Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nagykunsági krónika! Néprajzi atlasz II. Pesti Frigyes helységnévtára Könyvek a megyéből a megyéről Szerkesztőségi szobán^, könyvesszekrénye sokmindent •elárul á megye életéről. Hosszú évek óta halmozódik benne a kért vagy kapott, segédanyagként vagy egyszerűen csak „tiszteletpéldányként” megküldött helyi kiadványok egész sora Akadtam már köztük díszes, ám semmitmondó, ezzel szemben tetemes költséggel előállított albumokra, propagan­dacélokat szolgáló kiadványokra, meglehetősen rossz fogal­mazásé módszertani, szakmai füzetekre, ugyanakkor olyan szellemi kincseket is felfedeztem, amelyek ismerete nélkül nem vallhatnám magam jó lelkiismerettel e megye lakójá­nak. Ez utóbbiakat mindig nagy örömmel és haszonnal veszi kezébe az ember, hisz amellett, hogy munkáját segítik, sző­kébb hazájának jobb megismerését szolgálják, a megye szel­lemi életéről is képet adnak. Ezek a kiadványok ugyanis ko­moly kutatómunka, tudományos tevékenység eredményei. Közkinccsé válásuknak útját kíséreltem meg végigkövetni. Természetesen a megye könyvkiadásában is a taka­rékosság és az ésszerűség el­ve érvényesül — szögezi le Nánási Mihály, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A Művelődési Minisztérium ki­adói főigazgatósága évente általában tizenöt — három ívnél nagyobb terjedelmű — mű megjelentetését engedé­lyezi a művelődésügyi osz­tály felterjesztése alapján. Az ennél kisebb terjedelmű kiadványok meejelenését a megyei tanács hagyja jóvá. Azt pedig, hogy mely művek kiadását javasoljuk az in­tézményektől, vállalatoktól, üzemektől, szövetkezetektől a különböző egyesületektől beérkezett igények alapján döntjük el. — Elviles tehát mindenki je­lentethet meg könyvet? —Természetesen, feltéve ha a kiadásra javasolt mű tudo­mányos, kulturális, közmű­velődési értékkel bír, hasz­nos, közérdeklődésre számot- tartó ismereteket közöl té­makörében. Az ilyen műve­ket többnyire a tudományos központnak számító műhe­lyek — a megyei múzeumi igazgatóság. a levéltár, a megyei könyvtár — adja ki. A megyei tanács is több eset­ben támogatja egy-egy fon­tosnak ítélt munka megjele­nését, a költségfedezet bizto­sításával és esetenként ki­adóként is. Örvendetes az is, hogy a helyi tanácsok, üze­mek, vállalatok, szövetkeze­tek is egyre gyakrabban vál­lalják a mecénás’ szerepét, így adják ki Karcagon pél­dául Győrffv István Nagy­kunsági króknikájának ha­sonmás kötetét, s jelentetik meg Kisújszálláson a város történetét. — Elegendö-e az évi tizenöt kötet kiadására kapott lehető­ség? — Szellemi erőinkből fut­ja, hogy éljünk ezzel. In­kább a művek tartalmi ösz- szetételén kellene változtat­ni. Sajnos a megyében nincs bázisa a társadalomtudomá­nyos kutatásnak, jelentős az elmaradói az új és legújabb kor történetének feldolgozá­sában. Ezzel is magyarázha­tó, hogy kevés például az ipar és gazdaságtörténeti ki­advány, vagy például az, hogy — noha, jónéhány adat­tal rendelkeznek már a ku­tatók — évek ótrr húzódik a megye történeti monográ­fiájának megírása, kiadása. — A megye múzeumaiban fo­lyó tudományos kutatómunka ezzel együtt is igen jelentős, eredményes. Vajon, hogyan tük­röződik mindez a múzeumi ki­adványokban? Tálas László megyei mú­zeumigazgatót kérdeztem. — A rangos, tudományos publikációknak a Múzeumi évkönyvek adnak helyet Az ismeretterjesztő jellegű mun­kákat pedig a Múzeuma le­velek című sorozat rendsze­res időközönként közli.­Az utóbbi években ez a rendszeresség némileg fel­borult az állandó kiadvá­nyok esetében. Csupán az idén lát napvilágot. — össze­vontan — az 1980—81 -es év­könyv, valamint az 1982 tu­dományos eredményeit ös­szegyűjtő kötet. A múzeu-. irtoknak azonban természete­sen vannak úgynevezett terv. be illesztett, de nem rend- szeres .kiadványai is. — Idén jelenik meg pél­dául a Jász etnikum II. kö­tete, valamint az a kiadvá­nyunk, amelynek megírásá­ban, a téma feldolgozásában öt megye muzeológusai vet­tek részt — folytatja Tálas László. Ez nevezetes a Csé- pán is végzett palóckutatá­sok összegzése. Tervezzük a megye Néprajzi atlasza II. kötetének kiadását is. Az utóbbi évek takarékossági intézkedései a múzeumok kiadói lehetőségeit is vissza­szorították némileg. Jelen­leg propagandára, meghívók, katalógusok, kiállítási ismer­tetők készítésére és kiadvá­nyaink megjelentetésére há­romszázezer forint áll ren­delkezésünkre költségveté­sünkből, valamint kétszáz­ezret fordíthatunk szerzői jogdíjak kifizetésére. Ez vé­gül is nem sok, de egyelőre talán még nem is kevés. Szerencsére a múzeum sa­ját üzemében sokszorosítani tudja kiadványait, nyomdai eljárást csak ritkán igényel­nek. Sajnos tagmúzeumaink igényeit már nem tudjuk ki­elégíteni. Reális pedig a ké­résük, amikor a tájegységük, helytörténetéről szóló, a hely­ismeretet segítő kisebb ter­jedelmű, de közművelődési intézmények és iskolák szá­mára jól hasznosítható ki­adványok megjelentetését szorgalmazzák. A fiókok mé­lyén ugyanis rengeteg szel­lemi érték szunnyad úgy vé­lem, a helyi tanácsok, a termelő üzemek segítségé­vel meg lehetne oldani ezeknek az értékeknek, is­mereteknek rendszeres köz­zétételét. Szurmay Ernő, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár igazgatója ugyancsak az erők összefogását sürgette, amikor a városi, járási könyvtárak kutatómunkájá­ról és azok eredményeinek közzétételéről beszélt. A megyei könyvtár egyébként az' az intézmény, ahol szám szerint a legtöbb kiadvány lát napvilágot. — Középtávú tervünkben határoztuk meg kiadói tevé­kenységünk koncepcióját — mondja az igazgató. Vannak tipikusan könyvtári tevé­kenységhez kapcsolódó ki­admányaink, a kutatómun­kát. a gyűjteményben való eligazodást segítő bibliográ­fiák, repertóriumok. Több témakört szisztematikusán feldolgozunk ajánló biblio­gráfiai sorozatunkban, rend­szeresen kiadjuk életrajzi bibliográfiáinkat, és olyan bibliográfiákat is készítünk, amelyek már a helytörténet­re is kitekintenek. Repertó­riumaink olyan napilapok, folyóiratok feltárását adják, amelyek a megyében jelen­nek meg, így ugyancsak a helytörténeti kutatást segí­tik. — Kiadványaik másik csoport­ja, amely már nem tartozik a szorosan vett könyvtári profil­hoz. — Mint említettem, a helytörténeti kutatómunka segítését fontosnak tartjuk. Ezért adtuk ki például — a kecskeméti megyei könyv­tárral közösen — Pesti Fri­gyes kéziratban ránk maradt helységnévtárát, amely Szol­nok megye valamennyi hely­ségnevét tartalmazza, segíti a néprajzi, nyelvészeti, föld­rajzi kutatást. — Jelentős a könyvtár névadó­jával kapcsolatos kutatómunká­juk Is. — A ’70-es évek elejétől végezzük Verseghy latin nyelvű művednek fordítását, meg nem jelent műveinek kiadását. Ebben rengeteg szellemi munka fekszik, s hozzáteszem, társadalmi munka, ugyanis a könyvtár csak akkor tud bizonyos ho­noráriumot fizetni szerzői­nek, ha azt munkája más területeiről vonja el. Erre a mai helyzetünkben* nincs korlátlan lehetőség. A könyvtár több kurrens, periódikum jellegű kiad­ványt is megjelentet. ám neki is és általában minden kiadói „műhelynek” gondjai vannak a forgalmazással. Kiadványaikat többnyire há­lózaton belül terjesztik, jó esetben önköltségi áron, de előfordul, hogy a költségek­nél jóval kevesebb össze­gért adhatják csak. — Nem esett még szó. a me­gyei levéltár kiadói munkájáról. — A levéltár évente mind­össze egy-két kiadvány meg­jelentetését tervezi — tá­jékoztat Tóth Tibor igazga­tó. — Rendszeresen látnak napvilágot a levéltári füze­tek, ezekben mindig egy-egy érdekes, megyére vonatkozó történelmi, művelődésügyi, egészségügyi és más témakö­röket "dolgozunk fel. Erőink nagy részét most az Adatok Szolnok megye történetéből című, igen nagy hiányt pót­ló adattár kiadása köti le. Ennek költségeit egyébként a megyei tanács biztosítja. Török Erzsébet Befejeződött az akadémiai közgyűlés Tegnap zárt üléssel foly­tatódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 143. közgyű­lése az MTA várbeli kong- resszuusi termében. Az ülés Szentágothai Jánosnak, az MTA elnökének bevezető előadásával kezdődött. Tudományos közéletünk mai állapotát elemezte. Ezt követően Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára tartott elő­adást a tudomány tükrében elemezve jelenünk és jö­vőnk helyzetét. A tanácskozás vitájának befejezése után — a közgyű­lés délutáni ülésén — titkos szavazással megválasztották az Akadémia új tiszteleti (külföldi) tagjait, majd a közgyűlés jóváhagyólag tu- doifiásul vette az Akadémia elnökének és főtitkárának vitaindítóját, illetve tájékoz­tatóját, s az ezzel kapcsola­tos ' felszólalásokra elhang­zott előadás és az azt köve­tő vita alapján a fontosabb teendőkről és ajánlásokról, valamint egyéb kérdésekről a közgyűlés határozatot fo­galmazott meg. A határozat elfogadását követően Pach Zsigmond Pál alelnök zárszavával befeje­ződött • a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 143. közgyű­lése. Ma és holnap Szolnokon Szimfonikus zenekari fesztivál Hetedik alkalommal ad ott­hont a megyeszékhely a szimfonikus zenekarok or­szágos fesztiváljának. A ta^ lálkozón nyolc együttes vesz részt. A bemutatók során az egri, a békéscsabai, a kecs­keméti, a salgótarjáni, a nyíregyházi, a veszprémi együttes, a házigazda szol­noki szimfonikus zenekar lép majd közönség, illetve zsűri elé. A fesztivál ma délelőtt 10.30-kor a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban — ahol a koncertek is lesz­nek — szakmai tanácskozás­sal kezdődik, melynek té­mája a nem hivatalos szim­fonikus zenekarok működé­sének időszerű kérdései. Dél­után, 14 órakor Fenyvesi József, a városi tanács el­nöke megnyitja a fesztivált, A hangversenyen nyújtott teljesítményeket, a Farkas Ferenc Kossuth-díjas zene­szerző elnökletével, zsűri mérlegeli. Az értékelésre, a díjak átadására holnap 11 órakor kerül sor. A VII. or­szágos szimfonikus zeneka­ri fesztivált díszhangver­sennyel zárják A Budai Epitö Szövetkezet dolgozói az eredetinek megfelelően állítják helyre az elmúlt év szeptemberében leégett Zsigmond-tornyot. A bejárati várkapu tornyát az idén már az új tetővel láthatják a turisták. % Zsákbamacska Kell a kompót is! A régi zenés játékok idő­vel többnyire úgy járnak, mint a sózatlan szalonna:, hosszú álíásuk'ban megava­sodnak. (Nemcsak a por lepi be őket.) Ez alól a Zsákba­macska, a Szilágyi László szövegére írott Eisemann- operett sem kivétel, amely még a harmincas évek elején, tehát több mint ötven éve született. Gondolom, tudta ezt a színház is, amikor mel­lette döntött. Sőt, vélemé­nyét róla nem is titkolja el: zseniálisan juttatja kifejezés­re, hogy amit játszik, koránt­sem remekmű, de előadása remek alkalom, hogy á társu­lat eljátszadozhasson vele és benne. A komoly erőkből álló társulat úgy dobálja ma­gasba ezt a habkönnyű ko­médiát, mint az a súlyemelő a néhány kilós golyóbist, aki versenyeken akár kétszáz ki­lót is kinyom. Labdázik vele és közben szórakozásul akár néhány piruettet is csinál. A művészek tudják: érett fővel kissé éretlen dolgokat kell — mai szemmel! — mível- niök a színpadon: eljátszani egy többnyire banális szerel­mi históriát, a motoros le­gényt horvan hódítja meg egy vidéki, de végtére is igen ravasz leányka. És hogy ugyanakkor sok-sok félreér­tés után hogy talál egymásra Reiner Manci és Ladányi Kont. Igazi drámai konflik­tusról itt aligha beszélhe­tünk. többnyire csak helyze­tek sorjáznak, mi tagadás, mulatságosak is, és jellemek helyett is figurákkal, vagy még egyszerűbben szerepek­kel találkozhatunk. Az Ery-Kovács András rendezte előadás — szeren­csére — nem is akarja „tit­kolni” ezeket a nyilvánvaló gyengeségeket. Sőt! Tán fur­csa, de a játék láttán az em­bernek az a különös, bár kellemes érzése támad, hogy talán nem is az a fontos itt már, hogy mit, hanem főleg az, hogy hogyan játszanak. A forma válik a dolgok lénye­gévé. És ez is lehet szórakoz­tató. De mennyire! Egy silá­nyabb áru érdekesen szép csomagolása vajon nem sze- rezhet-é pillanatnyi örömet? Különösen úgy, hogy kelle­mes zene társul „kíséretként” e „szíhpadi becsomagolás­hoz”, Nádor László karmester ihletett és magabiztos vezér­letével' és a híven muzsikáló zenekar jóvoltából. Stílus van abban, ahogyan a társulat eljátszik egy régi­módi művel, anélkül, hogy a (műfaj valamiféle szemtelen lebecsülését érezhetnénk ki belőle. S ettől szinte friss, mai ízeket kap a megavaso- dott operett. Erőszak nélkül, elegáns könnyedséggel hajt­ják végre e műveletet. Fur­csa gellert kap a hepienddel végződő (másképp hogyan is végződhetnék ?) játék: mint asztalfalon a ravaszul meglö­kött biliárdgolyó, tengelye körül megpördül. Már nem az az érdekes, hogy egy mo­toros nőgyűlölő szíve meg- enyhül-é Kovács Sári irányá­ban, hanem az, ahogyan ezt a motoros’ legényt s a szokvány mesét megeleveníti Dörner György, ez a „dinamitszi- nész” — ő nem érkezik, be­robban a színpadra s mind­végig ott pattog, ropog,, vib­rál a játékban — igazán ki­tűnő — és ugyanez érvényes partnerére, is: Egri Kati iga­zán etemében van. csillog, villog, hengerel, játékában ezernyi szín, mozgásában, táncaiban lendület, erő és derű. Ugyanez mondható a má­sik kettősre, a Reiner Mancit alakító Takács Katalin és a Ladányi Kontot formázó Vál­lai Péter játékára; mindket­ten finoman elrajzolt karika­túráját is adják az általuk megszemélyesített figurák­nak. Ugyanakkor ők is, akár a többiek, azzal is elszóra­koztatnak, hogy érzékeltetik velünk, milyen is az, ha va­lakire olyan ruhát adnak, ami nem igazán rávaló, s mégis jó képet vágva kell feszítenie benne. Vallai Péter annyi humorral és bájjal — nem tévedés, az ő Kontja. ez a lézengő, csetlő-botló gentri- fióka bájos is — viszi színre a figurát, ugyanakkor kriti­kával is egyben, s amikor táncol, mert erre is kénysze­rül, oly mulatságosan tudja megmutatni a zenés játé­kok szokvány koreográ­fiájának ürességét is — hogy egyszerűen ellenállhatatlan. Egyszerre jelenik meg itt a dolgok színe és visszája. S ettől az olcsóbb humor is magasabb rendű mulatsággá válik. Éry-Kovács a groteszk látásmódú dramaturggal, Kornis Mihállyal az oldalán — néhány érzelmesen ottfe­lejtett pillanattól eltekintve kívülről láttatja nemcsak a játékbeli világot — grófos­tul, kispolgárostul, mindenes­tül, de magát a műfajt is. Az édeskés szerelmi törtclnetbe — ügyes kézzel — a leleple­ző szatíra keserűbb ízeit lop­ják be. Ugyanakkor sok-sok színpadi leleménnyel „édesí­tik” az eredeti művet; néme­lyik ötlet külön is megállná a helyét, egész kis magán­szám a színészi játékon be­lül. de kilógni mégsem lóg ki a sorból. Szóval van itt öt­let, móka és természetesen kacagás meg minden. A zsákbamacska közönsé­gesen afféle vásári játék, a Szigligeti Zsákbamacskája: a „játék vására”. Öröm nézni, ahogy ezt a néhány kilós drá­mai súlyt a társulat könnye­dén dobálja a magasba, s közben olykor tótágast is áll. A karakteres jelmezek is ez irányba, a játékosság irányá­ba hatnak, csupán a díszlet, az üdülőbeli felvonás magas­ba nyúló, erődítményre em­lékeztető súlyos falai nem il­lenek ebbe a képbe. A már említett színészek mellett meg kell említeni Takács Gyula teljesítményét (Kele­men), Sebestyén Éva puccos kispolgárkisasszonyát, Szend- rey Ilona házinénijét — re­mek villanások —. s a há­rom aranyosan miákoló cicát: Hullán Zsuzsa (Kormos), Roczkó Zsuzsanna (Cirmos) és Dutkon Mária (Dorombos). Rajtuk kívül Berta András, Varga Tamás, Kiss T. István, Horváth László és Sárkány János vett részt hasznosan a játékban. A színház csaknem nyolc hónapon át komoly ételekkel traktálta nézőit — most kompótot tálalt fel, csemegé­nek. E°v jó ebédhez — ez is hozzátartozik. Pláne, ha mes­teri módon készítik el. Akkor már egy avassá vált operett is megízesül. A színház legfőbb sjikere ebben van. Valkó Mihály Nemzetközi tanulmányi verseny A mezőgazdasági gépsze­relő szakmunkástanulók nemzetközi tanulmányi ver­senyét az idén — május 23— 24-én hazánkban rendezik meg. A vetélkedőnek a 800 esz­tendős Zirc, pontosabban az ottani 307. számú Reguly Antal Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet ad otthont. Üj bélyegkisív A bázeli nemzetközi motí­vumkiállítás idején, május 17-én bocsátja forgalomba a posta a Tembal ’83 elneve­zésű három, egyenként 5 fo­rint névértékű bélyeget, és ugyanennyi szelvényit tar­talmazó 15 forintos kisívet. A kisívet Widerkomm Er­vin grafikusművész terve alapján az Állami Nyomdá­ban készítették. A bélyeg­képen a tapolcai Malom-tó látható az öreg vízimalom­mal. A szelvény a bázeli ki­állítás hivatalos emblémáját ábrázolja. A kijelölt posta- hivatalokban a forgalomba (bocsátás napján elsönapi bélyegzőt használnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom