Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

xxxiv. évi. 161. M. 1983. július 9.. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnök­letével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gaz­daságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzet­közi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji ta­pasztalataival foglalkozó tájékoztatót. I. A Központi Bizottság' átte­kintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. m A Központi Bizott- ság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, ame­lyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverke­zési verseny fokozására irá­nyulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a vi­lág békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelen­tősége volt a hét európai szocialista ország párt- és ál­lami vezetőinek részvételé­vel a közelmúltban Moszk­vában tartott tanácskozás­nak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást, és jóvá­hagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő álla­mok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szél­sőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súlyt, és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialis­ta országok biztonsága, a szocialista vívmányok védel­me követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberi­ség érdekének is. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az 1983. január 5-i prágai nyi­latkozatában megfogalmazott konstruktív kezdeményezé­seit. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták tervezett nyu­gat-európai telepítése súlyos katonai és politikai követ­kezményekkel járna elsősor­ban Európa, de az egész vi­lág számára is. Ezért szövet­ségeseinkkel együtt síkra- szállunk a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek ki­egyensúlyozott, a felek egyen­lő biztonságát szavatoló csök­kentéséért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészle­tek befagyasztására tett szov­jet javaslatot, s egyetért az­zal, hogy haladéktalanul kez­dődjenek közvetlen tárgyalá­sok a katonai kiadások 1984. január l-től kezdődő befa­gyasztásáról, majd csökken­téséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyol­dalú kötelezettségvállalásét, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagy­mértékben növelné; ha azok a nukleáris hatalmak, ame­lyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vál­lalnának erre Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaz­nak katonai erőt., A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik a vitás kérdé­sek katonai erővel történő megoldását, és minden ren­delkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel foly­tatják erőfeszítéseiket a bé­kés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvényesí­téséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönö­sen figyelembe veszik az érintett államok jogos biz­tonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szelle­mében munkálkodott az eny­hülési folyamat vívmányai­nak megőrzéséért. Küldöttsé­günk a helsinki záróokmány­ban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találko­zón is. A tanácskozás ered­ményes befejezése reális kö­zelségbe került, s ennek elő­segítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érde­keinek megfelelően előmoz­dítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a bizton­ság erősítését. A Központi Bizottság elis­meréssel méltatta a közel­múltban Prágában, „A bé­kéért az életért, a nukleáris háború elhárítálsáért” meg­rendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a leg­különbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgal­mak, szervezetek világszer­te készek a közös cselekvés­re a fegyverkezési hajsza el­len, a nukleáris és a hagyo­mányos fegyverek korlátozá­sáért, a leszerelésért, a bé­kééit. « A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a vi­lág különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bo­nyolultabb közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos rende­zésének elengedhetetlen fel­tétele az izraeli csapatok tel­jes és feltétel nélküli kivo­nása Libanonból és a koráb­ban megszállt arab területek­ről, a Palesztinái arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létreho­zására, a térség valamennyi állama független és biztonsá­gos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló né­peket, mozgalmakat. A Köz­ponti Bizottság megerősítet­te a magyar nép szolidaritá­sát a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait vé­delmező kubai és nicaraguai néppel. ^ A Központi Bizottság "*■ hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka fel­adatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink va­lóra váltásában nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősí­tették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. ;j A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt- és állami küldöttség magyar- országi látogatása Todor Zsivkov elvtársnak; a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, az Államtanács elnöké­nek vezetésével. Á tárgyalá­sok. eredménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszaki-tudományos meg­állapodás jól szolgálja barát­ságunk, a magyar—bolgár kapcsolatok erősítését, inter­nacionalista összefogásunk fejlődését, a szocialista kö­zösség céljainak elérését. Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének vezetésé­vel Magyarországra látoga­tott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink ered­ményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jószom­szédi kapcsolatokhoz, a né­peink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. m A békés egymás mel- lett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdeké­ben az elmúlt időszakiban is széles körű, eredményes tárgyalásokat folytattunk. Államközi kapcsolataink bő­vülését jelenti Görögország, Törökország, Űj-Zéland és Zimbabwe miniszterelnökei­nek hivatalos magyarországi látogatása. A megbeszélések hozzájárultak egymás állás­pontjának joibb megismeré­séhez, a kétoldalú kapcsola­toknak a kölcsönös érde­keken alapuló bővítéséhez. — A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadal­mi haladás ügyének előmoz­dításáért folytatott világmé­retű küzdelemben megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít a kommunista pár­tok és minden más demok­ratikus, haladó erő össze­fogásának. Az internacionalista szo­lidaritást és együttműködést erősítették az elmúlt idő­szakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, kon­zultációk, vélemény- és ta­pasztalatcserék. Pártunk kül­döttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mo­zambiki Frelimo Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kom­munista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttsé­günk jelen volt az afgán forradalom ötödik évforduló­jának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. 'és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinbe!? rende­zett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke meg­őrzéséhez, az államközi kap­csolatok fejlesztéséhez fűző­dő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések amelyekre az elmúlt időszakban *a szo­cialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a választási rend­szer továbbfejlesztéséről szó­ló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állás- foglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a (Folytatás a 2. oldalon) A jászberényi Hűtőgépgyár törökszentmiklósi aggregátfel- újító üzemében az idén 600, különböző teljesítményű, ventil- lációs léghűtő berendezéshez készítenek elpárologtató rész­egységeket. A készülékek nagy részét a Hűtőgépgyár jász­árokszállási üzemének Szállítják Az Elnöki Tanács döntőse Felemelik a családi pótlékot Tegnap ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szó­ló 1975. évi II. törvényének a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s en­nek feltételeit a Miniszter- tanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény., erejű rendelettel felhatal­mazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az álla­mi vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek le­ányvállalat alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács ja­vaslata alapján — az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatok­kal összhangban — terület- szervezési kérdésekben hatá­rozott. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult egyházi sze­mély kinevezéséhez, szemé­lyi kérdésekben döntött, bí­rákat mentett fel és válasz­tott, kegyelmi ügyeket tár­gyalt meg. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ja­vaslatára Púja Frigyes kül­ügyminisztert érdemeinek el­ismerése mellett tisztségéből felmentette egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügymi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Ráca Sándort altábornaggyá ne­vezte ki. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága Majoros Károly elv. társanak, a megyei pártbi­zottság első titkárának el­nökletével 1983. július 8-án kibővített ülést tartott. Az ülésen jelen volt Szabó Bor­bála elvtársnő, a Központi Bizottság tagja. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségvise­lői ; ipari-, mezőgazdasági üzemek vezetői, ipari szö­vetkezetek és termelőszövet­kezetek elnökei. A megyei pártbizottság megtárgyalta és egyhangú egyetértéssel elfogadta: — Majoros Károly elvtárs­nak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP Központi Bi­zottságának 1983. július 6-i üléséről. — Mohácsi Ottó elvtárs­nak a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1983. év gazdaságpolitikai feladatai végrehajtásának év eleji tapasztalatairól szóló jelentést és feladattervet A vitában felszólalt: Feke­te István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkára, Fekete Tibor, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke. Kó- kai Rudolf, a jászberényi Hűtőgépgyár üzemi pártbi­zottságának titkára, Magyar Gyula, a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatá­nak igazgatója. Szegő László, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja és Vándortfi Róbert, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja. fl közeli megegyezés lehetőségei Madridban A madridi találkozó kö­zeli befejezésének lehetősé­gére utal az a tény, hogy a tegnapi plenáris ülésen Ju­goszlávia képviselője javas­latot tett a konferencia zá­rónapjainak dátumára. Nyolc semleges és el nem kötelezett állam nevében indítványozta: a találkozó befejező aktusára, a »író- dokumentum aláírására — amely várhatóan külügymi­niszteri szinten zajlik le — július 18. és 20. között ke­rüljön sor. A résztvevő 35 ország küldöttsége ebben a kérdésben a jövő hét ele­jén foglal állást. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozón Svájc képviselője — szintén a semlegesek nevében — elő­terjesztette annak a nyilat­kozatnak a szövegét, amely (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom