Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 17. Genfi folytatás Ma Géniben megkez­dődik a szovjet—ameri­kai közóp-hatótávol ­ságú rakéta tárgyal ások újabb fordulója. A szü­net után mind a szovjet mind az amerikai dele­gáció vezetője már a )hét végén visszatért a svájci konferenciaváros- ba. Arcvonásaik némileg kisimultak, nyilatkoza­taik a legutóbbiaknál valamelyest derűlátób­bak. Vajon mi van a tarsolyukban ? A válasz­tól nagyon sok függ. Va­lamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy Kálvin városa ma a leg­fontosabb világpolitikai (párbeszéd színhelye és az itteni dialógus eredmé­nye minden más fórum­nál jobban befolyásol­thatja az egész nemzetkö­zi helyzet alakulását. „Megvan a tisztessé­ges, egyenjogú megegye­zéshez vezető reális út” mondta érkezésekor Kvi- dnszkij, a szovjet dele­gáció vezetője. Amerikai kollégája, Nitze azt ál­lította, hogy kormánya a megegyezésre törek­szik, de sietett hozzáten- tml, hogy Washington Andropov legújabb (a mennyiségi mutatókat nem a rakéták, hanem a rdbbanótöltetek szá­mával mérő) javaslatát is elfogadhatatlannak tartja. A pillanatnyi amerikai csomagterv lé­nyege a következő: Wa­shington ' felajánlaná Moszkvának, hogy csak annyi rakétát, mármint új amerikai rakétát, te­lepít Európába, amennyi a szovjet rakéták száma. Annak a számára, aki­nek fogalma nincs a va­lóságos helyzetről, ez még talán igazságosan is hangzik. Végül is nem az a helyes, hogy a szovjet és az amerikai rakétáik száma meg­egyezzék Európában? — kérdik a Fehér Ház pro­pagandistái. A kérdés azért ördögi, mert sze­mérmetlenül megtévesz­tő. Ha ugyanis csak szovjet és amerikai ra­kéták lennének konti­nensünkön, természete­sen Moszkva lenne az első, amely helyeselné a számbeli egyenlőséget. Moszkva viszont — mint erre legutóbb a Pravda hétvégi cikke utal — az igazi számbeli egyenlő­ség híve. Ennek megálla­pításához viszont képte­lenség nem figyelembe venni azt a tényt, hogy Angliának és Franciaor­szágnak 162 közép-ható­távolságú rakétája van Európában. Igaz. Géni­ben szovjet—amerikai tárgyalások folynak. De a valóságos katonai szembenállás nem a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, hanem a NATO és a Varsói Szer­ződés fegyveres erői kö­zött létezik. A Reagan-koncepció legijesztőbb eleme, hogv csak a számára kedvező tényeket hajlandó elis­merni. Az egyenlőtlen­ség homokjára azonban nem lehet építkezni — és ez az alapigazság a genfi új szakaszra is ér­vényes. Harmat Endre Kuba Új miniszterek A kubai Államtanács Ped­ro Mixet Prietot miniszter­elnök-helyettesnek Marcos J. Portai Leont pedig az alapvető iparágak miniszte­rének nevezte ki — jelen­tették be tegnap Havanná­ban. Az alapvető iparágak ed­digi minisztere, Joe Dome- nech Benitez — miniszterel­nök-helyettesi funkciójának megtartásával — az orszá­gos energiaügyi bizottság elnöke lett. A Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottsága Ugyanakkor a KB titkársá­gának tagjává választotta Jaime Crombet Hemandezt Pedro Miret Prieto helyére. Jurij Andropov fogadta Jósé Eduardo dós Santost Az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kor­mány meghívására tegnap baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett Jósé Eduardo dós Santos. az M PL A-munkapárt és az An­golai Népi Köztársaság el­nöke. Az angolai államfőt a re­pülőtéren Andrej Gromiko az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyette­se, külügyminiszrter Dmitrij Usztymov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter és más hivatalos személyek fo­gadták. Jurij Andropov. az SZKP KB főtitkára tegnap megbe­szélést folytatott Jósé Eduardo dós Santossal. maid szovjet—angolai pártközi együttműködési megállapo­dást írtaik alá. A Szovjet­unió Kommunista Pártja és az MPLA-munkapárt to­vábbi együttműködésének formádról és területeiről szóló dokumentumot szovjet részről Jurij Andropov, an­golai részről Jósé Eduardo dós Santos írta alá. Ugyancsak tegnap a két ország képviselői jegyző­könyvet írtak alá az 1983 —1984. évi időszakra szóló szovjet—angolai kulturális és tudományos együttműkö­désről. Jósé Eduardo dós Santos a nap folyamán találkozott Nyilkolaj Tyihonovval, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­kével is. Megbeszélésükön elsősor­ban a Szovjetunió és An­gola kapcsolatainak alaku­lását tekintették át. s külö­nösen nagy figyelmet szen­teltek a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsola­toknak. Megállapították, hogy ezek továbbfejlődésé­nek jók a lehetőségei. Nyiikolaj Tyihonov meg­erősítette, hogy a Szovjet­unió szolidáris a nemzeti függetlensége megszilárdítá­sáért. forradalmi vívmá­nyainak védelméért küzdő angolai néppel. Szíria és a PFSZ elutasítása ellenére aláírják a libanoni—izraeli szerződést Bár a két kormány jóvá- . tették, hogy az izraeli, a li­hagyó döntése elegendő a (vasárnap véglegesített iz­raeli—libanoni csapatkivo­nási egyezmény aláírásához, Tel Avivban és Bejrútban egyaránt úgy döntöttek, hogy az egységes támogatás de­monstrálása végett a parla­ment elé viszik az éles vitá­kat, ellentéteket kiváltó kérdést. A libanoni parlament már támogatásáról biztosította a kormányt, az izraeli knesz- szet tegnap pedig folytatta a vitát. A technikai részletek tisz­tázása után tegnap bejei on­banoni és az amerikai tár­gyalóküldöttség vezetője ma a libanoni Haldeban és az izraeli Kiriat Smonaban alá­írja a csaknem öthónapos tárgyalások eredményeként kidolgozott okmányt. Bejrúti közlemények sze­rint Algéria és Kuvait után az Egyesült Arab Emírségek is támogatásáról biztosítot­ta a libanoni kormány po­litikáját, míg Szíria. Líbia, Dél-Jemen és a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet el­vetette az arabellenesnek minősített alkut. Francia— nyugatnémet csúcstalálkozó Mitterrand elnök és Kohl kancellár tegnap délután csaknem kétórás megbeszé­lést folytatott az Elysée-pa- lotában. Előzőleg a délelőtt folyamán a két ország kül­ügyminiszterei és hadügy­miniszterei biztonsági és ka­tonai kérdésekről tárgyaltak a külügyminisztériumban. Miohel Vauzalle, az Elysée- palota szóvivője este közöl­te, hogy a csúcsértekezlet első napján a biztonsági kérdések és a williamsburgi csúcskonferencia előkészíté­se álltak a megbeszélések középpontjában. A szóvivő szerint az euro-rakéták kér­désében a két. kormány megerősítette azt az állás­pontját. hogy 1983 végén meg kell kezdeni az ameri­kai rakéták telepítését Nyu- gat-Európában, ha addig a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások nem vezetnek eredményire. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két kormány véle­ménye nagyon közel áll Földiin és tengeren Súlyos harcok Irak és Irán között Súlyos harcok zajlottak le földön és tengeren egyaránt az iraki és az iráni erők- között, Az iraki hírügynök­ség azt jelentette, hogy az iraki légierő valamint ha­ditengerészet megtámadott és megsemmisített öt iráni hajót az Arab- (Perzsa-) öbölben. A teheráni hírügy­nökség viszont arról adott hírt hogy az iráni erők a több mint 500 kilométer hosszú, határ menti front középső szakaszán vissza­vertek egy iraiki támadást. Mind az iraki, mind a? iráni hadijelentések tartóz­kodtak attól, hogy kommen­tálják az ellenfél állításait. egymáshoz, s mindketten a párbeszéd és „komoly tár­gyalások” folytatását kíván­ják. Ha azonban Genfben nem sikerül megfelelő meg­oldást találni, mindkét kor­mánynak határozott szándé­ka. hogy „alkalmazkodjék a NATO keretében vállalt kö­telezettségekhez, vagyis Per- shing-xakétákat kell telepí­teni az NSZK-ban.” BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mika Spiljakot, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnök­ségének elnökévé történt ■megválasztása alkalmából. MOSZKVA Moszkvában vasárnap be­jelentették, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1983. június 16-ra összehívta a Legfelsőbb Ta­nács ülésszakát. * * * Magas rangú szovjet parla­menti küldöttség utazott tegnap Kanadába hivatalos látogatásra. A szovjet képviselőket Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, a szövetségi tanács törvényelőkészítő bizottsá­gának elnöke vezeti. A kül­döttséget a kanadai parla­ment elnöksége hívta meg. KOPPENHÁGA A Dán Kommunista Párt 27. koppenhágai kongresz- szusán megválasztották az új Központi Bizottságot, amely 51 tagból és 15 pót­tagból áll. A kongresszus egyidejűleg folytatta a KB jelentésének és a határozat- tervezetének megvitatását. A kongresszus vasárnap a határozat elfogadásával be­Fegyverzetkorlátozás, leszerelés Határozatok, javaslatok Kádár János a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testű' létének ülésén 1983 januárjában A szocialista országok sza­kadatlanul azon fáradoznak, hogy az emberiséget megóv­ják a háborútól és a fegy- Veidkezésii (verseny csökken­tésével biztosítsák a békét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1983. április 12— 13-i ülésének határozata is leszögezi: „A Központi Bi- ^otttság.. i meggyőződése, hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elérhető és meg­szilárdítható a fegyverzetek alacsonyabb szintjén”. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió, több szocialis­ta és semleges ország szá­mos javaslatot tett a fegy­verzetek csökkentése, a le­szerelés, különösképpen a tömegpusztító fegyverek korlátozása, illetve betiltá­sa érdekében. Most részlete­sen ismertetjük ezeket a javaslatokat. Lemondás az erőszakról A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé 1983 januári ülésén javasol­ta, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő­szak alkalmazásáról és vál­laljon kötelezettséget a bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ra. Előzmények: az Egyesült Nemzetek alapokmányának 2. pontja kimondja és a közgyű­lés 1970. október 24-én ho­zott deklarációja megerősí­ti az erőszakról való le­mondás elvét a nemzetközi kapcsolatokban. 1976-ban a Szovjetunió világszerződés megkötését indítványozta e fontos kérdésben. Ugyan­ebben az évben a Varsói Szerződés tagállamai felhív­ták a NATO-országokat: kössenek szerződést, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen atomfegyvere­ket. A Szovjetunió 1979-ben javasolta a nukleáris és a hagyományos fegyverek fel- használásáról való lemon­dást. A Varsói Szerződés tagállamainak legújabb ha­tározata az ENSZ alapok­mányának az erőszakról va­ló lemondás elvére alapozva javasolta a két szövetség tagállamai között olyan ér­telmű szerződés megkötését, hogy elsőként egyikük sem alkalmaz sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, tehát katonai erőszakot a másik féllel szemben. A ja­vaslat a továbbiakban a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére és a leszerelés­re irányul. A szerződés ki­mondaná : lépéseket kell tenni a meglepetésszerű tá­madás lehetőségének meg­szüntetése és az újabb bi­zalomkeltő lépések megtéte­le érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai ugyan­csak javasolták harmadik államokkal szemben is az erőszakról való lemondást. A javaslat a továbbiakban az ENSZ hatékonyságának növelésére irányul; a vitás Az ENSZ legutóbbi, 37. közgyűlése — az NDK és Kuba javaslata alapján — határozatban hívja fel az atomhatalmakat, jelentsék ki, hogy elsőként nem alkal­maznak atomfegyvereket. Előzmények: az ENSZ 1981. évi 36. közgyűlésén a Szovjetunió javaslatára ha­tározatot hoztak a nukleá­ris katasztrófa elhárítására. A határozat kimondja; az atomfegyver elsőként! beve­India, Svédország és Mexi­kó javaslatára az ENSZ 37. közgyűlése követelte az atom­fegyverek1 'gyártásának), ki­próbálásának és állomásoz- (tatásának befagyasztását. Előzmények: a szocialista országok a genfi leszerelési konferencián a nukleáris fegyverkezési verseny meg­szüntetését és a nukleáris le­szerelést javasolták. Az előterjesztés szerint nemzet­közi szerződést kellene köt­ni az atomfegyverek vala­mennyi fajtája gyártásának leállítására a készletek általá­nos csökkentésére, majd tel­jes felszámolására. kérdéseket békés tárgyalá­sokon a világszervezet kere­tében oldják meg. A világ­béke megóvása érdekében felhívja a tömbönkívüli ál­lamokat a szerződéshez va­ló csatlakozásra. A javaslat konkrét intézkedéseket ja­vasol a fegyverkezés korlá­tozása, a leszerelés, a poli­tikai kapcsolatok stabilizálá­sa érdekében. tése az emberiség elleni leg­nagyobb bűntettnek tekin­tendő. Az ENSZ 1982-ben megtartott rendkívüli ülé­sén a Szovjetunió ünnepé­lyesen kötelezte magát, hogy elsőként nem használ atom­fegyvert. Hasonló nyilatko­zatot tett a Kínai Népköz- társaság is. Az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország eddig nem csatlakozott a nyilatkozat­hoz. A semleges országok ja­vaslata hangoztatja, hogy a (befagyasztásra a jelenlegi feltételek rendkívül kedve­zőek, minthogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok hozzávetőleg azonos kész­letekkel rendelkezik. Az taíofrifegy verek befagyasztá­sa az első lépés lenne a tel­jes nukleáris leszerelés fe­lé Gáti István (Folytatjuk) (Következik: 2. A straté­giai fegyverek korlátozása és csökkentése). Iz atomháború megakadályozása R nukleáris fegyverzet befagyasztása fejezte munkáját és megtar­totta alakuló ülését az új KB. DZSAKARTA Az el nem kötelezett or­szágok tájékoztatási minisz­terei találkoznak a tervek szerint 1984 januárjában Dzsakartában egy, az úí tá­jékoztatási világrend kérdé­seivel foglalkozó konferen­cián. ÚJDELHI Iván ArhiDov a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese befe­jezte indiai hivatalos láto­gatását. amelvnek során tár­gyalt Zail Szingh államfő­vel. Indira Gandhi minisz­terelnökkel és Naraszimha Rao külügyminiszterrel. A szovjet politikus társelnöke a szovjet—indiai gazdasá­gi és tudományos—műszaki esvüttműködési kormány­közi bizottságnak. ISZLÁMÁBÁD Pakisztánban az utóbbi öt évben kilenc politikai fog­lyot kínoztak halálra rend­őri kihallgatás közben — kö­zölte vasárnap az Emberi Jogok Pakisztáni Társasága, A társaság adatai szerint az ország 22 börtönében je­lenleg 375 politikai foglyot őriznek köztük Benazir Bhuttót, a kivégzett kor­mányfő leányát. A pakisztá­ni hatóságok azt állítják, hogy az országban csak 12 politikai fogoly van. BONN Döntéshozatal nélkül ért véget vasárnap a Közös Piac tíz külügyminiszterének Bonn melletti tanácskozása. A gymnichi kastélyban megtartott eszmecsere egyik központi vitatémája a nyu­gat-európai szervezet költ­ségvetésének újbóli szabá­lyozása volt. A külügymi- nisz/terek csak abba* tud­tak megállapodni: azonnal kidolgozandó kérdőívben ké­rik ki a tagállamok vélemé­nyét a brüsszeli főbizottság javaslatáról, hogy a Közös Piac fenyegető fizetésképte­lenségének elkerülésére emeljék az egyes tagállamok által befizetett összeget. KÓMA Enrico Berlinguer javasol­ta az Olasz Szocialista Párt vezetőinek hogy a választá­si kampány során a keresz­ténydemokrata párt hatal­mi rendszerét felváltó alter­natíva mellett foglaljanak állást. Hitler-napló „Bohózat” Az utóbbi hetekben titokzato­san eltűnt stuttgarti régiségke­reskedő, aki a Stern nyugatné­met hírmagazinnak a hamisnak bizonyult Hitler-naplókat eladta, szombaton jelentkezett a bajoí határőrségnél. Konrad Kujau Ausztriából érkezett. Ügyvédje útján tett nyilatko­zatában visszautasította a nyu­gatnémet sajtóban teret kapott gyanúsítást, hogy személyesen ő lenne a naplók hamisítója. Nyilatkozatának további ré­szét a DP A nyugatnémet hír- ügynökség keresetlenül ..bohó­zatnak” minősíti. A régiségke­reskedő, Konrad Kujau ugyanis elállt korábbi — ismeretlen hely­ről, telefonhívásaiban tett — ál­lításától, miszerint a naplók egy bizonyos NDK-beli ,,Fischer tá­bornoktól” kerültek volna a birtokába, aki további .,NDK- beli tábornokokkal” állt volna kapcsolatban. Korábban Kujau mintegy ötre tette a tábornokok számát, s ezzel lehetőséget adott a nyugatnémet sajtó egy részé­nek NDK-ellenes híresztelések megkezdésére. Szombati nyilatkozatában azt állította, hogy a naplók forrá­sa ,,Mirdorf úr”. Kilétéről azon­ban egy szót sem ejtett, noha — mint állította — ezzel az ár­ral1 már 1978 óta kapcsolatban állt. A Stern hírmagazin kilencmil­lió márkát (csaknem négymillió dollárt) adott a kötetekért, ám Kujau azt állítja, hogy ő csak 2.5 milliót kapott, s ebből is csak 300 ezret tartott meg. a többi ismeretlen közvetítői zse­bébe vándorolt. A DPA az üggyel kapcsolat­ban emlékeztet, arra, hogy Ku- jaut már 1980 óta ismeri a nyu­gatnémet rendőrség: rablással sikkasztással, okirathamisítással kapcsolatban szerepel a neve a nyilvántartásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom