Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gyermekkórusok találkozója A megye oktatási intézményeiben Tanévzáró és tanévnyitó értekezletek augusztusban Az érvényben levő rendtartásoktól eltérően idén. a tanév végén nem kell tanévzáró tantestületi értekezleteket tartani megyénk általános és középiskoláiban, óvodáiban. A tanévzáró és tanévnyitó nevelőtestületi értekezletekre egyidőben. augusztusban kerül sor az oktatási intézményekben. Arról, hogy mi indokolta az intézkedés — egyelőre kísérleti jelleggel történő — bevezetését Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. — A tanév későbbi befejezése a korábbiaknál nagyobb megterhelést jelent a tantestületnek, az oktatási intézmények vezetőinek. Ezért kezdeményeztük a Művelődési Minis/.tériumb m, hogy a tanév értékelése és az új tanév feladatainak meghatározása egy értekezleten történik. A minisztérium egyetértett kezdeményezésünkkel, az általános és középiskolákat ennek alapján értesítettük a tantestületi értekezletek új rendjéről. — Milyen eredményeket várnak a kezdeményezéstől? — Szeretnénk, ha sikeres megvalósítás követné. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a kísérletként bevezetett rendszer ne csökkentse, inkább növelje az értékelések színvonalát Az augusztusi összevont értekezleten a közoktatási intézmények az 1982—83-as tanév tapasztalatait, a megyei, a járási-városi értékelés és tanévelőkészítések, a továbbképzések. az új tantervi felkészítők, a szakmai tanácskozások iránymutatásait, a nyári időszak eseményeinek tapasztalatait egyaránt figyelembe tudják majd venni. Mindezek alapján teljesebb, körültekintőbb lehet a tanév értékelése, az új feladatok meghatározása. Az oktatási-nevelési intézmények egyéb tanévvégi feladatainak elvégzését nem érinti a változtatás, s ugyancsak nem érinti a közoktatás megyei, járási-városi értékelésének. tanévelőkészítésének meghatározott rendjét sem. — te — Komlón tegnap megkezdődött a Kodály Zoltán nevét viselő nemzetközi gyermek- kóru.srtalálkozó, amely egyben a Kodály-centenárium baranyai záróeseménye is. Az immár európai rangra emelkedett dalosfesztivált hatodik alkalommal rendezte meg a helyi szervekkel közösen a Művelődési Mi- nisztérum, a Kórusok Országos Tanácsa és az Országos Pedagógiai Intézet. A mostani találkozón hat ország — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Izland. Magyarország és Svédország — énekkarai vesznek részt. A bányászváros főterén, a Lenin téren rendezett látványos gyermekünnepéllyel kezdődött meg a háromnapos eseménysorozat. Az esemény alkalmából Kodály- centenáriumi emlékkiállítást rendeztek Komlón. A mester ugyanis többször járt a ,.fekete gyémánt” városban, emlékezetére született meg 1972-ben a gyermekek dalosünnepének gondolata is és azóta kétévenként találkoznak egymással a mecseki városban a különböző nyelven éneklő lányok, fiúk. A kiállítás felidézte Kodály Komló látogatásainak emlékét is. Hat évtized — hatvan festmény Benke László gyűjteményes tárlata Hatvanegynéhány tájképpel, csendélettel^ pbrtréval lepte meg a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Benke László jászberényi festőművész a szolnoki közönséget. Gyűjteményes tárlata csupán azért nem jelent szenzációt — a fogalom legjobb értelmezésében — mert az idős mesterről a műértők eddig is tudták, hogy jelentős alkotóművész. Rendszeresen szerepelt a szolnoki téli, nyári tárlatokon, bár ezt is visszafogottan tette, vagy csupán erre volt lehetősége. A mostani bemutatkozása mégis új öröm, a lezáratlan életmű gazdasága a művész tisztelőit is meglepte. Pedig tulajdonképpen csupán táblaképeinek seregszemléjét élvezzük, az elmúlt hatvan év művészi értékét teljességében csak akkor tudnánk felmérni, ha teljesednék a lehetetlen, s Benke László freskói és secció is láthatók lennének az összegző tárlaton. De a monumentális műfajok különösen önzőek, hiúak, azt várják el a szépre vágyóktól, hogy elzarándokoljanak a templomok hajóiba, a középületek boltívei alá. A Jászberényben születeti művész festői pályája ugyanis a freskóval indult, tanáraitól indíttatva a tabáni Fe- renc-rendi templomban, majd az Országos Levéltár épületében próbálkozott előönarckép (. szőr — sikerrel — e nagy múltú pikturálvs műfajokkal. Felülmúlhatatlan mesterek hagyományain indult, jól hasznosította olaszországi barangolásainak tapasztalatait, alkotó fantáziája és keze munkája nyomait ma is őrzi számos műemlékünk — ezek közül talán az egyik legjelentősebb a gyöngyössolymo- si középkori templomunk freskója, ornamentikája. Törvényszerűnek látszik, hogy a freskók, seccók világa megteremtse Benke Lászlóban a realista festőt. S ez a táj és az ember nagy találkozásában csúcsosodik. Minden képe vallomás a szülőföld iránti szeretetről, megbecsülésről- Különösen a tél-tavasz fordulópontja, a hóolvadás ragadja meg képzeletét, s a nagy művészelő- dök, Benczúr, Rudnay szín- és formavilágát önarcképére megújító művész a jász földek különös varázsú megörökítésében tündököl. Képeinek egész sorát említhetnénk e témakörben, de inkább azt jegyezzük meg, hogy egyetlen festményén sem az ősz. az elmúlás az uralkodó gondolat, hanem az örök megújulás. A Napnyugta is ragyogó, optimista, hogy szinte a kép másik oldalára a hajnalt képzeljük oda. Különben a tárlat egyik legsikerültebb alkotása éppen ez a festmény. Ezzel ve- tekiszik a Kőhíd /., az Első hó, a Zagyva-part télen, a Kora tavasz, a Jásztelki házak — s ezzel még nincs vége a sornak ... Más téma. de külön is szót érdemel a Heti piac 1941-ben című festmény. Ez már többszörösen is muzeális érték a régi jász város emlékét őrzi. A nagyszerű portrék közül a Lali, a Piroskalapos nő, Éva és az önarckép I talán a legsikerültebb, mind ízelítőt ad abból, hogy a freskó milyen nagy emberismeretet, technikai tudást kívánt. A nyolcvanéves mestert születése napján a Palotásy dános énekkar szerenáddal köszöntötte — ugyanis Benke László hatvan éve tagja a nagyhírű jászberényi kórusnak. Tiszai Lajos Napnyugta A szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlan A hazank es Bulgária között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be á kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jorda- nov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott, és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy május 25—27 között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miként értékeli e kongresszus jelentőségét. Mint mondotta: igen fontos esemény volt ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúra növekvő szerepe, a mai emberekre kifejtett sokoldalú hatása indokolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1956-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedekben a leggyümölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, sokasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista életmód kialakításában. Kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyert a világban is. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi folyamatok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban úi életre keltek, és a fejlődés legkedvezőbb feltételeit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decentralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizálásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszonyai között. A kongresszus pozitiven értékelte az eddigi eredményeket, és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és felelősségének fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadalmi jellege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kulturális (tanácsok. Mind aktívabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. — Mit jelent ez a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpolitika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kommunista Párt békeszerető külpolitikájának elválaszthatatlan része. Kulturális • kapcsolatokat, 132 országgal tartunk fenni- turális csere legnagyobb arányban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok) /kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szocializmus országainak kultúrája, amelynek saját gazdasági alapja van, a szocialista gazdasági integrációban, a KGST keretében, saját politikai bázisa kommunista pártjaink lenini politikájában, a nemzetközi küzdőtéren kifejtett akcióegységükben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a haladás fő támasza'. A kongresszuson magasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kulturális kapcsolatainkat is. A jelenlegi feszült és - kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenekelőtt az USA iegreakciósabb körei agresszív tevékenységének következménye — tovább folytatjuk a többi népekkel folytatott kölcsönös megértés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőződéssel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdeményezéseit a fegyverkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és a nukleáris fegyver használatának lemondására vonatkozóan. — Néhány éve jelentős programot fogadtak el önöknél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi tekintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova nevéhez múlhatatlan alkotásához. í\z ő műve az össznépi esztétikai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocialista társadalom gyors ütemű felépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönözni. Az országos esztétikai nevelési program fontos oldala kortársaink alkotó tevékenységének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudományos kutatások -alapján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a családi és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet esztétizációja érdekében. — A nevelésben bizonyára fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlélet, a hazafias nevelés is. Az 1981- ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítettek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemétől áthatva az ünnep fellendítette a dolgozó emberek hazaszerető érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi aktusként folytattuk le. hanem folyamatos és célirányos eszmei-politikai nevelő tevékenységként. Mindazt, amit a kultúra, a tudomány és oktatás területén tettünk a jubileum tiszteletére, hozzájárult az államunk 13. évszázados történetében kialakult forradalmi, haladó és demokratikus hagyományok, eszmék megbecsüléséhez. Számos magas színvonalú, tudományos és társadalmi értékű műalkotás született. Több új tuBeszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével dományos munka jelent meg. Közülük különös figyelmet érdemel a több kötetes. Bulgária története című sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisz- tikai kongresszus. A bolgár filmgyártás nagyszerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk a Bulgária 1300. évfordulójának tiszteletére megvalósított nagy méretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet eszközével összeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lényegét a korunk eszmei-művészeti dimenzióival. — Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődéséi a kultúra területén? — Messze a múlt századaiba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláír* újabb kulturális egyezmény járult jelentősen hozzá kulturális kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. elmélyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez kiemelkedően járul hozzá a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke által vezetett párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban járnak. A bolgár és a magyar irodalom, valamint művészet legértékesebb művei mindinkább közismertté válnak a két országban. Egy sor bolgár és magyar szakember kapta meg itt és ott a képzettséget. Most a tapasztalatcserének és a szellemi értékek kölcsönös megismerésének még hatékonyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerésének érdekében. A bolgár—magyar együttműködés szférájában sokkal laktívabban kell felhasználni a tömeginformációt. Hasznos kölcsönös kezdeményezéseket indíthatnánk a film és a színművészet, a képzőművészet és a zeneművészet, az építőművészet és a műkedvelés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni a két testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak. örülünk annak, hogy a budapestiek szeretettel fogadták az ezzel kapcsolatos rendezvények és lkezcfeményezésekl Sokaságát. Egyúttal a két főváros között állandóan erősödő kapcsolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyönyörű hagyományba, amelyet a testvérvárosok, testvérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű hasznos és eredményes kapcsolatokat. Üdvözöljük az együttműködésnek ezen formáit mint a szocialista Bulgária és szocialista Magyar- ország barátságának és egységének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolataink a békét és a haladást szolgálják, az internacionalizmus törhetetlen életképességét.
