Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Anyának lenni ... tudod, mii jelent? Vi­lágra hozni egy gyereket vé­red verítékével, amely a tiéd? A te húsod, véred, magzatod, s akiért aztán egész életeden át rettegsz? Amikor láztól ég a teste, úgy érzed, téged vele emészt • a tűz. Amikor először formál­ja kis szája a szót, hogy se­gítenél kimondani. Amikor először írja le ákom-bákom betűivel, mama, azt a papír- •darabkát — ha nem szégyell- néd — örök emlékként őriz­néd. Amikor először pittyesz- ti le a száját kényesen, mert nem kapta meg a kívánt farmert, amikor először kap levelet, s te nem nyithatod ki, mert tudod, ö írt a gye­rekednek, kamasz fiad első szerelme, belesajdul a szíved. Amikor éjszaka arra riadsz fel, hogy fiad szobájában még mindig ég a villany, mert tanul, szidod az iskolát: így teszik tönkre a gyereket. És a többi, életed fontos ál­lomásai. Szákmunkásbizo- nvítvány, diploma, az első fi­zetés .. . csak titokban mersz sírni, amikor ott ülsz a há­zasságkötő teremben, és meg­hallod azt a bizonyos szót, akkor úgy érzed, megrabol- tak, kifosztottak . .. Amikor pedig először szorítod ma­gadhoz unokád gyönge kis testét, akkor úgy érzed, sem­mi nem veszett, el. számodra újra kezdődik a boldogság ... Anyának lenni annyit, tesz, mint percenként meghalni és percenként újraszületni. Nem dolgoztam hiába Kint százágra süt a nap, bent a hűvös szobában jól­esik a beszélgetés. Az idős asszonyok emlékeket idéz­getnek a vezsenyi öregek napközijében. Sz. Nagy Istvánná mondja: „Nekünk mindig embermun­kát kellett végezni. Hol a gép mellett aratáskor, hol a zsá­kolásnál. Kubikostalicskában toltam ki a gyerekeket a föld szélére, nem volt, aki vigváz- zon rájuk. így van, Margit?” Margit — Mészáros László- né —, akiről társai büszkén mondják, hogy tsz-alapító, 26 évig volt tanácstag,, a felsza­badulás óta párttag, sok-sok kitüntetés tulajdonosa, és aki egyedül nevelte fel három gyerekét, rábólint: — Bizony előfordult: egyeltük a cukor­répát, nem volt kire hagynom a kicsit. Fölkötöttem egy kendővel a hátamra a gye­reket és úgy hajlongtam a földön. Nem kaptam én se­gélyt, sőt, az ’50-es években bizony napi 20 deka kenyé­ren kellett végigdolgozni a napot. —Megérte? — Meg-e? A gyerekeim felnőttek, becsületes munkás emberek lettek. Nekem mindegyiknél helyem van! Én nem dolgoztam hiába a gyerekeimért... Amit szerettem volna, elértem — Amikor elmentem meg­látogatni a nagyfiam a kol­légiumba, a társai nem akar­ták elhinni, hogy én vagyok az édesanyja. Túl fiatalnak tartottak... — meséli ne­vetve Erzsébet. Amikor a gyerekeiről beszél, csupa de­rű. — Fiatalon ment férjhez? — Tizenhét éves voltam, és 18, amikor Józsikám megszü­letett. ö már 20 esztendős, szerelő az állami gazdaság­ban. Imre 19 éves, ő a Jár­műjavítóba megy majd dol­gozni. A sorban Erzsiké kö­vetkezik, ő itt a baromfifel­dolgozóban betanított mun­kás velem együtt. Zoli 14 éves, most végzi a 8. osztályt. Évi, a legkisebb pedig 9 esz­tendős. Amikor az első gye­reket szültem itt Törökszent- miklóson, a szülőotthonban, azt mondtam a nővéreknek, én többet nem jövök ide... Nevettek rajtam: dehogynem jön, találkozunk mi még . .. hát találkoztunk, pontosan ötször. De nem bántam meg. Gyerekeket nevelni a leg­szebb hivatás. Erzsébet — Kollár József- né — a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozóban hol a libakoppasztásnál, hol a da- rabolóban dolgozik. Jár a keze, mint a motolla. A fér­jét is odacsalta az üzembe. Jó munkahely, becsülik a munkást, ö karácsonyra két­ezer forint jutalmat kapott. Jól jött az a pénz! öt eszten­deje, hogy házat építettek és még a bepucolása hátra van. Keresnek a gyerekek is, igaz, de ő nem veszi el tőlük a pénzt, ök is spórolnak, egyik motorra, a másik ki tudja, mire. A férjével 8 ezer forin­tot visznek haza havonta ... persze ő otthon 9 hízómarhát tart, mert már arra rakja félre a forintot, hogy majd mindegyik gyereknek lakást építenek. Ez a szívük vágya: tisztességesen szárnyukra bo­csátani őket. Nem mondja ki, csak a szeme csillogásán lát­szik: boldog. — Tudja, én nem fejeztem be a nyolc osztályt. Hát most nekifogtam, elvégeztem az 5., 6., 7. osztályt. Erzsikém se­hogyan se akart tanulni, ő se fejezte be a nyolcadikat. Amikor látta, hogy én estén­ként, hét végén nekiülök a tanulásnak, kedvet kapott ő is. Együtt végezzük a 8. osz­tályt. Most meg már azt mondja, anya, én továbbta­nulok szakmunkásképzőben. — Munka, gyerek. Más nincs az életében? — Egyszer voltunk kirán­dulni az urammal, a brigád­dal mentünk ki Tiszapüspö- kibe. Hát az felejthetetlen. Én csak apródonként vehet­tem ki a szabadságom, mert hol az egyik, hol a másik gyerek volt beteg, és otthon kellett velük maradnom. Ezt csak érezni lehet Az egyik kiságyban Szand­ra, a másikban Dávid szoron­gatja a cumisüveget: isszák, nagy kortyokban nyelik az ebéd utáni teát. — Amikor elalszanak, Gyu­lával sokszor megállunk itt a kiságyak előtt. Ma is hihe­tetlen, hogy ezek a csöppek, akik itt szuszognak, a mi gyerekeink. Almikor most az első születésnapjuk volt, ázt mondtam: ez az én ünne­pem meg a gyerekeimé .. . A fiatal házaspár régi ba­rátom. Amikor az esküvőjük volt, kívántuk nekik sokad- magammal: szaporodjatok, sokasodjatok. Nevettünk a kívánságon. Aztán teltek az évek: „Gyulát elvitték kato­nának, akkor azért nem akartunk gyereket, meg ott­hon laktunk anyunál, kicsi volt a hely. Amikor megkap­tuk a lakást, akkor szeret­tünk volna egy kicsit kettes­ben lenni. Aztán csak úgy jött . . . Számomra hihetetlen volt. hogy terhes vagyok, azt hittem, tévedünk. Senkinek, még anyunak se mertük megmondani. ..” — A terhességet én nem ilyennek gondoltam. Nem voltam rosszul, nem fájt a lábam, csak az alma héját nem bírtam megenni. — Tudtad, hogy ikreid lesznek? — Dehogy. Az orvosok rám akarták bizonyítani, hogy idősebb terhes vagyok, mint mondom. Kétszer vol­tam ultrahangvizsgálaton. Még szülés előtt két héttel is azt mondták: nagyon göm­bölyű fenekű a gyerek, biz­tos kislány lesz. Szülés köz­ben derült ki: ketten- van­nak. £n nagyon féltem a szüléstől. Ne tessék kinevetni érte. de féltem, hogy beleha­lok. Aztán két és egynegyed óra alatt meglett Dávid, 5 nerc múf.va megérkezett Szandri . . . Papp Gyuláék ma szigorú időrendben élnek. Nem köny- nyü két pici gyerekkel, akik egyszerre sírnak, egyszerre éhesek. A házaspár nem jár seho­vá. (Persze egy fizetésből, a gyesből, OTP-s lakás mellett nem is na'gyon telik szórako­zásra.) Az életüket leköti a két gyerek, de még így is sokat kell segítenie a nagy­mamának. „Nem is tudom, mi lenne velem, ha anyu nem főzne vasalna, takaríta­na ránk. Én szinte csak a gyerekekkel vagyok ... nem ugrálok körülöttük, de azt akarom, hogy érezzék, tud­ják, én vagyok az anyjuk ...” — mondja szinte hévvel a kis szőke asszony. — Amikor odabújik az em­berhez az a kisgyerek, ami­kor azt mondja, mama, meg azt, hogy apu. Mit érzek? Ezt nem lehet megfogalmaz­ni... ezt csak érezni lehet. Mindent vállalni Ircsi teljes nevét nem írom le. ö kért meg rá, és én tel­jesítem kívánságát. A hosz- szú, szőke hajú, tágranyitott szemű asszonyról regényt le­hetne írni. arról a kálváriá­ról, amit vállalt — a gyere­kéért. ö is megjárta a maga „golgotáját”. Ircsi eladó egy exkluzív üzletben, férje a MÁV-nál dolgozik. Kezdet­ben úgy látszott, sima lesz az életük: 1976-ban megkapták az OTP-lakást, szépen be­rendezték ... csak a gyerek hiányzott. Sorolhatnám, hányszor és hányszor hitte: talán most kihordhatja a magzatot. Hányszor feküdt hónapokat remények és ret­tegések között, és hányszor ment sírva haza a kórház szülészeti osztályáról. Mit tud csinálni egy asszony, amíg kórházban fekszik hó­napokon keresztül várva a „csodát”? — Olvastam, kézimunkáz­tam .. . Amikor összeháza­sodtunk, azt mondtam: lesz két gyerekünk. Tamás azt, hogy három . .. Feküdtem a kórházban éjszaka nyitott szemmel: tényleg, lesz-e még az életben kisbabám? Ügy gondolom: azokban a nagyon nehéz években az igazi szeretet, amit egymás iránt éreznek, ez tartotta fenn a házasságukat. És megtörtént a csoda: az Or­szágos Anyavédelmi Köz­pontban — műtét és újabb hónapok fekvése után — megszületett a kis Tamás. — Nem vagyok babonás, de akkor, 1979 januárjában szivárványt láttam, és azt mondják: januárban szivár­ványt látni nagy szerencsét jelent. Nem volt nehéz világ­ra hozni a gyerekem. Egy­szerűen hihetetlen volt, hogy nekem fiam született.. Akkor fogtam föl valójában, ami­kor odahozta a nővér az ágyamhoz a kis csomagot, hogy tessék, anyuka, szop­tassa meg a kicsikét Mire hazajöttek az intézet­ből, anu Tamás mindent megvett. Karácsony előtt voltak, s nekik ez volt a leg­nagyobb, a legszebb ajándék. A kis Tamás ma 3 éves és 4 hónapos. Stramm, karakán kisgyerek, okos. értelmes fiúcska. — Szeretnénk még egy gyereket — mondja Ircsi. — És újra .. . — Igen. Újra műtét, újra hónapokig való fekvés ... Ha ez az ára?! Csak sikerül­jön .. . nem baj. ha nehéz lesz, én mindent vállalok. És a férjem is: hisz akkor ők ketten maradnak itthon Ta- máskával. és egy kisgyerek­kel egy férfinak nagyon ke­serves . .. Az öregek napközijében — Vezsenyen — Margit néni Újra meg újra elmondja: „Nem hiába küszködtem a gyerekeimért." A többiek bó­logatnak. így igaz. — Megtérül valami a küsz­ködésből ? — Igen: a szeretet. Varga Viktória Megkezdődött a béke és barátság hónapja Az Országos Béketanács kibővített ülése a Parlament vadász­termében. Képünkön: I.akatos Ernő, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezetője tart előadást időszerű hazai és nem­zetközi problémákról. (Tclefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) A tömegek világszerte mind erőteljesebb háborúel­lenes fellépésének fényeiről szólva Lakatos Ernő hangoz­tatta: miközben az imperia­lista propagandaszervek megkísérlik közvéleményük előtt lejáratni és hitelétől megfosztani a saját országa­ikban terebélyesedő mozgalr mát, egyúttal megpróbálják támadni a szocialista orszá­gok békemozgalmát és a bé- ke-világtanácsot is. Kísérle­tek történnek arra,- hogy hi­vatalos szervezeteknek, kor­mányzati fiókintézmények­nek állítsák be a békemoz- Igalmat'. (Országos béketaná­csunk a társadalom politikai rendszerének részeként, szer­vezetileg önállóan működik, s fejlődik. Békemozgalmunk függetlensége az önálló dön­tésekben a viták demokra­tizmusában és az autonóm mozgalmi életben nyilvánul meg. Mozgalmunkban közismer­ten különböző világnézetű emberek, párttagok és pár- tonkívüíiek sokszínű, értel­mes cselekvésére van lehető­ség. összefogásra egységes cselekvésre, közmegegyezésre a legfontosabb kérdésekben. Vállaljuk a nyílt vitát azokkal a kevesekkel, akik békeszólamok hangoztatása orvén megkérdőjelezik ha­zánk békepolitikáját, vívmá­nyainkat, rendszerünket. Ké­szek vagyunk a párbeszédre mindenkivel — hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt — akik velünk nem egyformán gondolkodnak. de velünk együtt közös a békevágyuk. Nagyon széles a cselekvési platform, amelyen a mi bé­kemozgalmunk tevékenyke­dik. Békemozgalmunk egysé­ges egész, nem engedjük a békétől távol álló, idegen ér­dekeket szolgáló célok miatt megosztani. A békemozgalomnak még szélesebbre kell tárnia ka­puit, még közelebb kell ke­rülnie a békéért őszintén ag­gódó ifjúsághoz. Vonzóbban, rugalmasabban, érvekkel felkészülten, párbeszédre ké­szen legyünk ott a fiatalok között, nyerjük meg őket kö­zös ügyünknek, a békének, engedjünk teret fiatalos bé­kevágyuk megnyilvánulásai­nak — mondotta. Ezután Sarkad! Nagy Bar­na, az Országos Béketanács főtitkára adott tájékoztatást a most kezdődő béke és ba­rátsági hónap programjáról. Elmondta: a magyar béke­mozgalom szép hagyománya, hogy évente egyszer, több héten keresztül rendezvé­nyek sokaságán emlékezik meg a béke ügyéről, a hit­leri fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról. Az eseménysorozat azonban csak akkor hozhat számottevő eredményeket, ha a prog­ram újabb és újabb elemek­kel bővül, igazodva a világ­ban bekövetkezett változá­sokhoz. Ahhoz, hogymegtor­pant az enyhülési folyamat, s az imperialista körök sza­kadatlanul azon munkálkod­nak, hogy megosszák a bé­kemozgalmakat, az egymás­tól elválasztó elemek hang- súlyozásával. A főtitkár rámutatott: ösz- szefogásra van szükség, azon erők összefogására, amelyek a jelenségek között felismer­ve a lényeget, hozzá kíván­nak járulni a társadalmi ha­ladás ügyének előmozdításá­hoz. Utalt rá, hogy hazánk­ban is mind többen ismerik fel: cselekvőén kell kifejez­ni békevágyukat. A béke és barátsági hónap előkészüle­teikor .megmutatkozott ez a felfokozott társadalmi ten- niakárás. A mostani ren­dezvénysorozat program j a tartalmazza társadalmi szer­vezeteink. politikai mozgal­maink — így a Hazafias Népfront, a KISZ és a SZOT — ajánlásait. Az idei ese- m ény soroza t k őzé ppon t j á ba n a prágai béke-világtalálkozó áll. E találkozó jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy számos olyan mozga­lom is jelezte részvételi szándékát, amely korábban nem szorgalmazta a párbe­szédet. A magyar békemoz­galom, erejéhez, s lehetősé­geihez mérten, hozzá akar járulni e nagyszabású sereg­szemle sikeréhez. A békesze­rető magyar nép üzenetét delegáció viszi magával Prá­gába, amelyet előzetesen számos fórumon vélemé­nyezhetnek az állampolgá­rok, így alakítva ki végső formáját — mondotta vége­zetül Sarkadi Nagy Barna A tanácskozáson bejelen­tették, hogy megalakult — Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével — a prágai béke-világtalálkozó magyar nemzői előkészítő bizottsága. Volf Szedih, a Szovjet Bé­kevédelmi Bizottság hazánk­ban tartózkodó küldöttségé­nek vezetője felszólalásában elismeréssel szólt a magyar békemozgalom tevékenységé­ről. Felhívta a figyelmet a Szovjetunió békepolitikájá­nak következetességére, hangsúlyozva: a Szovjetunió továbbra is mindent elkövet, hogy az emberiséget elkerül­je a nukleáris háború veszé­lye. Kitért arra. hogy a Var­sói Szerződés tagállamai ve­zetőinek év eleji prágai kon­zultatív tanácskozásán konstrutkív javaslatok szü­lettek az enyhülési folyamat kibontakoztatása érdekében, ám a NATO elzárkózott az érdemi tárgyalások elől. Volt Szedih végezetül méltatta a prágai találkozó jelentőségét, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a se­regszemle számottevő mér­tékben hozzájárulhat a bé- kemozgalom egységének to­vábbi megszilárdításához. A vitában felszólalt Rozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Bevezetőjében be­számolt a Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottság alakuló üléséről, rámutatva: a bi­zottságban a társadalom szinte minden rétegének képviselői helyet kaptak. A testület feladata lesz többek között az is. hogy — az ál­lampolgári véleményeket fi­gyelembe véve — végleges formájába öntse a magyar nép üzenetét a prágai béke- világtalálkozó részvevőihez. A Hazafias Néofront főtit­kára a továbbiakban arról szólt, hogy társadalmi be­rendezkedésünk lényegéből fakad a béke szeretete, s [készség e nagy kincs meg­őrzésére. Szocialista nemzeti egységünk együk legfonto­sabb alappillére a közös egyetértés ebben a kérdés­ben. Az aggódás a békéért csak fokozta az állampolgá­rok elkötelezettségét; százak és ezrek keresik a módját, hogyan tudnának bekapcso­lódni a békemozgalomba. A béke és barátsági hónap ese­ményei megfelelő nemzeti fórumai lesznek, lehetnek e •törekvések kifejezésének — hangsúlyozta. Kovács Jenő, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára hozzászólásában rámutatott: a fórumokon nyíltan kell beszélni olyan bonyolultnak tűnő [kérdésekről is, mint például a nukleáris techni­ka. Csak őszinteséggel lehet meggyőzni a fiatalokat, ma­gunk mögé fölsorakoztatni őket céljaink megvalósítá­sára. Az eszmecserék azonban csak akkor lehetnek ered­ményesek. ha ezek valóban eszmecserék. Magyarán, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az ifjúság képvi­selői kifejthessék vélemé­nyüket; még akkor is, ha nézeteik nem mindenben megalapozottak. A vitában hangsúlyozták; minden nemzedék egyfor­mán érdekelt a béke meg­őrzésében, s ez meg is nyil­vánul a hétköznapok során. Elismerőleg szóltak az OBT ifjúsági és diákbizottságának megalakulásáról, kifejtve, hogy a tudatos politizálás kereteivé válhatnak a bizott­ság fórumai. Ám óva intet­tek a formalizmus veszélyei­től; látszatakciókra, és lát- szateredmónyekre nincs szükség — hangoztatták. Az egyén szerepét a békéért folytatott küzdelemben to­vább kell erősíteni, mert csak így építhető tovább a mozgalom szilárd társadalmi bázisa — hangzott él az ülé­sen. Befejeződött a törökszent­miklósi szociális otthon re­konstrukciójának első üteme. Ennek során felépült egy 60 személyes épületszárny, ame­lyet már birtokukba vettek a gondozottak. Az építők máris hozzáfogtak a beruhá­zás folytatásához, alapozzák a hatszáz adagos konyhát és az újabb 60 személyes épü­letet. Az intézmény végleges felépültekor három, egyen- • kent 60 személyes épületet foglal magába, amelyet egy 290 négyzetméteres társalgó köt majd össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom