Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

1983. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotmánynapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) kiaknázásán fáradozók áldo­zatos munkája. Mezőgazdaságunk újkori történelmünk legutóbbi idő­szakában rendkívüli teljesít­ményekre volt képes — hangsúlyozta ezt követően. — Idén azonban a nagy­szerűnek ígérkező termést súlyos csapás érte: olyan aszályos időket élünk, mint ebben az évszázadban még kevésszer. Korábban ez óriá­si gondokat okozott voLna, ám szocialista mezőgazda­ságunk erejét éppen az bi­zonyítja, hogy ilyen nehéz helyzetben is képes gondos­kodni az ország zavartalan élelmiszer-e llátásáról. A nagygyűlés szónoka fi­gyelmeztetett : a mezőgazda- sági üzemek nem számít­hatnak! az aszály miatt ki­esett pénz, jövedelem köz­ponti pótlására, ellensúlyo­zására, A központi, állami segítségnek, a különböző kedvezményeknek és hite­leknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a mezőgazdasági üzemek folyamatos munká­ját, felkészülését al jövő évi termelésre. Az aszály okozta károkat maguknak az üze­meknek kell csökkenteniük, ésl — egyebek között — fo­kozott takarékossággal. _a lakosságot szolgáló kisegítő- és melléküzemágak fejleszté­sével, importhelyettesítő te­vékenységük fokozásával enyhíteniük gondjaikat. Életszínvonalunk védelme érdekében, számos fontos te­endőre hívta fel a figyelmet az ünnepi szónok. — Az egész népgazdaságban, az egész társadalomban erősíte­ni kell a rendet, a fegyelmet és a szervezettséget. Jövőre és az azt követő években érdemi lépéseket kell tenni abban a szellem­ben, ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésén meghatározta. Javíta­nunk kell az irányítást, foly­tatnunk az igazgatás, az in­tézményi rendszer, a vállala­ti szervezet ésszerűsítését. Nagy feladataink vannak a bérrendszer továbbfejleszté­sében: éljünk a nagyobb dif­ferenciálás lehetőségével, mind erkölcsileg, mind anya­gilag ismerjük el jobban a többletmunkát minden ter­melőegységben, minden ága­zatban. A szocializmust építő ma­gyar nép már eddig is bizo­nyította életképességét, rá­termettségét, okosan gyara­pítva és fejlesztve hazáját. Ilyen munkára van szükség az év hátralévő részében is. Ezek a hónapok még igen sok feladatot rónak ránk, nem kevés lemaradást kell pótolni. E munka azt kíván­ja, hogy nemzeti egységünk mindinkább a cselekvés nemzeti egységévé váljék — mondotta befejezésül Marjai József, tolmácsolva a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány üdvözletét. A Szózat hangjaival feje­ződött be a tatai nagygyűlés. Ezután a tardosbányai „Vö­rösmárvány” népi együttes és a tatabányai bányász kon­cert fúvószenekar adott műsort az ünneplőknek. • * * Szoboravatással egybekö­tött nagygyűlésen emlékez­tek meg az alkotmány ün­nepéről tegnap Szekszárdon. A város közepén magasodó Bartina-hegyen megtartott nagygyűlésen Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Televízió elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Ezt követően a hegy tetején he­lyezték el Kiss István Kos- suth-díjas szobrászművész króm acélból készített húsz méter magas plasztikáját, amelyet Szekpzárd jelképei, hatalmas szőlőfürtök és bú­zakalászok díszítenek. A nagyszabású kompozíciót, amelynek betontalapzata ki­látóul szolgál, a város lakos­sága nevében Kovács János tanácselnök vette át. A szo­boravatást követően az ün­nepi nagygyűlés résztvevői Kitüntetések a A közművelődés