Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

XXXIV. évf. 166. sz. 1983. július 15., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Visszavonják az izraeli csapatokat Jasszer Arafat Irakban tárgyaI Az Egyesült Államok és Izrael szoros együttműkö­désben valósítja meg az, iz­raeli katonai jelenlét állan­dósításénak', Libanon felosz­tásának tervét Ezt a követ­keztetésit vonja le az Al- Baath című damaszkuszi lap abból a tényből, hogy egy izraeli katonai küldött­ség beható tárgyalásokat folytatott Washingtonban a Pentagon vezetőivel a Li­banonban előirányzott rész­leges csapatvisszavonás kér­déséről. Közben Mose Levi, az izraeli hadsereg vezér­kari főnöke nyilvánosan megerősítette, hogy az első szakaszban az Avali folyó Bejrúttól 28 kilométerre hú­zódó vonaláig vonják vissza az Alej és a Suf térségében elhelyezkedő megszálló csa­patokat Levi cáfolni próbálta, hogy az izraeli csapatátcsoportosí­tás Libanon felosztásához vezetne. Libanon már a fel­osztottság állapotában van — tette hozzá, majd elismerte, hogy a részleges visszavonu­(Folytatás a 2. oldalon) Washingtoni halogató taktika? Ma ismét plenáris ülés Madridban Tegnap, a madridi talál­kozó eseménysorozata nem a plenáris üléssel, hanem a nyugati országok több mint egyórás külön megbeszélésé­vel kezdődött. Ezen Max Kampelman amerikai, főde­legátus adott tájékoztatót Reagan elnökkel sorra került előző napi találkozójáról. Egyes értesülések szerint Kampelman az USA azon feltételeit ismertette, ame­lyeknek teljesítése esetén, Washington végül is bele­egyezne a konferencia mi­előbbi befejezésébe. Ismeretes, hogy a semleges és el nem kötelezett orszá­gok múlt héten előterjesztett indítványa azt tartalmazta, hogy a madridi találkozó záróülését még júliusban tartsák meg. Ezt a javaslatot a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország támogatta. A nyugati országok képvi­selőinek konzultációja után, a plenáris ülésen, Málta kép­(Folytatás a 2. oldalon) Kedvez a meleg Idő Szárba szökkent a korai rizs Biztató a termés a kubónyi mintájú telepeken Szánba szökkent a rizs a Nagykunságban és a Tisza menti földökén ahol a hazai vízigabona több mint kéthar­madát termelik. A tartós kánikula kedvezően hat a meleg- igényes rizsre, ezt tanúsítják a néhány Szolnok megyei gazdaságtól kapott információk A Palotást Állami Gazda­ságban például a múlt évi­hez képest, július közepe táján jó egyhetes előnyben van a növényzet. Szárba in­dult a korai érésű nukieo- iriza és a mutasali fajta. A másik az igen korai érésű orizella és a parolina faj­táknál szafcnyelven szóilva, a buga „hasba” van, ami azt jelenti, hogy a hét végén vagy a jövő hét elején meg­kezdődik a virágzása, más- néven a bugahányás. A rizstáblákon eddig 5—6 al-' kálómmal hajtottak végre vízcserét. A nappali félme­legedés hatására intenzív a párolgás, s ez jelentős víz- veszteséget okoz. Az elillanó vizet szinte folyamatosan pótolják. A gazdaság min­den rizstelepén végrehajtot­ták a zsióka elleni véde­kezést, jó hatásfokkal. A palotási gazdaságban ha­zánkban egyedül, itt és első alkalommal vizsgázik a ku- bányi mintájú, szovjet szak­értők közreműködésével épített rizstelep. A növény fejlettsége a 145 hektáros táblán a legintenzívebb. A három korai fajta mind­egyike biztató terméssel ke­csegtet. Az időjárás a vetéstől idáig kedvező volt a kar­cagi Május 1. Tsz rizsveté­sére is. A kis híján 100 hek­tár ültetvény kellő mennyi­ségű napfényes órákat, fény­erősséget és a biológiai igé­nyeknek megfelelő hőössze­get kapott- A növény töme­ges virágzásának a kezdete július 20. körül várható. A jó termés érdekében — a technológiától függően — eddig négy-öt vízcserét haj­tottak végre és a kártevők ellen is tervszerűen véde­keztek. A gyomirtást repü­lőgéppel, energiatakaréko­sán, csepegtetéssel végezték. A tsz szakembereinek meg­ítélése szerint a pillanatnyi terméskilátás kedvező, a ta­valyihoz hasonlóan 3,5—4 tonna körüli hektáronkénti termésre számítanák. A másik jelentős rizster­mő gazdaságban, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság TszJben az öt évvel ezelőtti háromezerhatszáz hektárról 1000 hektárra csökkent a rizstermőterület. A majd­nem egynegyedére zsugoro­dott i rizstelepeket azonban If elújították, rendezték a belső területét, és lézerez- ték. Ezzel párhuzamosan végrehajtották a szellőzte­tést és a szükséges táp- anyagfeltöltést. Áz időjárás — mint a tsz vezetői elmon­dották — eddig kedvezett a rizsnek, bár a rendkívüli hőség, az erősen felmelege­dett víz. o;ykor szemmel lát­hatóan káros volt a övény- zetre. A tőállomán> jó. a hónap vége felé várják a rizs virágzását. \ gazdaság­nak évek óta gondot Okoz, hogy meglehetősen szennye­zett vizet kapnak a rizs­földekre. Az utóbbi időben a Villogó csatorna, de külö­nösen a Berettyó vize na­gyon szennyezett, öntözés­re szinte mór alkalmatlan. Ez a körülmény sok vízcse­rére késztette a gazdaságot, ami természetesen a terme­lési költséget is növeli. Ugyancsak fejtörést okozott a gazdaság szakembereinek, a gyomirtáshoz szükséges vegyszer hiánya- Csak az utolsó pillanatban, sok utá­najárással jutottak védeke­ző anyaghoz, kevesebbhez, mint amennyire szükség lett volna. Ebből következően az összes területre csak szűkí­tett adagot permeteztek ki. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz egyike azoknak a gaz­daságoknál ahol japán módszerrel 75 hektáron pa- lántázták a rizst. Bár a pa­lántanevelés nem sikerült tökéletesen, a növényi állo­mány fejlődése biztató. Megvannak a remények, a tavalyi terméshozam eléré­sére. A palántázott rizsből elit vetőmagot szaporítanak, saját célra és a társgazda­ságoknak. Az ebéd útjai kiszámíthatatlanok (?) Hétszáz TVM-dolgoző panaszának nyomában 3. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal lugoszláv katonai küldöttség hazánkban Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes meghívá­sára július 11—14). között Petar Sracsanin vezérezre­des, a- Jugoszláv Néphadse­reg vezérkari főnöke veze­tésével jugoszláv katonai küldöttség tett látogatást ha­zánkban. A delegációk fői g&dta Csémi Károly vezér- ezredes, honvédelmi minisz- tériumi államtitkár. A jászberényi Aprítógépgyárban szovjet exportra HPT—55. típusú munkaállványt készítenek. Ezeket csogyári beren­dezéseknél használják Erik a sárgadinnye. Az országutak mentén megnyíltak az al­kalmi elárusítóhelyek, ahol a gazdák kínálják az első gyü­mölcsöket. Felvételünk Nagyréven készült Sikeres magyar—szovjet kooperáció Az idén tovább bővül a Mechanikai Művek és a szovjet vilmiusi festékszóró­gyár kooperációja. A kölcsö­nös alkatrészszállítások mel­lett a nagynyomású festék­szórók harmadik országbeli közös értékesítése újabb pia­cokra is kiterjed. A magyar és a szovjet vállalat együttműködése 1976-ban kezdődött — kez­detben azzal a céllal, hogy a belföldi piacot és a többi szocialista országot korsze­rű korrózió-, illetve felület­védelmi eszközzel lássák el. A nagynyomású festékszó­rók gyártásának licencét az NSZK-beli Wagner cégtől vásárolták meg. A termelést 1978-ban kezdték meg, még­pedig úgy, hogy a festék­szóró berendezésekhez a Mechanikai Művek a villa­mosegységek. szivattyúk, a szovjet partner az alkatré­szek — többek között nagy­nyomású tömlő, membrán, keményfémfúvóka — gyár­tását szervezte meg. A múlt esztendőben a kölcsönös kooperációs forgalom már elérte a 14 millió rubelt. A megállapodás alapján a kö­zösen gyártott berendezése­ket a szovjet partner az ázsiai szocialista országok­ba és Kubába, a magyar vállalat pedig az európai szocialista országokba ex­portálja. Ennek alapján a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat tavaly már mint­egy 3 millió rubel értékben szállított a kooperációban készült festékszórókból a környező szocialista orszá­gokba • Az idén előreláthatólag számottevő mértékben nő a harmadik piaci értékesítés is. A Ferunion a kooperá­cióban gyártott festékszó­rókból kisebb mennyiséget már a múlt esztendőben is exportált a fejlődő orszá­gokba. Most elsősorban az arab országokban kívánják bővíteni az eladásokat. Töb­bek között Irakba és Liba­nonba is küld mintadarabo­kat a külkereskedelmi vál­lalat. Jó ütemoen halad a dízelesítési program A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége tegnap a SZOT székházában tartot­ta ülését. Urbán Lajos, köz­lekedési minisztériumi ál­lamtitkár a szakma energia- gazdálkodásának és másod­nyersanyag-felhasználásának helyzetét ismertette a részt­vevőkkel. Elmondotta, hogy a népgazdaság idei, 30 mil­lió tonna kőolajnak megfe­lelő energiafelhasználásából mintegy 15 százalékkal, 4,5 millió tonna kőolajtermék egyenértékével azonos arány­ban részesedik a közlekedés és a szállítás. E mennyiség 76,5 százalékát a közúti, 16,5 százalékát a vasúti, 5 száza­lékát a légi és 2 százalékát a vízi közlekedés használja fel. Az ágazat 1981-ben és 1982-ben elérte a tervezett évi 100 ezer tonnányi kő­olajterméknek megfelelő megtakarítást, s ez várható­an a tervidőszak hátralevő éveiben is így lesz. Jó ütemben halad a díze- lesítósi program, eddig több mint ezer ZIL tehergépkocsi motorcseréje fejeződött be. Míg 1980 végén 23 ezer 600 ZIL járt az utakon, 1985-re számuk várhatóan 10 ezerre csökken, s ebből is 7200-at dízelmotorral szerelnek fel. Az energiaracionalizálás el­engedhetetlen feltétele a gép­járművek diagnosztikai vizs­gálatának fokozása, valamint a takarékos vezetéstechnika elterjesztése. E téren vannak még hiányosságok, nem ha­lad például kellően az üzem­anyag-fogyasztásmérő próba­padok, elektronikus adatrög­zítők gyártása, alkalmazása. Ezeket részben fogyasztás­csökkentő szerkezetek beál­lításával pótolják. A légi közlekedésiben a MALÉV energiagazdálkodá­si intézkedéseinek eredmé­nyeképpen jelentősen csök­kent az energiaköltség. Ezt a vállalat egyebek között úgy érte el, hogy figyelembe veszik a külföldi repülőtere­ken változó kerozimánakait, s gondos tankiolási utasítás alapján vételeznek üzem­anyagot. Az energiamegta- kiarítás érdekében élenjáró technikai megoldásokat is bevezettek: a hajtóműveket számítógéppel szabályozzák be, s rendszeresen tisztítják a levegő-gáz csatornákat. A hajózásban a nemzet­közi tapasztalatok adaptálá­sa és hasznosítása gyors ütemű, eredményest Gondot okoz viszont, hogy a közis­merten alacsony energiaigé­nyű hajózás részaránya nem növekszik a belföldi áru- szállításban. Ennek oka, hogy a vízi úthálózat és a kikö­tőfejlesztés nagyon költsé­ges, még a mozgó kikötők létesítése is igen drága. A központi vezetőség ha­tározati javaslatban fogal­mazta meg a szakszervezeti feladatokat az energia-gaz­dálkodásban és a másod» n y ersanyag-felih ászn álásfoan. Egyebek között feladatul tűzte ki, hogy a gazdasági vezetés rendszeresen tájé­koztassa az energiagazdálko­dás helyzetéről az üzemi szakszervezeti bizottsági tit­károkat, főbizalmiakat, s a vezetők munkájának értéke­lésénél kiemelt szempont le­gyen, milyen intézkedéseket tettek az energiatakarékos­ság és másodnyersanyag-fel­használás érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom