Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. JÚNIUS 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Hz oktatás nemzeti ügy

(Folytatás az 1. oldalról) kell fordítani a fő figyelmet. Ebben kulcsszerepe van a pedagógusoknak egyfelől, másfelől pedig a személyüket övező fokozottabb tiszteletnek, tekintélynek, és a mindenütt javítandó ..közlevegőnek”, az iskolát körülvevő társadalmi légkörnek.

Utalt a Központi Bizottság titkára arra, hogv amikor az illetékes pártszervek megfogalmazták az oktatás fejlesztésének programját, s ezt a nemzet nagy kérdései közé sorolták, az üzemek, a vállalatok és a különböző szintű tanintézetek egyaránt társadalmi üggyé emelték. Az oktatásügyet így tettük nemzeti létkérdéssé. Minden embernek éreznie kell: nagy dolog, egyben nagy felelősség is, ha az oktatásban fáradozik, de aki ezért tevékenykedik. jövőnkért, a holnapok generációjának jó felkészítéséért, az életre neveléséért dolgozik.

Ma is követendő gyakorlatként értékelte és ajánlotta Aczél György a régi példát, amikor az egyetem oktatógárdája főként középiskolai tanárok közül kapta az utánpótlást. Közös erővel kell olyan légkört teremteni, hogy ne csak tiszteljék, hanem vonzzák is az egyetemek azokat a középiskolai tanárokat, akik munkásságuk folytán képesek, készek felsőbb szinten is oktatni, nevelni. S itt — mutatott rá — elsősorban az egyetemeknek kell kezdeményezniük.

Végezetül az oktatást nemcsak anyagi értelemben vett boldogulásunk, jobb gazdálkodásunk hanem

egész jövőnk alapkérdésének minősítette Aczél György, olyan ügynek, amelynek jobbítása mindenkit érint, nagyszülőt, szülőt, gyermeket egyaránt. Kíilön kiemelté,;' igenis, legyen nálunk kultusza a gyermeknek, az iskolának. a pedagógusnak, s ehhez teremtsük meg a minden tekintetben megfelelő tantestületi és társadalmi légkört.

Eörsi Gyula rektori zárszavával fejeződött be az aktívaülés, s egyben az egyetemi látogatás programja.

Nemes Dezső szovjet akadémiai elismerése

Nemes Dezső akadémikust, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját a Szovjet Tudományos Akadémia tavaly ősszel tartott ülésén a testület külföldi tagjai sorába választotta. Az erről szóló oklevelet tegnap a Szovjetunió budapesti nagy- követségén Vlagyimir Ba- zovszkij nagykövet adta át. Ajz eseményen jelen volt Komidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, valamint Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az oklevél átadásakor Vlagyimir Bazovszkij méltatta Nemes Dezső tudományos munkásságát, kiemelve marxista szellemű történettudományi műveit.

Nemes Dezső meleg szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért.

m ifpi

Korunk marxizmusáról rendeztek ankétot, beszélgetést kedden délután Szolnokon, a Verseghy könyvtár olvasótermében, ahol az érdeklődők filozófusok véleményét hallgathatták meg a témában. Az eszmecsere szóvivője Kelemen János, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettese volt.

Hortobágyi

nádtermékek

Csaknem kétmillió kéve nádat takarítottak be a téli hónapokban a hortobágyi halastavakról és a környékbeli vizekről. A nagy meny- nyiségű nyersanyagot most dolgozzák fel az állami gazdaság Egyék határában lévő nádüzemében. Mintegy száz munkás — többségében lány és asszony — készíti a jelentős részben exportra készülő speciális termékeket. Az óriás csarnokban tizennégy nádszövő és lemezgyár- tó gép működik két műszakban: speciális nádszöveteket, pallókat fonnak, építkezésekhez használt mennyezeterősítőket gyártanak velük. Igen keresett a tetőfedő nád is az utóbbi időben.

Postai számítóközpont Szegeden

A Szegedi Postaigazgatóság új központi műszaki épületében tegnap átadták rendeltetésének a számítóközpontot. A nyolc végkészülékkel, vagyis terminállal ellátott komputer segítségével a három dél-alföldi megyében működő 320 postahivatal legfontosabb tevékenységéről szinte naprakész áttekintést kaphatnak az igazgatóság vezetői. A központ fontos feladatai közé sorolják a három megyeszékhely: Békéscsaba, Kecskemét és Szeged távbeszélő hálózatának számítógépes forgalomelemzését, a vonalak terhelésének figyelemmel kísérését, a forgalom átterelését kevésbé terhelt szakaszokra. A húsz- ezernyi telefonszámlát, az építési-szerelési számlákat, beruházási költségvetéseket ugyancsak számítógéppel készítik el. Igénybe veszik a komputert a hétezer dolgozót foglalkoztató igazgatóság korszerű munkaügyi információs és nyilvántartási rendszerének kialakítására és több más feladatra.

A vidéki komputerhálózat teljes kialakítása után a területi igazgatóságok adatait országos ífcámí tóközpontba továbbítják, ahol az egész ploistai tevékenységet naprakészen áttekinthetik majd a vezetők.

Kunszenti

bőrnemesítök

Egymillió bárány, ötvenezer bunda

A termelés sikerének (vagy sikertelenségének) összetevői között van ilyen kulcsszó is: munkahelyi közérzet. A jó légkör sokat lendíthet egy gyár, egy üzem teljesítményén. S ahol nem csupán szavakban ismerik el ennek szerepét, jelentőségét, ott a meglevő gondok könnyebbek. a nehezebb feladatok végrehajtása is egyszerűbb.

Pannónia Szőrmekikészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat 4. számú gyáregysége, Kunszentmárton. Ki- lencszáz embernek biztosít munkát. A dolgozók, kétharmada nő, egyharmada bejáró. Az Újpesten székelő Pannónia legnagyobb gyáregysége a vállalat össztermelésének közel 50 százalékát adja, a feladatok tehát a kikészítésben és a konfekcióáruk előállításában egyaránt jelentősek. Évente egymillió báránybőrt dolgoznak fel, s csaknem ötvenezer bundát készítenek, a fazontól függően.

Napjaink közismert gazdasági változásai ezt az üzemet sem kerülték el.

Kovács István főmérnök: — A recesszió világméretű, bennünket is érint. Exportunk némileg csökkent, a bőrkikészítéshez szükséges nyugati vegyianyagok és festékek, akadozva jutnak el hozzánk. Mindezektől függetlenül az első negyedéves tervet túlteljesítettük.

— Dolgozóinkon nem múlik! — foglal állást Takács László párttitkár. Noha fiatal gyár a miénk, egyet megtanultak a kunszentmártoniak: világszínvonalon dolgozni. Idény jellegtől, ciklikus válságtól függetlenül. Egyébként az is változás, hogy míg régebben kevesebb megrendelőnk volt, de nagyobb tételekben vásároltak, napjainkban fordított a helyzet: többen többféle modellt kérnek. A kis szériák. a követelmények szigorodása miatt sokkal inkább ..élesben megy a játék”. Ennek megfelelően differenciáljuk a béreket és a prémiumot. Túlmunkára is biztosítunk lehetőséget. Mindenről tájékoztatjuk a dolgozókat, az üzemi fórumokon minden fontos kérdést közösen beszélünk meg.

Az úgynevezett „vizes műhelyben” végzik a mosást, a cser zést, a csávázást. Vegyszerek és nedyes nyersbőrök fojtó, nehéz szaga tölti be a műhelycsarnok minden ze- gét-zugát.

— Ez bizony nem laboratórium — tolja följebb svájcdsapkáját Tóth Béla. Van itt minden: bűz, piszok. Egy „partiban” juhból háromszáz, bárányból kilenc- száz-ezer bőrt dolgozunk fel. Naponta hét partit csinálunk meg.

— Beosztása szerint ön húsoló. Mi a feladata?

— A lenyúzott bőrt tisztítjuk meg a rajta maradt hártyás, faggyús maradványoktól, a szőrös oldalról pedig kifésüljük a koszt, a bogáncsot. Ez a technológiai folyamat kezdete. Nyolcán végezzük ezt a munkát két műszakban — magyarázza készséggel, miközben vizes szörcsomókat törölget le a kezéről. Magas, szálas férfi, állva beszélgetünk, azt mondja, megszokott „póz” ez számára.

— Azelőtt hol dolgozott?

— Ugyanennél a cégnél, csak fönt. Újpesten. Akkor jöttem le, mikor Kunszenten beindult ez az üzem. 1972-ben. Jól megvagyok itt, mert jók a kollégák. A munkát is szeretem, pláne, ha külföldi bőröket; portugál, amerikai vagy olasz me- rinóit kapunk. Ezekkel prímán lehet dolgozni.

— Megérzik, ha értékesítési nehézségekkel küzd a gyár?

— Hogyne. Ha nem jönnek a nyugatnémetek. a dánok — kevesebb a munka, vékonyabb a prémiumos boríték. Nézzen csak át a szomszédba, ott a rengeteg félkész áru: van miből dolgozni.

Kocsikaraván zötyög el mellettünk a macskakövön.

Sózott birkabőröket hoz be a műhelybe. Motollás

Vasbeton áthidalók családi házakhoz

A családiház-építkezések- hez használható vasbeton áthidaló elemek sorozatgyártását kezdték el a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzemében. Az idén összesen negyedmillió méter ablak- és ajtónyílás áthidalására alkalmas, úgynevezett A típusú betongerendát készítenek százhúsztól háromszázhúsz centiméteres hosszúságig 6 féle méretben. Ezeket az elemeket korábban a BVM dunaújvárosi gyára állította elő. A mecseki üzemben a magánépítkezők fokozódó igényeinek kielégítése végett és az egyéb termékek iránti kereslet csökkenése miatt fogtak hozzá a sorozatgyártáshoz. A kiselejtezésre ítélt

régi darupálya bontott elemeiből házi tervezés alapján megépített gyártósoron az eredeti technológiát ésszerűsítve harminc százalékkal sikerült termelékenyebbé tenni a folyamatot. A Komlón készített szellemes kiemelőszerkezet segítségével i acélsablonokból szinte se- lejtmentes készterméket tudnak kivenni. A vasbeton gerendák a Tüzép-telepeken vásárolhatók. Az A típusú, előregyártott elemek percek alatt a helyükre emelhetők, szükségteleniné válik a nyílások feletti áthidalások zsaluzása, s ez meggyorsítja az építkezést.

Több mint 150 hektár vöröshere első vágását kezdték el a jásztelek-alattyányi Tol- buhin Tsz-ben. A zöldtakarmányt a szarvasmarhák etetésére hasznosítják.

kádak és áztatok, medencék és szárítók között megyünk tovább. Szagkavalkád, gép- labirintus. Alig lehet követni, mi minden történik a szőrökkel s bőrökkel, míg végre bundákká, mellényekké „varázsolják” őket.

Tágas, tiszta, világosi műhely. Valahonnan egy táskarádióból tánczene szivárog. Szőke, barna fejek, szépívű hátak hajolnak a gépek fölé. A nyílegyenes gyártási út mentén harmincegynéhány olasz varrógép sorakozik ka- tonási rendben. Ezek egyikén dolgozik Papp Katalin.

— Tavaly nyáron avattak szűccsé a helyi szakmunkás- képzőben, azóta itt vagyok a vadbőrszabász-műhelyben. Teljesítménybérben szabjuk és „sízteholjuk”, vagyis a bőr alakjához, trapéz alakúra idomítjuk az anyagot. A „minőség” szóra felkapja a fejét:

— Pontosan, csinosan kell dolgoznunk — szigorú a meó! A közérzetem? Jó. Sok a fiatal, érezzük, hogy szükség van ránk. A kerestet sem rossz, de nemcsak ez a fontos, hadd mondjam el azt is, hogy kellemes munka- körülményeket teremtettek számunkra: saját étkezdénk van, a gyári büfében sok mindent megvehetünk, hazaérve nem kell bevásárlással tölteni az időt. A továbbtanulásomhoz is hozzájárultak, levelezőn végzem a gimnáziumot.

A rámaműihelyben a kicserzett bőröket nyújtják. Mint valami ember-alkatrészekből álló berendezés működik a sízalagsor. Dénes Zsigmondné megérzi tekintetemből, hogy kérdezni akarok.

— Egyhangúnak tűnik, ugye? Lehet, de én ezt szeretem. Normában, s párban dolgozunk. összeszoktunk.

A gépi rámázónál nem ritka az 50 fokos meleg. Meg lehet ezt szokni?

— Szükség van rá, mert tudja, a szárítás is igen fontos, akkor van jól kikészítve az ariyag, ha a kidolgozás után ugyanannyi az alapterülete, mint az állaton volt... A minőségre nagyon vigyázni kell, mert egyenként vizsgálva veszi át a megrendelő.

Nézem ezt az asszonyt. Nemrégiben még a háztartás töltötte ki napjait, egy évtizede pedig ennek az üzemnek feladataiból, örömeiből és gondjaiból is részt vállal. Űj szavakat, fogalmakat sajátít el: kidolgozás, minőség, megrendelő ... Határozottan természetességgel beszél arról, hogy a piaci problémák miatt gyakori a technológia- módosítás, az átszervezés, ami persze többletmunkát igényel tőlük, és a minőségi követelményeket nehezebben tudják teljesíteni.

Dénes Zsigmondné és társai ott hajladoznak a gépsor felett. A munka idegennek izgalmasi változatossága elfeledteti megkérdezni, vajon nem vágynak-e egy szőrmebundára?

Sz, Tamás Tibor