Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 19. Hatvan éve született Komócsin Zoltán Ha élne, tegnap lett volna hatvanesztendős. Komócsin Zoltán 51 éves korában hunyt el. Szinte hihetetlen, hogy ily fiatalon milyen sok, igen jelentős, párt- és álla­mi megbízást töltött be. A Felsőgallán 1923. ápri­lis 18-án született, s csak­hamar Szegedre került mun­kásifjú igen rövid idő alatt védtelenül gondos, megfon­tolt, kemény munkával érte el a tisztségeknek azt a so­rát, melyet nemcsak névle­gesen, de valójában tiszta becsülettel be is töltött. 1940- től volt kapcsolatban az il­legális kommunista mozga­lommal. 1944 októberében, a felszabaduláskor Szegeden a MADISZ-t szervezte. A negyvenes évek második fe­létől mind magasabb, fele­lősségteljesebb pártfunkció­kat töltött be. 1974. május 28-án hunyt el. A legmagasabb párt- és állami fórumok részéről köz­readott gyászjelentés tisztsé­gei közül megemlíti: a párt Központi Bizottságának s Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, a Népszabadság szer­kesztő bizottságának vezető­je, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, s amit nem hivatalos okmány doku­mentál, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a nemzetközi kommunista mozgalom ismert személyi­sége. Szinte gyerekfővel került kapcsolatba az illegális kom­munista mozgalommal. Na­gyon fiatalon már a párt Központi Vezetőségének tit­kárságán dolgozott, majd 1948—1949 között a Vas me­gyei pártbizottság titkára­ként tevékenykedett. 1950- ben ismét a párt központi apparátusában találjuk, mint az agitációs osztály helyet­tes vezetőjét. Közben a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő főiskola hallgatója lett, s itt újságírói képesítést szerzett, 1953-tól 1956 febru-, árjáig ismét a Központi Ve­zetőségben dolgozott, előbb az agitációs és propaganda osztály helyettes vezetője­ként, majd vezetőjeként. 1956 februárjától ■ 1957 már­ciusáig a Hajdú-Bihar me­gyei pártbizottság első tit­kára volt. Ezt követően 1957 áprilisától a KISZ országos szervező bizottságának veze­tője lett, majd Központi Bi­zottságának titkára. Komócsin Zoltán munkája minden, legapróbb mozzana­tát is komolyan vette. A te­metésen elhangzott búcsúbe­széd is hangsúlyozta: nemze­ti sorsfordulónk, felszaba­dulásunk első pillanatától kommunista hittel és bátor­sággal az ú j lehetőségek bir­tokában arra összpontosítot­ta erejét, hogy megújuló hit­tel harcolva a kommunisták, a haladó erők igazát vigye a nép közé. Írásaiban nyoma­tékosan hangsúlyozta: a leg­fontosabb, hogy erős, és ál­landóan erősödik a munkás­paraszt szövetség, a két alap­vető osztály és az értelmiség összeforrottsága, ezzel együtt a magyar dolgozók népi álla­ma. Sok barátja volt, munká­sok, parasztok, értelmiségiek egyaránt. 1974 elején már súlyos be­teg volt, de erős akarattal ezt elpalástolta. Súlyos be­tegsége alatt is volt ereje az ország gondjaival foglalkoz­nia, s munkába temetkezve igyekezett elfelejteni a kö­zelgő tragikus véget. Né­hány héttel halála előtt a Népszabadságon keresztül elvtársi, baráti intelmet kül­dött a lap milliós táborá­nak: „Amit tennünk kell, vé­gezzük el becsülettel, amit elértünk, valamennyiünk ér­dekeit és az utánunk követ­kező nemzedék javát szol­gálja." x — A — Kórustalálkozó a Volán szervezésében Képünkön a szenei Napsugár vegyeskar Vinczéné Ásványi Mária vezényletével A Volán 7. számú Vállala­tának szervezésében a múlt hét végén négy kórus talál­kozott Szolnokon: a cseh­szlovákiai Szene „Napsugár” vegyeskara, a Tiszaparti Gimnázium leánykara, a Ti- szaföldvári férfikar, és a Volán 7. sz. Vállalat „Vásár­helyi Zoltán" vegyeskara. Nagyszámú közönség előtt két koncerten mutatták be műsorukat. Pénteken a Tisza­parti Gimnázium aulájában, szombaton a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban. A találkozónak országha­táron túlról jött vendégei Szénéről. Szenczi Molnár Al­bert (XVII század) az első kiemelkedő magyar műfordí­tó szülővárosából érkeztek. A Volán kórus és a szenciek ismeretsége a két év- előtti galántai Kodály napokról ered, s most viszonozták a Volán kórus tavalyi, a szen­ei Kodály-ünnepségen adott koncertjeit. A szlovákiai magyar kóru­sok versenyén ezüstkoszorú­ra minősített Napsugár ve­gyeskar műsorán túlnyomó­részt magyar népdalok és klasszikusok szerepelnek, va­lamint szlovák népdalok és zeneművek. Megnyerő volt, hogy a kon- certrepertoárjukon szereplő tizenöt művet kívülről éne­kelték. Szép egyöntetűség­gel. érzékeny tempó-, és han­gulatváltásokkal szólaltak meg előadásukban a nagy­megyeri és a Bartók gyűjté­sű, illetve feldolgozású nép­dalok. A madrigál-stílusban felmutatott sok jó megoldá­suk ellenére kitűnt, hogy stílusjártas,ságuk hagy még kívánni valót. A madrigálok hangvételét helyenként át­színezi a népi énéklésmód (csuszkák a szopránban) és a kissé szögletes ritmuselkép­zelés. Ám jó úton járnak, hangzásuk kellemes, a tenor és a basszus szólamok impo­nálóan fürgék és hajléko­nyak. A kórus és karnagya Vinczéné Ásványi Mária sok taps emlékét viheti magávál. A Tiszaparti Gimnázium leánykara kimunkált és érett műsorral, javarészt Kodály- művekkel lépett színre. Bar- táné Góhér Edit keze alól ami éppen felhangzik, az az előzmények logikus folytatá­sa, s egy feltartóztathatatlan zenei folyamat hangzó da­rabkája, mely a szerző szán­déka szerinti cél felé mu­Vendégek Szencről tat: mindig a dallamok bel ső energiája lendíti előre, s formálja a darabokat. Ezt lehet talán természetes, a zene belső természetéből fa­kadó előadásmódnak nevez­ni, amely az „akkor és ott" egyedüli jó megoldás meg­győző erejével bír. A Tiszaföldvári férfikar Kodály és kortárs szerzők műveit szólaltatta meg. Igé­nyes műsorukhoz. igényes előadásmód is társult. A ki­egyenlített kórushangzás és a zenei mívesség terén na­gyot léptek előre az utóbbi időben. Kodály Esti dalának nehézségei sem álltak ellen a férfikarnak. Csatos Sándor lágy szólója jól illett a züm­mögő hanghátlérhez. Gulyás László Vörös őrségen című műve kevés daliami és har­móniai kapaszkodópontpt kí­nál a hallgatónak, ugyanak­kor nagy feladatot ró az énekkarra. Mindkét mű elő­adása Váczi Márta karnagyi munkáját dicséri. A Volán alig négy éve működő csupa fiatal tagot számláló Vásárhelyi Zjoltán vegyeskara Bartáné Góhér Edit vezényletével a kórus- találkozó kiemelkedő telje­sítményét nyújtotta. Köny- nyed hangképzésük, zenei hajlékonyságuk és intonáci­ós biztonságuk figyelmet ér­demlő. Sorjázták a madrigá­lokat: ünnepélyeseket, lá­gyan suhanót, vidámat, vir­tuózát. Gastoldi Két kicsi nimfája különös szépséggel szólt. Az egyes szóláncokon belüli virtuóz futamok és a hosszabb-rövidebb szótagok zenei vetületei lüktetővé tet­ték előadásukat. I.abátli Valéria Munkahelyi demokrácia az iskolákbar A szakszervezeti munka új vonásai A munkahelyi demokrácia érvényre jutása, folyamatos fejlesztése társadalmunk lé­nyegéből adódó követelmény, részié a szocialista demokrá­ciának. Megvalósítása társa­dalmi, gazdasági előrehala­dásiunk fontos feltétele. Nap­jainkban, amikor gazdasági életünk súlyos gondokkal küzd, különösein nagy szük­ség van az emberi alkotóerő mozgósítására, ez visizont nem képzelhető el a demok­ratikus légkör megteremtése nélkül.) Ezért is fontos a munkahelyi demokratikus fórumok erősítése, hisz ezek­nek a fórumoknak fontos szerepe van a különböző érdekek feltárásában, képvi­seletében, egyeztetésében, va­lamint a közösségi szellem fejlesztésében, olyan mun­kahelyi légkör kialakításá­ban, amely elősegíti a dolgo­zók véleménynyilvánításá­nak, kezdeményező készsé­gének kibontakozását, észre­vételeinek, javaslatainak hasznosítását. A szakszervezetek politi­kai munkájának középpont­jába is a demokrácia kér­dései, a munkahelyi demok­ratikus fórumok erősítése ke­rült. A Minisztertanács és a SZOT a múlt év végén együt­tes határozatot hozott a munkahelyi demokrácia kér­déseiről. Erről s munkaterü­letük sajátos feladatairól hallgattak meg tájékoztatót a közelmúltban a megye pe­dagógus szakszervezeti tiszt­ségviselői Szolnokon. Az elő­adó, Kósáné dr. Kovács Mag­da, a Pedagógusi Szakszerve­zet Központi Vezetőségének titkára, elmondta, hogy az új határozat megszületését indokolta, hogy az elmúlt években megváltozott a szak­szervezet mozgalmi, szerve­zeti összetétele, létrejötteka' döntési jogkörrel rendelkező bizalmi testületek. Ugyanak­kor olyan új határozat ki­adására volt szükség, amely általános érvénnyel bír, nem / különíti el a vállalati és intézményi szakszervezeti feladatokat, hiszen azok alapvetően azonosak. Végül a határozat megjelenését tár­sadalmi, politikai szükség is indokolta, időszerűvé vált a demokratikusi fórumok jog­körének bővítése. A Pedagógus Szakszervezet központi apparátusa a hatá­rozat megjelenése óta azon munkálkodott, hogy köny- nyebbé tegye annak végre­hajtását. Ezért — a szolnoki tájékoztatóhoz hasonlóan — széles körben ismertette azt, ugyanakkor meghatározta az oktatási intézményekre há­ruló sajátos feladatokat. Ez utóbbira azért is volt szük­ség, mert az oktatás megle­hetősen centrálisán irányí­tott rendszer. Hazánk 9000 oktatási intézménye tanácsi fenntartás, irányítás mellett látja el feladatát sí ez egy sor speciális formai és tar­talmi kérdést vet fel a szakszervezeti munkában. A pedagógus szakszervezet azt is megállapította, hogy nem mindenhol kielégítő az irá­nyítás demokratizmusa, en­nek erősítése különösen a községekben fontos. A hatá­rozat végrehajtásához készült útmutatójában — amelyet májusban kapnak kézhez az intézmények — részletezte a demokratikus fórumok; ne­velőtestületi, összdolgozói ér­tekezletek, szakszervezeti taggyűlések — funkcióit és feladatait, meghatározta az állami és szakszervezeti irá­nyító testületek teendőit is. Ebből csupán néhány új vo­nást emelünk ki.' A korábbiakhoz képest változást jelent, hogy az oktatási intézmények igaz.- gatóinak határozott időre szóló kinevezését az intéz­mény minden dolgozója — összdolgozói értekezleten — véleményezi. Eddig ezt a funkciót a nevelőtestületi ér­tekezlet látta el. Az erre vonatkozó jogszabály ebben a tanévben lát napvilágot-. A vezetői minősítés elkészítése, kitüntetési javaslatok téte­le — a szakszervezeti tag­gyűlések közötti időszakok­ban demokratikus fórumként működő — szakszervezeti bi­zottság feladata. A területi bizalmi testületek vélemé­nyezési joggal bírnak a gaz­dálkodási szervezet átalakí­tásakor, ß egyetértésük nél­kül nem hozhatók a dolgo­zók nagyobb csoportját érin­tő intézkedések sem. Az in­tézményeket irányító tanácsi szakigazgatási szervezetek — többnyire a művelődési osz­tályok — munkájának éven­kénti véleményezése is jo­gaik közé tartozik- Az útmutató meghatározza az állami szakigazgatási szervek, az állami vezetők és szakszervezeti testületek kö­zös feladatait is. Hangsú­lyozza, hogy a munkahelyi demokrácia erősítése, a de mokratikus fórumok haté­konyabb működése csak az állami és tömegszervezetek, mozgalmak szoros együttmű­ködésével érhető el. — r. — Te is totóztál, haver? Újabb bemutató előtt a Hököm Színpad Vük (Várhegyi Teréz) és Karak (Pákozdy János) egyik jelenete Szombaton délután a zsú­folásig megtelt szolnoki sportcsarnokban aratott nagy sikert a Hököm Színpad tár­sulata, a Vük előadásával. A kis közönség önfeledten tap­solt, ünnepelte a szereplő­ket, így Várhegyi Terézt, Harsány i Gábort, Pákozdy Jánost és a többieket. A si­ker megérdemelt volt, bár az „aréna" nehéz színpadi kö­rülmény, a mese meg intim, kamaraműfaj, még akkor is, ha attól lehet tartani, hogy a legőszintébb közönség —a gyermek — „szétkiabálja” az előadást. A társulat jól alkal­mazkodott a szabadtéri elő­adás jellegéhez rokonítható helyzethez, maradandó él­ményt szerzett a hálás né­zőknek. Az előadás előtt Harsányi Gábort, a Hököm Színpad el­nökhelyettesét kértük — mi­vel Szolnok és a társulat kapcsolata igen szerencsésen alakult: már bemutatót is tartottak a városban — mondja el mi van a Hököm vándortarisznyájában'? — Minden eddiginél na­gyobb fába vágtuk ezt a bi­zonyos fejszét — mondta stílszerűen egy tölgynek dől­ve — május 21-én a buda­pesti Sportcsarnokban lesz a Miért bántják a magyar fut­ballt, avagy Te is totóztál haver? című arénajátekunk bemutatója, két félidőben. A Végh Antal írta játékot Ka­rinthy Márton állította aré­nába, s csaknem negyven neves színész igyekszik vá­laszolni az írói kérdésre, hogy ki totózott, s hogyan? Fellép többek között Csáká­nyi László. Koncz Gábor, Bitskey Tibor, Esztergályos Cecília, Szirtes Ádám, Szom- bathy Gyula, Bencze Fjerenc, Juhász Jácint és jómagam. — hat futball zseni társasá­gában. A szünetben sorsolás lesz. természetesen egy bun­dát nyer, aki nyer. — Szolnokra is eljönnek? — Ha hívnak, örömmel. T. L. A rádió I hullámhosszán | Két emlékezés Tiszteletet az arra érde­mes elődeinknek, de már sokszor éreztük a sajtóban, rádióban, és televízióban el­hangzott. hallott, látott meg­emlékezések közben, után, hogy egy néma főhajtás, egy percnyi csend többet jelent­het a kegyelet hullámhosz- szán, mint az értékeinkre is leselkedő monotónia. Most nem így történt. Töretlenül állok ... cím­mel Asperján György műso­rát Síugározta a Petőfi adó Schönherz Zoltánról. Néhány új momentumtól eltekintve minden ismert volt már előttünk, ami a műsorban el­hangzott. A magyar és nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének életútja már feltárt, de a kor, a szűkebb környezet egyes, fontosabb motiváóiói még kiegészítésre szorulnak. Asperján György műsorának érdeme, hogy a legegysze­rűbb megoldásokat választva igyekezett új, kútfő értékű információkat adni, ugyan­akkor kivételesen jól' sike­rült .dramaturgiai' meggondo­lásokkal a rádiódráma műfa­jához közelített. Az aláp- dráma: elfognak egy kom­munistát, halálra ítélik,, Tra­gédia ez, ember és mozgalom számára, de a történelem — sajnos — szokványos esetté devalválta. Asperján a rideg valóság keretein belül fel­tárta Schönherz erkölcsi drá­máját is: imádott felesége, Márta áruló? Schönherz nem tudhatott arról, hogy kétéves fiát a csendőnnyomozó tiszt lábbal felfelé kilógatta a harmadik emeletről, — ha az anya nem vall...? Ki tud­ja mit, mennyit mondott az őrületbe kergetett asszony, tény, hogy Schönherz Zol­tánt hamarosan letartóztat­ták. Márta vallomása alap­ján-e? Ki tudja, a háború elpusztította Schönherz fele­ségét és kisfiát is. A halál­ra, ítélttől már Gréti, az új szerelme, a pesti munkáslány búcsúzott. Jellemző történelmi epi­zód: Szombathelyi Ferenc, akkori vezérkari főnök ma­gatartása. Schönherz édes­anyja és húga, Klári kegyel­met kérő szavaira embersé­gesen reagált,, hajlott rá. hogy megkíméli a 37 éves mérnök életét. Néhány nap­pal később viszont durván kiutasítja házából Schönherz Klárát, — közbeléptek a né­metek, a magyar vezérkari főnök meghátrált,.: Ez azért is érdekes és érthetetlen, mert más kútfőkből tudjuk, hogy Szombathelyi ekkor már tisiztában volt a háború kimenetelével. A Kossuth rádióban va­sárnap este — műsorváltoz­tatás révén — az április 15- én elhunyt Illyés Gyuláról hallhattunk ugyancsak meg- endítően szép emlékezést. A műsor bevezetőjében Ju­hász Ferenc olvasta fel az elhunyt költőről írt verses Óoémáját, méltatva Illyés emberi és költői nagyságát, nemzet életében betöltött szerepét. Természetesen megszólalt archív felvételek­éi az adásban Illyés Gyula is. A Simon Istvánnal — sajnos ő sem él már — foly­tatott beszélgetése a műsor másik pillére volt, amelyet neves előadóművészek — így Latinovits Zoltán —ihle­tt felolvasásai öveztek. — ti — Kazinczy-verseny Az idén is megrendezték a Kazinczy Ferencről elneve­zett szép magyar beszéd he­lyi vetélkedőit, amelyeken sokezer gimnazista, szakkö­zépiskolás diák és szakmun­kástanuló vett részt. Az or­szágos döntőt — április 22-től 24-ig — a hagyományoknak megfelelően az idén is Győ­rött rendezik meg. száztizen- hót Irin v i résztvevővel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom