Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
1983. ÁPRILIS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Népművészetünk A marxizmus—leninizmus klasszikusai könyvtárainkban Jellegzetessége: a mértéktartás Monográfia készül három fejezetben Az Európa Könyvkiadó új sorozatot indít, amely hazánk megyéinek népművészetével ismerteti meg az érdeklődőket. A monográfiasorozat első kötete Szolnok megye népművészetet mutatja be, a kiadvány várhatóan a jövő év karácsonyára kerül a könyvesboltokba. A kötet szerzői megyénk múzeumainak szakemberei, a szerkesztőktől; dr. Bellon Tibortól, a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatójától és dr. Szabó László kandidátustól, a szolnoki Damjanich János Múzeum tudományos főmunka- társától a monográfia összeállításának előkészületeiről érdeklődtünk. — Úgy gondolom, nem véletlen, hogy elsőként Szolnok megye népművészeti kötetének megjelentetését vette tervbe a kiadó — mondja Bellon Tibor. — A monográfia megírását ugyanis nagyban segíti, szavatolja a megyében eddig folytatott átfogó és szisztematikus jellegű néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munka. Már 1962-ben megindult a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz elkészítésének munkálata, az első kötet 1974—75-ben látott napvilágot, a második sajtó alatt áll. A néprajzi atlasz elkészülte után tervbe vettük a megyei néprajz monográfiájának megírását is, amelynek három kötete közül egy éppen a népművészetet tárgyalta volna. Tehát az Európa Kiadó kínálta lehetőségtől függetlenül is készültünk erre a munkára, így meglehetősen naprakész ismeretekkel rendelkezünk. — A megye múzeumaiban megközelítőleg 30 ezer néprajzi tárgy található, a múzeumok néprajzi fotótárában 50 ezer tételt tartanak nyilván, és éppen a népművészeti kiadvány érdekében két éve megkezdték a kis- gyűjtemények számbavételét is. Most ez a munka még jobban előtérbe került. — Egy népművészeti adattár kialakításához kezdtünk hozzá, amely tartalmazza majd a megye múzeumaiban, kis- és magángyűjteményeiben fellelhető népművészeti tárgyak teljes leírását, fotóját, de tárgykultúránk teljes feltérképezése érdekében az ország más múzeumaiban fellelhető. Szolnok megyéből származó népművészeti tárgyakat is számbavesszük. A minél jobb használhatóság érdekében széllyukkártyás rendszert alkalmazunk. Az adattár a későbbiekben is segíti a kutatómunkát, most a kötet megírását teszi egyszerűbbé, hiszen a szerzők a legkönnyebb módon férhetnek hozzá a szükséges — témájuk szerinti — információkhoz. — A korábbi publikációkban a népművészet meglehetősen csekély szerepet kapott, sőt, egy időben vita tárgya volt az is, hogy beszélhe- tünk-e, csak- Szolnok megyére jellemző, sajátos népművészetről? — A közfelfogás az, hogy vannak az országnak látványosabb népművészeti tájegységei — válaszol dr. Szabó László. — A matyó, a palóc, a somogyi vagy kalo- tns/L'g-vidéki népművészet például. Ugyanakkor az alföldi megyék népművészetéről alig-alig tudnak valamit az emberek. Az említett vidékeken — á múlt század végéig — elsősorban a viselet hívta fel magára a figyelmet. Szolnok megyében ugyanakkor nem volt jellemző az effajta „cil’rálko- dás”. A Jászság és a Kunság mezővárosainak parasztpolgársága szigorú munkaerkölcs. takarékosság szerint élt. a Tiszavidék apró falvai pedig többségében reformátusok voltak, az egyház puritán életszemlélétet alakított ki az emberekben. A viselet is főleg fekete, fehérre egyszerűsödött. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megyénkben nincs népművészet, csak éppen nem olyan szembeötlő, mint például a palóc-vidéken. Jellegzetessége a mértéktartás, puritánság, ugyanakkor a nagyfokú igényesség is, hisz népművészetünk remekeit főleg mesteremberek, iparosok készítették. — A mesterségeknek, a megye népművészetének több kiemelkedő ágazata is volt. — A kerámiakészítés, fazekasság — megyénk legjellemzőbb népművészeti jelensége — a szűcs- és szűrszabómesterség. az asztalosság, a fémművesség — ezen belül is a kovácsok, csengődntők, lakatosok tevékenysége — megannyi népművészeti értéket hagyott ránk. Jelentős értékkel bírnak a fellelhető szaru- és bőrkészítmények — a különböző sót a Hók, tülkök, készségek, karikások, ostorok. nyergek, lószerszámok is. Legpopulárisabb népművészeti ágazat a gyékény, a vessző, a szalmafonás. a hímzés, szövés. fonás volt megyénkben. A kunhímzés, a keresztszemes, a fehérhímzés. a törölközők, abroszok, kendők mintakincse is külön tanulmányt kap a könyvben. Kaszakőtartó tchcnszarvból Karcagról A kiadvány három részben tárgyalja majd megyénk népművészetét. Az első fejezet a Szolnok megye Magyarország néprajzi térképén címet viseli. a második részt a parasztság tárgyi kultúráját, a harmadik pedig a megye népművészetének kiemelkedő ágazatait tekinti át. A kötetei öisziáz fekete-fehér és 150 színes fotóval illusztrálják. Megjelentetéséhez. a megyei tanács 500 ezer forinttal járult hozzá.— török — Fotó: — kozma — H gyökerek fölött Az első szabad' könyvnap Jászberényben A kerek évfordulók ünnepei — sok egyéb mellett — azért is fontosak, mert ráirányítják, “ráirányíthatják a figyelmet hiányosságainkra vagy erényeinkre. Kari Marx halálának centenáris ünnepségei a közművelődési könyvtárak olyan állomány- részeit helyezte az érdeklődés középpontjába, amelyek, kétségkívül, a legfontosabbak közé tartoznak. A marxi- zmus-leninizmus klasszikusainak műveiről van szó, olyan könyvekről, amelyeket ritkán olvasnak ugyan szakadozottá, de amelyek nélkül nem képzelhető el közkönyvtár. .. Bestseller könyvek Marx, Engels, Lenin műveinek pontos könyvtári helye jól kirajzolódik abból a felmérésből, amelyet 1980 második félévében készítettek a marxizmus-leninizmus klasszikusainak Szolnok megye könyvtáraiban való jelenlétéről, az állomány keresztmetszetéről, illetve e művek forgalmáról. Figyelmeztető adatokat is tartalmaz ez. a felmérés; mert dacára annak, hogy Marx. Engels, Lenin válogatott művei minden könyvtártípus számára kötelezően előírt törzsanyag, több helyen hiányosak — elsősorban kisközségekben. Fontos viszont, hogy a teljes életműsorozatok a nagyobb könyvtárakban (városi és nagyközségi) a polcokon várják olvasóikat. Az olvasókat, akik a felmérés tanúsága szerint a következő műveket keresik, forgatják a leggyakrabban; Marx—Engels: Kommunista kiáltvány: Válogatott művek; Lenin-életrajzok; Marx: A tőke; Lenin: Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége; Lenin: Állam és forradalom... Szerepel az olvasottsági rangsorban Engels: Anti-Dühring-je és A természet dialektikája is. Ami az életrajzok olvasottságát illeti: erre az- évre minden bizonnyal megnőtt a Marx-életrajzok forgalma, már csak azért is, mert könyvkiadásunk több új művet tett az olvasók asztalára az évforduló alkalmából. Pótlásról kell gondoskodni Nem tanulság nélkül, való egy-egy könyvtárban a szakirodalom polcain a 300 KP jelzetű könyvek között kutatni. A jászalsószentgyör- gyi községi könyvtár 20 ezer kötetes állományában — szemre is — jelentős helyet foglalnak el a társadalomtudományi művek között a Marx-, Engels-, Lenin-köte- tek. És — elnézést e profán „tesztért” — nem is porosak; egyelőre nem tudni, hogy a takarítónő végez-e alapos munkát, vagy az olvasók nem hagyják porosodni a könyveket. Lukácsi László könyvtáros szerint: — Is — is. Ezeket a könyveket természetesen nem úgy és nem annyiszor olvassák, mint — mondjuk, — a Pillangót. De — ,,mozog” az állománynak ez a része is. Á Kommunista kiáltványból például most is . az olvasóknál van öt példány, több válogatás is kinn van. A közép- iskolások, az M—L középiskolába, egyetemre, szakosítóra járók gyakran keresik a tematikus válogatásokat, sorozatokat, hogy csak egy példát mondjak a Marxizmus-leninizmus kiskönyvtára sorozatot állandóan figyelemmel kell kísérnem, mert — a gyakori használa't miatt pótlásról kell gondoskodni. Próbaképp belelapozunk a kölcsönző egyik-másik kötetébe; a válogatások, a tematikus összeállítások (pl. Lenin a kommunista erkölcsről, Marx és Engels az irodalomról) mindegyik példánya járt már olvasónál. De a kölcsönzőpulton felhalmozódott, kölcsönzésből frissiben visszahozott könyvek között is van egy Marx—Engels válogatás, a legújabb kiadású, háromkötetes. II gyökerek * * • A Jászságban, Jászberényben a két világháború közötti időszakban s még korábban is voltak terjesztői, olvasói a korszerű politikai • irodalomnak, annak ellenére, hogy az „rebellis” cselekedetnek számított. A Jász Múzeum több kiadványa (és állandó kiállítása is) utal arra, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt megjelent kiadványokat dugdosták. „bújtatták”, — e kiadványok között volt a Kommunista kiáltvány is. Hogy ez milyen tett volt, annak érzékeltetéséül álljon itt egy adat, dr. Laczkó Ottóné kéziratos bölcsészdoktori disszertációjából: Jászberényben a két világháború között az olvasókörök 90 százaléka felekezeti irányítás alatt állt. S hogy micsoda gyökerei vannak a marxista irodalomnak! A jászberényi Járási Nemzeti Bizottság „Jászsági Szabad nép” címmel 1945-ben kiadott hetilapja így számol be az 1945. augusztus 2-án megtartott első szabad könyvnapról: „Az első magyar könyvnap egyben seregszemléje volt a felszabadult Magyarországon eddig kiadott munkáknak is: a könyvnap hivatalos könyvei mellett mindenütt ott láttuk Marx, Engels. Lenin és Sztálin műveit és a győztes háború megrázó riportjait. Ott láttuk valamennyit a napi munkájuk után betűre éhesen a sátrak ünnepi asztalától távozó dolgozók kezében”. Nem pusztán az érdekesség kedvéért tesz- szük hozzá: erre a könyvnapra jelentek meg József Attila forradalmi versei, Darvas József: Város az ingoványon című műve. Molnár Erik, Andics Erzsébet, Illés Béla, Révai József munkái, s ekkor látott napvilágot a szolnoki származású marxista filozófus, publicista Sándor Pál Engelsről szóló könyve. Kézközelben— kézmelegben A jászberényi járási-városi könyvtár sok tekintetben példamutató módon törődik olvasóival, látogatóival. A város és a járás párt- és KISZ-propagandistáinak, TIT-előadóinak külön birodalma van a könyvtár emeletén. A könyvek, folyóiratok mellett, több tízezer dia- pozitív-sorozat, grafikák, fotók állnak rendelkezésükre. Érthető, hogy a könyvtár e különgyűjteménye meglehetősen nagy népszerűségnek örvend, hiszen előadásokra, (megemlékezésekre, évfordulókra tökéletesen föl lehet készülni. (Csöppet sem mellesleg: technikai eszközöket ■— vetítőket, magnetofonokat >— is lehet kölcsönözni). Ezekben a napokban, hetekben a Marxról, Engelsről, Leninről készült grafikai sorozatok, az életrajzaikat tartalmazó hangosított dia- 'pozjtív-sorozatok a legkeresettebbek. De rendszeresen kérik Lenin, kazettára rögzített hangját is. Mi sem természetesebb, hogy a könyvtár előterében egy szép, tárlóban berendezett Marx-ki- állítás fogadja a látogatót: a mini-kiállítás középpontjában a nagy gondolkodónak a könyvtárban bőséggel található művei állnak. Mit jelent a bőség? A teljes életműsorozatok mellett ott van minden válogatás (több példányban is) s minden tematikus összeállítás, nem szólva a különböző életrajzokról. A Kommunista kiáltvány egyik régebbi kiadásának olvasóiról igyekeztünk megtudni valamit Horváth Sán- dorné olvasószolgálati csoportvezető segítségével. S. lám, a száraznak, holtnak hitt cédula-adatok megelevenednek. Pozsonyi Pál volt a példány első olvasója. Még középiskolás volt. amikor kikölcsönözte a ’70-es évek eleién. Azóta közgazdasági egyetemet végzett. Az 1910- ben született nyugdíjas Mi- zsei István „pusztán” érdeklődésből olvasta a könyvet, míg az utána következő 1964-es születésű Gyurkó Márta az érettségire készült belőle. Adják kézről kézre e polcok könyveit, a raktárakban pedig a klasszikusok köteteinek további példányai várják a kézmeleg érintést. Vágner János Tudománypolitikai kutatások Magyarország az egy kutatóra jutó ráfordításokat tekintve 31 iparilag fejlett ország között a második, harmadban helyezkedik el. A közelmúltban három, tartalmilag összefüggő kutatást folytattak a Magyar Tudományos Akadémia Ku- t atásszervezési I ntézetében. Az egyik — amelyből a kutatókra eső ráfordítások példája is származik — az 1970-es évek adatai alapján az országok tudománv- és műszaki politikájának összehasonlító elemzése. A másik vizsgálat során az országok kutatásirány j tási mechanizmusát hasonlították össze, a harmadik azokat a változásokat követte nyomon, amelyek a nemzetek tudománypolitikájában a '70-es évek világgazdasági kihívására következtek be. Az elemzések szerint az elmúlt tíz évben a tőkés államokban is jelentősen megnőtt a tervezés szerepe, és tovább fejlődött a szocialista országokban a nép- gazdasági tervek készítésének megalapozottsága. Figyelemreméltó tény. hogy a kutatással és a fejlesztéssel foglalkozók létszáma némelyik országban már annyi, mint amennyien egy-egy önálló iparágban dolgoznak. Érdekes módon a ’70-es évek végének gazdasági visszafogottsága a kutatások finanszírozásában alig érzékelhető. ellenkezőleg, a ráfordítások számszerűen emelkedtek — állapították meg. Tavaszi FEB táborok Mintegy 4 ezer negyedik osztályos középiskolai tanuló vesz részt április 3—10. között a felvételi előkészítő bizottságok által szervezett 43 oktatótáborban. ’ Például a bölcsészkarra pályázó diákoknak Debrecenben és Szegeden, orvostudományi egyetemekre készülőknek Debrecenben. Pécsett és Budapesten. a közgazdászjelölteknek pedig Székesfehérvárott, Budapesten, Egerben. valamint Pécsett segítik a felkészülésüket az egyetemek és főiskolák oktatói. A több éves tapasztalatok szerint e táborok jelentős segítséget nyújtanak abban, hogy a fizikai dolgozók gyermekei is sikeresen szerepeljenek a felvételi vizsgákon. Tiszafüredi festett lóca részlete Kovácsoltvas házoromdísz Karcagról Gyékényből font nagykunsági kéziraunkás kosár