Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-16 / 193. szám
1983. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Heanxetközi Tisza Túra *83 Kajakkal, kenuval végig a folyón A szolnoki csónak! elhúzó hoz sorolnak a túra résztvevői Négyen a túrázók közül: Czakó Marika, Guido Weber, Várnai Tibor és dr. Kis Zoltán Az előőrsök tábort vernek, helyet foglalnak csoportjuk sátrainak is. Közben kicsit bosszankodva, kicsit kárör- vendően kémlelik a Szolnok felé közelgő esőfelhőt. A szálláscsinálók között van Bozsogi János, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának munkatársa, aki feleségével és kisfiával együtt a vízitúrák szerelmese. Itt, Szolnokon csatlakoznak a Honvéd Auróra SE csoportjához. Sokan vannak olyanok, mint ők, akik a Nemzetközi Tisza Túra ’83 félezer kilométeres távjának csak egy szakaszát evezik végig. Nemcsak a vállalkozó kedv, hanem a szabadság függvénye is ez. Lassan szállingóznak a túra résztvevői. Dr. Kis Zoltán, a Magyar Természetbarát Szövetség vízi bizottságának tagja gyorsan főzéshez lát. Beszélgetésre azért szakít egy kis időt. — Ez a tizenhatodik Nemzetközi Tisza Túra. A Magyar Természetbarát Szövetség fogja össze, a szervezés azonban a folyó menti megyék szövetségeinek a dolga. A mostani túra kétszázötven résztvevővel július utolsó napján kezdődött. Ez a létszám azonban útközben változik. Van akit a rossz idő, vagy a nehéz útszakasz ked- vetlenít el. Gondolok itt például arra, hogy a kiskörei „tengerben” eltűnik a Tisza. Ha duzzasztanak, nagyon nehéz az eVezés. Olyanok is vannak, akik unalmasnak tartják az alsó szakaszt, pedig aki egyszer átevezett rajta, az szívesen megismétli minden évben. Gazdag ma- dárvilágú, szép táj az. Egyébként minden folyónk csodálatos. Nem véletlen, hogy minden állomásunkon új evezősök 'csatlakoznak hozzánk. Akinek kedve van, jöhet. A Tisza túrának nemzetközi természetjáró berkekben is jó híre van, ezért voltak már résztvevők Kanadától Ausztráliáig sok országból. Az öröm mellett gondot is jelent ez, mert a folyó mellett lévő kempingek a törzsközönséget sem tudják kellően kiszolgálni, nemhogy egy ilyen nagy létszámú, ráadásként érkező tömeget. A Tisza túrán hetedik alkalommal résztvevő Várnai Tibor budapesti nyugdíjas csomagjából összerakható csónak kerül elő. — Vidini homok van még a sátramon, — mutatja, — Nem volt időm rendbetenni, mert sokat betegeskedtem. Novemberben is, áprilisban is operáltak. Két napja még kezelésen voltam, ezért csak Szolnokon csatlakozom a túrához. Sokfelé túrázott már. Többek között tízszer vett részt a hivatalos Duna túrán, megjárta a macklenburgi és a mazuri tavakat. — Nem érdem ez, — mondja, — hanem a hosszú élet lehetősége. A folyók közül egyébként a Tiszát szeretem a legjobban. Mindig más, mindig változatos és ugyanakkor emberléptékű, és nem olyan piszkos, mint a Duna. Nagyon a szívemhez nőtt. Guido Weber német újságírót, a Wertheimer Zeitung szerkesztőjét tiszai élményeiről faggatom: — Nekem azért tetszik a Tisza, mert nincs annyi ember itt, mint a Balatonon. Azt tapasztaltam, hogy műveltek, kedvesek a Tisza mellett lakó emberek, fejlett a mezőgazdaság. Hogy a vizen milyen az élet, azt a feleségemtől kérdezze. Én ugyanis csak a parton, gépkocsival kísérem a túrázókat. A túra felső szakaszán a csehszlovákok mellett egy indonéz evezős is volt. Szolnokra bulgárok, nyugatnémetek, NDK-beliek mellett osztrák evezős is érkezett. És természetesen a minden rendű-rangú és életkorú emberből álló magyar kolónia. A Közép-Tiszán a szolnoki Czakó Marika a túravezető. Mire mindenkinek helyet biztosít a tiszaligeti üdülősoron, megnyugszik, jókedve visszatér. Az embert próbáló túrát így summázza: — Kevés napunk volt eső nélkül. A viharban többen összekapaszkodtunk, úgy repített bennünket a szél. A kiskörei víztározón nehéz volt átjutni. Ott kikötni sem lehet. Amikor átértünk rajta, majdnem úgy volt, hogy kiszállok a kajakból és gyalog jövök. Szolnok megyében egyébként jól fogadták a csoportot. Tiszafüreden diavetítés is volt a vidék madárvilágáról. Nagykörűben egy diszkón láttak vendégül bennünket. Strandolással, mókázással telik a pihenő végig a Tiszán. Az „aurórások” például az egyik faluban megvették az összes pelenkát. Gumival a fejükre erősítették. Először mindenki azt hitte, hogy arabok is vannak a résztvevők között. Mindenki készséges a másikkal szemben. Amikor egy régi típusú, nehezen összerakható csónak közös munka után startra kész lett, Czakó Marika túra vezető fűzfából font „babérkoszorút” adott jutalmul. Mások is pályáznak erre. A túra végén tulajdonképpen mindannyian megérdemlik, mert kitartó munkával megismerték és remélhetőleg megszerették ennek a szépséges kis országnak egyik gyöngyszemét, a Tisza völgyét. Simon Béla Fotó: Hargitai Lajos 42 ország kiéi Utói Budapesten Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 16-án nyitja kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak szakvására. Magyarország mellett 42 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, összesen több mint 46 ezer négyzetméteren. Az előzetes jelentkezések alapján az idei tavaszi BNV-hez hasonlóan az őszi vásáron nagyobb arányú lesz a szocialista országok részvétele: főként Bulgária és az NDK növeli kiállítási területét, a Szovjetunió a tavalyival megegyező nagyságú területen sorakoztatja fel termékeit a BNV legnagyobb külföldi kiállítójaként. Az új kiállítók között lesz Argentína, Banglades, Belgium, Dél-Jemen, Kína, Laosz, Marokkó, Mongólia és Szíria. Ez évben először — helyt adva a kiállítók, szakmai látogatók jogos igényének — a szakmai délelőttök számát az eddigi háromról négyre emelik. Ezek időpontja szeptember 21, 22, 23 és 24., mely napokon 10-től 14 óráig a vásárt csak a szakközönség látogathatja az erre a célra kibocsájtott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. Útra keltek a magyar szállodaépítök Tegnap Nyíregyházáról útra kelt a Szovjetunióba a szállodát építő magyar kivitelezők első csoportja. Mint ismeretes a közelmúltban aláírt szerződés szerint az ukrajnai Csernovci városban a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésében 600 személyes szállodát hoznak tető alá a magyar építők. A tervek szerint a debreceni KELETTERV szakembereinek elképzeléseit, terveit megvalósító szabolcsi építők három év múlva adják át rendeltetésének Csernovci- ban a nagyváros legújabb szállodáját. Az 550. évfordulón Ünnepi tanácsülés lászfényszarun Jászfényszaru tanácsa kibővített ünnepi tanácsülésen emlékezett meg vasárnap a nagyközség alapításának 550. évfordulójáról. A jelentős eseményen részt vettek Szabó látván, a városi-járási pártbizottság első titkára, dr Kuti György, a megyei tanács vb-tdtkára, a társközségek és a járás képviselői. A Himnusz és a Szózat elhangzása után Kiss László tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket és megnyitotta az ünnepi tanácsülést. Ezután Hurubán Zoltánná, a Hazafias Népfront nagy- ' községi Bizottságának elnöke ismertette a jubileumi ünnepségsorozat ~ rendezvényeit, és kérte a lakosságot, hogy járuljon hozzá ezek eredményességéhez. Ünnepi beszédet Lantos Péter általános iskolai tanár mondott. Személyes hangú bevezetőjében szólott a községből elszármazott. de mindig visszatérő szülötteiről és azokról, akik messziről telepedtek oda. s mint ő, meghonosodtak ott. Beszélt az 550 év nagy történelmi eseményeiről, a betelepedéstől a munkások szervezkedéséig, az elada- tásról és a kiváltságos évek dolgos hétköznapjairól. Ismertette a felszabadulás óta elért eredményeket, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének és az ipartelepítésnek sorsformáló hatását. Elmondta a legfontosabb adatokat a nagyközség gazdasági, társadalmi, kulturális életéről. Az ünnepi tanácsülést az úttörő fúvószenekar, a Fortuna irodalmi színpad és a Pávakör műsora zárta. A jubileumi ünnepség- sorozat november 17-én, a nagyközség felszabadulásának 39. évfordulóján ér véget. L. P. I Keddi jegyzetünk ~1 Tiszta szoba Amikor Szabóék a fiuk tizenhatodik születésnapjára megvették a csupa- csillogás motorkerékpárt, néhány öregasszony fejtette ki csak a rosszallását az esti, kispadi szomszédoláskor. A falu tudomásul vette. Szabóék tehetős emberek, mert rengeteget dolgoznak, tömérdek jószággal kínlódnak. Amikor a Szabó gyerek világgá indult a motorkerékpáron, és három faluval odébb kis szerencsétlenség érte, már a nyelvesebbek kikezdték a családot. Teltek az évek. Szabóék, alighogy felépítették a maguk négyszobás gyönyörű házát, már felezték az udvart, alapozták a másikat. Kell a fiuknak, mondták, hiába húszéves csak, nősülni fog. Mire a ház fölépült, az esküvő is lezajlott. A fiatalok rendezkedtek a szép, háromszobás otthonban. Akkor tört ki a botrány, előbb a családban, utóbb a faluban is hullámokat verve. A fiatal pár ugyanis kijelentette, semmi szüksége arra a nyárikonyhára, amit Szabóék kisházként a nagy mellé építettek. Nekik oda nem kell se régi priccs, se ócska televízió. Van nekik a nagyházban rendes szobájuk, több is. a násznagyok megvették a színes készüléket is, dehogy élnek ők a házuk tövében. szoronganak egy semmi kis helyiségben, amikor kényelmesen meglesznek fönt, a tiszta szobákban. Sza- bóné először csak egy szomszédasszonynak sírta el: pocsékolni akarnak a fiatalok! Hiába mutatta meg. őnála mint fedi nylon fólia a szép perzsaszőnyeget, milyen jó huzatokat húzott a bútor kárpitjára. Ezek fent akarnak aludni, nem sajnálják a tiszta szobát, nem kímélik az új bútort, berendezést. A szomszédasszony ezen már felháborodott. és adta tovább kritikáját. Még az alvégen, a nádfedél alatt élő dédnagymamához is eljutott a hír. Jött is a jó öreg. Mondta, magyarázta, meg kell becsülni amink van, s mi lesz belőle, ha elkoptatják, ha mindennaposán használják. Az ifjú pár hallgatott, csak akkor ellenkeztek, ha valamelyik após, anyós azzal jött: nála van egy régi. de még kényelmes heverő, vigyék a nyári konyhába, háljanak azon. Nem fogadták el a régi kis- képemyős tévét se. amit olcsón, kéz alatt kínált valaki. Ragaszkodtak a kényelmükhöz. Kipróbálták a tágas konyhában a vadonatúj gáztűzhelyt, esténként bekapcsolták a színes tévét, és hetenként kétszer begyújtottak a kazánba is, fürödtek, pancsoltak a csupa csempe fürdőszobában. Pedighát nyár volt, olyankor a falusi ember a nap melegétől langyos vízzel is beéri, mégha az udvari víztartályból zuhanyozza is magát végig. ahogy tudja. Szabóék egyre többször hü- ledeztek ezeken, s velük a szomszédság, a rokonság is. Mindennek egy éve. Ami egy éve furcsa volt, rég megszokott már, gondolhatná az ember. Ez nem az! A napokban, hogy a faluban jártam, megálltam egy-egy, háza előtti kispadon hű- sölő öregnél. Még mindig ezt beszélik, rosszalják. Annak örülhettem, hogy fiatal, fiatalabb egy se törődik vele. Lehet, nekik is az a természetes már? Bár úgy lenne! Akár kapja, akár megszenvedi, megkeresi az ember az otthonát, akár jussolja, az a fontos, ne váljék rabjává, éljen vele, benne. Ügy mint ifjabb Szabóék a szép új házukban! (SJ) Új kedvezmények a buszon és a vonalon Utasra vár a MÁV és a Volán Nem vitás: az elmúlt esztendőben életbe lépett személyszállítási tarifaemelés érzékenyen érintette az utazóközönséget. És természetesen a két legnagyobb személyfuvarozó vállalatra, a MÁV-ra és a Volánra is visszahatott. A Volánnál Vajda Miklós személyforgalmi főosztály- vezetővel beszélgettünk. — Utazóközönségünk — mondotta — nehezen viseli az áremelkedésből adódó többletkiadásokat. Ezt az is mutatja, hogy a megemelt díjtételek hatására jelentősen , csökkent vállalataink forgalma. Leginkább a készpénzes forgalom mérséklődött mintegy 30 százalékkal. — A kevesebb utas az utazási kedv mérséklődésén kívül mást is mutat. Nevezetesen azt, hogy csökkent az ingázók száma is. — Ez így van, és bár ennek mint „volános” nem örülök, de készséggel elismerem, hogy a forgalom- csökkenésben a vállalatok munkaerőgazdálkodási politikája is közrejátszik. Vagyis arról van szó hogy inkább olyan dolgozókat részesítenek a belépéskor előnyben, akik közel laknak munkahelyükhöz. Persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy .maguk a munkavállalók is közelebbi állás- lehetőségek felé orientálódnak, hiszen bérletük árának húsz százalékát a saját zsebükből kell fizetniük. — A Volán 'több kedvezménnyel igyekszik vonzóvá tenni járatait. Hallhatnánk ezekből néhányat? — Lehetőségünk van arra, hogy magunk alakítsuk ki üzletpolitikánkat, mégpedig úgy, hogy akár kedvezmények árán is, de megtöltsük járatainkat. Ezért több vállalatunk — minden megyében egy-egy Volán vállalat foglalkozik személy- szállítással — különböző kedvezményekkel igyekszik az utasokat megtartani, illetve utasokat szerezni. Akad. ahol száz kilométernél hosszabb és előre megváltott retúrjegy esetén húsz százalék kedvezményt adnak, máshol családok részére biztosítanak a teljes árnál tíz-húsz százalékkal olcsóbb jegyet. Eredménynek tartjuk azt is. hogy július 1-től augusztus 31-ig minden olyan tanuló, aki diákigazolvánnyal rendelkezik, 50 százalékos kedvezményben részesül az ország egész területén. A MÁV-nál dr. Nagy István, a belföldi személydíjszabási csoport munkatársa felelt kérdéseinkre: — Számítottunk arra, hogy az áremelést követően a korábbinál jelentősebben fog csökkenni az utaslétszám, de a csökkenés aránya minket is meglepett. Több mint tíz százalékkal kevesebben utaznak a vonatokon. mint az elmúlt év hasonló időszakában. Csökkent az utaskilométer is, ez 10—12 százalékkal kevesebb, mint a korábbiakban. Árbevételeink 50 százalékkal nőttek, márpedig ez a szám jelentősen elmarad a 92 százalékos átlagos menetdíjemeléstől. Mindenekelőtt a gyorsvonatot, valamint az első osztályú kocsikat igénybe vevők száma mérséklődött feltűnően. — A vasút. akárcsak a Volán több kedvezménnyel is igyekszik megtartani utasait. Melyek ezek? — Közismert, hogy a korábban általános — nagyobb vásárokra, kulturális rendezvényekre szóló — 33 százalékos állami kedvezmény megszűnt. Ennek ellensúlyozására a saját bevételünk terhére kidolgoztunk egy új kedvezmény- rendszert, amelynek legismertebb formája a. július 1-től bevezetett úgynevezett családi utazási kedvezmény. Ennek lényege az, hogy azok a családok, ahol legalább két 18 éven aluli, önálló keresettel nem rendelkező gyerek utazik száz kilométernél hosszabb távolságra, gyorsvonaton, vagy részben gyorsvonaton, a szülők 20 százalék díjkedvezményben részesülnek. Most dolgozunk egy hét- közj utazási kedvezmény kialakításán is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezekkel a díjtétel-mérséklésekkel a vasút nem szociálpolitikai kedvezményt ad az utazó- közönségnek hanem józan kereskedelmi megfontolásból utazási tarifamérsékléseket hajt végre, amelyeknek célja az utazási kedv felkeltése. Forró Péter