Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
1983. JÚNIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A SZOLNOKI TÖRÖK ÚTI ISKOLÁBAN Felavatták Kodály Zoltán portréját Szolnokon, a Török úti ének-zenetagozatos Általános Iskola előkertjében tegnap délután avatták fel Simon Ferenc szobrászművész Kodály Zoltánról készült portréját. Az ünnepségen Szurmay Ernő, a Verseghy Ferenc megyei könyvtár igazgatója mondott avatóbeszédet. Az alkotást Simon Józsefné, az iskola igazgatója köszönte meg, s vette át a diákok és a tantestület nevében. Az ünnepségen Kodály Zoltán műveit szólaltatta meg az iskola énekkara, felléptek hangszeres szólisták is. Megyei művelődési központ Az Országos Béketanács Emléklapját kapták Tegnap délelőtt 11 órakor Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kollektívájának — a művelődési ház társadalmi vezetőségének ülésén — átadta az Országosi Béketanács Emléklapját Bekényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A kollektíva a népek közötti barátság ápolásában és a békemozgalomban végzett tevékenységéért érdemelte ki az elismerést. Feltárultak a vasláda titkai Simó Lajos festőművész emlékkiállítása Szolnokon Csütörtökön délután Szolnokon, a Daímjan-ioh Múzeum emeleti kiállítótermében megnyílt Simó Lajos festőművész emlékkiállítása. A árlatot Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató rendezte és nyitotta meg, az •ünnepségen méltatta a fiatalon, 34 éves korában elhunyt tehetséges művész munkásságát. A bemutató anyaga — grafikák. akvarellek, vázlatok, rézkarcok — először kerül közönség elé. Dévaványán Szánalom helyett Nemes, országos szemle színhelye lesz megyeszékhelyünk a hét végén: Szolnok ad otthont a kisegítő iskolák hetedik, komplex vetélkedőjének. Miért rá van egyáltalán szükség kisegítő iskolákra? Hazánkban az általános iskolai oktatás keretei között jelenleg 32 ezer olyan gyerek tanul ezekben az intézményekben, akiket a sors igazságtalanul sújtott, akik enyhén értelmi fogyatékosok. A mi megyénkben is csaknem másfélezer hasonló sorsú kisfiú és kislány tanul ily módon. Sokan közülük a kisegítő iskolai tanulmányuk befejezte után levelező úton végzik el a hetedik és a nyolcadik osztályt, de azoknak a száma is ezrekre tehető, akik később még valamilyen szakmát is elsajátítanak. Nagy részük a szakgyógypedagógus, a nevelői türelem, a következetesség, a hozzáértés és a sok egyéni foglalkozás eredményeképpen olyan értékű felnőtté válik, hogy nemcsak önmagát látja el, hanem dolgozni is tud, becsületes munkáséletet élhet, sőt, még a tanulás, a képzés terén is elér kisebb-nagyóbb eredményeket. Ezen a három napon az ország minden részéből megyénként négy-négy tanuló képviseli a 32 ezer gyereket. Számot adnak elméleti tudásukról, rajzkészségükről, közlekedési ismereteikről, úttörőmozgalmi jártasságukról és még sok egyébről, ami a korosztályukat jellemzi. Ez a vetélkedő tulajdonképpen egy nagy, játékos seregszemle lesz. ahol nem lehet — és talán nem is szabad — vesztesekről és győztesekről beszélni. Inkább felszabadult, vidám gyerekekről, akik egy kicsit megismerik szűkebb hazánk, Szolnok nevezetességeit, embereit, üzemeit, és minden bizonnyal újólag igazolják — ki tudja hányadszor, — hogy szánalom sajnálkozás helyett törődni, foglalkozni kell velük. Nem gügyögve, lekicsinylő módon, hanem nagy-nagy szeretettel, türelemmel. D. Szabó Miklós A született festőművész hagyatékát bátyja, dr. Simó János egy vasládában őrizte hosszú évtizedeken át. A képek java része az alföldi parasztság gyötrelemmel teli életéről. mindennapjairól vall. Kilencedik alkalommal ad otthont Szolnok város és a megye a szövetkezeti kórusok országos találkozójának. Huszonhét együttes több, mint ezer dalosa lép közönség elé a kétnapos fesztivá Ion. Ma délután a megyében öt helyen rendeznek bemutató hangversenyt. A szolnoki koncertet szoboravatás előzi meg. Nagy István Zenélő című alkotását 16.30-kor leplezik le a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ melletti téren, majd az intézményben öt együttes részvételével megkezdődik a hangverseny. Ezzel egyidőben Jászberényben a dalostalálkozó hat kórusa megkoszorúzza Székely Mihály szobrát, majd koncertet ad a Déryné Művelődési Központban. A Mezőtúron szereplő énekkarok 17 órakor szabadtéri hangversenyt adnak a Kossuth téren. 19 órakor Ízelítő a tárlatból A Simó család a hagyaték egy részét felajánlotta a Damjanich Múzeumnak. Az érdeklődők Simó Lajos rövid művészi pályájának munkáit augusztus 21-ig láthatják. kezdődik bemutatójuk a művelődési központban. Tisza- földváron hét együttes közös műsorát hallgathatják az érdeklődők 16 órakor a Hő sök terén, a bemutató hangverseny 19 órakor kezdődik a művelődési központban. Délután fél 4-kor Török- szentmiklóson a dalosok megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, majd szabadtéri hangversenyt adnak, 17 órakor pedig a Városi Művelődési Központban lépnek fel. A dalostalálkozó valamennyi együttese holnap délelőtt 10 órakor felvonul a tiszaligeti felszabadulási emlékműhöz, ahol a béke, barátság és szolidaritás jegyében ünnepséget rendeznek. Ezt követően a sport- csarnokban kerül sor a fesztivál záróhangversenyére, amelyen összkari műveket szólaltatnak meg a kórusok. Ma kezdődik Szövetkezeti dalostalálkozó Szolnokon Szoboravatás, koszorúzások, bemutató hangversenyek A tanévzárás előtti napokban három általános iskolát kerestünk fel, hogy az iskolaév jellemzőiről, főbb tapasztalatairól érdeklődjünk. A jászfényszarui, túrkevei Kossuth Lajos utcai és a szolnoki újvárosi általános iskolában az igazgató és neÁltalánosítva is megállapítható, hogy az új tantervek bevezetése rendben megtörtént, a tantestületek egyetértettek azzal, hogy olyan tudást kell átadniuk tanítványaiknak, amelyek jobban megfelelnek a korszerű műveltség követelményeinek. A legjobb nevelők örömmel fogadták — bár ez átmenetileg újabb megterhelést jelentett számukra —, hogy a tudományok fejlődésének maximális figyelembevételével, a legújabb pedagógiai módszerekkel taníthatnak. Az új tanterveket általában a gyakorlat tükrében is jónak tartják, némely tantárgy esetében azonban maximalistának vélik. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy a nevelők szabadabban, rugalmasabban „gazdálkodhatnak” a tananyaggal, az eddigieknél is jobban figyelembe vehetik a tanulók egyéni sajátosságait, ám hozzátették: a közeg műveltség- szintje, amelyből a gyermekek az iskolába kerülnek, sok mindent befolyásol. Gyakorlatilag tehát nemcsak az alacsonyabb műveltségű családok gyermekeinek felzárkóztatásáról van szó, hanem egy szélesebben értelmezhető folyamatról, a váEgyértelműen megállapítható, hogy az iskola nem- csakhogy a társadalmi érdeklődés előterébe került, de az eddigieknél fokozottabban élvezi a társadalmi a környezet támogatását. Már nemcsak arról van szó, hogy az iskolák vonzáskörzetében lévő gazdasági egységek anyagilag támogatják az oktatási intézményt — pl. a Szolnoki Papírgyár, a Vegyiművek, a Járműjavító, a Dohányfermentáló stb. az újvárosi iskolát, a túrkevei Afit és más üzemek a Kossuth utcait —, hanem a nevelő munka tartalmi kérdéseihez is segítséget adnak. Az üzemek neves előadókat, művészeket hívnak meg az iskolába, égyra gyakoribbá hogy a gazdasági egységek vezetői, a szocialista brigádok a nevelőknek adnak konkrét pedagógiai segítséget. Szilágyi Károly túrkevei igazgató pl. elmondta, hogy veíők véleményét kértük, az oktató-nevelő munka tartalmi és tárgyi feltételeiről, a család, a szűkebb környezet és az iskola kapcsolatáról, az ötnapos munkahét tapasztalatairól s a még eredményesebb munkát akadályozó tényezőkről. rosi és kisebb vidéki iskolák „startszintjének közelítéséről is. Természetes, hogy a kor követelményeinek megfelelően a magasabb szintű elvárásokhoz kell igazítani a mércét. Nem ennyire egyértelmű az új tankönyvek, munkafüzetek megítélése. Főleg módszertani kifogásaik vannak a nevelőknek, megítélésük szerint a tankönyvek egy része nem eléggé „megérlelt”. — értik ezen, hogy a gyakorlatban még nem vizsgázott. Ez a vélemény tulajdonképpen azt a kérdést veti fel, hogy miért nem a gyakorlat minősítette a kérdéses tankönyveket. Ugyanakkor megá'lapították a nevelők azt is. hogy a különböző tankönyv- vitákba való bevonásuk meglehetősen formálisnak tűnt. Jónéhány segédkönyv, feladatgyűjtemény — fizika, kémia — sajnálatosan még most is hiányzik. Megnyugtatónak tartják viszont a nevelők, hogy az oktatási kormányzat a tankönyvekkel, segédanyagokkal kapcsolatos menetközben felmerült véleményükre gyorsan reagált, s a szükséges korrekciók végrehajtását már bejelentette. az egyik sokat hiányzott tanulójuk édesapjával a mun- kehely közbenjárása révén tudott szót érteni. Káplár József szolnoki igazgató a Hetényi kórház és rendelő- intézet KISZ-eseiről szólt elismerően, akik az úttörő egészségügyi századuk — országosan is példa — működéséhez nyújtanak tartalmi segítséget. Lényeges szemléletbeli változás tapasztalható a szülői munkaközösségek tevékenységében is. Ügy tűnik, a szülők belátták, hogy a formális segítségnyújtás helyett az iskola érdemi oktató-nevelő munkájának támogatása a legfőbb feladatuk. Zsámboki Zoltán jászfényszarui igazgató elmondta, hogy alig 10—15 olyan család él a nagyközségben, akikkel — gyermekeik érdekében — nem sikerült kialakítani a megfelelő kapcsolatot. Ezt leszámítva örvendetes, s általánosítható tapasztalat, hogy a családok közeledtek az iskolához, a nevelők megbecsülése részükről is nőtt. A szolnoki iskolában a most zárult tanévet már az 5+2-es munkarend bizonyos tapasztalataival kezdték, hiszen kísérletképpen ők már a tavalyelőtti tanévben is e rendszerben tanítottak, tanultak. A gyerekek tevékenysége intenzívebbé vált, bár kétségtelen, hogy a gyengébb tanulók a tanév végére még most is elfáradtak. A hiányzás viszont lecsökkent, ellenben megnőtt a közös és családi kirándulások száma. Az iskola és a közművelődés szoros kapcsolatára utal az is. hogy amíg Jászfénysza- run a szabad idejükből a tanulók meglehetősen sokat töltenek ta művelődési (ház különböző rendezvényein, foglalkozásain. a túrkevei gyerekek inkább a családi programokban vesznek részt. Átállás nehézségekkel A jászfényszarui és a túrkevei iskolában a nevelők számára jelentős terhelés volt az 5 napos tanítási hétre való „átállás”, de ez jórészt a betöltetlen állások miatt éleződött ki. Mindkét helyen aggodalmukat fejezték ki az igazgatók a nevelőhiány miatt. Az alacsony bérszint s a szerény helyi kulturális stb. lehetőségek nem vonzzák a fiatalokat se Túrkevére, se Jászfényszaru- ba. örvendetes viszont, hogy a szolnoki tantestület szemléleti és módszertani megújulása folytatódott, a nevelői kar egységesebb, mint valaha is, munkájukról a májusban zárult általános felügyeleti vizsgálat nagy elismeréssel szólott. Mindhárom iskolára jellemző a többet akarás, a kezdeményező kedv. Bizonyítja mindezt az újvárosiak jó szereplése a megyei és országos tanulmányi versenyben — Hegyi Zoltán VII. osztályos tanulójuk az országos matematikai döntőbe került — a KISZ KB vörös selyem zászlaja és sok más. A jászfényszarui iskolából az idén kerülnek ki legmagasabb számban — tizennyolcán — cigánytanulók, a nyolc osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. A túrkevei iskolában tovább folytatják az alapképzések módszertani elemzését. — különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre. Tiszai Lajos Korszerűsödött az oktató-nevelő munka Erősödő kapcsolatok Az iskola ereit avagy a visszaszerzett tekintély A tiszaföldvári Hajnóczy József Óvónőképző Szakközépiskola növendékei hetente több alkalommal tartanak foglalkozást az intézmény gyakorlóóvodájában. Képünk a másodévesek egyik utolsó gyakorlóóráján készült.
