Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 29 Út a könyvtárhoz Az olvasás, a könyvisme- ret igénye, a könyvhaszná­latra való nevelés nem cél, hanem eszköz — vallják az olvasótáborok lelkes szerve­zői, akik között az idén is találhatunk könyvtárosokat, népművelőket, pedagóguso­kat, fiatal írókat, természet- tudósokat, orvosokat, olva­sásszociológusokat egyaránt. 1983-ban immár tizenket­tedik esztendeje helyet kér és követel a fiatalok ezreit indulásra késztető építő-, üdülő- és művészeti tábo­rok mellett az olvasótábor, az Olvasó ^népért mozgalom egyik legreményteljesebb és legkísérletezőbb kedvű vál­lalkozása is. Az ország ki- sebb-nagyobb településein könyvtárak, iskolák, válla­latok, művelődési házak pat- ronálásával idén 133 olvasó­táboriban mintegy tízezer — többségében 10—16 éves — fiatal vesz részt. Szolnok megyében ezen a nyáron 14 olvasótábor várta, illetve várja a fiata­lokat. A táborban nyolcszáz általános iskolás, szakmun­kástanuló — elsősorban jó képességű, de hátrányos helyzetű diákok — és fel­nőtt dolgozó fiatal tölthet hasznosan napokat az iro­dalommal, a művészetekkel, a tudományokkal ismerked­ve. A mezőtúri olvasótábor­ban cigánytanulók voltak, az öcsödi gyerekek Balatonszár­szón, a tiszafüredi járás ál­talános iskolásai Nagyvis- nyón táborozták, s itt rende­zik meg a szolnoki felnőtt fiatalok olvasótáborát is. A túrkevei diákok Recsken, az újszászi gyerekek a közeli parkerdőben, a kunszent­mártoni, a jászapáti, a fegyverneki, a kisújszállási diákok és a szolnoki Csaná­di körúti Általános Iskola tanulói lakóhelyükön, a me­gye szakmunkástanulói pe­dig Szolnokon vettek, illetve vesznek részt olvasótáborok­ban. Az olvasótáborok résztve­vői határozottan állítják, hogy a tanév befejezése utá­ni közös táborozás semmi­képpen sem az iskolai napok meghosszabbítása. Az olva­sótábor ugyanis formáját, módszereit, sőt tartalmát te­kintve sem hasonlítható az iskolához. A 10—12 résztve­vőből álló kiscsoportok tag­jai közös alkotó munkára vállalkoznak azért, hogy a közösségben történő gondol­kodással fejlesszék személyi­ségüket, s újabb ismereteket szerezhessenek, azért, hogy tisztán lássák helyüket, fel­adataikat, demokratikus jo­gaikat a szocialista társada­lomban. Az olvasótáborok munká­juk során természetesen épí­tenek az iskolában szerzett ismeretekre, de egyúttal an­nak hiányosságait is érzéke­lik. A nemzetben, az embe­riségben való gondolkodás rendhagyó „órái” közben felfedezhető. hogy egyes alapvető fogalmak értelme­zése — nemzet, haza, inter­nacionalizmus — körül mii­lyen sok a bizonytalanság. A szakmunkásképzős fiata­lok olvasási készsége, a va­lóság feltárását segítő köny­vek iránti érdeklődése szo­morúan alacsony színvonalú. Olvasásszociológusok figyel­meztető számokkal igazol­ták, hogy a 10—14 évesek a hetvenes években legkedve­sebb időtöltésüknek már nem az olvasást, hanem a tévénézést, a tánczene hall­gatását, a barátokkal való együttlétet mondták. Talán ennek is következménye, hogy a gyermekkönyvtárba járók útja sajnos nem min­dig vezet — természetesnek tűnő módon — felnőttkönyv­tári polcokhoz, sőt ellenke­zőleg: az olvasás iránti igény elhalványul, nem vá­lik szükségletté. Az olvasótáborok rövid két hét alatt tevékeny élet­módot felvillantó, az isme­retek iránti kíváncsiságot felkeltő kellemes napokat nyújthatnak, de az ott felfe­dezett gondolkodási forma nem maradhat röpke pilla­nat. Az olvasótábori kisközös­ségek további együttes mű­velődésének a lehetőségeit iskolában és iskolán kívüli keretek között, könyvtárak­ban, művelődési házakban, diákotthonokban is meg kell találni ahhoz, hogy a fiata­lok számára a folyamatos művelődés életük természe­tes igényévé váljon. M. J. A tanmenethez alkalmazkodnak Iskolatelevíziós újdonságok Javában tart még a diákok nyári vakációja, az Iskolate- levizió munkatársai azonban már az utolsó simításokat végzik az új tanévben kép­ernyőre kerülő ITV-műsoro- kon. Az iskolai oktatás haté­konyságát immár húsz esz­tendeje segítő programok új sugárzási rendszerben je­lentkeznek majd. Az új idő­sáv-rendszer kialakítását az 5 napos munkahét és az új tantervek bevezetése tette szükségessé. Az ITV prog­ramjai a jövőben nem any- nyira az órarendekhez, mint inkább a tanmenethez alkal­mazkodnak. Nemcsak tantár­gyak és életkor szerint diffe­renciálják az adásokat, ha­nem pedagógiai alkalmazás szerint is. Megszűnik az a gyakorlat, hogy a délelőtt látottakat a televízió délután automatikusan megismétli. Mint Székely Judit, az Is­kolatelevízió helyettes ve­zetője elmondta: keddtől péntekig a tanítási órákhoz kapcsolódó adások naponta 8 és 10 óra között láthatók a képernyőn; a gyakorlásra és a kreativitás kibontakoztatá­sára ajánlottakat kedden, szerdán és csütörtökön dél­után fél 4-től egy órán át sugározzák. Üj időpont: pén­tekenként 3-tól fél 5-ig vetí­tik az úgynevezett — tarta­lom és életkor szerint — in­tegrált, tantárgyközi műso­rokat. Ezek a kisgyermekek közlekedési ismereteit fej­lesztő, népszerű „Stop!” epi­zódjaival kezdődnek, s a művészi megformálás eszkö­zeit felhasználó, felső tago­zatosoknak, illetve középis­kolásoknak készült progra­mokkal fejeződnek be. Ezek egyébként a kifejezetten is­kolai célokat szolgáló mű­soroktól a közművelődés fe­lé „nyitnak”, a fiatal fel­nőttek és a nyugdíjasok ér­deklődésére is számot tarta­nak. Idén három — az iskolák­nak eljuttatott — műsornap­tár tájékoztat az Iskolatele­vízió programjáról. Az alsó tagozatosok magyar nyelv és irodalom, környezetisme­ret, technika és osztályfőnö­ki órákon kapcsolhatják be a televíziót. A környezetis­mereti ITV-s órák anyagá­hoz kapcsolódóan vetítik le a „Testünk” című, hiánypót­ló műsorokat, amelyek az emberi test felépítésével is­mertetik meg a 7—9 eszten­dős nézőket. Üjdonság lesz a „Kreatív foglalkozások napköziseknek” című adás­sorozat, amelynek epizódja ajándékok társasjátékok, ze­nélő szerszámok, bábok, hasznos tárgyak készítéséhez adnak jótanácsokat a tanu­lóknak. A felső tagozatosoknak su­gárzandó kilenc tantárgy — magyar irodalom, matemati­ka, biológia, történelem, földrajz, fizika, kémia, orosz és osztályfőnöki óra — mel­lett úgynevezett átfedő, 8— 12 éves gyermekeknek ké­szült, 15 perces programokat is vetítenek „Tudományos? fantasztikus!” címmel. A fil­mek egyebek között a tükör, az árnyék, a körmozgás je­lenségeit mutatják be. Üjdonság lesz az Éneklő ifjúság hét adása, Viva la Musica címmel. Az évsza­kokhoz, ünnepekhez kapcso­lódó kórusművek tematikus válogatásban, az órák közöt­ti szünetekben csendülnek fel gyermek énekkarok tol­mácsolásában. Könyv Vidovszky Béláról A Csehszlovák Kultúrában Iparművészeti Nyári program, őszi tervek Országjáráson, csereüdülésen kiállítás Várják a Kaláka együttest Békéscsabán kötet jelent meg a száz éve Gyomán született Vidovszky Béla fes­tőművészről. Láng Miklós munkája megrajzolja a je­les realista művész életút­ját, s értékeli az 1973-ban elhunyt, hosszú életet élt fes­tő művészetét. Az ezer pél­dányban napvilágot látott könyv a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium „Bibli- otheca Bekesiensis” (Békési Könyvtár) sorozatának 25. köteteként jelent meg. A Kner Nyomdában készült könyv függelékében adattár közli a kétezer festményből idehaza' (megmaradt/ illetve a sajtóban fényképmásolat­ban meglévő festmények lis­táját, a képmellékletben pe­dig harmincnégy Vidovsz- ky-mű (arckép, alakos kép, csendélet, tájkép és lakás­belső-kép) ad ízelítőt a bar- bizoniak és a nagybányaiak hagyományait folytató festő művészetéből. Alena Hubicková cseh iparművésznő textil faliké­péiből nyílt kiállítás tegnap a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ könyv­tártermében, a Népköztársa­ság útján. Á Prága melletti Kladnoban élő művésznő 28, a legmodernebb technikával készült alkotását hozta el Budapestre, hogy képet ad­jon sajátos fantáziájáról, ro­mantikus képzeletvilágáról. Mostani kiállításának anyagát augusztus 17-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Erdészeti múzeum Erdészeti múzeumot ren­deztek be Sopronban a Templom utca 4. szám alat­ti Barokk Palota földszint­jén; anyagát az Erdészeti és Faipari Egyetemen több éven át gyűjtötték. Az új múzeum — amely­ben erdészeti, faipari, vad­gazdálkodási és geodéziai ki­állítás kap helyet — augusz­tus végén, az erdészet okta­tás és szakemberképzés 175 éves 'jubileuma alkaljmából nyílik meg. Sokan üdülnek, strandra járnak, nehéz megnyerni most az embereket a kultú­rának — ez a nyári prog­ramok szervezőinek általá­nos felfogása. Ilyenkor te­hát csend van, semmi ítget- földet rengető koncert vagy netán fesztivál nem zavarja meg Szolnok nyugalmát. — Mi sem terveztünk a nyárra műsoros esteket — mondja D. Nagy János, a MÁV Járműjavító Üzem művelődési házának igazga­tója. Gyermekprogramunk van és üzemi rendezvénye­ket szervezünk. — Milyen elfoglaltságot ajánlanak a gyerekeknek és az üzem dolgozóinak? — Minden szerdán szak­köri foglalkozást tartunk, makramézni, bábozni tanul az a 10—15 gyerek, akik egy-egy alkalommal össze­gyűlnek itt. Sokan járnak a könyvtárunkba is, a kör­nyéknek ez a legnagyobb, és egész nap nyitva tartó könyvtára. — Az üzem dolgozói min­den hónapban országjáró kiránduláson vesznek részt. Sopronban, győrben, Lillafü­reden voltak már, a nyugdí­jasklubunk július közepén Egerben járt. Nagyon nép­szerűek a kirándulások: mindig „telt ház” van. Au­gusztus elején a Nyírségbe szervezünk háromnapos tú­rát. Sokan jutnak el külfödre is: szoros kapcsolatot tar­tunk az NDK-beli testvér- üzemünkkel, s a tapasztalat- cseréken kívül minden év­ben csereüdültetést is szer­vezünk. Az idei nyáron há­rom turnusban mintegy százötvenen utazhatnak Ber- nauba. — Hallhatunk-e már vala­mit az őszi terveikről? — Igen, van már néhány „biztos” program. Szeptem­ber 19-én lesz egy színes- vidám műsor, melyben Szu- hai Balázs, Bontovics Kati és Aradszky László lép fel. ígérkezett a Kaláka együt­tes is, — a gyerekeknek fognak zenélni. Vendégül látjuk az EAST együttest, és lesz egy Korda-koncert is. Októbertől szeretnénk mű­vészi torna foglalkozásokat indítani, elsősorban a kör­nyékbeli gyerekeknek és fiataloknak. Találtunk már két tanárt is, akik Budapest­ről járnának le. hogy meg­tanítsák a szép mozgás mű­vészetére a jelentkezőket. Ez azonban csak akkor érné meg, ha naponta négy-öt csonorttal foglalkozhatná­nak. Számítunk óvodáskorú- akna is, s megpróbáljuk majd összeegyeztetni a fog­lalkozásokat az általános is­kolák váltott műszakjával. Esténként középiskolás ko­rdáknak szerveznénk jazz- balett oktatást. Nagyon jó lenne, ha sikerülne, hiszen ezzel „tehermentesíthetnénk” a Megyei Művelődési és If­júsági Központ hasonló jelle­gű foglalkozásait; aki ezen a környéken lakik, nem kényszerülne utazgatásra:.' A lényeg pedig; sokkal több gyerek és fiatal tanulhatna meg szépen, harmonikusan mozogni. — pe — Rómaikori település maradványát tárják fel Zalalövőn. Az évekkel ezelőtt megkez­dett ásatások során egy egész település- rendszer kőházainak maradványaira buk­kantak, köztük egy hatalmas méretű, egy­kor szálláshelyül szolgáló épületre, a Villa Publicara. Találtak itt padlófűtéses fürdőt és bolthajtásos csatornamaradványokat i«­Képünkön: a Villa Publicara feltárása T Balázs József: ÁNCISKOLA 8. Kerczák észrevette Nevicz- ky ölében a labdát, de nem kérdezősködött, hogy honnan szerezte. Fontosabb volt most neki, hogy intsen a szemé­vel : a feje fölött olt állt egy ember az ablakban. Ne- viczky óvatosan felnézett. Kalapban, vadászpuskával a vállán ott bámult egy ide­gen ember, merev vigyázz­állásban szemlélte a zene­kar próbáját. Fensőbbséges lenézéssel így szemlélheti a teremtő a bűnös embereket. Olyan, mint egy erdész, gon­dolta Neviczky, amikor Ker­czák odasúgta neki: „ö lő­hetett ránk a szőlőben” s még jobban összekuporodott a széken. Gyorsan elsuttog­ta a barátjának azt is, hogy egy másik férfi ott áll a terem bejáratánál, a dupla kétszárnyú övegajtó között, nem tudták, hogv miért fi­gyeli még a próbát is vé­gig, ha már Ottilia asszony táncóráját is végigbámulta. Az ablakban álló puskás ember barátja lehet, bizto­san nála is van valami fegy­ver, és most ez a két férfi nemcsak a fiúkat, de a ze­nekart is bekerítette. Hallot­ták valahol, hogy a zenekart ismeretlen, idegen emberek már másutt is meglesték, mert olyan dalt játszottak, amivel megzavarták a pa­rasztok fejét. Ez volt elle­nük a vád, de a gyerekek most csak azért gondoltak erre, hogy a maguk nehéz helyzetét enyhítsék, hátha nem is őket, hanem Ottilia asszony embereit kerítették be, azokkal akarnak valami rosszat. Dehát mit? Neviczky eldöntve, hogy a végére jár a dolognak, aho­gyan a templomban is, a rettegő, a templom hűvösé­ben is izzadó Bacsáki mel­lől kilépett a tepmlomkert- be, hogy megnézze azt az embert, aki a bejáratnál hallgatózott, felállt a szék­ről, a labdát mellére szorí­totta, és szembefordult á puskás emberrel. Olyasmire emlékezett, hogy látott ő valakit a diófa ágán á szőlő­ben, egy kékesen villogó ap­ró szemet, de az is lehet, hogy nem is látott senkit, csak képzelődött. Kerczák- hoz hasonlóan ő is megijedt, nem tudta még, hogyan fog­nak kijutni a kultúrházból. A vészkijáratnál nem mehetnek ki, mert odahord- ták a székeket. Neviczky közben észrevette, hogy Li- bus is el-el’bizonytalanodik az ajtószárnyban bámész­kodó ember láttán. A va­dászpuskás jelenlétét már megszokhatta, sokkal köze­lebb is esett hozzá, mint a másik, akinek a vonásait el­mosta az ajtó koszos üveg­táblája. Libus odament Ot­tilia asszonyhoz, valamit súghatott neki, mert Ottilia asszony legyintett: ..Hagyják abba a próbát”. A Vak Lé­giós is letette a hegedűjét, de nem mozdult a székről, mint ahogyan a dobos sem. Szó nélkül vártak. Ottilia asszony leemelt a vészkijá­ratnál felstószolt székekből egyet és ráült. Mindenki várt, de a két idegen csak nem akart mozdulni. Ne­viczky most már biztosan érezte, hogv nem őket vár­ják azok az idegenek, ha­nem a zenekart. A nyitott ablakon át be­zúdult az esti harangszó. A bámészkodók egyenként ol- dalogtak el, nem értették, hogy miért hagyták abba a próbát Libusék. meg hogy miért kezdtek annyit ásí­tozni, hiszen még csak most esteledik. A puskás az ablakban le­csúsztatta a válláról a fegy­verét, vizsgálgatta, belefújt a csövébe, majd visszalökte a vállára. A két fiú most már csak a puskást nézte: kézfején sárga foltok ékte­lenkedtek, s fölényes, szigo­rú arckifejezése sehogyan sem illett apró szeméhez, meg lapos orrához, úgy mozgatta a homlokát, s va- kargatta füle mögött a fe­jét. Ügyelt arra is, hogy ezek előkelő mozdulatoknak látszódjanak, mint az is, amivel újra és újra megin­gatta fején a kalapját. Las­san vette csak észre, hogy a zenekar hallgatása neki szól, meg az ajtószárnyban álldogáló barátjának, s itt nemcsak szünetet tartanak. Egyáltalán erről szó sincs, azt várják, hogy menjenek el, mert addig nem kezde­nek újra játszani. Egyre bosszúsabh lett. Várt még egy kicsit, maid lerántotta a puskát a válláról, és ott az ablakban, mindenki szeme láttára a levegőbe lőtt. Aztán eltűnt. A másik férfi még rágyúj­tott egy cigarettára a dupla ajtószámy között, majd rá­fújta a füstöt az üvegre. így játszadozott egy darabig, majd ő is elment szó nél­kül. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom