Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hz oktatás nemzeti ügy (Folytatás az 1. oldalról) kell fordítani a fő figyelmet. Ebben kulcsszerepe van a pedagógusoknak egyfelől, másfelől pedig a személyü­ket övező fokozottabb tiszte­letnek, tekintélynek, és a mindenütt javítandó ..közle­vegőnek”, az iskolát körül­vevő társadalmi légkörnek. Utalt a Központi Bizottság titkára arra, hogv amikor az illetékes pártszervek megfo­galmazták az oktatás fejlesz­tésének programját, s ezt a nemzet nagy kérdései kö­zé sorolták, az üzemek, a vállalatok és a különböző szintű tanintézetek egyaránt társadalmi üggyé emelték. Az oktatásügyet így tettük nemzeti létkérdéssé. Minden embernek éreznie kell: nagy dolog, egyben nagy felelős­ség is, ha az oktatásban fá­radozik, de aki ezért tevé­kenykedik. jövőnkért, a hol­napok generációjának jó felkészítéséért, az életre ne­veléséért dolgozik. Ma is követendő gyakor­latként értékelte és aján­lotta Aczél György a régi példát, amikor az egyetem oktatógárdája főként közép­iskolai tanárok közül kapta az utánpótlást. Közös erővel kell olyan légkört teremteni, hogy ne csak tiszteljék, ha­nem vonzzák is az egyete­mek azokat a középiskolai tanárokat, akik munkássá­guk folytán képesek, készek felsőbb szinten is oktatni, nevelni. S itt — mutatott rá — elsősorban az egyete­meknek kell kezdeményez­niük. Végezetül az oktatást nemcsak anyagi értelemben vett boldogulásunk, jobb gazdálkodásunk hanem egész jövőnk alapkérdésének minősítette Aczél György, olyan ügynek, amelynek jobbítása mindenkit érint, nagyszülőt, szülőt, gyermeket egyaránt. Kíilön kiemelté,;' igenis, legyen nálunk kultu­sza a gyermeknek, az iskolá­nak. a pedagógusnak, s eh­hez teremtsük meg a min­den tekintetben megfelelő tantestületi és társadalmi légkört. Eörsi Gyula rektori zár­szavával fejeződött be az aktívaülés, s egyben az egyetemi látogatás prog­ramja. Nemes Dezső szovjet akadémiai elismerése Nemes Dezső akadémikust, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját a Szovjet Tudományos Akadé­mia tavaly ősszel tartott ülé­sén a testület külföldi tagjai sorába választotta. Az erről szóló oklevelet tegnap a Szovjetunió budapesti nagy- követségén Vlagyimir Ba- zovszkij nagykövet adta át. Ajz eseményen jelen volt Komidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Huszár István, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója, valamint Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Az oklevél átadásakor Vlagyimir Bazovszkij mél­tatta Nemes Dezső tudomá­nyos munkásságát, kiemelve marxista szellemű történet­tudományi műveit. Nemes Dezső meleg sza­vakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. m ifpi Korunk marxizmusáról rendeztek ankétot, beszélgetést kedden délután Szolnokon, a Verseghy könyvtár olvasótermében, ahol az érdeklődők filozófusok véleményét hall­gathatták meg a témában. Az eszmecsere szóvivője Kelemen János, az MTA Filo­zófiai Intézetének igazgatóhelyettese volt. Hortobágyi nádtermékek Csaknem kétmillió kéve nádat takarítottak be a téli hónapokban a hortobágyi halastavakról és a környék­beli vizekről. A nagy meny- nyiségű nyersanyagot most dolgozzák fel az állami gaz­daság Egyék határában lé­vő nádüzemében. Mintegy száz munkás — többségében lány és asszony — készíti a jelentős részben exportra ké­szülő speciális termékeket. Az óriás csarnokban tizen­négy nádszövő és lemezgyár- tó gép működik két műszak­ban: speciális nádszöveteket, pallókat fonnak, építkezések­hez használt mennyezeterő­sítőket gyártanak velük. Igen keresett a tetőfedő nád is az utóbbi időben. Postai számítóközpont Szegeden A Szegedi Postaigazgató­ság új központi műszaki épü­letében tegnap átadták ren­deltetésének a számítóköz­pontot. A nyolc végkészülék­kel, vagyis terminállal ellá­tott komputer segítségével a három dél-alföldi megyében működő 320 postahivatal legfontosabb tevékenységé­ről szinte naprakész áttekin­tést kaphatnak az igazgató­ság vezetői. A központ fon­tos feladatai közé sorolják a három megyeszékhely: Bé­késcsaba, Kecskemét és Sze­ged távbeszélő hálózatának számítógépes forgalomelem­zését, a vonalak terhelésének figyelemmel kísérését, a for­galom átterelését kevésbé terhelt szakaszokra. A húsz- ezernyi telefonszámlát, az építési-szerelési számlákat, beruházási költségvetéseket ugyancsak számítógéppel ké­szítik el. Igénybe veszik a komputert a hétezer dolgo­zót foglalkoztató igazgatóság korszerű munkaügyi infor­mációs és nyilvántartási rendszerének kialakítására és több más feladatra. A vidéki komputerhálózat teljes kialakítása után a te­rületi igazgatóságok adatait országos ífcámí tóközpontba továbbítják, ahol az egész ploistai tevékenységet napra­készen áttekinthetik majd a vezetők. Kunszenti bőrnemesítök Egymillió bárány, ötvenezer bunda A termelés sikerének (vagy sikertelenségének) összete­vői között van ilyen kulcs­szó is: munkahelyi közérzet. A jó légkör sokat lendíthet egy gyár, egy üzem teljesít­ményén. S ahol nem csupán szavakban ismerik el ennek szerepét, jelentőségét, ott a meglevő gondok könnyeb­bek. a nehezebb feladatok végrehajtása is egyszerűbb. Pannónia Szőrmekikészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat 4. számú gyáregy­sége, Kunszentmárton. Ki- lencszáz embernek biztosít munkát. A dolgozók, kéthar­mada nő, egyharmada bejá­ró. Az Újpesten székelő Pannónia legnagyobb gyár­egysége a vállalat összterme­lésének közel 50 százalékát adja, a feladatok tehát a kikészítésben és a konfekció­áruk előállításában egyaránt jelentősek. Évente egymillió báránybőrt dolgoznak fel, s csaknem ötvenezer bundát készítenek, a fazontól függő­en. Napjaink közismert gazda­sági változásai ezt az üze­met sem kerülték el. Kovács István főmérnök: — A recesszió világméretű, bennünket is érint. Expor­tunk némileg csökkent, a bőrkikészítéshez szükséges nyugati vegyianyagok és festékek, akadozva jutnak el hozzánk. Mindezektől füg­getlenül az első negyedéves tervet túlteljesítettük. — Dolgozóinkon nem mú­lik! — foglal állást Takács László párttitkár. Noha fia­tal gyár a miénk, egyet megtanultak a kunszentmár­toniak: világszínvonalon dol­gozni. Idény jellegtől, ciklikus válságtól függetlenül. Egyéb­ként az is változás, hogy míg régebben kevesebb meg­rendelőnk volt, de nagyobb tételekben vásároltak, nap­jainkban fordított a helyzet: többen többféle modellt kér­nek. A kis szériák. a köve­telmények szigorodása miatt sokkal inkább ..élesben megy a játék”. Ennek megfelelő­en differenciáljuk a bére­ket és a prémiumot. Túl­munkára is biztosítunk lehe­tőséget. Mindenről tájékoz­tatjuk a dolgozókat, az üze­mi fórumokon minden fon­tos kérdést közösen beszé­lünk meg. Az úgynevezett „vizes mű­helyben” végzik a mosást, a cser zést, a csávázást. Vegy­szerek és nedyes nyersbőrök fojtó, nehéz szaga tölti be a műhelycsarnok minden ze- gét-zugát. — Ez bizony nem labora­tórium — tolja följebb svájcdsapkáját Tóth Béla. Van itt minden: bűz, piszok. Egy „partiban” juhból há­romszáz, bárányból kilenc- száz-ezer bőrt dolgozunk fel. Naponta hét partit csiná­lunk meg. — Beosztása szerint ön húsoló. Mi a feladata? — A lenyúzott bőrt tisz­títjuk meg a rajta maradt hártyás, faggyús maradvá­nyoktól, a szőrös oldalról pedig kifésüljük a koszt, a bogáncsot. Ez a technológiai folyamat kezdete. Nyolcán végezzük ezt a munkát két műszakban — magyarázza készséggel, miközben vizes szörcsomókat törölget le a kezéről. Magas, szálas férfi, állva beszélgetünk, azt mondja, megszokott „póz” ez számára. — Azelőtt hol dolgozott? — Ugyanennél a cégnél, csak fönt. Újpesten. Akkor jöttem le, mikor Kunszen­ten beindult ez az üzem. 1972-ben. Jól megvagyok itt, mert jók a kollégák. A munkát is szeretem, pláne, ha külföldi bőröket; portu­gál, amerikai vagy olasz me- rinóit kapunk. Ezekkel prí­mán lehet dolgozni. — Megérzik, ha értékesí­tési nehézségekkel küzd a gyár? — Hogyne. Ha nem jön­nek a nyugatnémetek. a dá­nok — kevesebb a munka, vékonyabb a prémiumos bo­ríték. Nézzen csak át a szomszédba, ott a rengeteg félkész áru: van miből dol­gozni. Kocsikaraván zötyög el mellettünk a macskakövön. Sózott birkabőröket hoz be a műhelybe. Motollás Vasbeton áthidalók családi házakhoz A családiház-építkezések- hez használható vasbeton át­hidaló elemek sorozatgyártá­sát kezdték el a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzemében. Az idén összesen negyedmillió méter ablak- és ajtónyílás áthidalására al­kalmas, úgynevezett A típu­sú betongerendát készítenek százhúsztól háromszázhúsz centiméteres hosszúságig 6 féle méretben. Ezeket az ele­meket korábban a BVM du­naújvárosi gyára állította elő. A mecseki üzemben a magánépítkezők fokozódó igényeinek kielégítése végett és az egyéb termékek iránti kereslet csökkenése miatt fogtak hozzá a sorozatgyár­táshoz. A kiselejtezésre ítélt régi darupálya bontott ele­meiből házi tervezés alapján megépített gyártósoron az eredeti technológiát ésszerű­sítve harminc százalékkal sikerült termelékenyebbé tenni a folyamatot. A Kom­lón készített szellemes ki­emelőszerkezet segítségével i acélsablonokból szinte se- lejtmentes készterméket tud­nak kivenni. A vasbeton ge­rendák a Tüzép-telepeken vásárolhatók. Az A típusú, előregyártott elemek percek alatt a helyükre emelhetők, szükségteleniné válik a nyí­lások feletti áthidalások zsaluzása, s ez meggyorsítja az építkezést. Több mint 150 hektár vöröshere első vágását kezdték el a jásztelek-alattyányi Tol- buhin Tsz-ben. A zöldtakarmányt a szarvasmarhák etetésére hasznosítják. kádak és áztatok, medencék és szárítók között megyünk tovább. Szagkavalkád, gép- labirintus. Alig lehet követ­ni, mi minden történik a szőrökkel s bőrökkel, míg végre bundákká, mellények­ké „varázsolják” őket. Tágas, tiszta, világosi mű­hely. Valahonnan egy táska­rádióból tánczene szivárog. Szőke, barna fejek, szépívű hátak hajolnak a gépek fölé. A nyílegyenes gyártási út mentén harmincegynéhány olasz varrógép sorakozik ka- tonási rendben. Ezek egyikén dolgozik Papp Katalin. — Tavaly nyáron avattak szűccsé a helyi szakmunkás- képzőben, azóta itt vagyok a vadbőrszabász-műhelyben. Teljesítménybérben szabjuk és „sízteholjuk”, vagyis a bőr alakjához, trapéz alakú­ra idomítjuk az anyagot. A „minőség” szóra felkapja a fejét: — Pontosan, csinosan kell dolgoznunk — szigorú a meó! A közérzetem? Jó. Sok a fiatal, érezzük, hogy szükség van ránk. A kerestet sem rossz, de nemcsak ez a fontos, hadd mondjam el azt is, hogy kellemes munka- körülményeket teremtettek számunkra: saját étkezdénk van, a gyári büfében sok mindent megvehetünk, haza­érve nem kell bevásárlással tölteni az időt. A továbbta­nulásomhoz is hozzájárultak, levelezőn végzem a gimná­ziumot. A rámaműihelyben a ki­cserzett bőröket nyújtják. Mint valami ember-alkatré­szekből álló berendezés mű­ködik a sízalagsor. Dénes Zsigmondné megérzi tekinte­temből, hogy kérdezni aka­rok. — Egyhangúnak tűnik, ugye? Lehet, de én ezt sze­retem. Normában, s párban dolgozunk. összeszoktunk. A gépi rámázónál nem ritka az 50 fokos meleg. Meg lehet ezt szokni? — Szükség van rá, mert tudja, a szárítás is igen fontos, akkor van jól kiké­szítve az ariyag, ha a kidol­gozás után ugyanannyi az alapterülete, mint az állaton volt... A minőségre nagyon vigyázni kell, mert egyen­ként vizsgálva veszi át a megrendelő. Nézem ezt az asszonyt. Nemrégiben még a háztartás töltötte ki napjait, egy évti­zede pedig ennek az üzem­nek feladataiból, örömeiből és gondjaiból is részt vállal. Űj szavakat, fogalmakat sa­játít el: kidolgozás, minőség, megrendelő ... Határozottan természetességgel beszél ar­ról, hogy a piaci problémák miatt gyakori a technológia- módosítás, az átszervezés, ami persze többletmunkát igényel tőlük, és a minőségi követelményeket nehezebben tudják teljesíteni. Dénes Zsigmondné és tár­sai ott hajladoznak a gép­sor felett. A munka idegen­nek izgalmasi változatossága elfeledteti megkérdezni, va­jon nem vágynak-e egy szőrmebundára? Sz, Tamás Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom