Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

1983. JÚLIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MW Tiszaörsön még az idén befejezi a helyi Petőfi Termelőszövetkezet építőbrigádja az új posta épületének létesítését, melyet a Debreceni Postaigazgatóság megrendelésé­re két és fél millió forintos költséggel építenek. Mi a véleménye? i kooperációs kapcsolatokról Kooperáció — latin szó, jelentése: együttműködés, szö­vetkezés. De kivel, hogyan érdemes együttműködni bizonyos termék(ek) közös előállítására? Melyek a kooperáció előnyei, hátrányai? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Deák Lajos­sal, a szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyára vezetőjével. — Mielőtt kooperációs kap­csolataikról beszélgetnénk, kérem, vázolja gyáruk tevé­kenységének lényegét. — Nagy múlttal rendelke­zünk, az 1848-ban alapított Lábasi-féle ekegyár örökö­sének valljuk magunkat. Ki- lencszáz dolgozót foglalkoz­tatunk három telephelyün­kön. Mezőgazdaságban hasz­nálatos gépeket, berendezése­ket gyártunk, tizenkét fajta termékcsoportban. Emellett javítással (főleg targoncaja­vítással) is foglalkozunk. A gyár ez évre tervezett ter­melési értéke 510 millió fo­rint, melynek mintegy húsz százaléka tőkés export. Ka­pacitásterhelésünk 820 ezer munkaóra, viszont ténylege­sen csak hétszázezret tudunk vállalni, ezért szükséges szá­munkra, hogy más üzemek­kel szövetkezzünk. — Ezek szerint az önök kooperációs kapcsolatai ha­sonlóak, mint a ma meglévő együttműködések zöme, azaz a kapacitáshiány pótlására szorítkoznak? — Kétségtelenül. Ez a koo­peráció sokszínű: a horgany- zástól az indukciós edzésen át a főtengelygyártásig ter­jed. összesen 25—30 céggel állunk kapcsolatban, öt-hat kooperáció meghatározó sze­repet játszik. Az utóbbi idő­ben azonban — a megválto­zott gazdasági helyzet hatá­sára — át kell értékelnünk ezeket a kapcsolatokat, hi­szen a munkamegosztás szé­lesedése, intenzívebbé válá­sa, a háttéripar jelentőségé­nek megnövekedése miatt még inkább szükséges, hogy a termelők együttműködje­nek. Ugyanakkor szigorúb­bak lettek a termelés feltéte­led, romlottak az értékesítési lehetőségek, és aki nem tud versenyképes terméket elő­állítani, az lemarad. A ver­senyképességet lényegesen be­folyásolja, hegy miként ala­kulnak a vállalatok kapcso­latai. A változások bennünket is arra kényszerítenek, hogy alaposan megnézzük, kivel szövetkezünk egy adott ter­mék közös előállítására. Pél­dául: tíz éven át kooperál­tunk a hajdúböszörményi Mezőgéppel, mi adtuk a raj­zot, az anyagot, ők — ha nem is úgynevezett fényes szere­lésre — szállították a VM20- as kasza hajtóművét. Határ­idő, szállítási költségeik, ru­galmasság és más fontos té­nyezők figyelembe vétele amellett szólt, hogy „hozzuk haza” a gyártást. Mi a vég­terméket a Claas cégnek ex­portáljuk, tőkés partnerünk pedig szigorú feltételeket szab — nekünk ezeknek meg kell felelni; erre kötelez a hatékony, jövedelmező gaz­dálkodásra való törekvés és persze az öt éve gyümölcsöző kapcsolat. Vagy: a kasza fő­tengelyét korábban tőkés im­portból szereztük be. Négy éve a Ganz-Mávag gyártja. Dicséretes, hogy vállalták, jóllehet még gondokat okoz a határidők módosítása. A síklemezek mélyhúzását Nagy bátony bán, az indukciós edzéseket Pesten és Miskol­con végeztetjük, mert ne­künk nincsenek ehhez meg­felelő gépeink. A borsos árak miatt pedig egyelőre nem tudjuk megvásárolni őket. Kapacitáspótló kooperá­cióink is meglehetősen egy-' oldalúak: partnereink jósze- rint csak részműveleteket tudnak végezni. Minőségi ki­fogások, határidő-eltolódások nehezítik az együttműködést. Meggyőződésem, hogy a veszteségidők megszűnése, a jobb partneri kapcsolat 8— 10 százalékkal növelné a ter­melékenységet. Mi az új helyzet diktálta követelmé­nyekhez igazodva csak a ki­fogástalan munkát végző, a megfelelő technikai színvona­lú, valamint jól képzett szakemberekkel rendelkező (pl. a jászberényi Lenin, a helyi Tiszatáj Tsz-t) tartjuk meg. — És akkor mi lesz a száz- húszezernyi munkaórával? — Megbízható társüze­meink mellett főképp a gaz­dasági munkaközösségekre támaszkodunk. Egy év alatt tíz gmk alakult gyárunkban, elsősorban olyanok, amelyek fontos kiegészítő munkákat vállalnak munkaidő után vagy hétvégeken. Megéri-e? Föltétlenül! Gyorsabban, ol­csóbban termelnek. Három hete Termelékenység Társu­lás néven alakítottunk ki kooperációt a helyi üzemek közreműködésével. Célunk: a föl nem tárt kapacitások ki­aknázása, közös raktár léte­sítése, amely elősegíti a jó anyag- és alkatrészellátást, gépeket kölcsönzünk egymás­nak, újítások, módszerek ta­pasztalatait cseréljük ki. A szomszédos Finommechani­kai Vállalattal összekötöttük a gőzkazánjaink csövét, egyik évben az ő kazánjaik, másik évben a miénk szolgáltatja az energiát. Vállalatunkon belül pályázatokat írunk ki a kooperáció gondjainak ki­küszöbölésére. Hagyomá­nyokra visszatekintő targon­cajavításunk jobbítására „Targoszer” néven hoztynk létre társulást, mi a gesztor szerepét vállaltuk az Ipari Minisztérium megbízásából. A társulás Léta vértes tői Sop­ronig terjed: szétosztjuk a piacot, segítjük a javítási munkákat, koordinálunk. Summázva: a kooperációban is igyekszünk megfelelni az új helyzetnek, a megnöveke­dett követelményeknek. Sz. Tamás Tibor RECEPT HELYETT A veszteségek mérséklése közös érdek Hovatovább nemcsak a mezőgazdák körében állandó beszédtéma a rendkívüli nyári időjárás, annak a me­zőgazdaságot érintő követ­kezményei. Az ötven év át­lagától messze elmaradó csapadékátlag és messze túl­szárnyaló átlaghőmérséklet okozta kár nem csupán egy- egy állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet, még csak nem is csupán a mezőgazda­ság ügye. Különösen nem megyénkben. Köztudott, hogy az országban megyénket sújtotta legátfogóbban és legnagyobb mértékben az aszály. Nincsenek magukra hagyatva A megyében termett kalá­szos gabonafélék soha még ilyen korán, június hetedikéin megkezdett és július 13-án már be is fejezett betakarí­tásának mérlege: a tervezet­től jóval elmaradó termés értéke a nagyüzemek jóré­szében éppenhogy fedezi a termelési ráfordításokat. Je­lentős jövedelemkieséssel számoltak tehát már az ara­tás után is a megye gazda­ságai, de helyzetük a szűnni nem akaró szárazság miatt, sajnos tovább romlott. A meglehetősen szeszélyes el­oszlásban hullott és csak minimális csapadékkal páro­suló kánikula a cső-, a tá­nyér- és a gyökérképződés időszakában nagy mértékben megviselte az úgynevezett kapásnövényeket, a kukori­cát, a napraforgót és a cu­korrépát is. A mezőgazdasági szakemberek már most a ter­vezettnél kedvezőtlenebbre prognosztizálják az őszi be­takarítás mérlegét is. A megye jónéhány, az aszály által különösen sújtott mezőgazdasági nagyüzemé­ben az eddigi és a várható terméskiesések mértéke ki­zárja a veszteségek teljes pótlásának lehetőségét. A növénytermesztési ágazat­ban a károk mérséklésére nincs, vagy csak minimális az esély. Népgazdaságunk e természeti tényezőktől leg­A városi tanács vb napirendjén Új garázsok és parkolók épülhetnek Szolnokon Minden harmadik család gépjármütulajdonos Tegnap ülést tartott Szol­nok város Tanácsának vég­rehajtó bizottsága. A testü­let a helyiséggazdálkodásról, az óvodákban folyó nevelő­munkáról tanácskozott, majd döntött 35 hagyományos csa­ládiházzal beépíthető telek tartós használatbaadásáról és a használók kiválasztásá­ról, továbbá a műszaki osz­tály javaslata alapján a ga­rázsok és parkolók létesíté­sének lehetőségéről. Az előterjesztés részletes információt adott a jelenle­gi helyzetről. A városban 8200 gépjárművet tartanak nyilván, ami azt jelenti, hogy minden harmadik családban van gépjármű. A családiház­zal beépített városrészekben nincs különösebb gond ezek tárolásával. A belvárosban, ahol 4700 gépkocsi van, sokkal rosz- szabb a helyzet, s mint aho­gyan azt már lapunkban is többször megírtuk, a jövő­ben sem várható az igények maximális kielégítése, a tá­rolási gondokon csak rész­ben lehet enyhíteni. Pontos felmérések és szá­mítások előzték meg a mű­szaki osztály által kidolgo­zott javaslatokat. Nemcsak a jelenlegi, ha­nem a várható népesség és gépjárműszám növekedését is figyelembe véve vették számba a garázs és parkoló építési lehetőségeket. Egyelő­re azonban csak a máról és a közeljövőről beszéljünk. Ma kerekítve, 1500 garázs, t700 parkolóhely van a bel­városban, 1500—1600 gépko­csinak nincs elfogadható tá­rolási helye. Hogyan lehet­ne? A belvárosban az orszá­gos átlagnál (14 négyzetmé- ter/fő) kevesebb, 3,6 négy­zetméter közterület jut egy lakosra. Éppen ezért a köz- és a zöldterület nem csök­kenhet, 1500 garázsnak pe­dig több mint 4 hektár te­rület kellene. Más lehetőség, minthogy magántulajdonban lévő telkeket vásároljanak garázsépítés céljára, nincs. Kisajátítani ugyanis ilyen címen nem lehet. Amennyiben a belváros népessége változatlan marad, a rendezési tervek követke­zetes végrehajtásával foko­zatosan csökkenteni lehet a gépkocsi tárolási gondokat. A műszaki osztály már elvi engedélyt adott a garázsszö­vetkezeteknek a Mikszáth ut­cában 29 végleges, a Meder utcában 14. a VIT utcában 10 ideiglenes garázs építésé­re. A belvárosban a Jósika utcában további lehetőség van, 60 garázs létesítésére, ha a MÁV is hozzájárul. A parkolók is bővülnek. A Pe­likán Szálló és a rendelőin­tézet közötti ideiglenes par­kolóban több mint 90 gép­kocsi fér majd el. A Csoko­nai úton 56 gépjármű szá­mára épült parkoló. A vá­rosközpontba nagy garázst terveztek. Ha elkészül az el­ső ütem, 200 kocsinak lesz helye. Hogy megvalósul-e vagy sem, az a parkolóigé­nyes intézményeken és vál­lalatokon is múlik. A belvároson kívül a Vö­rös Csillag és a Vosztok úti lakóterület folytatásaként 50 ideiglenes a Ceglédi úti ga­rázsok folytatásaként pedig további száz garázs épülhet. És végezetül arról, hogy mi van, és mi várható a Széchenyi lakótelepen, ahol jelenleg több mint ezer gép­jármű van és ebből 300-nak jutott garázs. Ha kiépül a lakótelep, várhatóan a gép­járművek száma 1700-al emelkedik. A műszaki osz­tály azt javasolja, hogy a la­kótelepet védő és a tölgyer­dő közötti hat hektáros te­rületen lenne ésszerű a par­kolók és a garázsok építése. inkább függő, legnagyobb kockázattad dolgozó termelő­ágazata azonban nemcsak egy pillérre épül: a nö­vénytermesztésnél kedvezőbb helyzetben levő ágazatokban még rejlenek olyan tartalé­kok, amelyeknek a kiaknázá ­sával megakadályozható a veszteségek további növeke­dése, részben ellensúlyozha­tok az eddigi kiesések. A tartalékokat azonban hely­ben, a mezőgazdasági üze­mekben kell feltárni, a té­eszek és az állami gazdasá­gok kollektíváinak kell — ahogyan tették ezt már más­kor is, nehéz helyzetekben — megtalálniuk a lehetősé­geket azok leghatékonyabb kihasználásához. Korántsem jelenti ez azt, hogy szorult helyzetükben magukra lennének hagyatva a mezőgazdasági üzemek. Ennek egyik megnyilvánulá­sa volt az a tanácskozás, amelyet a napokban kezde­ményezitek a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács illetékesei az aszály által leginkább sújtott gazdaságok vezetőinek részvételével. Nem hoztak, nem is hozhattak ezen a megbeszélésen hatá­rozatokat, még csak receptet sem adhattak a jelenlevők egymásnak a hogyan tovább­ra Termőhelyi, műszaki­technikai adottságaik függ­vényében minden gazdaság­ban más-más mértékűek e károk, sajátos helyzetükből adódóan üzemenként sajátom sak ctZ ellensúlyozás lehető­ségei is. Tapasztalatcsere volt az említett tanácskozás, a szó szoros értelmében: a rendkívüli időjárást közvet­lenül átélő-szanvedő gazda­ságok vezetői a kialakult helyzetről, a lehetőségekről, és a tennivalókról váltottak szót az állami gazdasági és termelőszövetkezeti kollektí­vák gondjaival cselekvőén együttélő megyei párt és ta­nácsi vezetőkkel. Az aszály okozta eddigi kiesések ellensúlyozását, a további veszteségek megelő­zését célzó legfontosabb ten­nivalókat összefoglaló intéz­kedési; tervek készítésekor fontos, azok végrehajtásának sikerében meghatározó a va­lóságos helyzetismeret, a célirányos feládatmeghatá- rozás és cselekvés. És ami még italán ennél is fontosabb, hogy egyetlen gazdaságban sem lehet csupán a politikai és a szakmai vezetők szűk körének ..kiváltsága” a reá­lis helyzet, a tennivalók pontos ismerete. Már csak azért sem mert az említett intézkedési tervek eredmé­nyes megvalósításához csa­patmunkára van szükség, amelyben mindenkinek — a termelőszövetkezeti elnöktől, az állami gazdasági igazga­tótól kezdve a traktoroson, a gyalogmunkáson keresztül a magtárosig, az éjjeliőrig — minden nap tudnia kell a feladatát. Takarékoskodni, de csak ésszerűen! Márpedig feladat, tenniva­ló van bőven. Milliókat kell pótolni, vagy megmenteni. A nyár hátralevő részében és az ősszel betakarításra ke­rülő növényeknél még ter­mésmentő lehet például az optimálist legjobban megkö­zelítő időben és minőségben végzett növényápolás; a ko­rábbi éveknél és a tervezett­nél lényegesen nagyobb terü­leten fejlődő másodvetések megmentése az öntözési ka­pacitások maximális kihasz­nálásával. A mezőgazdaság stabilabb pilléreiként emle­getett többi ágazatban — az állattenyésztésben, a kiegé­szítő és melléktevékenységet folytató részlegekben — pe­dig, a reális és gazdaságos értékesítési lehetőségeknek megfelelő többlettermeléssel, a termékek feldolgozottsági fokának növelésével, a ma­gasabb jövedelemmel érté­kesíthető áruk arányának javításával pótolható vissza sok hiányzó forint a nagy­üzemek kasszáiba. Egy pozitív adat a nyári betakarítás mérlegéből: a zavartalan aratóidőben és a rendkívül gyorsan elvégzett munkák révén a tüzelőolaj és az alkatrész felhasználá­sánál, a munkabérfizetésnél mintegy 50 millió forintot takarítottak meg a megye gazdaságai. A takarékosságot illetően vannak még tarta­lékok az üzemekben, de csak az ésszerűség és a szakszerűség határai közé szorított költségkiemelés ve­zethet célra. A tervezett vá­sárlások elhagyására, a fej­lesztési forrásokat terhelő felesleges készletek fes'lzá- molására, a folyamatban le­ve! beruházások ütemének' esetleges visszafogására na­gyon megfontoltan kell in­tézkedni, mert a takarékos­ság semmiképpen nem ve­szélyeztetheti a jövő évi gazdálkodós biztonságát. A mezőgazdasági termel ésben kevésbé jártasak is tudják, hogy a szárazság miatt lerö­vidült tenyészidejűk alatt kevesebb tápanyagot hasz­náltak el a nyári betakarítá- sú növények a talajból. Még­is csak a szakszerű táp­anyag vizsgálait erledményeü- nek ismeretében szabad csökkenteni a műtrágyavá­sárlást, kiszórást a gazdasá­gokban. Nagyon szoros együttműködésre van tehát szükség a károk ellensúlyo­zására hozott intézkedések végrehajtásakor a gazdasá­gok pénzügyi és termelési szakemberi között. Kulcsszó: a cselekvési egység Ami még az együttműkö­dést illeti: szorult pénzügyi helyzetükben a megszokott­nál isi nagyobb szükségük van az aszály sújtotta gaz­daságoknak a partnerkörben eddig sem nélkülözött meg­értésre, rugalmasságra. Lé­nyegesen megkönnyíti gaz­dálkodásukat, pénzügyi hely­zetüket, ha az elkövetkező napokban, hetekben, hóna­pokban a felvásárló, a fel­dolgozó szervezetek soron kívül kiegyenlítik a termé­ket, az árut szállító mező- gazdasági üzemek számláit. És a partnerkörből, vissza­kanyarodva ismét a szűkebb kollektívához; ha valamikor, akkor a jelenlegi helyzetben nagy szükség van a gazdasá­gokban a cselekvési egység­re a vezetőség és a dolgo­zók, a kommunisták és a pártankívüliek, a szocialis­ta kollektívák és a brigádon kívüliek között. Cselekvé­sükre, egységükre most egy egész ország odafigyel, hi­szen mint legelőbb említet­tük, az időjárás okozta vesz­teségek mérséklése közös ér­dek. A siker, az eredmény rea­litásával biztató tennivalók közül azért soroltunk fel néhányat, — annak ellenére, hogy közben a sémák, a re­ceptek meghatározásának képtelenségét hangsúlyoztuk, — mert nem tartjuk haszon­talannak, ha e sorokat olva­só széles közvélemény is tudja: a mezőgazdaság szá­mára rendkívülinek számító esztendő hátralevő részében milyen erőfeszítéseket tesz­nek az állami gazdaságok, a termlalőszö vetkezetek dolgo­zói azért, hogy mindannyian, minél kevésbé érezzük meg az ellátáson, a zsebünkön, mennyi kenyérnek való ga­bonát vett ki a zsákból, mennyi jószágnak való ta­karmányt sorvasztott el a térségben pusztító aszály. Temesközy Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom