Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1983. JÚLIUS 16. Erzsiké, Csaba, Andrea Egészségügyi ellátás Jászszentandráson A szolidaritásról A felújított Berettyó szálloda A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat mezőtúri felújított szállodája, a Berettyó, mely pótágyakkal együtt száz személy fogadására alkalmas Három torta, egy-egy gyertyával Új körzeti orvosi rendelő Szociális gondozás Az emberek társadalmi közérzetét jelentősén befolyásolja az egészségügyi ellátás minősége. Jászszentandráson jelenleg jó az orvosi ellátás, 3 orvos (ebből kettő szakorvos) dolgozik a községben. Az elmúlt évben sikerült pótolni a védőnői hiányokat, az egészségügyi szolgálat munkáját ezenkívül egy fogászati asszisztens, két segédasz- sziszitensi és egy házi szociális gondozónő segíti. A községben tavgly új körzeti orvosi rendelő és kismamáknak tanácsadó épült, a létesítmények a korszerű betegápolás és gondozás feltételeit szolgálják. A beruházás 2 millió 700 ezer forint volt, amelyből több mint 1 millió 200 ezer forint társadalmi munka. A berendezésekre, felszerelésekre a megyei tanácstól 300 ezer forintot kapott Jászszentand- rás. 1982-ben a faluban az egészségügyi dolgozók több mint huszonhétezer embert láttak el: ez azt jelenti, hogy a falu minden lakója nyolcszor került orvos, elé, a fogorvosi ellátást pedig a lakosság háromnegyed része vette igényibe. Ezt kiegészíti az iskolaorvosi ellátás, az iskolafogászat és a tanácsadó- szolgálat tevékenysége. A gyógyító munka mellett fontos a betegek ápolása. gondozása is. Ezért külön figyelmet fordítanak a községben dolgozó szociális gondozónő munkájára, aki jelenleg tizenhárom egyedülálló, csökkent képességű, idős embert ápol. Folyamatosan dolgoznak a védőnők is: tavaly csaknem 4200 alkalommal nyújtottak segítséget a rászorulóknak. A háromezer-ötszózharminc lakosú Jászszentandrás betegellátása tehát zavartalan, ez hozzájárul ahhoz, hogy a 'község lakosságának életszínvonala javuljon, A községi tanács évente 740 ezer forintot fordít a megfelelő egészségügyi ellátásra. h. t. Tavaly örömmel mutattuk be Pető István martfűi munkáscsaládját, ahol hármas ikrek születtelk. A két kislány s a kisfiú jöttével egyszerre népes lett a Tisza cipőgyári munlkáscsalád. A Szamuely úton álló családi házban a most hatéves Istvánnal egyszerre négy gyerek kér szeretetet, nevelést, gondoskodást Ma. ezen a szabad szombaton Pető Istvánná elmegy a cukrászdába, ahol készen várja három kicsi torta, s (otthon egy-egy szál gyertyát gyújtanak: eljött július tizenhatodikja, az ikrek egyévesek. A héten mi is Petőéknél időztünk egy kicsit. Kíváncsiak voltunk, hogyan fejlődtek, milyen szépek már a gyerekek, születési sorrendben: Erzsiké, Csaba és Andrea. Petőné és nagyfia, Pisti nem győzte sorolni az egy év örömeit: két kis megfázáson kívül semmi bajuk nem volt az apróságoknak. Csabának már hat fogacsiká- ja van, rajta meglátszik, hogy fiú, ő a legerősebb! — s ő a legszőkébb. Erzsiké, az elsőszülött iker mozgékony, imádja a főzeléket, Andrea először félénk volt, később „szemet kapott”, reggel ő ébreszti a családot, s a tejnél jobban semmit se szeret. A nagyközségi tanács egy évig félnapos segítséget biztosított a fiatal édesanyának: Sajnos, eltelt az év, Petőné azonban nincs teljesen segítség nélkül. Az addig tiszteletdíjas gondozónő sokszor jön segíteni — szeretet- ből. A Tiszaföldváron dolgozó nagymama is lányánál tölti a hét két-három, napját. Petőnén így is meglátszik, hogy rengeteg gondja, munkája van. Aki nem hiszi, gondoljon bele, három csöppség tisztántartása. etetése, fünösztése mi munkát jelent egy nád szálkarcsú fiatalasz- szonymalk. Napközben az ősszel iskolába készülő nagyfiú segít sókat, este pedig a családfő is ott áll a nagykád mellett, ahol egyszerre pancsol a három kicsi. Az édesanya s az édesapa is igyekvő ember. Az udvarban szép konyháikért, az ólban hízó röfög, s a száz naposcsibe már rántanivaló korban fogyatkozik. Kell ez mind, ahol hattagú a család. Pető István különben az udvar főhelyén kellemes sző- lőlugast húzott, alatta a három gyereknek megfelelő járóka. Jó levegőn, nehéz szőlőfürtöket nézegetnek a testvérek. A tágas konyhában beépített pádon ülnek az ikrek: Andrea, Erzsiké és Csaba. Megszokták, itt ebédelnek. Arcukon most is látszik a várakozás A közelgő születésnapról nem feledkezett meg a Tisza Cipőgyár se. Zagyi Sándor vezérigazgató-helyettes és Szuromi Miháiyné, á szakszervezeti bizottság TT- elnöke szerény kis ajándékkal jött jó egészséget kívánni. Amiben ugyan a gyárnak: is része völt, a közelmúltban is. Szolnokira hívták az ikreiket, megvizsgálták fejlődésüket. Természetesen a gvár adott az útra autót, hiszen a három kicsivel egy- egy felnőtt utazott, vigyázta őket, széltől is óvta. Petőék különben épp úgy élnék, mint bármely munkáscsalád. A gyár a gyerekek születésekor sokat segített. szocialista brigádjai fejezték be az épülő házat, s a névadón se hiányoztak. Pe- tőék sorsa mégse inigylésre- méltó: a szép gyerekek nevelésének mindennapos gondja az övék. Petőné háromezer-egyszáz forintos gyermekgondozási segélye mellé jól jön a 2640 forintos, négy gyerekre járó családi | pótlék. Élnek szerényen, nagy családi boldogságban. Hogy sokszor fáradtak, s I az esti fürdetés után — mi- | ként a három jó gyereket I Születésnapi ajándék a gyártól: Zagyi Sándor vezérigazgatóhelyettes, Szuromi Miháiyné ifjabb Pető Istvánnal figyeli az ikrek örömét Két huncut kislány fodros tipegőben, örülnek egymásnak Fotó: Nagy Zsolt nem — őket se kell altatni, ez természetes. Az ikrek súlya tíz kiló körüli, most teszik első lépéseiket. Erzsiké néhány gyors, egyelőre alig érthető szóval mond véleményt, Andrea szép tisztán szókimondó kislánynak tűnik. „Buta” — mondja, s ha csak teheti, átfogja édesapja térdét, vagy repül anyja karjába. Csaba — aki különben nagyon hasonlít szőke nagytestvérére — határozott, komolyságával és csendességével mutatja, ő a férflipaüánta. A szülőknek más vágyuk sincs: ilyen egészségben következzenek ezután is a születésnapok, mint az első évben. S ebben ki ne osztaná kívánságukat? S. J. Olyan hazában élünk, olyan társadalmat építünk, ahol az emberek millióiban, mélyen él a niás népek iránti szolidaritás eszméje Tízezrek vesznek részt a chilei, az angolai, a mozambiki, a salvadori, a nica- raguai, a palesztin népek melletti szolidaritási nagygyűléseken; százezrek táimo- gatjáik az új gyarmatosítók és szövetségeseik ellen harcoló erőket; tavaly a dolgozó emberek százezreinek forintjaiból 60 milliót fordíthattunk a szabadságukért küzdő népek anyagi támogatására; részt veszünk kórházak, iskolák építésében, felszerelésében, sebesültek gyógykezelésében, fiatal szakemberek tanításában. Lel ki ismeretünk szavára hallgatva, segítjük a társadalmi haladásért küzdő népeket, az üldözött hazafiakat. Ml magyarok, miközben teljesítjük becsületbeli kötelességünket, a világ népeinek hat évtizeddel ezelőtti szolidaritását is viszonozzuk ezzel. A magyar munkás- és haladó mozgalmakban mélyen gyökerezik: a szolidaritás eszméje. Ez tulajdoniképpen a haladó érdekazonosságú, vagy ilyen érdekek közelállásén alapuló támogatást kifejező, mély erkölcsi tartalmat is hordozó politikai fogalom. Érvényesülésében az, osztályérdek és osztál.ytu- datosság mellett jelentős hangsúlyt kap az általános emberi humanizmus, és segí- tőkészség. A szolidaritás a széles értelemben vett értelmi és érzelmi elemek, valamint a gyakorlati cselekvés szerves egysége. Nincs általában vett ‘ szolidaritás, alapvető jellemzője a konkrétság és az osztálytartalom. A nemzetközi imperializ- m us propagand aeszk öze i nap - jainkban óriási erővel hangoztatjuk a munkásosztály nemzetközi jellegének, szolidaritásának túlhaladottsá- gát, elavultságát. A tényék nem a burzsoá állításokat erősítik. Az útkeresésekből, a világ új kérdéseinek esetenkénti különböző felfogásából adódó eltérések ellenére nincs a világon még egy hasonló méretű, erejű, szervezettségű, a dolgozók százmillióit összefogó, egymást segítő olyan erő, minit a nemzetközi munkásmozga- •lom. Tény az is, hogy a világméretű szolidaritás eszmei forrása, mozgató ereje az internacionalizmus. A legtisztább és legkövetkezetesebb ösztönző, szervező, a legtöbb áldozatot hozó erői kezdettől a marxista-leni»ista forradalmi pártok. A magyar munkásosztály forradalmi élcsapata alakulásának első órájától mély nemzetköziséget tükröz. Budapesten, a Kommunisták Magyarországi Pártja emlékeit őrző múzeumban található az a rendőrségi jelentés, amelyet Nánást detefctiv- felügyelő készített 1919. január 11-én; „A Vörös Üjság szerkesztőségében van magyar, német, román, tót, szerb és orosz propaganda- beosztás. Megtudtam, hogy ezen kívül van angol, francia és cseih osztály is”. A dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a rendőrség értesülései e kérdésben pontosaik voltak. A magyar munkások 1919 tavaszán széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kommunista párt vezetésével vették át. a hatalmat. A Tanácsköztársaság honvédő háborújának lövészárkaiban magyar osztálytestvéreik mellett- németek és csehek, oroszok és osztrákok, szerbek és románok százai áldozták életüket. Abban, hogy az európai munkásság előtt, a haladó tömegek körében a legszélsőségesebb Horthy-fasiszta propaganda sem tudta a Tanácsköztársaságot lejáratni, emlékét befeketíteni, fontos jelentőségű, hogy az európai országok munkásosztályának nagy tömegei a magukénak, a saját harcukkal is kiküzdött vívmánynak tekintették azt. És még valamit; közvetlen összefüggés mutatható ki a Tanácsköztársaság létrejöttének nemzetközi körülményei és a vérbefojtását követően kirobbant világfeli háborodás, a magyar munkásság iránti mély szolidaritás méreted és ereje között. Kár, hogy útikalauzaink, tankönyveink, utcaneveink megmagyarázhatatlanul keveset szólnak a Magyar Tanácsköztársaság védelmében hősi halált hal 27 éves osztrák nyomdászról is, Leo Rothziegelről is, Raisza Eridről a fiatal orosz katonalányról, a magyar ploretárforradalom védelmében életüket áldozott román bányászok1, szlo • vák erdei munkások százairól. A proletárállam vérbefojtását kővető hónaookban az osztrák, a német, a cseh, rlomán, szlovák és jugoszláv internacionalisták egy része visszatérve hazájukba fontos politikai és személyi bázisát alkotta a menekülni kényszerült magyar forradalmárok befogadásának, elhelyezésének, a nemzetközi méretű szolidaritásnak. A tanácshatalom leverése utáni hónapokban megközelítően százezer munkás, szegényparaszt és értelmiségi kényszerült emigrációra, az ország elhagyására. Ilyen hatalmas tömeg sízökését, utaztatását, elhelyezését, élelmezését és bújtatását csak a magyar munkásosztály ügyével való mély nemzetközi azonosulással lehetett megszervezni, biztosi tanú Egyetemes érdekünk, nemzetközi önismeretünk határozott követelménye, hogy az apák helyébe lépő nemzedékek maradéktalanul megismerjék Szov- jet-Oroszország kormányának tetteit a magyar hazafiak százai életének megmentéséért, a magyar munkásság melletti 1920-as európai szállítómunkás-bojkott történetét, a Vörös Segély tevékenységét. Társadalmunk különféle rétegéinek százezrei tevékenykednek — klubokban, szakkörökben, az egész ország tiszteletét élvező honismereti mozgatom keretében — múltunk, nemzeti történelmünk helyi emlékeinek feltárásán, alkotó megőrzésén; Gyűjteményeinkből nem hiányozhatnak a szolidaritástörtónet fejezetei sem. A. L. Uzemrendészeti osztály a papírgyárban Több mint fél éve. hogy üzembiztonsági osztályt hívtak életre a szolnoki papírgyárban. Erre azért volt szükség, mert több üzemrészszel gyarapodik a gyár, s a bővítések folytán a rendé- szek tennivalói is megszaporodnak. Nagyobb területet kell ellenőrizniük, fontos tehát, hogy szervezettebb keretek között lássák el munkájukat. A Horváth Károly vezette osztályhoz huszonnyolc minősített portás és őrportás, egy tűzvédelmi felügyelő, valamint egy tűzoltóparancsnok (negyven önkéntes tűzoltóval) tartozik. Ez utóbbiak szolgálata különösen fontos, hiszen a gyár tűzveszélyessége az építések idején fokozódik. Előfordul., hogy égyszerre tíz-tizenöt helyen hegeszt enek, peregnek a szikrák — résen kell Születésnap Martfűn
