Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

1983. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Módszertani központ Jászberényben Néptáncot tanítanak Beszélgetés Papp Imrével, a jászsági együttes vezetőjével Az ország néhány városá­ban például Salgótarjánban, Székesfehérvárott már ré­gebben működnek úgyneve­zett néptánc szakmai házak, amelyek az adott tájegység tánckultúrája ápolásának, az együttesek, csoportvezetők szakmai továbbképzésének központjai. A Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese az utánpótlás nevelése, a mű­helymunka mellett 1977 óta megyei bázisfeladatokat is ellát, az idén pedig tevé­kenységi körét bővíti, me­gyei néptánc módszertani központként is funkcionál. A tervekről beszélgettünk Papp Imrével, az együttes és az alakulóban levő szak­mai ház vezetőjével. — Milyen elképzelésekkel látnak munkához? — Az elképzeléseket tu­lajdonképpen már tavaly egyeztettük, papírra vetet­tük a módszertani központ munkájában résztvevőkkel, vagyis a jászsági együttes legaktívabb, szakmailag leg­érettebb, tapasztaltabb tán­cosaival. zenészeivel. Egye­lőre tízen alkotjuk ezt a kollektívát. Alapvető fel­adatunknak tartjuk, hogy átadjuk tapasztalatainkat, módszereinket a megyében működő csoportoknak, ami­ben tudjuk segítsük mun­kájukat. Szeretnénk, ha az érdeklődők a néptáncot anyanyelvi szinten sajátíta­nák el. megtanulva, magu­kévá téve annak szókincsét, grammatikai szabályait. Ter­mészetesen, hogy a munkát elkezdhessük, ahhoz min­denütt meg kell teremteni az együttesek működésének fenntartói, szakmai alapfel­tételeit. — Hány néptánccsoport van Szolnok megyében? — Gyanítom, hogy több, mint amennyiről tudunk. Jelenleg hét felnőtt, nyolc ifjúsági, tizenhét úttörő, il­letve kisdobos együttest tar­tunk számon. A közeljövő­ben feltétlenül fel kell mér­nünk az alkalmi csoporto­kat, működési feltételeiket, hogy teljes képet kapjunk. Szakmai minősítéssel mind­össze hat együttes rendelke­zik: a szolnoki Tisza Tánc- együttes („arany II”). a Szö­vetkezetek Jászsági Népi Együttese („arany I”), a jászapáti Szövetkezeti Tánc- együttes („ezüst I”). a tisza­füredi Szövetkezeti Tánc­együttes („ezüst II”). a tö­rökszentmiklósi Miklós Tánc- együttes („bronz II”), vala­mint a túrkevei Szövetkezeti Táncegyüttes („bronz II”). Nagyon szeretnénk, ha a mi­nősítéssel rendelkező cso­portok száma növekedne. — Hogyan próbálják ezt elősegíteni? — A csoportvezetőkkel fo­lyamatos szakmai kapcsolat- tartást alakítunk ki, szá­mukra rendszeresen elméleti és gyakorlati továbbképzé­seket szervezünk. Igyek­szünk minél gyakrabban lá­togatni a próbákat. Van ahol ez hetente lehetséges. Jász- apátin, Tiszafüreden, Jász- alsószentgyörgyön, Jánoshi- dán és Alattyánban a cso­portokat a jászsági együttes tagjai vezetik. Másutt ha­vonta. negyedévente veszünk részt a próbákon, melyeken stílusgyakorlatokat vezetünk, koreográfiákat tanítunk be. A táncos találkozók tapasz­talatait megbeszéljük, érté­keljük az egyes produkció­kat, a jövőben tervezünk még táncházi bemutatókat, amelyeken filmekkel, kép­magnóval) szemléltetünk egy-egy számot. Minden bi­zonnyal hasznos lesz majd a megyei néptánctábor, me­lyet július végén Jászbe­rényben tartunk. Szakköny­veink közül, hangzó anyag­tárunkból szívesen kölesön- zünk az együtteseknek. — Ebben a módszertani munkában milyen szerepet kap, vállal a másik „arany" kategóriás megyei együttes, a Tisza? — Ezt a munkát természe­tesen közösen kell végez­nünk. A két csoporti között régóta jószomszédi kapcso­lat alakult ki. A jövőben azon kell dolgoznunk, hogy ez még élőbb, gyümölcsö­zőbb legyen. Jobban meg kell ismernünk egymás mű­helymunkáját, gondját is. A megyei néptánc módszertani központ ez évi feladatai kö­zött kiemelt helyen szerepel a szolnoki együttes művé­szeti munkájának segítése. Ügy gondolom, közösen kell törekednünk arra, hogy is­meretterjesztési szinten is népszerűsítsük a néptáncot, őrizzük nemzeti kultúránk évszázados értékeit. Fekete Sándor Klasszikusok, kötelezők, emlékek, viziók A könyvhétre készülve Klasszikus és mai magyar alkotások, régmúlt irodal­munk elfelejtett értékei egy­aránt meglelhetők a Szépiro­dalmi Könykiadó ünnepi .könyvheti listáján. A klasszikusok sorát az Árpád-kori legendák és in­telmek című reprezentatív kivitelű kötet nyitja. A mű nyolc szent élete és alakja körül kialakult legendákat gyűjtötte egybe, olyanokét, akik a magyar államalapítás utáni századokban éltek. A művet Érszegi Géza állította össze. Hozzáértő és pontos jegyzetei hasznosan egészítik ki a legendák szövegét és vi­lágítják meg a művekben lé­vő utalásokat. Bevezető ta­nulmánya átfogó képet nyújt a legendák kialakulásáról, születésükről, történelmi és irodalmi értékeikről. Tanárokat, tanulókat egy­aránt bosszantja, ha irodal­munk alapvető értékei nem lelhetők meg a könyvesbol­tok állványain. Meglepő tény: az elmúlt hónapokban hiába keresték — a kötelező olvasmányok listáján is sze­replő — Bánk bánt és Toldi- trilógiát a könyvüzletbe be­térők. Katona József és Arany János munkája most az olcsó — elsősorban diákok számára készült — klasszi­kus zsebkönyvtár sorozatban jelenik meg. A kortárs irodalmat kép­viseli Kardos László Har­minchárom arc című tanul­mánykötete. Négy nagy vi­lágirodalmi pályakép: Sha­kespeare-, Rimbaud-, Cse­hov- és Majakovszkij-tanul- mány sorakozik ennek az irodalmi arcképcsarnoknak az élén, s ezeket követik a XX. századi magyar iroda­lom jelenségeit változatos eszközökkel felvillantó arc­képvázlatok. A mai magyar prózai mű­vek közül Balázs Józséf első novelláskönyve a ’70-es években született írásait tar­talmazza. A gyűjtemény két novellafüzért foglal magába. ' Az elsőben a félelmet, a fe­nyegetettséget és a megaláz­tatásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg. A második cik­lusban napjaink alkotó értel­miségének egy rétegéről ad izgalmas látleletet a szerző. Fenákel Judit A hagyaték című regénye napjainkban játszódik, két család minden­napjait felelevenítve. Békés Pál második kötete műfaji­lag besorolhatatlan irodalmi vállalkozás. Három szemel­vény, háromszor néhány óra egy fiatalember életéből; emlékek, víziók, álmok. Veress Miklós Vakügetés című verseskötete az utóbbi öt esztendőben írt költemé­nyeit gyűjti egybe. A pécsi Dóm téren Liszt-szobor Pécsett szobrot állítottak Liszt Ferencnek annak emlé­kére, hogy 1846-ban hang­versenyezett a városban. A Baranya megyei Tanács megbízásából Varga Imre Kossuth-díjas művész for­málta meg a romantikus ze­ne nagy alakjának szobormá­sát. A szobrásznak több nagyszerű alkotása van már a megyében: Pécsett a Ko­dály-szobor, Mecseknádas- don a Liszt-szobor, Mohácson a Lenin emlékmű és a Rad- nóti-szobor. A vasból és krómacélból készült Liszt-szobrot Pécs történelmi városrészében, a Dóm téren állították fel, a püspöki palota szomszédsá­gában. A szobor része annak a szabadtéri galériának, amely a négytornyú dóm körül kezd kibontakozni a mecsekaljai városhoz kötődő írók költők, művészek kép­másából. Solymári zenei események Május 15. és június 13. kö­zött hetedik alkalommal ren­dezik meg a "Solymári Zenei Heteket. Az eredetileg helyi kezdeményezésű kulturális seregszemle 1977-től országos jellegű, nemzetközi szintű rendezvénysorozattá terebé­lyesedett. Alapvető feladata: bemutatni zenei közművelő­désünk fejlődését, körképet adni az ország zenei életéből, a vokális és hangszeres nép­zenéből, és műzenéből, a régmúlttól napjainkig. A zenei hetek május 15-én ünnepélyes megnyitóval kezdődik a solymári Apáczai Csere János művelődési ház­ban. A nyitóelőadáson a Pe- mü solymári madrigálkórusa Kempelen Tünde vezényleté­vel bemutatja Bárdos Lajos —Miskolczi Ottó Tavaszi szignál című művét, amelyet a szerzők az esemény tiszte­letére írtak. Május 21-én a budapesti Várkonyi György Űttörő- és Ifjúsági Ház ad otthont a nagy vegyeskarok hangver­senyének, amely egyúttal a Vándor Sándor Országos Énekkari Fesztivál bemuta­tója is. Május 27-én a Buda­pesti Művelődési Központ épülettömbjében levő Olim­pia filmszínházban tartják az ifjúsági vegyeskarok hangversenyét. Május 29-én a solymári művelődési ház­ban a reneszánsz muzsikából ad ízelítőt a Régi Zene stúdió­együttese; 30-án ugyanitt gyermekkórusok mutatkoz­nak be. Június 4-én a fél évszáza­dos Éneklő ifjúság mozga­lom megünneplésére találko­zót szerveznek az alapítók­kal a Fészek művészklubban. Nemcsak tantárgy a munka A kisegítő 7. osztályban a gyakorlati foglalkozáso­kat Csatos Sándor vezeti. Képünkön az asztalos mű­helyben a fiúk szerszám- nyelet készítenek Egy kis „matematika” a táb­lánál Mihályi Verona előkészítő osztályban tart órát A homoki Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelő- otthonba 215 fiúgyermek jár. A volt Beniczy kastély és körülötte a 26 holdas, erdős terület igen ideális a gyermekek nevelésére. Több mint hatvan nevelő látja el az oktatási és nevelési feladatokat. A foglalkozásokon kívül, a mindennapi tanulás mellett a munkára neve­lésnek is igen fontos szerep jut az intézményben Merre tart az ifjúsági klubmozgaiom ? Kitörni a négy fal közül Az utóbbi években az if­júsági klubmozgalom átala­kulását figyelhettük meg. Ez a változási folyamat nem ért véget, a következő idő­szakban tovább folytatódik. Határozottan tapasztalható a törekvés a klubmozgalom megújítására, felfrissítésére: hogy a klubok nyitottabbá váljanak, szélesítsék társa­dalmi kapcsolataikat, tömeg­megbízásukat. Négy fal közé bezárkózva ugyanis egyre kevésbé lehet tartalmas, kor­szerű klubéletet kialakítani. Ezzel kapcsolatban adom közre néhány gondolatomat. Hasznos lenne például, ha a klubok jobban együttmű­ködnének más ifjúsági kö­zösségekkel. Fokozatosan le kellene bontani azt a magas falat, amely sok helyen még elválasztja egymástól a klu­bot és az amatőr művészeti csoportokat, köröket. Egy­részt a művészeti csoportok tevékenységét kellene „klub- szerűbbé” tenni, másrészt meg kellene honosítani a klubokban a fiatalok saját örömére szolgáló versmon­dást, éneklést, zenélést, raj­zolást, festést, fafaragást stb. Működhetnek a klubok szakkörként, műhelyként, stúdióként is, egyesítve a különböző szervezeti keretek előnyeit. Ez elősegítené a szí­nes, mozgalmas klubélet ki­alakulását, a szabad idő ér­telmes és kellemes eltöltését, a személyiség és az alkotó- készség fejlődését. A válto­zatos, sokféle tartalom és forma előreláthatóan a klu­bok hatókörét, vonzerejét is növelné. Véleményem szerint né­hány év múlva azok lesznek a legjobb klubok, amelyeket statisztikailag legnehezebb lesz „besorolni” valahova, mert egyik rovatba se férnek bele; szétfeszítik a hagyomá­nyos, megszokott kereteket. Erősíteni lehetne az ifjúsá­gi klubok politikai, világné­zeti, közéleti fórum jellegét oly módon, hogy pozitív ki­sugárzó hatásuk is legyen. Kísérjék figyelemmel a klub­tagok a társadalmi élet jelen­ségeit és folyamatait, gyűjt­sék az információkat, keres­sék az összefüggéseket, ala­kítsanak ki véleményt a vi­lág dolgairól, vitatkozzanak, érveljenek, formálják egy­más szemléletét, nem feled­kezve meg természetesen a klubon kívüli fiatalokról sem. Ennek érdekében szük­ségesnek látszik tovább fo­kozni a KISZ politikai befo­lyását a klubmozgalomban. Erősítsék a klubok a fiata­lok társadalmi felelősségtu­datát, közösségi szellemét. Segítsék elő a maguk sajá­tos eszközeivel az ifjúság fel­készítését a gazdasági élet változásaira, a minőségileg új társadalmi, termelési kö­vetelményekre. Váljanak az ifjúsági klu­bok a közművelődés egészén belül kezdeményező és moz­gósító erővé, aktív hatóté­nyezővé. Javaslataikkal se­gítsék elő a művelődési ott­honok tervező munkáját, közvetítsék a különböző if­júsági rétegek kulturális igényeit. Legyenek a klubta­gok rendszeres résztvevői és lelkes propagálói a közműve­lődési intézmények akciói­nak, rendezvényeinek. Érvé­nyesüljön a klubokban a fia­talok fantáziája, ötletessége, vidámsága, játékos kedve, öntevékenysége. Nyíljék tág tere a kreativitásnak, a fel­adatok eredeti módon törté­nő megoldásának, a kísérle­tezésnek, az újításnak, a de­mokratizmusnak. Erősödjék a klubtagokban az új iránti fogékonyság és igény, ami nem mond ellent a haladó hagyományok tiszteletének. * Nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúsági klub­mozgalom utánpótlására. En­nek érdekében is célszerű elősegíteni újabb gyermek­klubok létesítését, az ifjúsá­gi- és a gyermekklubok kö­zötti kapcsolat elmélyítését. A nyolcadikosok klubjaiban fel lehet készíteni a gyereke­ket a KISZ-életre, az ifjúsá­gi klubmozgalomba való be­kapcsolódásra. A helyi körülmények mér­legelése alapján minél több ifjúsági klub váljék közös fenntartásúvá. A közös fenn­tartás eredményeként a szel­lemi és az anyagi erők job­ban koncentrálhatók, növel­hető a klubtagság létszáma. Előny az is, hogy két-három üzem. szövetkezet dolgozó fiataljai megismerkedhetnek egymás munkájával, életé­vel. Nem mellékes az sem, hogy ily módon feleslegessé válik új klubhelyiségek önál­ló létrehozása nagy költség­gel. Az ifjúsági klubmozga­lom fejlesztésének, kibonta­koztatásának csupán néhány lehetőségéről szóltam. Úgy gondolom azonban, ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy az ifjúsági klubok tör­ténete nem zárult le: ezek továbbra is jó színterei le­hetnek az életre való felké­szülésnek, a fiatalok aktív művelődésének és szórako­zásának. Kópiás Sándor megyei tanácsos A park egyik szög­letében kis házi állatkertet alakí­tottak ki. Van itt szarvas, őz, póni- ló és találhatók különféle szárnyas állatok Fotó: Tarpai Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom