Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gyermekkórusok találkozója A megye oktatási intézményeiben Tanévzáró és tanévnyitó értekezletek augusztusban Az érvényben levő rend­tartásoktól eltérően idén. a tanév végén nem kell tan­évzáró tantestületi értekezle­teket tartani megyénk álta­lános és középiskoláiban, óvodáiban. A tanévzáró és tanévnyitó nevelőtestületi ér­tekezletekre egyidőben. au­gusztusban kerül sor az ok­tatási intézményekben. Arról, hogy mi indokolta az intézkedés — egyelőre kí­sérleti jelleggel történő — bevezetését Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. — A tanév későbbi befe­jezése a korábbiaknál na­gyobb megterhelést jelent a tantestületnek, az oktatási intézmények vezetőinek. Ezért kezdeményeztük a Művelődési Minis/.tériumb m, hogy a tanév értékelése és az új tanév feladatainak meghatározása egy értekez­leten történik. A miniszté­rium egyetértett kezdemé­nyezésünkkel, az általános és középiskolákat ennek alap­ján értesítettük a tantestüle­ti értekezletek új rendjéről. — Milyen eredményeket várnak a kezdeményezéstől? — Szeretnénk, ha sikeres megvalósítás követné. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a kísérletként bevezetett rendszer ne csök­kentse, inkább növelje az ér­tékelések színvonalát Az augusztusi összevont értekez­leten a közoktatási intézmé­nyek az 1982—83-as tanév tapasztalatait, a megyei, a járási-városi értékelés és tanévelőkészítések, a tovább­képzések. az új tantervi fel­készítők, a szakmai tanács­kozások iránymutatásait, a nyári időszak eseményeinek tapasztalatait egyaránt figye­lembe tudják majd venni. Mindezek alapján teljesebb, körültekintőbb lehet a tanév értékelése, az új feladatok meghatározása. Az oktatási-nevelési intéz­mények egyéb tanévvégi fel­adatainak elvégzését nem érinti a változtatás, s ugyan­csak nem érinti a közoktatás megyei, járási-városi értéke­lésének. tanévelőkészítésének meghatározott rendjét sem. — te — Komlón tegnap megkezdő­dött a Kodály Zoltán nevét viselő nemzetközi gyermek- kóru.srtalálkozó, amely egy­ben a Kodály-centenárium baranyai záróeseménye is. Az immár európai rangra emelkedett dalosfesztivált hatodik alkalommal rendez­te meg a helyi szervekkel közösen a Művelődési Mi- nisztérum, a Kórusok Or­szágos Tanácsa és az Orszá­gos Pedagógiai Intézet. A mostani találkozón hat or­szág — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Izland. Ma­gyarország és Svédország — énekkarai vesznek részt. A bányászváros főterén, a Lenin téren rendezett látvá­nyos gyermekünnepéllyel kezdődött meg a háromna­pos eseménysorozat. Az ese­mény alkalmából Kodály- centenáriumi emlékkiállítást rendeztek Komlón. A mester ugyanis többször járt a ,.fe­kete gyémánt” városban, emlékezetére született meg 1972-ben a gyermekek dalos­ünnepének gondolata is és azóta kétévenként találkoz­nak egymással a mecseki vá­rosban a különböző nyelven éneklő lányok, fiúk. A ki­állítás felidézte Kodály Komló látogatásainak emlé­két is. Hat évtized — hatvan festmény Benke László gyűjteményes tárlata Hatvanegynéhány tájkép­pel, csendélettel^ pbrtréval lepte meg a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Ben­ke László jászberényi festő­művész a szolnoki közönsé­get. Gyűjteményes tárlata csupán azért nem jelent szenzációt — a fogalom leg­jobb értelmezésében — mert az idős mesterről a műértők eddig is tudták, hogy jelen­tős alkotóművész. Rendszere­sen szerepelt a szolnoki téli, nyári tárlatokon, bár ezt is visszafogottan tette, vagy csupán erre volt lehetősége. A mostani bemutatkozása mégis új öröm, a lezáratlan életmű gazdasága a művész tisztelőit is meglepte. Pedig tulajdonképpen csupán táb­laképeinek seregszemléjét él­vezzük, az elmúlt hatvan év művészi értékét teljességé­ben csak akkor tudnánk fel­mérni, ha teljesednék a le­hetetlen, s Benke László freskói és secció is láthatók lennének az összegző tárla­ton. De a monumentális mű­fajok különösen önzőek, hiúak, azt várják el a szépre vágyóktól, hogy elzarándo­koljanak a templomok hajói­ba, a középületek boltívei alá. A Jászberényben születeti művész festői pályája ugyan­is a freskóval indult, taná­raitól indíttatva a tabáni Fe- renc-rendi templomban, majd az Országos Levéltár épületében próbálkozott elő­önarckép (. szőr — sikerrel — e nagy múltú pikturálvs műfajok­kal. Felülmúlhatatlan meste­rek hagyományain indult, jól hasznosította olaszországi ba­rangolásainak tapasztalatait, alkotó fantáziája és keze munkája nyomait ma is őrzi számos műemlékünk — ezek közül talán az egyik legje­lentősebb a gyöngyössolymo- si középkori templomunk freskója, ornamentikája. Törvényszerűnek látszik, hogy a freskók, seccók vilá­ga megteremtse Benke Lász­lóban a realista festőt. S ez a táj és az ember nagy ta­lálkozásában csúcsosodik. Minden képe vallomás a szülőföld iránti szeretetről, megbecsülésről- Különösen a tél-tavasz fordulópontja, a hóolvadás ragadja meg kép­zeletét, s a nagy művészelő- dök, Benczúr, Rudnay szín- és formavilágát önarcképére megújító művész a jász föl­dek különös varázsú meg­örökítésében tündököl. Ké­peinek egész sorát említhet­nénk e témakörben, de in­kább azt jegyezzük meg, hogy egyetlen festményén sem az ősz. az elmúlás az uralkodó gondolat, hanem az örök megújulás. A Napnyug­ta is ragyogó, optimista, hogy szinte a kép másik ol­dalára a hajnalt képzeljük oda. Különben a tárlat egyik legsikerültebb alkotása ép­pen ez a festmény. Ezzel ve- tekiszik a Kőhíd /., az Első hó, a Zagyva-part télen, a Kora tavasz, a Jásztelki há­zak — s ezzel még nincs vé­ge a sornak ... Más téma. de külön is szót érdemel a Heti piac 1941-ben című festmény. Ez már több­szörösen is muzeális érték a régi jász város emlékét őrzi. A nagyszerű portrék kö­zül a Lali, a Piroskalapos nő, Éva és az önarckép I talán a legsikerültebb, mind ízelí­tőt ad abból, hogy a freskó milyen nagy emberismeretet, technikai tudást kívánt. A nyolcvanéves mestert születése napján a Palotásy dános énekkar szerenáddal köszöntötte — ugyanis Ben­ke László hatvan éve tagja a nagyhírű jászberényi kó­rusnak. Tiszai Lajos Napnyugta A szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlan A hazank es Bulgária között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be á kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat ki­cserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jorda- nov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bi­zottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtószol­gálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott, és vála­szolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy május 25—27 között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből válasz­tott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatko­zott, hogy miként értékeli e kongresszus jelentőségét. Mint mondotta: igen fon­tos esemény volt ez a ta­nácskozás a bolgár társadal­mi életben. A nagy érdeklő­dést a fejlett szocializmus építésében a kultúra növek­vő szerepe, a mai emberek­re kifejtett sokoldalú hatá­sa indokolja. Az előző kong­resszus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentősé­gű 1956-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedek­ben a leggyümölcsözőbbek­nek bizonyultak. A szocialis­ta irodalom és művészet magas színvonalú műalko­tásokkal gazdagodott, soka­sodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista élet­mód kialakításában. Kultú­ránk még nagyobb népsze­rűséget és megbecsülést nyert a világban is. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irá­nyítása? — A hazai szellemi folya­matok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi ha­gyományok élő tükröződé­se, amelyek a szocializmus­ban úi életre keltek, és a fejlődés legkedvezőbb felté­teleit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decent­ralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizá­lásának eredménye a fej­lett szocialista társadalom viszonyai között. A kong­resszus pozitiven értékelte az eddigi eredményeket, és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és felelősségé­nek fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadal­mi jellege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és köz­ségi kulturális (tanácsok. Mind aktívabban kapcsolód­nak be a szellemi folyama­tok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képvi­selői is. — Mit jelent ez a nemzet­közi kulturális kapcsolatok­ban? — A nemzetközi kultúr­politika a Bolgár Népköztár­saság kormányának, a Bol­gár Kommunista Párt béke­szerető külpolitikájának el­választhatatlan része. Kul­turális • kapcsolatokat, 132 or­szággal tartunk fenni- turális csere legnagyobb arányban a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal valósul meg. A kom­munista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok) /kölcsönös tiszteletben tartása, a test­véri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsola­tok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szocializmus országainak kultúrája, amelynek saját gazdasági alapja van, a szo­cialista gazdasági integrá­cióban, a KGST keretében, saját politikai bázisa kom­munista pártjaink lenini politikájában, a nemzetközi küzdőtéren kifejtett akció­egységükben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a ha­ladás fő támasza'. A kong­resszuson magasra értékel­ték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kul­turális kapcsolatainkat is. A jelenlegi feszült és - kiéle­ződött nemzetközi helyzet­ben is — amely az imperia­lizmus és mindenekelőtt az USA iegreakciósabb körei agresszív tevékenységének következménye — tovább folytatjuk a többi népekkel folytatott kölcsönös megér­tés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőző­déssel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdeményezéseit a fegyverkezési verseny féke­zésére, a lefegyverzésre és a nukleáris fegyver használa­tának lemondására vonat­kozóan. — Néhány éve jelentős programot fogadtak el önöknél az esztétikai neve­lésről. Ez az országos prog­ram a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi te­kintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova nevéhez múlhatatlan alkotásához. í\z ő műve az össznépi esztéti­kai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szo­cialista társadalom gyors ütemű felépítését szorgal­mazó párthatározatok szel­lemében a kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönözni. Az or­szágos esztétikai nevelési program fontos oldala kor­társaink alkotó tevékenysé­gének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudo­mányos kutatások -alapján konkrét intézkedéseket te­szünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a csalá­di és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet esztétizációja ér­dekében. — A nevelésben bizonyára fontos helyet foglal el a he­lyes történelmi szemlélet, a hazafias nevelés is. Az 1981- ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megem­lékező széles körű ünnepsé­gek hogyan segítettek hoz­zá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szel­lemétől áthatva az ünnep fellendítette a dolgozó em­berek hazaszerető érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósítása érdekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi ak­tusként folytattuk le. ha­nem folyamatos és célirá­nyos eszmei-politikai neve­lő tevékenységként. Mind­azt, amit a kultúra, a tudo­mány és oktatás területén tettünk a jubileum tisztele­tére, hozzájárult az álla­munk 13. évszázados törté­netében kialakult forradal­mi, haladó és demokratikus hagyományok, eszmék meg­becsüléséhez. Számos ma­gas színvonalú, tudományos és társadalmi értékű műal­kotás született. Több új tu­Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével dományos munka jelent meg. Közülük különös fi­gyelmet érdemel a több kö­tetes. Bulgária története cí­mű sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisz- tikai kongresszus. A bolgár filmgyártás nagyszerű fil­meket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk a Bulgária 1300. évfordulójának tiszte­letére megvalósított nagy méretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet esz­közével összeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folya­mat lényegét a korunk esz­mei-művészeti dimenzióival. — Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődéséi a kultúra terüle­tén? — Messze a múlt száza­daiba nyúlnak vissza e ba­rátság gyökerei. Különös vi­rágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedei­ben, főként az 1979-ben alá­ír* újabb kulturális egyez­mény járult jelentősen hoz­zá kulturális kapcsolataink továbbfejlesztéséhez. elmé­lyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez kiemelkedően járul hozzá a közeli napok­ban a Todor Zsivkov elv­társ, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke által vezetett párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. A két or­szág közötti kulturális kap­csolatok újabb, magasabb szakaszban járnak. A bol­gár és a magyar irodalom, valamint művészet legérté­kesebb művei mindinkább közismertté válnak a két or­szágban. Egy sor bolgár és magyar szakember kapta meg itt és ott a képzettséget. Most a tapasztalatcserének és a szellemi értékek köl­csönös megismerésének még hatékonyabb formáit és esz­közeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb meg­ismerésének érdekében. A bolgár—magyar együttmű­ködés szférájában sokkal laktívabban kell felhasznál­ni a tömeginformációt. Hasznos kölcsönös kezdemé­nyezéseket indíthatnánk a film és a színművészet, a képzőművészet és a zene­művészet, az építőművészet és a műkedvelés területén. Még jobban ki lehet széle­síteni a két testvéri ország­ban működő alkotó szövet­ségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak. örülünk annak, hogy a budapestiek szeretet­tel fogadták az ezzel kap­csolatos rendezvények és lkezcfeményezésekl Sokaságát. Egyúttal a két főváros kö­zött állandóan erősödő kap­csolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyö­nyörű hagyományba, ame­lyet a testvérvárosok, test­vérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű hasznos és eredményes kap­csolatokat. Üdvözöljük az együttműködésnek ezen for­máit mint a szocialista Bul­gária és szocialista Magyar- ország barátságának és egy­ségének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolata­ink a békét és a haladást szolgálják, az internaciona­lizmus törhetetlen életké­pességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom