Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
1983. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotmánynapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) kiaknázásán fáradozók áldozatos munkája. Mezőgazdaságunk újkori történelmünk legutóbbi időszakában rendkívüli teljesítményekre volt képes — hangsúlyozta ezt követően. — Idén azonban a nagyszerűnek ígérkező termést súlyos csapás érte: olyan aszályos időket élünk, mint ebben az évszázadban még kevésszer. Korábban ez óriási gondokat okozott voLna, ám szocialista mezőgazdaságunk erejét éppen az bizonyítja, hogy ilyen nehéz helyzetben is képes gondoskodni az ország zavartalan élelmiszer-e llátásáról. A nagygyűlés szónoka figyelmeztetett : a mezőgazda- sági üzemek nem számíthatnak! az aszály miatt kiesett pénz, jövedelem központi pótlására, ellensúlyozására, A központi, állami segítségnek, a különböző kedvezményeknek és hiteleknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a mezőgazdasági üzemek folyamatos munkáját, felkészülését al jövő évi termelésre. Az aszály okozta károkat maguknak az üzemeknek kell csökkenteniük, ésl — egyebek között — fokozott takarékossággal. _a lakosságot szolgáló kisegítő- és melléküzemágak fejlesztésével, importhelyettesítő tevékenységük fokozásával enyhíteniük gondjaikat. Életszínvonalunk védelme érdekében, számos fontos teendőre hívta fel a figyelmet az ünnepi szónok. — Az egész népgazdaságban, az egész társadalomban erősíteni kell a rendet, a fegyelmet és a szervezettséget. Jövőre és az azt követő években érdemi lépéseket kell tenni abban a szellemben, ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésén meghatározta. Javítanunk kell az irányítást, folytatnunk az igazgatás, az intézményi rendszer, a vállalati szervezet ésszerűsítését. Nagy feladataink vannak a bérrendszer továbbfejlesztésében: éljünk a nagyobb differenciálás lehetőségével, mind erkölcsileg, mind anyagilag ismerjük el jobban a többletmunkát minden termelőegységben, minden ágazatban. A szocializmust építő magyar nép már eddig is bizonyította életképességét, rátermettségét, okosan gyarapítva és fejlesztve hazáját. Ilyen munkára van szükség az év hátralévő részében is. Ezek a hónapok még igen sok feladatot rónak ránk, nem kevés lemaradást kell pótolni. E munka azt kívánja, hogy nemzeti egységünk mindinkább a cselekvés nemzeti egységévé váljék — mondotta befejezésül Marjai József, tolmácsolva a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét. A Szózat hangjaival fejeződött be a tatai nagygyűlés. Ezután a tardosbányai „Vörösmárvány” népi együttes és a tatabányai bányász koncert fúvószenekar adott műsort az ünneplőknek. • * * Szoboravatással egybekötött nagygyűlésen emlékeztek meg az alkotmány ünnepéről tegnap Szekszárdon. A város közepén magasodó Bartina-hegyen megtartott nagygyűlésen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a hegy tetején helyezték el Kiss István Kos- suth-díjas szobrászművész króm acélból készített húsz méter magas plasztikáját, amelyet Szekpzárd jelképei, hatalmas szőlőfürtök és búzakalászok díszítenek. A nagyszabású kompozíciót, amelynek betontalapzata kilátóul szolgál, a város lakossága nevében Kovács János tanácselnök vette át. A szoboravatást követően az ünnepi nagygyűlés résztvevői Kitüntetések a A közművelődés terén végzett eredményes munkájuk elismeréseként húszán kapták meg idén a Kiváló Népművelő, s heten a Népművészet Mestere címet. Négy közművelődési szakember tevékenységét Móra Ferenc- emlékéremmel, s nyolcét Szabó Ervin-emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetéseket tegnap délelőtt a Parlamentben, az alkotmány napja alkalmából rendezett ünnepségen nyújtotta át Kö- peczi Béla művelődési miniszter. Az eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ugyanezen alkalommal a Kommunista Ifjúsági Szövetség a Népművészet Ifjú Mestere címet adományozta három népzenei együttesnek, valamint 15 fiatal népművésznek. Immár hagyománnyá vált, hogy az alkotmány ünnepén a kulturális alkotómunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak elismerésünket fejezzük ki. Amikor ezen a napon alkotmányunk megszületésére emlékezünk, egy másik történelmi évfordulót is felidézünk, István király államalapítását, egy új kultúra megteremtését — emlékeztetett ünnepi beszédében Köpeczi Béla. A szocializmus építőinek is egy új társadalmi rendet kell megteremteniük, egy olyan fejlett társadalmat, amely a nép fel- emelkedését szolgálja. — Olyan kultúra erősítése, terjesztése a célunk, amely megfelel a XX. század követelményeinek, és az alapjai azokban a hagyományokban gyökereznek, melyekre joggal lehetünk büszkék — előtt népitáncosok léptek fel, majd „hegyibált” rendeztek. Tegnap a megye több településén folytatódott az alkotmánynapi események sora. Mezőtúron a városi tanács dísztermében az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a városi népfrontbizottság és a KISZ-bizottság együttes üléssel köszöntötte az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Az ünnepségen Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd a város legeredményesebb társadalmi munkásainak kitüntetésére került sor. Törökszentmiklóson ugyancsak tegnap a városi tanács nagytermében rendeztek politikai gyűlést a város párt-, mozgalmi, állami, gazdasági és ifjúsági szervei képviselőinek részvételével. Az ünnepi gyűlés szónoka Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkára volt. Parlamentben mondotta a miniszter. Köpeczi Béla köszöntötte a kultúra'jeles alkotóit és terjesztőit, s mindannyiuknak töretlen alkotókedvet, pedagógiai elhivatottságot kívánt. A megyéből ketten vehettek át kitüntetést. A közművelődés terén végzett eredményes munkája elismeréseként Kiváló Népművelő címet kapott Cza- kó Jánosné, a Szolnok megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója. A Népművészet Mestere címet kapta ifj. Szabó Mihály, a népművészek szövetkezetének fazekasa. * * * Tegnap kitüntetési ünnepséget rendeztek a TOT- ban is. A TOT elnöksége nevében Eleki János főtitkár ötvenkilenc termelőszövetkezeti dolgozónak adta át a Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést. Megyei pártküldöttség utazik Romániába Simon Józsefnek, a szolnoki városi pártbizottság első titkárának vezetésével pártküldöttség utazik ma megyénk testvérmegyéjének, Dőlj megyének székhelyére, Craiová- ba. A delegáció, amely öt napot tölt Romániában, s amelynek tagja Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője, részt vesz a Románia szabadságának 39. évfordulójára rendezendő ünnepségen. Hivatásos és tartalékos tisztek kinevezési .ünnepségét tartották tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviseletében megjelent Menyhárt András vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium és annak katonai tanácsa nevében köszöntötte az új tiszteket, azok hozzátartozóit és a főiskola tantestületét. Az új hivatásos tisztek nevében Iványi Imre hadnagy, a tartalékos tisztek nevében pedig Paksi Dénes hadnagy búcsúzott a főiskolától. A tartalékos tisztek fogadalomtétele a kinevezési ünnepségen volt, a hivatásosaké pedig ma délelőtt Budapesten, az Országház előtt lesz. Képünkön a kinevezési ünnepség egyik mozzanata látható. A határozat cselekvésre ösztönöz Méltán nevezhetjük az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i határozatát az év legfontosabb pártdokumentumának. Az a reális, nyílt és őszinte hangvétel, amelyen a XII. kongresszus óta végzett munkát értékelte, és a további tennivalókra ráirányította a figyelmet hazánk legfelsőbb párttestülete, nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüliek körében is nagy egyetértésre talált. Miként azt pártalapszervezeti titkárok nem egyszer megfogalmazták : megerősített bennünket abban, hogy a XII. kongresszuson elfogadott irányvonal helyes, és hogy nem kell — ismert gondjaink ellenére — megváltoztatni sem azt, sem a VI. ötéves terv fő célkitűzéseit. A megyében — mint szerte az országban —< a Központi Bizottság szóban forgó határozatát, az abból adódó további helyi feladatokat, minden alapszervezet taggyűlésen vitatta meg, miután megtartották határozatot feldolgozó üléseiket a járási-városi, az üzemi pártbizottságok. a társadalmi és A pártalapszervezetek a Központi Bizottság áprilisi és a megyei pártbizottság májusi határozatát feldolgozó taggyűléseiken a politikai munka minden területével foglalkoztak. Ez, bár módot adott az elvégzett munka teljes körű áttekintésére, ugyanakkor — és sajnos erre is volt példa —, lehetőséget nyújtott nagy általánosságok hangoztatására is. A mai külső, belső gazdasági viszonyok között érthető. hogy e taggyűléseken a legrészletesebben a gazdasági helyzetről beszéltek a párttagok. A jelentésekből, a felszólalásokból az derült ki, hogy megértették: gazdasági helyzetünk javítása az élet minden területén az embertől nagyobb erőfeszítést, nem egyszer nagyobb áldozatvállalást követel. Amellett, hogy kifejezésre jutott a párt általános gazdaságpolitikájával való egyetértés, egységes volt a megítélés: továbbra is elsődleges feladat az ország fizetőképességének megőrzése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, és hogy nincs olyan üzem, vállalat, ahol ennek érdekében ne lenne tengernyi tennivaló. Minőségjavítás, önköltség- csökkentés, ésszerű takarékosság — kulcsszavakként hangzottak el a tanácskozásokon. Nem volt olyan taggyűlés, ahol ne fogadták volna helyesléssel, hogy a határozat milyen nagy súlyt helyez a munkaerkölcs javítására. Ne csak jelen legyen valaki a munkahelyén, ne „jelenléti díjként” kapja a fizetését, — mondta például a járműjavító egyik munkása. Másutt a teljesítménybérezés további elterjesztésének fontosságát jelölték meg. mint a gyorsabb előrehaladást segítő egyik lehetőséget. Általában a bérezés —■ a differenciálás — vitatott kérdés volt, de nagyon sok helyen tették szóvá, hogy az akadozó anyag-, alkatrész- ellátás gátolja a folyamatos termelést. A kisebb vállalatok, a szövetkezetek kommunistái pedig kimondUgyancsak visszatérő jelenség! volt áz alapszervezetek taggyűlésein, hogy elért szocialista vívmányainkról a féltés hangján szóltak a párttagok. Hangsúlyozták: az életszínvonal, az életkörülmények megőrzésével egyetértenek, de azt is kifejtették, tudják, hogy ezt nem lesz könnyű végrehajtani, ezért naponta meg kell küzdeni. Helyenként elhangzottak pesszimista vélemények is. például amikor a gyakori árváltozások, a szolgáltatások árának növekedése került szóba. És az is kiderült, — és ezzel az elkövettömegszervezetek megyei testületéi. Amikor a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban a határozat feldolgozásának tapasztalatairól, az abból eredő feladatokról tárgyalt, joggal állapíthatta meg: a taggyűléseken is bebizonyosodott, hogy a megye párttagsága egyetért a határozatban foglaltakkal. az nálunk is cselekvésre ösztönző hangulatot teremtett. A kommunisták nagyfokú politikai felelősség- érzetről tettek tanúbizonyságot, amikor meglevő gondjainkról szóltak. A párttagság látja és érzi, hogy külső és belső körülményeink nehezebbé váltak, ezért céljaink eléréséhez ma hatékonyabb, jobb, szakszerűbb munkára van szükség, az élet minden területén, mint eddig bármikor. Az embert a munkája, a közösség iránti elkötelezettsége minősíti, és ma csak az kaphat társaitól, nem kiváló, de jó minősítést. aki feladatának maximálisan eleget tesz. Mert hiába minden jól cél, terv, elképzelés, ha nem találkozik cselekvő egyetértéssel. ták: úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak a nagy alapanyag-előállító üzemeknek. A szállítási szerződések betartása jónéhány üzemnek még mindig nem erénye. Szóba kerültek a kisvállalkozások jövedelmi hatásai, főként a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek tevékenységével kapcsolatban bontakoztak ki viták. Többen azt fejtegették, hogy a munkaidő után végzett tevékenységért kapott nagyobb jövedelem devalválja a munkaidőben elért teljesítményt. Mások azt mondták: helyes a gazdasági munkaközösségek létrehozása, de ne csak ott legyen folyamatos az anyagellátás, ne csak ott legyen jól szervezett a munka, hanem a „rendes műszakban” is. A termelőszövetkezetek taggyűlésein visszatérő téma volt, hogy túlzottan bonyolult a mezőgazdasági árrendszer, és napirenden vannak a termékek értékesítésének gondjai. „Még mindig nem teremtettük meg annak feltételét, hogy minden megtermelt kilogramm zöldséget, gyümölcsöt értékesíthessünk, hogy egy fej fokhagyma se menjen veszendőbe” — mondták Öcsödön. Szövetkezeti vezetők tették szóvá: a mezőgazdaságban nem kielégítő az exportérdekeltségi rendszer. Hangsúlyozni kell: mindezeket nem úgy tettéle szóvá a kommunisták, mint meg- szüntethetetlen gondokat, hanem inkább figyelemfelhívásként mondták, hogy minden érdekelt, késlekedés nélkül tegye meg, amit megtehet. A megyei párt-végrehajtó- bizöttság említett ülésén hangsúlyozta: alapvető, ám nem egyedüli feladat a gazdasági tennivalók végrehajtása. Arra kell törekedni, hogy a közgondolkodás szerves részévé váljon az állam- polgári. a munka-, ü párt- fegyelem, a közélet tisztasága, a kommunista szerénység, a kötelességtudat, mert ezek nélkülözhetetlen feltételei gazdasági előrehaladásunknak. kezendőkben a politikai munkának számolnia kell, hogy a mai életszínvonal megőrzése egyes rétegek számára, — például a pályakezdő fiataloknak, — nem vonzó perspektíva. Az emberek azzal tisztában vannak, hogy mit kellene tenni: gyorsabban, olcsóbban több lakást építeni, javítani a pályakezdők helyzetén, egyes foglalkozási csoportokban, mint például a pedagógusoknál, rendezni a béreket, stb. Azt azonban még mindig kevesen értik meg, hogy mindezt miért nem tudjuk — a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem — előbb megoldani. Ha valaha, akkor most még) nagyobb szerep hárul az agi- tációra, a propagandára, hogy az) okokat — amelyek egyébként ismertek — megértesse, elfogadtassa az emberekkel. Az új körülmények, a jelenlegi megnövekedett követelmények, — amelyek az élet minden területén megvannak —, igénylik, hogy a propagandamunka is korszerűsödjön. Legyen a propaganda, az agitáció személyre szólóbb, az emberek tapasztalataira építő, meggyőző és érvelő. A „csak” logikája nem ösztönöz cselekvésre. Rz alap- szervezetek meghatározóak Egy párthatározat hogyan teljesül, abban elsősorban az alapszervezetekre hárul nagy szerep. Ügy is szoktuk mondani : az alapszervezetek vannak a harc első vonalában, elsősorban nekik kell a mindennapokban újra és újra megteremteni, erősíteni a pártegységet, biztosítani az egységes cselekvést, mert feladatainkat csak így tudjuk végrehajtani. A munkahelyeken az emberek — akarva, akaratlan — figyelik, hogy a kommunisták mennyire példamutatók a tevékenységükben, mennyire fegyelemzettek, mennyire állnak ki — ha kell vitatkoznak, érvelnek — a párt politikája mellett. Elsősorban ők tehetik a legtöbbet környezetük politikai arculatának formálásáért. Ezt erősítette a megyei párttestület, amikor kimondta: a testületek és a taggyűlések szerepe tovább erősödött a XII. kongresszus óta, a pártmunka fő területét az alapszervezetek jelentik. Ugyanakkor az is felszínre került, hogy a pártszervek és -szervezetek egy része, nem képes kellő konkrétsággal megfogalmazni a határozat végrehajtásából reá háruló feladatokat. Előfordult, hogy ismételgették az irányító pártszervek döntéseit, vagy a korábban hozott saját határozataikat. Mindez pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek a pártszervezeteknek alaposabban el kell mélyülniük a határozat tanulmányozásában, fel kell ismerniük saját tennivalóikat, ugyanakkor az irányító pártszerveknek nemcsak segíteniük kell ebben az alapszervezeteket, hanem támogatniuk kell őket a végrehajtás szervezésében, folyamatosan ellenőrizni a feladatok teljesítését. És ami nagyon lényeges, és amit még az alapszervezeteknek tanulniuk kell: az eddigieknél sokkal problémaérzékenyebb, differenciáltabb politikai munkát kell kifejteniük. Nemcsak a feladatok konkrét meghatározására van szükség mindenütt, hanem arra is, hogy a párttagokat és a pártonkívülieket foglalkoztató kérdésekre választ adjanak. Olyan választ, amely konkrét vizsgálat, elemzés után született, így az megfontolt, megalapozott. Az sem baj — sőt! — ha áz alapszervezetek vezetőségei intézkednek, vagy intézkedést kezdeményeznek valamely kérdéssel kapcsolatban. Ha a párttagság látja, hogy az őket foglalkoztató témákkal az alapszervezet vezetősége komolyan foglalkozik, akkor megvan a valószínűsége annak, hogy az egyes kommunisták felelősségérzete is növekszik. A megyében is, az élet minden területén érzékelhetően új lendületet kapott a határozat feldolgozásával a párttagok politikai aktivitása, cselekvőkészsége. Ez biztosíték is arra, hogy az elhatározások valósággá válnak. V. V. Továbbra is elsődleges a gazdaság Építő, meggyőző, érvelő propaganda
