Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
1983. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megalakult a Megyei Tudománypolitikai Munkaközösség képviselői. A munkaközösTegnap a tudománypolitikai irányelvek helyi feladatainak további segítése érdekében megalakult Szolnokon, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő Megyei Tudomány- politikai Munkaközösség. Az alakuló ülésén, amelyen felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke ismertette az új munkaközösség céljait. A Megyei Tudománypolitikai Munkaközösségnek huszonegy tagja van, a társadalom,, a természet- és műszaki tudományok vezető ség elnöke dr. Szeghy Gergely címzetes egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa, a Hetényi Géza Kórház- és Rendelőintézet főigazgató helyettes főorvosa, társelnök: dr. Fábián Zoltán kandidátus, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatója és dr. Szarvas Pál, a Tiszamenti Vegyiművek műszaki-fejlesztési főosztályának főosztályvezető-helyettese. A Megyei Tudománypolitikai Munkaközösség titkára Ná- nási Mihály, az MTVB művelődésügyi osztályának osztályvezető-helyettese. Új külfejtés Nógrádban Űj külszíni bánya nyílik Mátranovák térségében, Nyírmedpusztán: a nyirmed II. szénvagyonát egymillió tonnára 'becsülik, ebből mintegy százötvenezer tonna várhatóan jó minőségű háztartási tüzelőanyag lesz. A többi szenet — évente kétszázezer tonnányit — erőműveknek adják el. A Nógrádi Szénbányák az új külszíni fejtésen nagy gépi apparátussal megkezdte a fedőréteg letaíkarítását, készül az úgynevezett nyitó- árok, amelyből kiindulva júniusban megkezdődik a szénkitermelés. Az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet kisebb területen lévő napraforgótábláit — vadzab ellen — . IUo- xánnal vegyszerez ik Fotó; F. T. „Jól kell anyagot vásárolni, még jobban eladni és a költségekkel nagyon körültekintően gazdálkodni..., EGY ESZTENDŐ MÉRLEGE fl tószegi kisszövetkezetben: fizetés részjegyre, a bér növekedett „Szabadabb gazdálkodás, de nem könnyebb” — ez volt a tavaly augusztusban, a lapunkban megjelent cikk címe. Akkor arról beszélt Víg József elnök és Mészáros Józsefné főkönyvelő a tószegi kosarasoknál, hogy a nevük Kosárfonó Kisszövetkezetre változott, ezzel együtt módosultak az ügyviteli előírások, a bérszabályozás, és még egy sor, gazdálkodással kapcsolatos teendő. A beszélgetés végén azzal búcsúztunk, hogy az első év tapasztalatairól beszámolnak majd. Elnök; Gazdaságilag jól sikerült az indulóév, jobban, mint vártuk. Egyetlen dolog van, ami ma is aggaszt bennünket, a — már akkor is említett — költségmentes jövedelem után fizetendő 28 százalékos adó nagysága. Változatlanul soknak érezzük. Riporter; Milyen eredménynyel zártak? Főkönyvelőnő: ötmillió246 ezer forintos árbevételt értünk el. Ugyanazokat a termékeket készítettük, mint a korábbi években. A termelési érték 80 százaléka most is a tőkés exportból jött össze, amire a Kosár- Fonottáru Közös Szövetkezeti Vállalaton keresztül kaptuk a megrendelést. Az árbevétel 700 ezer forinttal több, mint az előző évben volt. Figyelembe véve a sajátosságot, a kifejezetten kézi munkát igénylő tevékenységet, ebből is megállapítható, hogy a dolgozók munkakedve nőtt, több időt fordítanak erre a munkára, jobban bevonják a családtagokat. Az is előny volt, hogy sem a bértömeg, sem a bérszínvonal-szabályozás nem kötött bennünket, tehát nem volt rá szükség, hogy a termelést az év vége felé korlátozzuk, mint ahogy korábban előfordult. R.: Hogyan alakult a dolgozók évi jövedelme? F.: Ez a bruttó jövedelem 28 százalékos adóval csökkentett összegéből képzett úgynevezett rendelkezési alaptól függ. A rendelkezési alapnak kell fedeznie az évközi bérfizetéseket, a társadalombiztosítási járulékot. Ami év végére marad, abból fizethető ki a „többlet személyi jövedelem”. Idén ez egy hónapnak megfelelő bér összege volt. Az évi átlagjövedelem 40 ezer forint körül alakult. Év végére 214 ezer forint kifizethető összeg maradt. Ezt három tényező alapján osztottuk szét a tagok között: a kifizetett évi munkabér, a vagyoni hozzájárulás és az eltöltött évek arányában. R.: Akkor az „osztásnál” előtérbe kerültek a részjegyek, ami körül az alakulás idején nagy vita folyt. F.: A részjegy után — a nyereség harmadrészén kívül — a költség terhére 8 százalék kamatot is fizettünk. R.: Akadt olyan, aki esetleg több részjegyet jegyzett az előírt kettőnél? E.; Az alapszabály szerint a részjegyet be kell vonni ez esetleges veszteség fedezésébe. Most nyereséges volt az év. pénzt kaptak a tagok a két részjegy után. De az anyagárak emelkednek, a piac felvevőképessége csökkenhet, ez bármikor ránk is hathat. — Eddig még nem jegyzett többet senki... R.: Ha visszapillantanak a múlt évre, milyennek ítélik ezt az új kisszövetkezeti formát? E.: Nem érezzük, hogy sokkal könnyebb lenne a gazdálkodás. Nem kell ugyan mérleget csinálni, csak év végén, így viszont — ha magunknak nem készítjük el — csak zsákbamacska év végéig a gazdálkodás. Szerencsére rutinos, régi emberek vagyunk. Nem jártunk eddig rosszabbul. A bér szempontjából áttekinthetőbb ez a forma. Amiről meggyőződtünk; jól kell anyagot vásárolni, még jobban eladni, és a költségekkel nagyon körültekintően gazdálkodni. Fejszés Edit A tavaszi előkészítő munkákkal a tagok megalapozzák a folyamatos anyagellátást. A Kukrics család főzéshez készíti elő a füzvesszőt Megtárgyalta a Minisztertanács Gyors döntés, felkarolt ötletek Szovjet exportáru bemutatóterme Szovjet exportáruk bemutatóterme nyílt meg tegnap Budapesten, az Örs vezér téren. A kiállítótermet, amelyben tíz szovjet külkereskedelmi egyesülés bemutatója látható. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete avatta fel. A kiállított termékek között új típusú Lada, Moszkvics és Volga gépkocsik, hűtőgépek, kötőautomaták szerepelnek. A szovjet kiállítók elhozták konzervipari termékeiket, játékokat és jónéhány könyv- újdonságot is. A kiállítási terület 580 négyzetméteres fedett és 250 négyzetméteres nyitott részből, 100 személyes moziteremből, valamint katalógusok és prospektusok könyvtárából áll. Itt rendeznek majd szak- kiállításokat, előadásokat tartanak és reklámfilmeket vetítenék. 1983-ban a tervek szerint 14 szakkiállítást rendeznek. A Graboplastból Több szállítókonténer és tároló Az idén befejeződő fejlesztés eredményeként a jelenleginél 1,2 millió négyzetméterrel több szállítókonténer, tároló és sátorépítmény készülhet a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban. Az előzetes piaci felmérés szerint a következő években a mező- gazdaság, az ipar és a kereskedelem több termékükből igényel nagyobb meny- nyiséget, ezért a beruházás ütemét gyorsítva, tizenöt hónap leforgása alatt munkába állították az új gépsorokat, berendezéseket. A szövőgépekre és a speciális konfekcionáló berendezésekre 68,2 millió forintot költöttek. Tizenkét szövőgépet állítottak munkába a fertőszentmiklósi üzemben, amelyek a különféle műszaki műbőrök poliészter-szövet hordozóját készítik. A győri konfekcióüzemben több félautomata szabászgépet és hegesztőberendezést szereltek föl: ezekkel szabják és konfekcionálják sátrakká, tárolókká, takaróponyvákká a műanyagot. Az innovációs alap tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szellemi termékek zöme feltétlenül hasznosítható a népgazdaságban — állapította meg a tudománypolitikai bizottságnak a kormány elé terjesztett tájékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank 1980- ban hozta létre az innovációs alapot, azzal a céllal, hogy bankszerű finanszírozási módszerekkel segítse az innovációs folyamat kibontakozását. Azóta mintegy 600 javaslatot vizsgáltak meg az intézmény munkatársai. A beérkezett ötletek egyharma- dáról már elkészült a szakértői vélemény, s 1980-ban 42, 1981- ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasznosításának finanszírozását is megkezdte az innovációs alap. Szerződést kötöttek a termelőkkel a vizsgálatok, a kísérletek elvégzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szükséges műszerek, szerszámok, gépek beszerzésére. Egy-egy összetettebb, nép- gazdaságilag jelentősebb ötlet megvalósítására az alap társulást, vagy közös vállalatot alapított a termelőkkel. Az elmúlt három év alatt összesen 240 millió forintot fordítottak a legjobb javaslatok finanszírozására, s a valóban jó kezdeményezések hasznosítására továbbra is rendelkezésre állnak a szükséges összegek. Nemcsak a népgazdaságnak, az innovációs alapnak is érdeke, hogy a döntés gyors, de alapos és körültekintő legyen, mert nagy a kockázat. A jó ötleteket karolja fel és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is részesedik, a rossz döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran azonban az alaD és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegendőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden feltételt megteremtsenek. Exportfejlesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphatnak a vállalatok, mert nem tudják bizonyítani új termékeik külföldi versenyképességét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik sikerét. Ezért a tudománypolitikai bizottság mostani határozata szerint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a magyar szellemi termékeket megvalósító, úgynevezett referencia üzemek? építéséhez milyen kedvezményeket kaphatnának a vállalatok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, a menedzserek egész hálózatának kezdeményezőkészségére, szakértelmére, állhatatosságára is szükség van. Az alap ezért a munkába bevonja az innovációs irodákat, így a biotechnikai RT-t és a no- votrade RT-t. Emellett két munkaközösséggel is megállapodott új innovációs iroda létrehozásáról. A tudománypolitikai bizottság rámutat, hogy a menedzserek speciális képzését is meg kell oldani, sőt indokolt lehet az is — legalábbis az első időszakban —, hogy külföldi menedzseriskolák szakembereit meghívják Magyarországra tapasztalataik átadására. A tudománypolitikai bizottság hangsúlyozza, hogy az innovációs alap munkája is csak altkor lehet hatékony, ha más pénzintézetek is\ fokozottabban bekapcsolódnak — kockázatot vállalva — a szellemi termékek megvalósításának folyamatába. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Állami Fejlesztési Bank részvételével a közelmúltban két innovációs pénzintézmény már megalakult. Közülük az egyik, .a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Minisztériumban és a MÉM- ben két további szervezet kialakítását kezdték meg. Az OKISZ hasonló intézmény létrehozását tervezi. Az innovációs pénzintézetek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számolni kell azzal, hogy az innováció gyors hitelnyújtást igényel, de a megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvénykibocsátással és egyéb törvényben biztosított módokon, kellő időben gondoskodjanak a pénzintézetek működéséhez szükséges anyagi feltételekről — hangsúlyozza a tudománypolitikai bizottság. Küldött a brigádvozetők tanácskozásán Ért a vevők nyelvén 1980 tavaszán nagy öröm, érte a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész Április 4. Szocialista Brigádját. A tizenháromszoros arany- jelvényű kollektíva akkor kapta meg a Nép- köztársaság Kiváló Brigádja kítüntétést. Ti- zenketten vannak, egy áruházban dolgoznak, a földvári főutcán a ruházati boltban. Berta Anna 1963-ban elsőéves tanulója volt az áruháznak, amikor a brigád tagjai közé fogadta. Feladatuknak tartották a brigádtagok, hogy jó kereskedőket neveljenek. Berta Anna rászolgált a bizalomra is. s a nevelés se volt hiába. Szorgalmasan dolgozott, elleste a vevőkkel való foglalkozás csínját-bínját okos társaitól. Segédlevelét 1966-ban kapta meg. Esze ágában se volt elhagyni a kollektívát, a megszokott áruházat, amit talán kopottsága, kicsisége miatt nem is szabadna csak boltnak nevezni. Tiszaföldvár azonban nemcsak nagyközség, igényes nagy vásárlóközönsége is van. Abban a ruházati boltban — áruházban — olyan választékot kell kínálni, mint egy városiban. Ügyes; összeszokott gárdával, jó vezetéssel lehet is — tanú rá az eltelt két évtized. A brigádkitüntetések sora se volt másért: jól szolgálták a földváriakat, s nagy forgalmat bonyolítanak le. évek óta. Tavaly például a tizenkét boltos havonta 3,5 millió forint értékű árut adott el. Ráadásul tőlük még akkor se megy el rosszkedvűen a vásárló, ha éppen nincs, amit keresett. A csendes, halkszavú asszonyok értenek vevőik nyelvén. Persze az elmúlt húsz év alatt az egykori Berta Annából Borbély Ferencné lett. Tíz évvel ezelőtt már a házuk is fölépült Tiszaföldvá- ron. A férje mezőgazdasági technikus, két kislányuk kisiskolás. Borbélyné hűséges az áfészhez — épp tíz éve kapta ott az első személyi kitüntetését, a Kiváló dolgozót. Most, ezen a májuson újabb öröm érte. — Azt mondta a brigád, fiatal vagyok, saját nevelés is. menjek csak én a brigádvezetők országos tanácskozására. Öröm ez, meg rengeteg gondolkozás is. A kereskedők szocialista brigádjai nem tudnak olyan eredményeket felmutatni, mint egy -egy termelő kollektíva, s talán kevesen is lesznek ott magamfajták. Mégis tetszik a küldetés, mert ezt is a bizalom jelének veszem. Jó tudni, hogy a sokszoros kitüntetett kollektívában én is fontos vagyok, képviselhetem az Április 4. Brigádot. — sj — nzs —