terén vég­zett eredményes munkájuk elismeréseként húszán kap­ták meg idén a Kiváló Nép­művelő, s heten a Népművé­szet Mestere címet. Négy közművelődési szakember te­vékenységét Móra Ferenc- emlékéremmel, s nyolcét Szabó Ervin-emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetése­ket tegnap délelőtt a Parla­mentben, az alkotmány nap­ja alkalmából rendezett ün­nepségen nyújtotta át Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter. Az eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ugyanezen alkalommal a Kommunista Ifjúsági Szövetség a Népmű­vészet Ifjú Mestere címet adományozta három népze­nei együttesnek, valamint 15 fiatal népművésznek. Immár hagyománnyá vált, hogy az alkotmány ünnepén a kulturális alkotómunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak elismerésünket fejezzük ki. Amikor ezen a napon alkotmányunk meg­születésére emlékezünk, egy másik történelmi évfordulót is felidézünk, István király államalapítását, egy új kul­túra megteremtését — emlé­keztetett ünnepi beszédében Köpeczi Béla. A szocializ­mus építőinek is egy új tár­sadalmi rendet kell megte­remteniük, egy olyan fejlett társadalmat, amely a nép fel- emelkedését szolgálja. — Olyan kultúra erősítése, terjesztése a célunk, amely megfelel a XX. század köve­telményeinek, és az alapjai azokban a hagyományokban gyökereznek, melyekre jog­gal lehetünk büszkék — előtt népitáncosok léptek fel, majd „hegyibált” rendeztek. Tegnap a megye több tele­pülésén folytatódott az alkot­mánynapi események sora. Mezőtúron a városi tanács dísztermében az MSZMP vá­rosi bizottsága, a városi ta­nács, a városi népfrontbi­zottság és a KISZ-bizottság együttes üléssel köszöntötte az alkotmány és az új ke­nyér ünnepét. Az ünnepsé­gen Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára mondott beszédet, majd a város leg­eredményesebb társadalmi munkásainak kitüntetésére került sor. Törökszentmiklóson ugyan­csak tegnap a városi tanács nagytermében rendeztek po­litikai gyűlést a város párt-, mozgalmi, állami, gazdasági és ifjúsági szervei képvise­lőinek részvételével. Az ün­nepi gyűlés szónoka Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára volt. Parlamentben mondotta a miniszter. Kö­peczi Béla köszöntötte a kul­túra'jeles alkotóit és terjesz­tőit, s mindannyiuknak tö­retlen alkotókedvet, pedagó­giai elhivatottságot kívánt. A megyéből ketten vehet­tek át kitüntetést. A közművelődés terén végzett eredményes munká­ja elismeréseként Kiváló Népművelő címet kapott Cza- kó Jánosné, a Szolnok me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója. A Népművészet Mestere címet kapta ifj. Szabó Mi­hály, a népművészek szövet­kezetének fazekasa. * * * Tegnap kitüntetési ün­nepséget rendeztek a TOT- ban is. A TOT elnöksége ne­vében Eleki János főtitkár ötvenkilenc termelőszövetke­zeti dolgozónak adta át a Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést. Megyei pártküldöttség utazik Romániába Simon Józsefnek, a szolnoki városi pártbizottság első titká­rának vezetésével pártkül­döttség utazik ma megyénk testvérmegyéjének, Dőlj me­gyének székhelyére, Craiová- ba. A delegáció, amely öt na­pot tölt Romániában, s amelynek tagja Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, részt vesz a Ro­mánia szabadságának 39. év­fordulójára rendezendő ün­nepségen. Hivatásos és tartalékos tisztek kinevezési .ünnepségét tartották tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. Az ün­nepségen a honvédelmi miniszter képvise­letében megjelent Menyhárt András vezér­őrnagy. A Honvédelmi Minisztérium és an­nak katonai tanácsa nevében köszöntötte az új tiszteket, azok hozzátartozóit és a fő­iskola tantestületét. Az új hivatásos tisz­tek nevében Iványi Imre hadnagy, a tarta­lékos tisztek nevében pedig Paksi Dénes hadnagy búcsúzott a főiskolától. A tarta­lékos tisztek fogadalomtétele a kinevezési ünnepségen volt, a hivatásosaké pedig ma délelőtt Budapesten, az Országház előtt lesz. Képünkön a kinevezési ünnepség egyik mozzanata látható. A határozat cselekvésre ösztönöz Méltán nevezhetjük az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1983. április 12—13-i határozatát az év legfonto­sabb pártdokumentumának. Az a reális, nyílt és őszinte hangvétel, amelyen a XII. kongresszus óta végzett munkát értékelte, és a to­vábbi tennivalókra ráirányí­totta a figyelmet hazánk leg­felsőbb párttestülete, nem­csak a kommunisták, de a pártonkívüliek körében is nagy egyetértésre talált. Mi­ként azt pártalapszervezeti titkárok nem egyszer megfo­galmazták : megerősített ben­nünket abban, hogy a XII. kongresszuson elfogadott irányvonal helyes, és hogy nem kell — ismert gondja­ink ellenére — megváltoz­tatni sem azt, sem a VI. öt­éves terv fő célkitűzéseit. A megyében — mint szer­te az országban —< a Köz­ponti Bizottság szóban for­gó határozatát, az abból adó­dó további helyi feladato­kat, minden alapszervezet taggyűlésen vitatta meg, miután megtartották határo­zatot feldolgozó üléseiket a járási-városi, az üzemi párt­bizottságok. a társadalmi és A pártalapszervezetek a Központi Bizottság áprilisi és a megyei pártbizottság májusi határozatát feldolgo­zó taggyűléseiken a politikai munka minden területével foglalkoztak. Ez, bár módot adott az elvégzett munka tel­jes körű áttekintésére, ugyanakkor — és sajnos er­re is volt példa —, lehe­tőséget nyújtott nagy álta­lánosságok hangoztatására is. A mai külső, belső gaz­dasági viszonyok között ért­hető. hogy e taggyűléseken a legrészletesebben a gaz­dasági helyzetről beszéltek a párttagok. A jelentésekből, a felszólalásokból az derült ki, hogy megértették: gaz­dasági helyzetünk javítása az élet minden területén az embertől nagyobb erőfeszí­tést, nem egyszer nagyobb áldozatvállalást követel. Amellett, hogy kifejezésre jutott a párt általános gaz­daságpolitikájával való egyetértés, egységes volt a megítélés: továbbra is elsőd­leges feladat az ország fize­tőképességének megőrzése, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása, és hogy nincs olyan üzem, vállalat, ahol ennek érdekében ne lenne tengernyi tennivaló. Minőségjavítás, önköltség- csökkentés, ésszerű takaré­kosság — kulcsszavakként hangzottak el a tanácskozá­sokon. Nem volt olyan taggyűlés, ahol ne fogadták volna he­lyesléssel, hogy a határozat milyen nagy súlyt helyez a munkaerkölcs javítására. Ne csak jelen legyen valaki a munkahelyén, ne „jelenléti díjként” kapja a fizetését, — mondta például a jármű­javító egyik munkása. Másutt a teljesítménybérezés további elterjesztésének fon­tosságát jelölték meg. mint a gyorsabb előrehaladást segítő egyik lehetőséget. Általában a bérezés —■ a differenciálás — vitatott kérdés volt, de nagyon sok helyen tették szóvá, hogy az akadozó anyag-, alkatrész- ellátás gátolja a folyama­tos termelést. A kisebb vál­lalatok, a szövetkezetek kommunistái pedig kimond­Ugyancsak visszatérő je­lenség! volt áz alapszerve­zetek taggyűlésein, hogy el­ért szocialista vívmányaink­ról a féltés hangján szóltak a párttagok. Hangsúlyozták: az életszínvonal, az életkö­rülmények megőrzésével egyetértenek, de azt is kifej­tették, tudják, hogy ezt nem lesz könnyű végrehajtani, ezért naponta meg kell küz­deni. Helyenként elhangzot­tak pesszimista vélemények is. például amikor a gya­kori árváltozások, a szolgál­tatások árának növekedése került szóba. És az is kide­rült, — és ezzel az elkövet­tömegszervezetek megyei testületéi. Amikor a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban a határozat feldolgozásának tapasztala­tairól, az abból eredő fel­adatokról tárgyalt, joggal állapíthatta meg: a taggyű­léseken is bebizonyosodott, hogy a megye párttagsága egyetért a határozatban fog­laltakkal. az nálunk is cse­lekvésre ösztönző hangulatot teremtett. A kommunisták nagyfokú politikai felelősség- érzetről tettek tanúbizony­ságot, amikor meglevő gond­jainkról szóltak. A párttag­ság látja és érzi, hogy kül­ső és belső körülményeink nehezebbé váltak, ezért cél­jaink eléréséhez ma haté­konyabb, jobb, szakszerűbb munkára van szükség, az élet minden területén, mint eddig bármikor. Az embert a munkája, a közösség irán­ti elkötelezettsége minősíti, és ma csak az kaphat tár­saitól, nem kiváló, de jó mi­nősítést. aki feladatának maximálisan eleget tesz. Mert hiába minden jól cél, terv, elképzelés, ha nem ta­lálkozik cselekvő egyetér­téssel. ták: úgy érzik, hogy kiszol­gáltatottak a nagy alap­anyag-előállító üzemeknek. A szállítási szerződések be­tartása jónéhány üzemnek még mindig nem erénye. Szóba kerültek a kisvállal­kozások jövedelmi hatásai, főként a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek tevékenységével kapcsolat­ban bontakoztak ki viták. Többen azt fejtegették, hogy a munkaidő után végzett te­vékenységért kapott nagyobb jövedelem devalválja a mun­kaidőben elért teljesítményt. Mások azt mondták: helyes a gazdasági munkaközössé­gek létrehozása, de ne csak ott legyen folyamatos az anyagellátás, ne csak ott le­gyen jól szervezett a munka, hanem a „rendes műszak­ban” is. A termelőszövetkezetek taggyűlésein visszatérő té­ma volt, hogy túlzottan bo­nyolult a mezőgazdasági ár­rendszer, és napirenden van­nak a termékek értékesítésé­nek gondjai. „Még mindig nem teremtettük meg annak feltételét, hogy minden meg­termelt kilogramm zöldsé­get, gyümölcsöt értékesít­hessünk, hogy egy fej fok­hagyma se menjen veszen­dőbe” — mondták Öcsödön. Szövetkezeti vezetők tették szóvá: a mezőgazdaságban nem kielégítő az exportér­dekeltségi rendszer. Hang­súlyozni kell: mindezeket nem úgy tettéle szóvá a kommunisták, mint meg- szüntethetetlen gondokat, hanem inkább figyelemfel­hívásként mondták, hogy minden érdekelt, késlekedés nélkül tegye meg, amit meg­tehet. A megyei párt-végrehajtó- bizöttság említett ülésén hangsúlyozta: alapvető, ám nem egyedüli feladat a gaz­dasági tennivalók végrehaj­tása. Arra kell törekedni, hogy a közgondolkodás szer­ves részévé váljon az állam- polgári. a munka-, ü párt- fegyelem, a közélet tisztasá­ga, a kommunista szerény­ség, a kötelességtudat, mert ezek nélkülözhetetlen felté­telei gazdasági előrehaladá­sunknak. kezendőkben a politikai munkának számolnia kell, hogy a mai életszínvonal megőrzése egyes rétegek számára, — például a pálya­kezdő fiataloknak, — nem vonzó perspektíva. Az em­berek azzal tisztában van­nak, hogy mit kellene tenni: gyorsabban, olcsóbban több lakást építeni, javítani a pályakezdők helyzetén, egyes foglalkozási csoportok­ban, mint például a pedagó­gusoknál, rendezni a bére­ket, stb. Azt azonban még mindig kevesen értik meg, hogy mindezt miért nem tudjuk — a legnagyobb erő­feszítések ellenére sem — előbb megoldani. Ha vala­ha, akkor most még) na­gyobb szerep hárul az agi- tációra, a propagandára, hogy az) okokat — amelyek egyébként ismertek — meg­értesse, elfogadtassa az em­berekkel. Az új körülmények, a je­lenlegi megnövekedett köve­telmények, — amelyek az élet minden területén meg­vannak —, igénylik, hogy a propagandamunka is korsze­rűsödjön. Legyen a propa­ganda, az agitáció személyre szólóbb, az emberek tapasz­talataira építő, meggyőző és érvelő. A „csak” logikája nem ösztönöz cselekvésre. Rz alap- szervezetek meghatározóak Egy párthatározat hogyan teljesül, abban elsősorban az alapszervezetekre hárul nagy szerep. Ügy is szoktuk mon­dani : az alapszervezetek vannak a harc első vonalá­ban, elsősorban nekik kell a mindennapokban újra és új­ra megteremteni, erősíteni a pártegységet, biztosítani az egységes cselekvést, mert feladatainkat csak így tud­juk végrehajtani. A munka­helyeken az emberek — akarva, akaratlan — figye­lik, hogy a kommunisták mennyire példamutatók a tevékenységükben, mennyire fegyelemzettek, mennyire állnak ki — ha kell vitatkoz­nak, érvelnek — a párt poli­tikája mellett. Elsősorban ők tehetik a legtöbbet környeze­tük politikai arculatának formálásáért. Ezt erősítette a megyei párttestület, amikor kimondta: a testületek és a taggyűlések szerepe tovább erősödött a XII. kongresszus óta, a pártmunka fő területét az alapszervezetek jelentik. Ugyanakkor az is felszínre került, hogy a pártszervek és -szervezetek egy része, nem képes kellő konkrétsággal megfogalmazni a határozat végrehajtásából reá háruló feladatokat. Előfordult, hogy ismételgették az irányító pártszervek döntéseit, vagy a korábban hozott saját hatá­rozataikat. Mindez pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeknek a pártszervezeteknek alapo­sabban el kell mélyülniük a határozat tanulmányozásá­ban, fel kell ismerniük saját tennivalóikat, ugyanakkor az irányító pártszerveknek nem­csak segíteniük kell ebben az alapszervezeteket, hanem tá­mogatniuk kell őket a végre­hajtás szervezésében, folya­matosan ellenőrizni a felada­tok teljesítését. És ami na­gyon lényeges, és amit még az alapszervezeteknek tanul­niuk kell: az eddigieknél sokkal problémaérzékenyebb, differenciáltabb politikai munkát kell kifejteniük. Nemcsak a feladatok konkrét meghatározására van szük­ség mindenütt, hanem arra is, hogy a párttagokat és a pártonkívülieket foglalkozta­tó kérdésekre választ adja­nak. Olyan választ, amely konkrét vizsgálat, elemzés után született, így az meg­fontolt, megalapozott. Az sem baj — sőt! — ha áz alapszervezetek vezetőségei intézkednek, vagy intézke­dést kezdeményeznek vala­mely kérdéssel kapcsolatban. Ha a párttagság látja, hogy az őket foglalkoztató témák­kal az alapszervezet vezető­sége komolyan foglalkozik, akkor megvan a valószínűsé­ge annak, hogy az egyes kommunisták felelősségérze­te is növekszik. A megyében is, az élet minden területén érzékelhe­tően új lendületet kapott a határozat feldolgozásával a párttagok politikai aktivitá­sa, cselekvőkészsége. Ez biz­tosíték is arra, hogy az elha­tározások valósággá válnak. V. V. Továbbra is elsődleges a gazdaság Építő, meggyőző, érvelő propaganda

Next

/
Oldalképek
Tartalom