Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 9. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületem és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat:- Az egyéni választóke- fületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. m A megválasztott kép*■ viselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább 25 százalékát megkapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának megüresedé- se esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. _ Az összes képviselő- nek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közélet; személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. m A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekéinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. • • • A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több, mint 26 százaléka A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában, • A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk 'a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. m Az iparban az álla- mi tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok. 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, 1 százalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. Á hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a Paksi Atomerőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fej lődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkésztermékek, alkatrész-ek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyagos energiaigényes, alacsony feldolgozottságé termékek vannak túlsúlyban Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyag- gazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége.- A szocialista társa- dalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifikálás- ra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti 'kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mező- gazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika .fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifej lesztése; a termékek feldolgozottsági fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenységek bővítése. m Fejlődött az ipar irá**• nyitása, nőtt a közgazdasági eszközök szerepe. A szabályozórendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a tel- j esítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozós járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jöve- dalmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági tart lékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése. a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. c Az ipar fejlesztésének **■ kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pórtmunka segítse elő. hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének cselekvő támogatásával lakozzanak. A partszervek es pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék hogy, a szocialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. , IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpoljtika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. I \z ipari termelés az *■ iv első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energia- ellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a be- rulházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. m A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez mindenekelőtt a népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a fel- használás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az 1983. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt hetek legvitatottabb problémájára ajánl kompromisszumos megoldást. Ausztria képviselője — szintén a semlegesek nevében — jelezte, hogy számukra a nyilatkozattervezet elfogadható. Kifejtette, hogy ha a konferencia többi részvevői is hasonló álláspontra A leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság New York-i ülésén felszólalt Gubcsi Tibor. Hangsúlyozta a leszerelés, különösen a nukleáris fegyverek területén megvalósítandó leszerelés fontosságát, és rámutatott arra, hogy az emberiség sorsát nem lehet függővé tenni a fegyverkezési hajszát folytató tőkés körök érdekeitől. Gubcsi Tibor szólt a kö&ép- hatótávolságú amerikai nukAz SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a Moszkvában e héten megtartott szovjet— nyugatnémet tárgyalások eredményeit Jóváhagyta azt az elvi álláspontot, amelyet a szovjet vezetők az európai biztonság alapvető kérdéa pontos, igényes, fegyelme- zett munkát. • • • A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött! — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának Vezetőjévé. — Komidesz Mihály elv- tánsat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács tudomány- politikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörtóneti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemed elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. helyezkednek, nem lesz további akadálya a madridi találkozó sikeres befejezésének. A közeli megegyezés lehetőségére utal az a munkarend is, amelyet tegnap fogadtak el a jelenlevők. Eszerint — első Ízben a találkozó két és fél éves történetében — hétfőn és kedden is plenáris ülésre kerül sor. leáris rakéták nyugat-európai telepítésének veszélyeiről, s kiemelte azoknak a kezdeményezéseknek és javaslatoknak a fontosságát, amelyeket hét szocialista ország párt- és állami vezetői fogadtak el június 28-án Moszkvában. Hazánk a leszerelési világértekezlet megfelelő előkészítése után történő mielőbbi összehívása mellett foglalt állást — hangsúlyozta Gubcsi Tibor. selben és a kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet együttműködés továbbfejlesztése ügyében képviselitek: a Helmut Kohl szövetségi kancellánraJ és Hans-Diet- rich Genscher alkancellár, külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken. A közeli megegyezés lehetőségei Madridban Leszerelési világértekeziet Magyar felszólalás Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülésén áttekintették a szovjet—nyugatnémet tárgyalások eredményeit
