Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 19 kellett. Az előre gyártott betanpanéléket — meglehetősen merész «nődön — rózsaszínes gránitzuzaléíkkal burkolt elemekkel takarták, így a templom a 19. században épült, háromszintes kőházakból álló, sok fával tarkított környezetibe jól beilleszkedők, és alkalmazkodik a házak vöröses rózsaszín köveihez is. A környezetből kiemelkedő torony jelképét érdekes 'módon oldották meg a tervezők: a hármas tagolású. obeliszk jellegű fehér „torony” könnyedségével hívogató, de nem tolakodó motívumként jelenik meg. Belül a teljes egészében monoin tbetan enteruőr fehér, ez növeli a teret, és megnyugtató érzést kelt. A belső felületeken három különböző minőséget írtak elő: a legszigorúbbat a földközeli, kézzel érinthető részekre, a következőt a még közelről látható, a harmadikat pedig azokra a részekre, amelyek már túl magasan vannak ahhoz, hogy a kisebb egyenetlenségek észrevehetők legyenek. Nemcsak a középületek létrehozásában, a lakótelepek építésében is hadat üzent az építészet a megszokott geometrikus rendnek, a csupa merőleges vonalvezetésnek. A házak több helyen már kör, sőt görbe vonalban épülnek, ami ugyancsak a jövő századba előremutató irányzatnak számít. <KS) A Pisces mélytengeri kutató tengeralatt j árót Kanada gyártotta a Szovjetunió számára. 2000 méterig merül ez a rendkívül jól manőverező jármű. Haladását elektromotorok biztosítják. A motorok a külső gondolában vannak elhelyezve. A jármű maximális sebessége óránként: 4 km. Műszerei: kompasz, mélységmérő, szonár berendezések, vízalatti telefon, tv- kamera és filmfelvevők. Fedélzetén egy vezető és két tudományos kutató utazhat. A Pisces jól bevált a mélytengeri geológiai, de kisebb mélységben halászati és kutatásokra is. A évtized végén ezzel a járművel több sikeres merülést hajtottak végre a világ legmélyebb taván, a Bajkál-ta- von, amelynek mélysége és nagysága tengernek is megfelelne. A szovjet geológusokat régóta izgatja a Bajkál-tó. Szibériában egy rift (nagyárok) húzódik, ebben helyezkedik el a Bajkál-tó, amely mintegy 700 km hosszú. 1977-ben a Pisces segítségével összesen 42 alámerülést végeztek, ebből öt esetben 1000 méter mélységig merültek, húsz esetben pedig 500— 1000 méter között változott a biológiai hetvenes kutatási mélység. Később a tó déli medencéjében 1410 méter mélységig sikerült lejutniuk a kutatóknak a Pisces segítségével. A Pisces autonómiája nagy, és egy-egy merülés során a három ember három napon át dolgozhat a fedélzetén. A kutatók hnélységméréseket végeztek, és a jármű manipulátorával néhány esetben mintát vettek a tó fenekéről. A tófenék topográfiáját is tanulmányozták. A geológusok vulkáni eredetű kőzetet nem találtak a Bajkál-tó fenekén. Szibéria „kék gyöngyszemének” a vizsgálata tovább folyik. (KS) Jelzőtábla a motorháztetőn Gyakran előfordul, hogy a gépkocsinak valamiféle zavar miatt rövid időre meg kell állnia az országúton. Ha éppen éjszaka van. gondot okoz a kocsi kellő kivilágítása. Szellemes megoldás született erre a célra: a motorház és csomagtartó felhajtható tetejének belső oldalát rikítóan vörös világitó festékkel vonják be. Uzemvavar esetén a tetőt eeyszerűen felnyitják, az országúton közeledő kocsik idejében észrevehetik és kikerülhetik. IA tudomány világa I Gépi metszés A kertészek egyik legnagyobb tudományaként számon tartott metszés alaposan megváltozott korunk tudományos-technikai vívmányai nyomán. Ennek ellenére mind a mai napig a metszés az egyik legnagyobb kézimunkaigényű munkaművelet a gyümölcstermesztésben és a szőlőtermesztésben egyaránt. Gazdaságaink a metszési munkákat már télen meg is kezdik, hogy a rügyfakadásig készen lehessenek vele. Nem is szünetelhet a metszés gépesítésének tökéletesítése, a kézi munkaerő mind hatékonyabb kiváltása érdekében. Az alig fél évtizeddel ezelőtt nálunk is feltűnt pneumatikus. vagyis az emberi izomerőt a légnyomás erejével helyettesítő metszőberendezések száma ma már örvendetesen nagy. Legutóbb már a kisgazdaságokban jól alkalmazható kis típusú is forgalomba került. A metszőaggregátként beszerezhető üzemi típusaik általában közepes traktor három pont felfüggesztésére csatlakoztathatók. Hajtásukat a traktor erőleadó tengelycsonkjáról kaphatják. A légszivattyúkkal sűrített levegőt tároló légtartályokon kialakított csatlakozóhelyekre .kapcsolhatók a pneumatikus működésű metszőeszközök légvezető gumitömlői. A termésszedésnél is jól hasznosítható metszőkocsinái nyolc/'mp szivóteijesítményű kompresszor üzemelteti a pneumatikus metszőeszközó- ket. mégpedig egyszerre akár nyotcat-tízet. Az össz- kerékihajtású berendezés mind a négy kerekének a konmányozhatósága a jó irányíthatóságának, mozgékonyságának alapja. Az emelvényrészen több dolgozó foglalhat helyet, és végezheti viszonylag kényelmes testhelyzetben, biztonságosan a metszést, a szakaszos, még inkább a lassú, de folyamatos előrehaladás közben. A metszőkocsi után haladó dolgozóknak már csak csekély utánigazító- korrekciós metszést kell végezniük, amit rendszerint megoldhatnak a földről, létrára mászás nélkül. Az alkalmazható pneumatikus metszőeszközök választéka is gazdag már. Lehetnek kiképzésükben és működtetésük elvében ugyan eltérő, de közel egyformán kis méretű, pneumatikus kisollók. a hagyományos metszőollókkal leginkább megegyező és használhatóságukban is hasonlók. A jól kiegyensúlyozott pneumatikus kisollő elsősorban a vékony gallyak és különösen a szőlő metszésénél használható eredményesen. Az olló pengéinek a sűrített levegő hatására való nyitása, illetve záródása kis ravasz vagy gomb megnyomásával érhető 9 el. A használatakor ugyanúgy szabad marad a metszést végző egyik keze az éppen levágásra kerülő rész megfogásához, mint a kézi metszőollók használatánál. A közepes hosszúságú nyomórudas pneumatikus metszőollók is kedveltté váltak. Közülük a legnagyobbak a gépi ágvágók. Nagyobb galy- lyak. akár hat cm-es átmérőjű részek eltávolítására is bevethetők. Kétségtelen, hogy ezek önsúlya már különösen nagy lehet. A pneumatikus ollókon kívül fűrész is igénybe vehető, a fűrész levegőszükséglete azonban felér 3—4 kisol- lóéval. Vele már az ágvágó ollókkal sem levágható, 6 am-nél nagyobb átmérőjű részek .is könnyedén és gyorsan el távolíthat ók. Az univerzális fogantyúkiképzés is hozzájárul ahhoz, hogy minden helyzetben jól üzemeltethető legyen. A vastag ágak levágására szolgáló különféle kialakítású és meghajtású gépi fűrészek választéka is gazdag. Körforgó fűrészlapból vagy kis láncfűrészből álló metszőfejjel rendelkezhetnek. Mindegyiküknek lehet olyan hosszú nyele is, amely még a létra vagy metszöemel- vény használatát is feleslegessé teheti. A már szintén többféle kialakításban ismert síkfal- metsző munkagépek speciális fűrészitárcsái alkalmasak a fák tetejének levágására. Képesek a közepes törzsű és a termőkaroe gyümölcsültetvényekben, valamint a sövényművelésű gyümölcsösökben az oldalra kinyúló .koronarészek, illetve sövényoldailák szabályozható szélességben való vé- gigvágását jelentő síkfalmet- szésre. A síkfabnetsző berendezések lehetnek szintén a traktor hidraulikus emelőszerkezetére függeszthetők, de von tathatók is. A síkfalmetszés és a gépi ágvágás után is csupán az esetleges sérülések kiigazítását, vagy az elmaradt részek eltávolítását kívánó korrekciós metszés már szintén .pneumatikus omlókkal végezhető. Hatékonyan így egészítheti ki a kézi a gépi metszést. A metszőberendezések bármelyikével vágott ültetvényekben visszamaradó csonkok kétségtelenül elég hosszúak. Ez azonban a gépi metszés természetes velejárója. A gépeikkel nem lehet úgy hozzáférni az eltávoüí- tandó részekhez, mint a kézi metszőszerszámokkal. A keletkező metszőfelületek sem kifogástalanok még minden gépi metszésnél. A metszés gépeinek teljesítménye gazdaságonként a metszésre kerülő ültetvénytől függően tág határok között változik. De az biztos, hogy a kézi metszéshez viszonyítva legalább 20—25 százalékos teljesítménynövekedést eredményezhet megfelelő szervezés mellett. A terméseredmények pedig nemhogy csökkennének nyomában, hanem még emelkedhetnek is a minőség javulása mellett. Komiszár Lajos ősugor totemleletek A Moszkvai Állami Egyetem régészeti kutatócsoportja az Ob alsó folyása mentén Vugraszjan- Vatszkij ősi településen ásatások közben bronz szobrokra talált. Ezek futó. szökellő, ugró és kúszó állatokat ábrázolnak. Ábrázolásmódjuk kezdetleges, erősen stilizált, első látásra is nehéz eldönteni, hogy milyen állatot másolnak. Agyagformában öntötték ki. Csak egyszer használtak fel minden formát, így a bronzszobrok között egyetlen másolat sincs. Kevés köztük az elrontott, torz alkotás, így a régészek elvetették azt a feltevést, hogy e szobrok holmi félbehagyott munkák volnának. A szobrocskák megmunkálatlansá- ga arra vall, hogy díszítő elemek sem lehettek. Mit jelenthettek tehát az ősugorok számára ezek a szobrocskák? Valerü Nyikolajevics Csemye- vov szovjet régésznek és néprajzkutatónak egy régebben publikált „Miként képzelték el a lelket az obi-ugorok?” című cikke segített hozzá a megfejtéshez. Ez a cikk a manslk és achantik lelkivilágáról és szertartásairól szól, bemutatja az ősidőkbe visszanyúló képzeteiket. A mansik és achantik úgy vélték, hogy az embernek nem egy. hanem több lelke van (a férfiaknak öt. a nőknek négy). Az első lélek az emberben él, és halála után a sírba kíséri öt. A második lélek — amelyet a „folyón tovaúszónak” neveznek —. csak időnként hagyja ei az embert, például akkor, amikor alszik; ha ez a lélek hosz- szú időre eltávozik, akkor a.z ember megbetegszik, sőt meg is halhat. Ezért a sámánok gyógyítási feladata, hogy igyekezzenek visszatéríteni ezt a lelket, amely az ember halála utáni egy síron túli világba távozik. A harmadik, vagy az „álombéli lélek” gyakran egy erdőben élő süket ember alakjába költözik. Ha ez elpusztul, meghal az ember is. A negyedik. vagy a „légzési lélek” az emberi hajban él. Az ősi ugorok a legyőzött ellensége* megskalpolva. mintegy megfosztották őt a halhatatlanságba vetett hitétől. Mert éppen ezzel, a negyedik lélekkel kapcsolatos a halhatatlanság képzete, ez ugyanis hitük szerint az ember halála után egy másik emberbe költözik. De ez a lélekvándorlás csak a halál beállta után három év elmúltával következik be: addig ez a lélek egy állati szobrocskában üt tanyát. Miért éppen állati szobrocskában? Azért, mert a nemzedékről-nem- zedékre szálló lélek egyenesen a nemzetség legelső ősétől, azaz a nemzetség ősének hitt állattól — a totemállattól — származik. A lelet ilyen szobrocskákból állít: a régészek több mint 7000 évvel ezelőtt élt ősi ugorok „negyedik leikéinek” ideiglenes tartózkodási helyére találtak rá. Az utóbbi évek során világszerte létrehozott épületeik között sok olyan akad, amely — szerencsésen egyesítve a funkciónak megfelelő tömegailaikítást a korszerű technológiával és szerkezeti megoldásokkal — nemcsak a mai építészetet gazdagítja. hanem egy kicsit talán a jövő századot is jelzi. Ezek közé tartozik Anglia legújabb székesegyháza, a Bristolban épült katedrá- lis is, mely képünkön látható. Merőben új irányzatnak számít, hogy vasbetonból építsenek meg ilyen méretű templomot. Nem volt köny- nyű dolguk a tervezőknek, mivel a külső és belső megjelenésnek egy egész sor igényhez alkalmazkodnia Fakeményítés Svédországban új. gazdaságos módszert dolgoztak ki a puhafa keményítősére. Az előkezelt fa felszínére műanyagot hordanak fel és azt csekély nyomással tetszés szerinti mélységig a fába préselik. A legtöbb műanyag alkalmas erre a célra. Az így kezelt fa lényegesen olcsóbb mint a teljesen impregnált, vagy besugárzással keményített fa. Képünkön a budapesti metró egyik állomásának mozgólépcsőit látjuk, egy gyenge forgalmú napszakban. A képen az utazás helyes és helytelen (fogódzás nélküli) formáira egyaránt találunk példákat. Utazás a mozgólépcsőn Az első mozgólépcső születési dátumát nem könnyű felderíteni. A krónika szerint 1892-ben egy New York-i mérnök kapott szabadalmat „escalator”-ra. Kezdetben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a találmánynak. A kezdeti példányoknak az volt a legfőbb hibájuk, hogy nem volt be- és kifutási terük, vagyis az utasnak azonnal áz emelkedő pályára kellett rálépnie, és ez csakugyan baleset- veszélyes volt. A városiasodás, a földalatti vasutak, aluljárók, a nagyméretű áruházak építése azonban hamarosan szinte kötelezte a tervezőket, hogy divatba hozzák a mozgólépcsőket. Az 1920-as években már világszerte elterjedtek. Érdemes röviden összehasonlítani az eddig ismert tömegközlekedési eszközöket a mozgólépcső sajátos tulajdonságaival. .Villamos, autóbusz esetében az ember álló járműre száll fel. amely csak akkor indul el, amikor az utas elfoglalta helyét, leült vagy megkapaszkodott. Ezeken a közlekedési eszközökön az utas tétlen résztvevője a közlekedésnek. A mozgólépcsőn más a helyzet. Itt mozgásban lévő lépcsőre lép, sőt a rálépés után maga is előre haladhat a mozgásban lévő szalagon. Végül pedig a mozgásban lévő lépcsőről lép le ismét a mozdulatlan talajra. Mindez az utastól sokirányú alkalmazkodást. más szóval iközpí működést kíván. Személyes fizikai és pszichikai adottságai fokozottabban megszabják, befolyásolják közlekedési magatartását. Adottságaitól, magatartásától íügg, mennyire biztonságosan utazik a lépcsőn, sőt az a többi utas biztonságára is hatással van. A baleseti statisztikák elemzéséből az derül ki, hogy a veszélyes események ibekövetkíezésé- ben nagyobb szerepe van az utasok magatartásának, mint a zsúfoltságnak. A Bajkál-tó kutatása
