. Olyasfajta tévhitekkel, ame­lyek szerint kizárólag az egészségügy gyógyító, meg­előző és a keresőképesség el­bírálását szigorúan ellenőr­ző munkáján múlna min­den. Milyen tényezők hatásá­ra növekedett tíz év alatt duplájára a táppénz ösz- szege? Az idézett tanulmány­ban ez áll: oka lehet a táp-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom