Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

1983. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyeszékhelyen a Villamosipari Gépelhet Javító Kisvállalat rádió­tévészerelői szükség ese­tén kisebb javításokat a helyszínen is elvégeznek. Képünkön Téglás Béla tévészerelő munka köz­ben Falugyűlés Jásziványon Házi feladat az áfésznek Hiányolták a képviselőt Ösvény helyett utat kérnek Voltak vagy százan a hét­fő esti falugyűlésen. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy Jász- ivány lakossága a csecsszo- pókat és az aggastyánokat is számba véve mindössze hatszázkilenc, akkor el kell ismerni, hogy nemcsak szor­galmas gazdák, hanem egy­ben a közélet iránt érdeklő­dő emberek teszik ki az itte­niek zömét. Közös az öröm és a gond A szűkebb haza iránti fi­gyelemnek sokféle forrása van ezen a kis jászsági tele­pülésen. Talán mindenekelőtt az, hogy magára talált ez a tanyavilágból «formálódott falu. Kézzelfogható bizpny- sága ennek az, hogy tavaly megállt a lélekszám csökke­nése. Igaz, gyarapodásról sem adhatunk hírt. Heten szület­tek itt tavaly, és heten vet­tek búcsút a világtól. Tizen­hatan költöztek ide, ugyan­annyian fogtak vándorbotot. Az új telepesek viszont fia­talok, várható, hogy gyarap­szik családjuk.'- Jászivány sorsának alakulása ezért sem mellékes. Török Sándor, a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke az otthonlévők önbi­zalmával és közvetlenségével szólt a társközséggé felzár­kózott Jászivány lakóihoz. Tehette, hiszen a keresztne­vét is ismerte mindenkinek, és különben ez a település az ötvenes évekig Jászapáti ta­nyavilága volt. Amióta világ a világ, Jászapáti öröme- gondja az itteniek vidámító- ja, vagy fájó pontja. Ezért hallgatták megértő figyelem­mel a székhely-községről szóló beszámolót is. Ezerkilencszáznyolcvanket- tőt értékelve Török Sándor így summázta a nagyközségi közös tanács munkáját: — Rázós év volt, célkitűzésein­ket mégis sikerült valóra váltani. Biztosítottuk az alapellátást, nyolctantermes új általános iskolát adtunk át, növeltük az óvodai he­lyek számát. Erőnkből fu­totta az apróbb, de a lakos­ságot bosszantó gondok meg­szüntetésére is, — így pél­dául a vágóhíd rendezésére, hűtőkamra építésére. Sike­rült egy hosszú idő óta üres körzeti orvosi állást is betöl­teni. . A tanácselnök részletesen szólt az útépítési, belvízren­dezési munkák eredményé­ről. Megemlítette, hogy ta- Jvaly másfél millió forintot fordítottak szociális juttatá­sokra. A napközi otthoni há­lózatot egy óvodai és egy ál­talános iskolai csoporttal bő­vítették. A régi tanácsházát könyvtárrá alakították át. Az intézmény avatása május 1- én lesz. Sok egyéb tény vál­toztatja a nagyközség arcu­latát, amely jótékonyan hat Jásziványra is. Ettől az évtől kezdve megszűnik például a váltott tanítás, a gyerekek csak délelőtt járnak majd iskolába. Szerény (?) program 83-ra Az idei tervekről szólva a tanácselnök hangsúlyozta, hogy a 31 milliós költségve­tési alap biztosítja a megfe­lelő alapellátást. Fejlesztés­re tízmilliót fordítanak. Eb­ből Jászapátin célcsoportos lakásokat és egy orvoslakást építenek. A tanyai kollé­giumból tantermeket alakí­tanak ki. Jászapátin április­ban tartják a vízműtársulási küldöttgyűlést, ami után el­kezdődnek a 90 milliós beru­házás munkálatai, a vízmű­építés és a vezetékhálózat széles körű kiépítése. A jász- iványi vízmű építését az idén befejezik, folytatják az út­építést és a villanyhálózat korszerűsítését: Jásziványon mindkettőre nagy szükség van. A jászapáti szennyvíztisz­títómű és a csatornahálózat terve elkészült, a kivitelezést is megkezdik az idén. Ebben az évben alakítják ki a szék­hely-községben a nevelési központ és a művelődési ház helyét,^— sok lesz emiatt a bontás. A második félévben várható Jászapátin a körzeti egészségügyi ügyeleti köz­pont kialakítása, ahonnan hétvégeken hat település or­vosi ügyeletét látják majd el. Az idei fejlesztésekről szól­va a tanácselnök megemlí­tette, hogy a tanácsi beruhá­zások mellett várható Jász­apátin a kenyérgyár megépí­tésének megkezdése, hat OTP-s lakás építése, és a jásziványi bekötőút szélesí­tésének kezdése. fl helyiek hangja A tanácselnök tájékoztató­ja után Antal Lajosné, a jásziványi tanácstagi csoport munkájáról számolt be. A vitában részt vett Kiss Ba­lázs, Jakasovszki Pálné, Vá­gó István, Tajti István, Koz­ma Zsuzsa, Lóczi Béla, Ba- lajtf Károly és Orbán István jórészt egymást kiegészítve foglalt állást néhány téma­körben. így például iházi feladatként” szabták az áfésznek, hogy sok ígéret után helyben is lehessen kapni néhány kiló cementet, egy-két cserepet. Hiányolták az országgyűlési képviselőt. Azt mondták, nagyon rit­kán látják. Kérték, hogy postaláda ne csak a falu szé­lén álló postánál legyen, ha­nem az élelmiszerboltnál is. Szorgalmazták a gyermek­játszótér mielőbbi felépíté­sét. Az utak burkolásánál minőségibb munkavégzést követeltek. Kérték a község lakosságát az intenzívebb társadalmi munkára. Szinte mindannyian foglalkoztak az alig személygépkocsi-széles­ségű út rendbetételével, örültek a bejelentésnek, mi­szerint az idén megkezdik korszerűsítését, de kétkedé­süknek is hangot adtak, mondván, hogy 1950 óta sok­szor ígérték már nekik a be­kötőút rendbetételét. Remél­hetőleg az első szakasz szé­lesítése bizakodóvá teszi őket. S. B. Szegedi gumitömlő az olajszigeteken Az északi-tengeri mester­séges olajtermelő szigeteken kitűnően bevált a szegedi Taurus Gumigyár egyik új terméke, az „árokásó” töm­lő; minősége felülmúlja nagy világcégek hasonló termé­keiét. Iránta a kereslet egy­re nő, ezért gyártására új üzemrészt rendeznek be, amelyben mintegy kétszáz­millió forint értékű gépet, berendezést szerelnek fel. Az üzem az év végére elkészül. Attól kezdve megnégyszerez­hetik az idei ezerméteres termelést. S ez jelentős va­lutabevételt hoz, hiszen a különleges gumitömlő min­den métere ezer dollárt ér. A sokrétegű^ sodronyok­kal, üvegspirálokkal erősí­tett, egyenként - huszonhat méternyi, sokmázsás, vulka­nizált óriástömlők alkalma­zásuk során rendkívüli igénybevételnek vannak kir téve: az árokásó hajóról az egymáshoz illesztett tömlő­kön bocsátják száz-kétszáz méteres mélységbe a hatvan tonna súlyú vízsugaras vá­gószerkezetet, bennük a víz több száz atmoszférás nyo­mással jut a mélybe, hogy a fúvókán kipréselődve árkot vájjon a tengerfenék sziklá­jába. Az ígv készülő árokba fektetik a mesterséges szige­tet a partokkal összekötő olajvezetéket. Repco 2—Minex Új külkereskedelmi társaság Repco 2—Minex néven külkereskedelmi társaságot hozott létre a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Mineralimpex külkereskedel­mi vállalat. A külkereske­delmi társaság folyékony széndioxid és száraz jég kül­földi értékesítésével, illetve a széndioxid új felhasználási módjaira vonatkozó találmá­nyok, licencek és know- how-k beszerzésével, illetve exportjával foglalkozik. Emellett tervezik, hogy részt vesznek olyan új eljá­rások kidolgozásában, ame­lyek lehetővé teszik a szén­dioxid felhasználását kőolaj­kitermelésben, illetve az üvegházas növénytermesztés­nél és terménytárolásnál. Újságírók kitüntetése Megtárgyalta a Minisztertanács Felkészülés kedvező feltételek mellett Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki tegnap a Parlament Va­dász-termében. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkuti Gábor,, a Magyar Rádió főmunikatársa: Ber­nátjh László az Esti Hírlap rovatvezetője: Gömöri End­re, a Magyarország rovat­vezetője; Igilói Zoltán. a Magyar Távirati Iroda pé­csi szerkesztőségének veze­tője; Máiriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatve­zetője; Nemes János, a Bu- dapester Rundschau főszer­kesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszer­kesztője; Szabó L. István, a Népszabadság rovatvezető- helyettese. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevé­kenységükért huszonnyol­cán a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, huszonkettőn pe­dig a Kiváló Munkáért ki­tüntetést vették át. A kitüntetéseket Németh Jenő. a Minisztertanács Tá- jéKoztatásl Hivatalának el­nökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvá­ri Miklós, az MSZMP KB titkára. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. A Népiköztársaság Elnöki Tanácsa Falud! Rezsőnek, a Magyar Rádió főosztályveze­tőjének több évtizedes ki­emelkedő munkája, zenemű­vészeti tevékenysége elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából és Do­bos Istvánnak, a Magyar Te­levízió főosztályvezető-he­lyettesének több évtizedes, kiemelkedő munkája elisme­réseként nyugállományba vonulás^, alkailm ából a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseket ugyancsak tegnap adta át a Parlamentben Németh Jenő. A mezőgazdasági termelés az idén az elmúlt évihez ké­pest — az előirányzat sze­rint — egy-két százalékkal növekedik, s ez feladja a lec­két a termelőknek; magas szintről, nemzetközileg elis­mert teljesítmények Ártán kell ismét előrelépniük a za­vartalan lakossági ellátás biztosítása, és az ország fi­zetőképességének fenntartá­sához emelt szintű export teljesítése érdekében. Mind­ehhez természetesen alapos felkészülésre és körültekintő anyagi, műszaki ellátásra van szükségük a termelőknek. A feltételek sok tekintetben jobbak az elmúlt évinél. — Egyebek között 13,5 milliárd forint értékű gép beszerzé­sére nyílik lehetőségük. Kö­zel 7 ezer traktort kínál a kereskedelem, közöttük több olyan típust, amelyik koráb­ban hiányzott, így például a •közepes géposztály néhány „képviselőjét A gabona­program második szakasza, amely az intenzív termelés jegyében a hozamok növelé­sét irányozta elő, a kombáj­nokkal szemben is követel­ményeket támaszt; június 30-ig 1500 új gép áll majd a gazdaságok rendelkezésére, s közöttük jelentős túlsúlyban vannak a korszerű, nagy tel­jesítményű típusok. A növénytermelés eredmé­nyességét korszerű vetőma­gok, szaporítóanyagok szol­gálják, egyebek között pél­dául 60 hibrid kukoricából választhatják ki a gazdasá­gok a számukra legmegfele­lőbbeket, ugyanúgy több kor­szerű cukorrépafajta és nap­raforgó-hibrid növeli a nagy hozam elérésének lehetősé­geit. Hatóanyagban számolva 100 ezer tonnával több mű­trágya kerül az idén a raktá­rakba — a hazai gyárak il­letve a külkereskedelmi partnerek folyamatos szállí­tása esetén. Minderre nagy szükség van, hiszen a gabo­natermelők 14,5 millió ton­nás termelést irányoztak elő. A felkészülés egyben azt is jelenti, hogy tudatosan szá­molnak a szántóföld védel­mével. Az üzemeknek min­den kínálkozó területet fel kell használniuk; még az olyan korábban elhanyagol­hatónak tartott tényezők is számítanak, mint például az, hogy a táblák között keve­sebb helyet hagyjanak szaba­don, és az út szélére „ki­szántsanak”. Többet kell tö­rődni a növényvédelemmel, a gyomirtással, érdemes is ezt tenni, mert az őszi veté­sű növények jól teleltek, és meghálálják majd a fokozott kémiai támogatást. A gazda­ságok az idén összességében várhatóan teljesítik a gabo­na vetésterületi előirányza­tát. Búzából a tervezettnél tíöbbet is vetettek, lévén, hogy meghatározott esetek­ben kedvezményhez juthat­nak. Az év elején viszont még úgy tűnt, némileg hát­térbe szorult a kukorica, hi­szen a központi előirányza­tot az üzemi döntések telje­sen nem igazolták vissza. Ám időközben változások kezdődtek, nőtt a kukorica­termelési kedv, de itt is van­nak még további lehetősé­gek. Szuperkorai érésű hibri­dekkel másodvetésekre nyí­lik mód és a gyepterület ho­zamának fokozásával szin­tén területet nyithatnak a kukoricának. Ugyanúgy a zöldségtermelés sem hanya­golhatja el azt a lehetőséget, ' hogy a kistermelés jobb in­tegrálásával ellensúlyozza — a lehetőség szerint — a nagy­üzemi termőterület csökke­nését. Az állattenyésztőknek, állattartóknak a mezőgazda­ság történetének legnagyobb állományáról kell gondoskod­nak, a felkészülés jól sike­rült, egyebek között például megnyugtató a takarmány­helyzet. A felkészülés árny­oldala, hogy az első negyed­évben, igaz csak átmenetileg, gondok voltak a műtrágya forgalmazásában, ami arra int, hogy a nagy tervekkel induló termelőket folyamato­san és lehetőleg magas fo­kon kell ellátni az év min­den időszakában. Haldex-iizemek exportja Mezőtúron április első hetében Fiatal agrárszakemberek, műszakiak találkozója A fiatal agrárszakembe­rek tanácsának, vagy ahogy sokan ismerik a FAT-nak, valamint a fiatal műszaki­ak és közgazdászok taná­csának másként az FMKT- nek rendezvénysorozata kez­dődik április 8-án Mezőtú­ron. A kétnapos eseménysoro­zaton — amelynek rende­zői között van a KISZ Szol­nok megyei bizottsága, a Teszöv. a helyi főiskola és a Magyar—Mongol Barát­ság Termelőszövetkezet is — részt vesznek a megye mezőgazdaságának, ipari üzemeinek, szövetkezeteinek fiatal szakemberei. A meg­hívottak sok érdekes téma­kör között válogathatnak. A mezőgazdasági ágazat nyi­tó előadása a fiatal agrár- szakemberek helyzetével foglalkozik. Szó lesz az első napon például a magyar mezőgazdaság gép- és al­katrész-ellátásáról, valamint az új termelési eljárások­ról. A műszakiak rendez­vénysorozata a műszaki elő­készítés hatékonyságáról, a gyártóeszköz fejlesztéséről szóló előadással kezdődik. Az esemény folytatásaként szombaton megtekinthetik a fiatalok a megyei újítási kiállítást, majd részt ve­hetnek olvasó találkozón is, ahol az Ötlet ’83 és a Ma­gyar mezőgazdaság című fo­lyóiratok főszerkesztői vá­laszolnak a feltett kérdé­sekre. A Tatabányai Szénbányák szakembereinek közreműkö­désével a.napokban üzembe helyezték az Egyesült Álla­mokban az első Haldex- rendszerű meddőfeldolgozó üzemet. A berendezések az indulást követő napokban kifogástalanul működtek, megfeleltek mindazoknak a paramétereknek. amelyeket a tatabányai vállalat a szer­ződésben garantált. A magyar egy amerikai céggel alapított még 1981- ben vegyes vállalatot arra, hogy a tatabányaiak szaba­dalmazott eljárásával hasz­nosítsák az amerikai bá­nyák meddőhányóit. Az el­ső üzemet a West Virgimia-i bánya meddőhányóinak fel­dolgozásnál használják. A Szolnok megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat kun­madarast szenny­víztisztító-telepét a múlt év decem­berében adták át. Mától kezdődik a próbaüzem. Na­ponta 1600 köb­méter a kapacitá­sa. Az új szenny­víztisztító mintegy 46 millió forintba került

Next

/
Oldalképek
Tartalom