Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

1983. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tiszaörsi Petőfi Ter­melőszövetkezetben az idén 22 millió forintot költenek belvízrendezési, úthálózat-kiépítési és ké­miai talajjavító munká­latokra. Felvételünk a nagyi váni határban ké­szült, ahol a meliorációs munkák eredményeként 60—70 hektár legelőt nyernek vissza a terme­lésnek Verseny a tökéletesség igényével — Gyorsan siklott a vakolókanál Nem volt igazi vesztes Ötvenkét kőműves... ... összetanakodék, szól­hatna emígyen a népba.lla- da erről a területi ifjúsági jversenyről, amelyet jiúlius 26—28. között rendeztek meg Szolnokon. A „Ki minek mestere?” vetélkedőnek első ízben adott otthont me­gyénk, a területi elődöntő házigazdája a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat volt. A háromnapos szakmai versenyre az or­szág minden tájáról érkez­tek; nyolc vállalat és öt ipari szövetkezet négy-négy tagú csapata mérte össze tu­dását. A szoros küzdelemből a szegedi Délép kőművesei ke­rültek ki győztesen. Sebők Imre arcán még ott bújkál a mosoly. — Nagyon örülünk az el­ső helyezésnek. Pedig meg­lepetéssel kezdődött a ve­télkedő, tudniillik a többiek­hez hasonlóan mi is először találkoztunk az Uniform típu­sú téglával. Harminc centis falra számítottunk, ehelyett tizennyolcast kellett fölhúz­ni. Ez jelentette számunkra a verseny nehezebbik részét. Csapatunk a Petőfi Szocia­lista Brigád tagjaiból tevő­dik össze, itt az idősebbek közé számítottunk. hiszen átlag életkorunk 32 év. Az anyagellátás kifogástalan volt, mi a házi versenyen nem tudtuk ilyen jól meg­szervezni. A „kifogástalan” szóra a többi csapatkapitány is egyetértőleg bólint. És arra is, hogy némi szerencsesem jött rosszul a nemes vetélke­désben, Fortuna asszony sze­szélye különösen érződött a sorsolásban, ennek révén kapta meg ugyanis ki-iki a maga feladatát, munkaterü­letét. — Az országos döntőn is szeretnénk hasonlóképpen szerepelni •— mondja Kiss János, a második helyet el­ért csapat vezetője. — A hajdúböszörményi Építő- és Vasipari Szövetkezet két­száz dolgozóját képviseltük ezen a vetélkedőn. Bennün­ket az lepett meg, hogy tu­catnyi nagyvállalat ver­senyzőivel kellett megmér­kőznünk; persze nem a mun­kahely nagysága dönti el a szaktudást. Munkaiidő után gyakoroltunk, elsősor­ban elméleti kérdésekkel „edzettünk”. A mi csapa­tunk a legfiatalabbak közé tartozik, hiszen majd mind­annyian húsz év alattiak vagyunk. Gyorsabban sik­lott a vakolókanál, egy-két szó elég volt áhhoz, hogy tudjuk, mit hova kell tenni, hiszen valamikor egy bri­gádban dolgoztunk. — Mi most is együtt ver­senyeztünk, — kapcsolódik a beszélgetéshez Rózsa Ist­ván — valamennyien a Hu­nyadi Szocialista Brigád tag­jaiként neveztünk be, képvi­selvén a kecskeméti Dutép kollektíváját. Mindössze egy hét állt rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk, de mi vetélkedőkben edzett csapat­nak számítunk. Három szak­társam pedig a Szakma Ki­váló Tanulója vetélkedőjét nyerte meg tanulókorában. Tartottunk az elmélettől, mivel az eltelt esztendők so­rán inkább a gyakorlati tudnivalókban szereztünk jártasságot. Talán most job­ban izgultunk, mint a szak­munkásvizsga idején —nagy volt a tét! Munkatársaink és önmagunk előtt kellett bi­zonyítanunk. Sikerült — harmadikok lettünk. Szorosan mögöttünk a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat csapata kö­vetkezett. — Az úgynevezett hazai pálya — fűzi tovább a be­szélgetés fonalát Dóczi Jó­zsef, a SZÁÉV versenyzője — nem jelentett előnyt, mert mi tulajdonképpen mezőtúr­ról érkeztünk, és a felada­tokkal éppúgy megkellett birkóznunk, mint a pécsiek­nek vagy a miskolciaknak. Három brigádból állítottuk össze a megyénk színeiben induló csapatot, Ezen a ve­télkedőn igazán meg lehetett mutatni, ki, mit tud, hi­szen gépek nélkül kellett megfelelő mennyiségben és minőségben produkálni. A hangsúlyt főként a minőség­re helyezte a szakzsüri: fi­gyelték, hogyan szervezzük meg a munkát, miként dol­gozzuk el a falfelületet, az éleket, miközben takaréko­san kellett bánnunk az anyaggal, s a munkavédelmi szempontokat sem hagyhat­tuk figyelmen kívül. A három nap alatt min­denki a teljesség igényével, teljes erőbedobással igyeke­zett megmutatni, mire képes. A tizenhárom csapat közül a legjobb hat továbbjutottt a szeptemberi országos döntő­be, de igazában véve ezen a versenyen nem volt vesztes. Időnként talán úgy érezzük, hogy lekváros lepényből is épülnek várak; ezek a pró­batételek és a mindenna­pokban megmutatkozó szor­galom, a jobbra törekvés mégis csak azt bizonyítja, hogy a többség szívósmunká­val építi a várat. Ez a ver­seny is tanúsíthatja; az-iga- zi mérce a mennyiségi és minőségi követelményeken alapuló munka. Sz. Tamás Tibor Mezőgazdasági termelés és tárolás Egyensúlyzavarban A bőség zavara sem ked­vező. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de a ne­hezen eladható készletek tá­rolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt eszten­dőben jónéhány mezőgazda- sági nagyüzem küszködött a bőség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit tárolni' tudtak a gazdaságok. Megteltek a szükségtárolók, Jól tükrözi ezt a helyze­tet a gabonatermelés. Kenye­rünk alapanyagából, a búzá­ból 0,9 tonna termett hek­táronként a második világ­háború befejezésekor. 1959- ben, a szövetkezeti mezőgaz­daság kiteljesedésekor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó számítá­sok szerint is évente 15 mil­lió tonna gabonatermésre (kukoricával együtt) lehet számítani a következő év­ben. Persze ezt nem kell egy­szerre tárolni, hiszen a búza aratásától a kukorica beta­karításáig megcsappan a készlet, de így is egyidőben kell elhelyezni 11 millió ton­na gabonát. S ennél nagyobb tárolótérre van szükség, hi­szen a magtárak nem tölt­hetők csurdultig. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számításai sze­rint legalább 12 millió ton­na terményt befogadó mag­tárra lenne szükség, a táro­lókapacitás viszont alig ha­ladja meg a 10 millió tonnát, így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs jelenleg helye. A tárolótér bővítése elen­gedhetetlenül fontos feladata volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hir­detett a tárolók építésére, s ehhez 30 százalékos támoga­Hasonló bajokról panasz­kodnak a szőlőtermelők és a borászok is. Elavultak a fel­dolgozó- és tárolóberendezé­sek, hiányoznak a bor stabi­litását megőrző hőkezelő technológiák. A bővítéshez hiányzik a hazai ipari lját- tér, s a szükséges eszközök amelyekben csak a minőség romlásával; lehetett tartani az árut. Tavaly az átlagosnál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhelyezni a mezőgazdasági terményeket, de a tárolóterek befogadó­képessége más esztendőkben is szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növek­szik, mint a tárolók kapaci­tása. tást is adott a gazdaságok­nak. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különfé­le társulások jelentkeztek a pályázatra, s az idei eszten­dő végéig mintegy 260 ezer tonna tárolótér elkészült a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar is megkezdte az építkezést, 105 ezer ton­nával bővíti magtárkapaci­tását. Az idei építkezések már valamelyest enyhítik a rak­tározási gondokat, ám a vég­ső megoldástól még messze vannak a gazdaságok, Köze­lebb juthatnak majd hozzá, hiszen magyar szakemberek a közelmúltban írtak alá kölésönmegállapodást a vi­lágbank képviselőivel, s a hitelből támogatják az in­tenzív gabonatermelési prog­ramot, melynek része a táro­lóterek építése is. Egy-két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befogadó mag­tár épülhet még. így megközelíthetnénk a kívánatos egységet, ám a je­lenlegi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, álla­guk megromlott, pótlásukról hamarosan gondoskodni kell. Az is kedvezőtlen, hogy a meglévő tárolók műszaki színvonala .'alacsony^' csak kevés helyen alkalmazzák a műszeres ellenőrzést, korsze­rűtlen az anyagmozgatás is. egy része a szocialista orszá­gokból sem szerezhető be. Az ágazatnak az egyik leg­nagyobb gondja mégis a készletekkel való gazdálko­dás. A bortermelés nagyság­rendjéből szakmailag követ­kezne, hogy 2,4 millió hekto­liter legyen az óborkészlet. Több esztendő átlagában vi­szont csak 1,6 millió hekto­litert tartalékoltak az üze­mek szeptember végén. A készletgazdálkodáshoz ugya­nis pénz kell, s ha nincs ele­gendő saját erő, hitellel le­het fedezni a különbséget, aminek magasak a kamatai. Kedvező változás, hogy a boripari vállalatok a hitel kamatait tartalékalapjukból fedezhetik, vagy költségeik terhére számolhatják el. Az intézkedés valamelyest mérsékelte a készletgazdál­kodás ellentmondásait, bár véglegesen nem szüntette meg. A tárolótér is hiányzik az ésszerű készletekhez. Az országban 7,5 millió hekto­liter bort lehet tárolni, s ez 2,5 millió hektoliterrel keve­sebb a szükségesnél. Nagyobb terméskor — mint például a tavalyi — szükségtárolókba kerül a bor, amivel aztán nem a vendégeket kínálják a gazdaságokban. Gyorsítani kellene a táro­lók építését, de a feldolgo­zás alacsony jövedelmezősé­ge miatt erre nem képesek saját erejükből az üzemek. Megoldás az önszabályozás Almából is több termett, mint amennyit értékesíteni, feldolgozni és tárolni tud az ország. Az elmúlt két évben minden korábbit meghaladó mennyiségű almát szüretel­tek, a termés elérte az 1,2 millió tonnát. A gazdaságoknak nincs elegendő pénze még az átme­neti tárolók építésére sem, ezért a termelés önszabályo­zása — visszafogása — lehet eredményes. Erre ösztönöz a közgazdasági szabályozás is, hiszen már tavaly felére csökkent az almatelepítés tá­mogatása. Az állam támo­gatja viszont a tárolók épí­tését, a gazdaságok felhasz­nálhatják erre tartalékalap­jukat a beruházási költség 30 százalékáig. A termelés és a tárolás számos mezőgazdasági ter­méknél ' fciincs összhangban. A megoldás viszont sokkal összetettebb annál, hogy csak tárolótereket építsenek az üzemek. F. 3. Magtár kölcsönből Bor szükségtárolóban Másfél év a sivatagban Cikkünk nyomán szülőotthonról Lapunk július 3-i számá­ban cikket közöltünk a tisza- földvári szülőotthonról, eb­ben megírtuk, mi készteti az illetékeseket arra, hogy a szü­lőotthon működésének be- szüntetétésére tegyenek ja­vaslatot. Kifogásöltuk az el­járás módját, ahogyan az érintett tanácsi testület és a lakosság tájékoztatása nélkül erről dönteni akartak. A cikkel kapcsolatosan le­velet küldött dr. Ignácz Ist­ván, a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpoliti­kai osajljályának vezetője, aki megírta, hogy osztá­lya nevében megkö­szöni a megjelent cikket, mert az az abban megfogal­mazott alapos szakmai érvek­kel! segítségükre szolgáit a lakosság véleményének for­málásában és elősegítette a testületi döntések előkészíté­sét. — A cikk nyomán a megyei tanács illetékes elnökhelyet­tese jelentést kért a Hetényi Géza Kórház-rendelőintézet főigazgató főorvosától, hogy miként járt el az előkészüle­tek során. Miért nem várta meg az egészségügyi minisz­ter előzetes hozzájárulását és a hatáskörileg illetékes tanács testületi döntését a szülő­otthon bezárásáról. Jelentést kért a szülőotthon vezetőjé­től is. A megyei kórház főigazga­tójának tájékoztatása szerint a szülőotthon működése jú­lius 9-től augusztus 8-ig — az előző évek gyakorlatának megfelelően — a nyári sza­badságolás miatt ideiglene­sen szünetel. A megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya — mint az olvasható a levélben — Ti- szaföldváron tanácsi testületi ülésen ismerteti a nagyköz­ség egészségügyi helyzetét, a további feladatokat — és a szülőotthon működésével kapcsolatos tervezett meg­oldást, és egyetértését kéri működésének megszüntetésé­hez. Martfű illetékes tanácsi testületét is tájékoztatni fog­ja a készülő intézkedésről. Kéri az egészségügyi minisz­ter hozzájárulását,-az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Szolnok megyei Bizottságának előzetes véle­ményét és csak ezek birtoká­ban tesz majd előterjesztést a megyei tanács testületének a szülőotthon bezárására. Ha a döntés megszületik, az in­tézmény más egészségügyi funkciót tölt majd be (szak­rendelő, tüdőgondozó), javít­va ezáltal a nagyközség la­kóinak ellátását. Tervszerűen halad Hulladék­hasznosítási program 1980-ban kormányprogram született, amely előírta a hulladékhasznosítás felada­tait. A program megvalósítá­sa összehangolt munkát, nagy erőfeszítést igényelt, és igényel Vnost is. Teljesítése tervszerűen halad; a népgaz­daságban egyedül a múlt év­ben a hulladékok vállalaton belüli újrafelhasználásából és értékesítéséből származó anyagköltség-megtakarítás 11 milliárd forintot tett ki. Ez jelentős eredmény, hiszen az anyagfelhasználás több mint egy százalékát jelenti. A színesfémekből 18,6 szá­zalékkal, kőolajipari termé­kekből 7,7, textilhulladékok­ból 5,5, papírhulladékokból pedig 4 százalékkal többet gyűjtöttek be az elmúlt esz­tendőben, mint 1980-ban. A népfront hulladékgyűjtési akciója eddig 6,7 millió forint értéket eredményezett, a téeszekben szervezett MÉH- akcióval pedig 24 ezer tonna vas- és színesfémhulladékot mentettek meg. Az ösztönzőbb ár s a pénz­ügyi és szervezési intézkedé­sek nyomán a begyűjtés mel­lett megélénkült a közvetlen értékesítési csatornák forgal­ma is. — Amikor a cégünk, a Kőolajkutató Vállalat du-i nántúli testvérvállalata köl­csönkért engem egy iraki fúráshoz, azonnal igent mondtam. A félreértések el­kerülése végett: nem csu­pán a szépnek ígéi'Hgző jö­vedelem vonzott, hanem miután tudtam, hogy az olajmezőn több, nálunk fej­lettebb ország szakemberei is dolgoznak, vonzott a szak­mai fejlődés lehetősége is. Tehát 1979-ben elutaztam az iraki sivatagba, pontosabban a rumailai kőolajmezőre, ahol egy harminctagú fúró brigádot vezettem, és persze a fúrást irányítottam. Bár a diplomám szerint bányagé- pész-mérnök vagyok, a vál­lalatomnál az első naptól kezdve fúrómérnökként dol­gozom. De hadd folytassam az ira­ki munka nehézségével, mert hogy abból is kijutott. Le­küzdendő nehézség volt a borzasztóan bonyolult, az angoloktól örökölt iraki ad­minisztráció. Hihetetlenül kacifántosán lehetett elin­tézni például a dolgozók ki- és beutazási engedélyét, a biztosításokat, a vámügye­ket. Szerintem maguk az arabok se látják át teljesen a bürokrácia szövevényeit. A konkrét munkával nem voltak problémáim, bár ah­hoz, hogy Irak sivatagjában elérjük a kőolajat, nagyobb erőfeszítésre van szükség, mint idehaza. Nehezen fúr­ható rétegekkel találkozik a Egy fúrómómök emlékezik fúrófej, gyakoriak az úgyne­vezett megszorulások, ami­kor a csőbe oda nem való anyag kerül, az alsó rétegek­ben nagyon kemény kőzetek zárják el az olajhoz vezető utat Az igazi nagy élmény tulajdonképpen az, hogy ott tartózkodásom első hó­napjaiban egy már bevált, de Irakban újdonságnak szá­mító technológiát vezettünk be, amely lehetővé tette a megszorulások kiküszöbölé­sét. Talán a műszaki részle­tezés helyett elég, ha elmon­dom, hogy a másfajta tech­nológia alkalmazásával fel­gyorsult a munka, így ter­mészetesen anyagilag is job­ban jártak a dolgozók is, a hazai vállalat is. , A szerződésben egyébként, amelyet a dunántúli testvér­céggel kötöttem, többek kö­zött szerepelt, hogy kötetlen a munkaidőm, és hogy nincs szabad napom. Saj­nálni persze nem kell ezért, hiszen amikor elvállaltam az iraki megbízatást, tudtam, mire számíthatok. Ami vi­szont sem a velem, sem a szakmunkásokkal kötött szerződésben nem szerepelt, de szóban annál szigorúb­ban felhívták rá a figyel­münket, az volt, hogy tiszte­letben kellett tartanunk az arabok vallását, nem volt szabad semmiféle politikai tevékenységet kifejteni az irakiak között. Mindezeket nem a „vendég” kötelessége gyanánt, hanem a saját ér­dekünkben be is tartottuk. Az igazat megvallva, az ara­bok nem szeretik az idege­neket, ők nem azt érzik, hogy rajtuk, nekik is segí­tünk, hanem ho«v az ásvá­nyi kincsükből mi is hasz­not élvezünk. Mint már említettem, a sivatagban végzett másfél éves munka az én szempontomból nem­csak jó jövedelmet jelen­tett, hanem a szakmai tudá­som kiszélesítését is. Ugyan­is mellettünk dolgoztak szovjetek, kanadaiak, egyszó­val a miénknél fejlettebb technikával rendelkező „ola­josok”, akik egyáltalában nem titkolóztak, sőt bármi­féle segítséget szívesen meg­adtak. Hogy ez az immáron több mint két évvel ezelőtti él­mény miért lehet érdekes most? A nehézségek dacára készülök egy újabb külföldi munkára, de erről még nincs határozott megállapodás. A lényeg, hogy szakmailag fon­tosnak tartom az idegen or­szágban végzett fúrásokat, a tapasztalatok nagy része a hazai olajmezőkön is hasz­nosítható. Elmondta Horváth Dénes, a Kőolajkutató Vállalat vál­lalkozási osztályának veze­tője. Közreadta: — bj —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom