Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983. MÁJUS 17 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kisújszálláson Ünnepi küldöttgyűlés a két téeszben Sikeres esztendőt zártak tavaly a kisújszállási határt művelő termelőszövetkeze­tek: az 1982. évi gazdálko­dási versenyben elért kima­gasló eredményeiért a Nagy­kun Tsz-t Kiváló szövetke­zet címmel, a Tisza II. Tsz-t elismerő oklevéllel tüntette ki a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. Az országos el­ismerések átadása alkalmá­ból tegnap mindkét gazda­ságban ünnepi küldöttgyű­lést tartottak. A városi tanács dísztermé­ben ünnepeltek a Nagykun Tsz félezres tagságát képvi­selő küldöttek. Tanácskozá­sukon részt vett és felszó­lalt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára, ő ad­ta át a Kiváló szövetkezet címet dokumentáló oklevelet- Részt vett az ünnepségen Bereczki Lajos- a megyei tanács általános elnökhe­lyettese is. A kitüntetést — amelyet fennállása óta negyedik al­kalommal nyert ed a gazda­ság — többek között a ter­vezettnél 12 millió forinttal több nyereség és az előző évit 8 millió forinttal meg­haladó üzemi termelési ér­ték elérésével érdemelte ki a szövetkezeti kollektíva. A tavalyi eredményekről szóló tájékoztató elhangzása után Mohácsi Ottó gratulált a küldötteken keresztül a szövetkezet kollektívájának. Az egész tagság lelkiismere­tes munkája, becsületes helytállása hozta meg a gyü­mölcsét akkor — mondotta —, amikor a Nagykun Tsz az egyre nehezedő gazdálko­dási feltételek közepette is meg tudta tartani helyét az élen járó gazdaságok között. A küldöttgyűlést megelő­ző üzemlátogatásról szólva Mohácsi Ottó elmondta: a határ képe újabb sikeres esztendővel biztat. A látot- tak-hallottak azt bizonyítják, hogy a téesz jól megalapoz­ta idei gazdálkodását is. Az országos elismerésről szóló oklevél átadása után három szövetkezeti tagnak a MÉM Kiváló Munkáért, egy dolgozónak pedig a TOT Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést nyúj­totta át a megyei pártbizott­ság titkára. A másik kisújszállási ter­melőszövetkezet, a Tisza II. Tsz, küldötteinek a téesz kultúrtermében megtartott ünnepi ülésén Ulveczki Ti­bor, a megyei tanács elnök- helyettese adta át az orszá­gos szervek elismerő okleve­lét. A gazdaság 700 fős kol­lektívája tavaly az előző évi­nél 26 millió forinttal na­gyobb értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket állított elő, az 1982. évi nye­reségtervét pedig 9 millió forinttal teljesítette túl. A jó eredmények elérésében élen járó tsz-tagok közül há­rom a MÉM, egy a TOT, négy pedig a termelőszövet­kezet kitüntetését vette át a tegnapi ünnepségen. Magyar termékek Görögországnak A magyar vegyipar újabb termékei találtak piacot fiö- rögországban. A fűzfői Nit- Irokémia Ipartelepek ipari robbanóanyagának, az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben előállított egyik inter­mediernek, a növényvédő- szer-gyártás közbenső anya­gának, a győri Graboplast ruházati és cipőipari műbő­reinek, valamint a Dunai Kőolajipari Vállalat egyfajta festékipari oldószerének szál­lításában állapodott meg gö­rög partnereivel a Chemol- impex külkereskedelmi vál­lalat. Ezek az első eredményei annak a rendezvénysorozat­nak, melynek keretében Athénban bemutatkozott a magyar vegyipar. A Che- molimpex rendezésében a mintatermékek felsorakozta­tása mellett filmeken, fotó­kon, szakmai előadásokon bemutatták a magyar vegy­ipari vállalatok kínálatát és ismertették a kooperációs le­hetőségeket is. Bővülő választék Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat új termék­családok kifejlesztésével nö­velte kínálatát. A vállalat zuglói gyára már sorozat­ban gyártja az őszi BNV nagydíjával kitüntetett la- kásajtócsaládot. Több mint 20 féle változatban készül­nek az ajtólapok, egyebek között üvegezett és furnéro­zott betétekkel, s ennek sok­féle kombinációjával. Az ajtókat a tokkal és egyéb tartozékokkal együtt szállít­ják a Tüzép-telepeknek. A vállalat kiskunhalasi gyára ebben az évben lénye­gében megkétszerezi a fe- nyőfa-zsalutáblával ellátott ablakok és erkélyajtók gyár­tását. Ezzel elsősorban a csa­ládi házak és a nyaralók építőinek beszerzési gondjait enyhíti. „Remélem, hogy visszatérünk vmimhe,toek Csillagvárosba” Farkas Bertalanhoz Farkas Bertalan alezredes, az első magyar űrrepülő teg­nap Szolnokra látogatott, és dr. Horváth Andrással, a budapesti Planetárium veze­tőjével együtt diaképekkel színesített előadást tartott az űrhajózásról a Helyőrségi Művelődési Házban, azt kö­vetően pedig a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ban. Válaszolt az érdeklő­dők kérdéseire is. Ütjára el­kísérte Liszkiai Csaba alez­redes. Farikas Bertalan rövid szabadidejét kurtítva tettünk fel neki néhány kérdést. Elő­ször arról érdeklődtünk, ho­gyan telnek hétköznapjai? — A negyedik félévet végzem a Budapesti Műsza­ki Egyetemen, és beköszön­tött a vizsgaidőszak. Az egyetemi mellett sok egyéb elkötelezettségem van. Volt olyan nap, hogy egyszerre kellett volna mennem egy értekezletre az Országos Bé­ketanácshoz, a Parlamentbe, a Honvédelmi Minisztérium­ba és még valahová. Most már viszont azt mondom, hogy nincs más, csak az egyetem. Az indexemet itt hordom a táskában. — Úgy látszik, más az el­határozás és más a gyakor­lat — a mai példa legalábbis ezt bizonyítja- De az egye­temnél maradva: további életútján hogyan tudja majd hasznosítaná a közlekedési karon szerzett ismereteit? — Igaz;, hogy a közleke­dési karra járóik, azonban Magyari Bélával folytatott tanulmányunk más mint a többi hallgatóé. Voltaképpen nincs karhoz és végső soron egy meghatározott egyetem­hez sem kötve. Szakemberek állítanak össze számunkra olyan speciális tananyagot, melyet nagyszerűen tudunk hasznosítani, ha esetleg új­Farkas Bertalan űrhajós-éte­leket mutat be a Helyőrségi Művelődési Házban ra kikerülünk a Csillagvá­rosba. ha ismét sorraíkerül egy űrrepülés. — Szó van erről? — Jóváhagyott program nincs. A tanultakat azonban nemcsak az űrrepülésnél, ha­nem az űrkutatásnál és az egyre inkább előtérbe kerü­lő földi gondoknál, így pél­dául az erőforrás-kutatás­nál — ami igen sokrétű fel­adatkört foglal magába — hasznosíthatjuk. Széles ská­lán egy-egy szakterületet senki sem tud átfogni, de nálunk nem is a részletkér­dések a fontosak. — Egészségesnek érzi ma­gát egy új űrrepüléshez? — Igen, bár szerintem tel­jesen egészséges ember nincs. Az orvosoknak ezért okoz gondot a több éves űrrepülé­sek közelgő időszaka. Olyan gondolatok is felvetődtek köztük, hogy szívkatéterezést kell végrehajtani az űrha­jósjelölteken, hogy megálla­pítsák. hajlamosak-e az in­farktusra. mert odafent nincs gyógyítási lehetőség. Ezért foglalkoznak olyan gondolatokkal is, hogy ki­húzzák a jelöltek összes fo­gát. mert a műfog nem szu­vasodik, kiveszik mandulái­kat és vakbelüket. Meg akar­nak előzni minden betegsé­get, hiszen költséges vállal­kozásról van szó. A kérdés csupán az, hogy ilyen fel­tételek mellett lenne-e je­lentkező? Ezért sem eldön­tött kérdések ezék- Minden­esetre a hosszabb űrutazáso­ké a jövő. mert alaposabb munkához három-négy hó­nap okvetlenül szükséges. — Vannak-e most a szo­cialista országokból űrhajós­jelöltek a Csillagvárosban? — Nincsenek, de ez nem jelenti azt. hogy megszűnt az űrkutatási program. Volt lakásainkban és tanterme- inlkben most indiai és fran­cia űrhajósjelöltek vannak, de remélem, hogy mi is visz- szatérünk. Ez úgy is jó vol­na, ha Magyari Béla repül­ne. én meg drukkolnék neki. — Hazánk egyik legjobb vagy talán a legjobb va­dászpilótája volt az űrre­pülés előtt. Mostanában, re­pül-e? — Nem. A korszerű repü­lés teljes embert kíván. El­foglaltságom miatt lehetet­len eleget tennem ennek a követelménynek. — Milyen érzés ezt tudo­másul venni? — Rossz. Kegyetlen ér­zés- Harminchárom éves va­gyok. még sokáig repülhet­nék. — Érzelmileg mit jelent önnek Szolnok? — Nagyon sokat. Két évig itt repültem, itt alakult ki a baráti köröm. A repülő- generációik itt alakulnak, és ide térnek: vissza. Ezért je­lent sokat számomra ez a város. Simon Béla TOT-Ulós Jobban kell számolni a külföldi piac igényeivel Felszólalt Marja! József A múlt évi gazdálkodás tapasztalatait és az idei teen­dőket vitatta meg tegnapi ülésén a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa a ter­melőszövetkezetek házában tartott ülésen, amelyen Sza­bó István elnökölt. Megje­lent és felszólalt Marjai Jó­zsef, a kormány elnökhelyet­tese, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese. Eleki János, a TOT főtit­kára beszámolójában el­mondotta: Bebizonyosodott, hogy a tsz-ek képesek leg­nagyobb természeti kincsünk, a termőföld jobb hasznosítá­sára. Érzel megteremtették a lehetőséget a nagyobb gabo­nakivitelre és biztosították gazdaságtörténetünk eddigi legnagyobb állatállományá­nak zavartalan takarmányo­zását. A főtitkár rámutatott: a tsz-ek jobban kihasznál­ták a már meglévő lehetősé­geket. A tanácskozáson felszólalt Marjai József, a kormány el­nökhelyettese. Bevezetőben méltatta az agrárgazdaság eredményeit. Kifejtette: a magyar mezőgazdaság ered­ményei kiállják a nemzetkö­zi összehasonlítást, és azt bi­zonyítják, hogy az ágazat a nehezebb gazdálkodási fel­tételek ellensúlyozására is képes. A tavalyi év, vala­mint 1983 eddig eltelt idő­szakának teljesítményei ar­ról tanúskodnak, hogy az agrártermelők egyre inkább képesek a rugalmas alkal­mazkodásra. A gazdálkodás feltételei korántsem állan­dóak, az elmúlt időszakban is gyakran módosultak. A világpiaci árváltozások erő­teljesen befolyásolták a ha­zai termelők szándékait is, ám az élelmiszergazdaság ilyen helyzetben is képes volt a korábbi teljesítmények túlszárnyalására. Mindezzel igen nagy mértékben hozzá­járult az ország gazdasági helyzetének stabilizáIás,áho<z és nemzetközi fizetőképes­ségének megőrzéséhez. A ter­melők lehetővé tették a ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást, sőt egyes területeken a javítást is, számos tanújelét adták annak, hogy nemcsak eredményeik megőrzésére, hanem a továbblépésre is képesek. Marjai József foglalkozott a nemzetközi gazdasági hely­zet alakulásával. Elmondot­ta : a világgazdaság egyes te­rületein ugyan élénkülés je­lei mutatkoznak, ám az ál­talános politikai helyzet to­vábbra sem kedvez a nor­mális piaci folyamatoknak; ezért várhatóan újraterme­lődnek az elmúlt időszaknak a nemzetközi agrárpiacon is megmutatkozott ellent­mondásai. Magyarország számára ugyanakkor nem járható út az agrártermelés mesterséges közgazdasági környezetének kialakítása. Az eddiginél több eszközt nem tudunk biztosítani, így a meglévő erők, képességek még jobb kihasználásával kell továbbra is dinamiku­san növelnünk a mezőgazda- sági termelést. Szólt arról, hogy a követ­kező időszakban a piacké­pesség javításával növelni kell az exportot. A növény- termelésben is már arra van szükség, hogy az európai át­lagot meghaladó minőségű árut adjanak a hazai gazda­ságok. A hústermelésben ezen túlmenően előtérbe kerül az egyes ágazatok közötti ará­nyok módosítása; több fi­gyelmet kell fordítani a szarvasmarha-ágazat teljesít­ményének javítására. Job­ban kell számolni a külföldi, piac igényeivel, a szállítási határidők, a fajták és a mi­nőség iránti követelményei­vel. Ezeket az igényeket részben a szabályozórend­szernek kell közvetítenie a termelőkhöz, fenntartva azok érdekeltségét a terme­lés egész vonalán. Leszögez­te, hogy a támogatások bő­vítésére nincsen mód, és így a ténylegesen rendelkezésre álló lehetőségekkel kell az eddiginél jobban gazdálkod­ni. Mindez nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy a terme­lők valóban jogos észrevéte­leit nagy körültekintéssel vizsgálják meg, és ennek megfelelően — a lehetőségek figyelembe vételével — hoz- ák meg a szükséges intéz­kedéseket. Ezután az országos tanács megvitatta a termelőszövet­kezeti gazdálkodás időszerű kérdéseit. Javítanak, újítanak Munkagépek „orvosai” kampány előtt Szolgáltató szakcsoportot is alakítanak a Körösmenti Tsz-ben A múlt mezőgazdaságát idéző traktor tűnik szembe elsőként az ebédlő előtti zöld pázsiton. A G—35-ös Hoffer jelenleg > is működőképes, mint a mellette álló UE— 28-as, amelyet néhány órája festetitek le és állítottak ki a gépudvar dolgozói. A kunszentmártoni Körös­menti Termelőszövetkezet központi gépműhelyének má­sik oldalát már egyáltalán nem a mozdulatlanság jel­lemzi. A tábláról beérkezett gépeket mossák, tisztítják, a szervizműhelyből épp egy most javított IFA gurul ki, a műhely bejárata előtt az udvaron kisgépet javítanak. A kettes számú sízerelő- csarnök közepén Bárdos Sándor, a gépműhely fiatal vezetője egy T—150-es trak­tor sebességváltóműve fölé hajol, a fogaskerekekre mu­tatva, a gép szerelőjével be­szél, majd felém fordulva mondja: „Ebből a típusból ez a harmadik erőgép, ami benn áll a műhelyben. Kettőt éppen most alakítunk át, Rá­ba motort teszünk az eredeti helyére, így kiküszöböljük az alkatrészellátásból adódó gondokat.” . Az ezer négyzetméteres, korszerű szerelőcsarnokban egymást érik a traktorok, munkagépek, markolók. — Mindig ilyen zsúfolt a műhely? — Általában. Bár a gépe­ket az előzetes javítási terv alapján ütemezzük be, vizs­gáljuk át, vagy újítjuk fel. Közben természetesen a fu­tó munkákat is dl) kell vé­gezni. A téli szerviz már ja­nuárban elkezdődött, azóta a földeken már javában dol­goznak az általunk kijavított gépek. Jelenleg a silószállító kocsik felülvizsgálatán dol­gozunk, e munkákkal párhu­zamosan pedig készülődünk a kombájnok reparálására is. — Elegendő szakember dolgozik a javítási ágazat­ban? — A termelőszövetkezet összes gépeit, pótkocsijait, személy- és teherautóit itt a gépműhelyben nézzük át, s tesszük üzemképesisé, 25 szakképzett szerelőnk és 6— 7 kisegítő szakemberünk van. Sok a tennivalónk, ehhez ké­pest kevesen vagyunk, ráadá­sul ez a létszám nyáron — az aratási munkák miatt — még csökken, ugyanis jó né­hány szerelőnk mint kom­bájnvezető dolgozik. Ennek viszont az az előnye, hogy a betakarítógépekkel a kam­pánymunka alatt lényegesen kevesebb gondunk van, a ki­sebb hibákat ők maguk javít­ják 'ki aratás közben. A kun­szentmártoni ipari szakmun­kásképzőből érkezett tanu­lók itt a téesz udvarán lévő tanműhelyben sajátítják el a gyakorlati fogásokat, szakmai alapismereteket. A másod- és harmadéves tanulókat a gépműhely szerelőbrigádjai­hoz osztjuk be. — Hogyan ellensúlyozzák a gépjavításban a munkaerő- hiányt? — Dolgozóink javarészt tapasztalt szakemberek, és tisztában vannak azzal, me­lyek a meghibásodás okai, éppen ezért gyakran újítá­sokkal próbálkoznak, amit rögtön alkalmazunk is. Je­lenleg a kettes javítóműhely­ben a P—603-as román rako­dógép motorját cserélik ki erősebbre, megbízhatóbbra. A jól bevált John Deere erő­gépre kompresszort szereltek, ami megkönnyíti a munkát. Kinn a táblán egy speciális szállítójármű révén tankol­nak meg sok gépet, erre sze­reltek fel egy hidraulikus szivattyút, tehát könnyebb, egyszerűbb a dolguk. Nem beszélve arról, hogy a terme­lés is jobban halad így. Fél­idejében tart nálunk az ipa­ri szolgáltató szakcsoport megalakulása. Munkaidőn túl lakossági szolgáltatásokat szeretnénk végezni, de ter­mészetesen a téeszünk meg­bízásait is vállaljuk. Például a most készülő gabonatároló és szárítóberendezés építé­sén, valamint a szerelőcsar­nok tetőszigetelésében se­gédkezünk. Van elég munka, csak győzzük ... Képünkön a Körösmenti Tsz javítóműhelyében a P—603-as típusú markoló motorját cserélik ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom