Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Pillanatkép a jászberényi Aprítógépgyár öntőüzeméből Fotó: Tarpai Megemlékezés Lenin születésének évfordulójáról Hannoverben Magyar vállalatok üzletkötései Külkereskedelmi vállalata­ink jelentős üzleti sikereket értek el a napokban zárult hannoveri vásáron. A Tech- noimpex üzletkötői hazatér­ve elmondták: elsősorban kooperációs partnereikkel tárgyaltak az együttműködés bővítéséről. A miskolci Me­zőgép Vállalat, amely hidra­ulikus munkahengereket ké­szít kooperációban egy NSZK-beli vállalattal — a Technoimpex közvetítésével —, most megállapodott ez évre egymillió márkás ex­portról. Tárgyaltak a Danu- via és a Rexroth cég közötti kooperáció kiszélesítéséről is. A magyar vállalat NSZK- beli partnerének licence alapján gyárt hidraulikaele­meket. A Technoimpex be­mutatta a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat hidraulika emelőasztal-rendszerét, amely iránt rendkívül élénk volt az érdeklődés. Az exportlehető­ségekről egyidejűleg több céggel is tárgyalásokat kezd­tek. A Transelektro 19 iparvál­lalat termékeit állította ki Hannoverben. Az ikladi Mű­szergyár és az Évig villamos motorjaiból 8 millió márka értékben adtak el idei szál­lításra NSZK-beli partnerük­nek. Export, kis tételben A gazdaságosan megvaló­sítható kis tételű konverti­bilis elszámolású export fej­lesztésének lehetőségeiről ta­nácskoztak tegnap a Csong- rád megyei Tanács szegedi székházában a Külkereske­delmi Minisztérium, 10 külke­reskedelmi vállalat, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél­alföldi összekötő bizottsága, továbbá Csongrád megyei termelő vállalatok, ipari szö­vetkezetek képviselői — együttesen csaknem százan. Mint a többi között elmon­dották, a gazdasági bizottság ezzel kapcsolatos 1981. évi határozata óta a külkereske­delmi vállalatok már 10 me­gyében külön irodát nyitot­tak, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium pedig megyei megbízott hálózatot alakít ki az exportra termelés helyi lehetőségeinek felkutatására, illetve azért, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen az er­re alkalmas kisvállalatok­kal, szövetkezetekkel és gaz­dasági munkaközösségekkel. Az eredmény már tavaly megmutatkozott: együttesen 200 millió dollárra emelke­dett a viszonylag kis tételek­ből összeadódott export érté­ke. (Folytatás az 1. oldalról) talékaink legnagyobb része az emberi tényezőben, a szer­vezettségben. fegyelmezett­ségben rejlik, s mindezt döntően befolyásolja az em­berek gondolkodása, tudata. Ebben van a propaganda- munka roppant felelőssége és lehetősége — mondotta befejezésül Lakos Sándor, s a párt Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott a propagandistáknak rend­kívül felelősségteljes mun­kájukért. Az ünnepi beszédet köve­tően Övári Miklós a hagyo­mányoknak megfelelően ál­lami kitüntetéseket és Lenin- emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak. A megyéből a következő­ket részesítették kitüntetés­ben: Lenin-emlékplakeltet ka­pott : Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Burka Rudolf, a jász­Tavalyi munkáját értékel­te, és az 1983. évi legfonto­sabb tennivalóit vitatta meg tegnap, idei első társulási ta­nácsülésén a tíz termelőszö­vetkezet öntözéses gazdál­kodását koordináló Tiszai Öntözőgazdaságok Együtt­működése. A csenkesző- lőn megtartott tanácsko­záson részt vett Nádas Jó­zsef, az MSZMP szolnoki járási bizottságának első tit­kára és Láza József, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság titkára is. A tiszaföldvári Lenin Tsz gesztorságával 1977 óta mű­ködő társulás tavaly két épí­tőtábor megszervezésével se­gítette partnergazdaságai bán az öntözési munkákat. A ti­szaföldvári és a kunszent­mártoni táborban lakó Haj- dú-Bihar és Borsod megyei diákok hat termelőszövetke­zetben. csaknem hárommillió forint értékű munkát végez­tek. A TÖGE az idei szezon­ban is megszervezi a táboro­kat, az iskolai év meghossza- bodása miatt ezúttal három­szor kéthetes turnusokban. Eredményesen szervezték meg a társulás' szakemberei a tiszazugi tájkörzetben a f űszerpapr i ka -termesztést. A nyolc taggazdasánban, 400 hektáron, zömében részes és herényi 600. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanára, Gyűjtő Imre. a kunhegyesi községi pártbizottság titká­ra, Kefeiné Kovács Ilona, a megyei Hetényi Géza Kór­ház-Rendelőintézet dolgozó­ja, szolnoki városi vezető propagandista. Simon Sán­dor, a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz ellenőrző bizottságá­nak elnöke és Varga Zoltán zászlós. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Csányi Sán­dor. a TITÁSZ karcagi üzemegységének oktatási előadója, városi vezető pro­pagandista. Az ünnepség utáni foga­dáson Kádár János. az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára üdvözölte a kitüntetetteket. Beszélge­tett velük a propaganda- munka időszerűségéről, je­lentőségéről. s valamennyi- üknek további sikeres mun­kát kívánt. háztáji művelésben megter­melt négyezer tonnányi fű­szernövény értékesítése mint. egy 30 millió ~ forint árbevé­telt hozott a termelő üze­meknek, és lényegesen javí­totta a mezohéki szárítóüzem kapacitásának kihasználtsá­gát is. A Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése 1981-ben lét­rehozott új erdészeti ágaza­tának koordinálásával a társult szövetkezetekben ta­valy 350 hektáron végeztek erdősítést, ebben az évben pedig várhatóan 470 hektá­ron kerül sor új erdők tele­pítésére. vagy a régiek fel­újítására. Nem volt hiábava­ló vállalkozásuk a TÖGE szakemberednek az sem, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság és a TESZÜV közremű­ködésével létrehozták az Al­kotó Ifjúság Egyesülés me­gyei képviseletét. Az alig féléves múltra visszatekintő tevékenység során több mint húsz, újítóval kerültek kap­csolatba, és hat olyan talál­mányra kötötték hasznosítá­sa szerződést, amelyek már 1983-ban több száz­ezer forintos hasznot haj­tanak majd. Gyors és, megbízható mun­kája réven ugyancsak rövid idő alatt népszerű lett a Töröksaentmiklós Szolidaritási nagygyűlés fiataloknak A KISZ Törökszentmikló­si városi Bizottsága ma este huszadik alkalommal rende­zi meg az ifjúság nemzetközi szolidaritási napja tisztele­tére a hagyományos fáklyás felvonulását és szolidaritási nagygyűlését. A nagygyűlés előtt este fél 7-kor a Vasas Művelődé­si Házban a Székács Elemér Mezőgazdasági Szaközépis- kola néptáncegyüttese szere­pel, majd este 8 órakor kez­dődik a fáklyás felvonulás. Ezt követően nagygyűlés lesz, ahol Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága titkára mond beszédet. A nagygyűlés után a Rockwell együttes ad koncertet, és sor kerül csillagászati bemutató­ra, valamint a Dózsa Film­színházban éjszakai filmve­títésre is. Lakóházak forgácslapból Lakóházak építését kezdte meg cementkötésű forgács­lapból a Nyugat-magyaror­szági Fagazdasági Kombinát. A betpnyp lapokból Szom­bathelyen két lakónegyed is épül: a gyöngyöshermáni vá­rosrészben már áll a terve­zeti harminc ház egyharma- da, s rövidesen a kámoni városrészben is elkezdik egy ugyanekkora telep kialakítá­sát. Az idén hatvan ilyen há­zat építenek, 90—100 négy­zetméter alapterülettel, jö­vőre már néhány százat, s elképzeléseik szerint 1986-ra évi kétezer ház építésére al­kalmas kapacitást fejleszte­nek ki. Az elemes konstruk­ció ellenére nem fenyeget az egyhangúság veszélye, hi­szen a betonyp-házakból több tucat változatot lehet kiala­kítani. A termék versenyké­pességét jó tulajdonságai és kedvező ára mellett a hagyo­mányosnál lényegesen gyor­sabb építési, szerelési tech­nológia is szavatolja. partnergazdaságok körében a TÖGE új szolgáltatórész­lege is, amely irodai beren­dezések. író- számoló- és könyvelőgépek karbantartá­sát. javítását végzi. Ez a részleg az idén úgynevezett cseregépek üzembe helyezé­sével kívánja bővíteni szol­gáltatásait. Több taggazda­ságban folytattak a TÖGE szakemberei az elmúlt évben termesztési kísérleteket új, nagy hozamú, külföldi siló­kukorica-fajtával. A tervek szerint, a honosítási eljárás lefolytatása után, 360 hektá­ron- termesztik az idén az új tömegtakarmányt a, TÖ- GE-gazdaságokban, de a tár­sulás már tárgyalásokat kez­deményezett az olasz part­nerrel, a hazai vetőmagelő- állítás lehetőségeiről, licenc­vásárlás útján A tegnapi társulási ta­nácsülésen arról is döntöttek a partnergazdaságok képvi­selői, hogy innovációs alapot hoznak létre, a TÖGE által menedzselt újítások, találmá­nyok prototípusainak finan­szírozására, amivel lénye­gesen meggyorsíthatják majd egv-egy hatékonyabb, ener­giatakarékosabb gép, eszköz, berendezés elterjesztését a társult gazdaságokban — tf — TÖGE Tíz termelőszövetkezet munkáját segíti Innovációs alapot képeznek a partnergazdaságok Elképzelem Lenint Elképzelem Lenint, il­letve megpróbálom fel­idézni magamban azt a képet, ami jórészt olvas­mányaim nyomán él és változik róla bennem. Érdekes lenne persze er­ről a változásról írni, a Lenin-képről, amely bi­zonyára sokunkban vál­tozott meg az idők során, s ma is alakul. A róla szóló könyvtári kötetek­nek talán a századrészét olvastam el, de ezek nyo­mán — főként, amióta az általat írt! cikkeket, ta­nulmányokat sűrűbben lapozom — lassan elhal­ványodott bennem a páncélautó tetejéről szó­nokló lánglelkű népvezér romantikus, hősi alakja, s lett számomra mindin­kább lángésszé ez az em­ber, aki kivételes képes­ségeit elszánt és sziszte­matikus tanulással a zse­nialitásig fejlesztette, aki azért gyakorolt — és gyakorol ma is — oly maradandó hatást a tör­ténelemre, mert nemcsak a haladás irányát ismer­te fel, hanem mert képes volt összevetni ezt az irányt a valóságos lehe­tőségekkel, a történe­lemformáló tömegek igé­nyeivel. szándékaival, felkészültségével, hangú latéval. Mert képes volt az összevetés változó ere­dőjéhez igazodva céltu­datosan, olykor kockáza­tot is vállalóan. de min­dig taktikusan cseleked­ni. s mert képes volt — mint a ' kiváló emberek általában — tudását, na­pi munkáját, egész em­beri lényét a haladás szolgálatába állítani. Elképzelem Lenint . . . Azt a Lenint is, akit, még nem Leninnek, ha­nem Vologyának szólí­tottak, s akinek minder­ről még fogalma sem le­hetett; a kisfiút képze­lem el; akit talán meg­szidott az édesanyja, amiért közlekedésre az ablakot használja az ajtó helyett, de hamarosan testvéreivel — akár az én fiam az osztálytársai­val — háziújságot szer­keszt. aki a verekedést csúnya dolognak tartja, ám aki úszni és korcso- jázni jár, emellett falja a könyveket. Aki tízéves korában figyelni kezd, ha a környezetében a po­litikáról szó esik, aki be- le-belekottyant a viták ba. s tizenkét éves korá­ban sakkpartit nyer négy évvel idősebb bátyja el­len. ElkéDzelem Vlagyimir Iljics Uljanovot, a ka­maszt. Bizonyára mutált a hangja, amikor a „tá­vollétetekkel boldogítsa tok” mondattal küldte el a bátyjával folytatott hosszú vitákat megzava­ró családtagjait. És el­képzelem, hogy mit érez­hetett az a tizenhét éves fiú, amikor szeretett bátyját kivégezte a cári önkény . .. Aztán elkép­zelem a szorgalmát, ahogy belevetette magát a tanulásba, hogy — mert kizárták — magán­úton, másfél év alatt vé­gezte el az egyetemet. Aztán elképzelem hu­szonöt évesen, elképze­lem a börtönben, amint tornagyakorlatokat végez. naDonta rendszeresen, amint a gyermekkori fit kosírást felelevenítve ír­ja a leveleit, amint lát­hatatlan írással a nyom­tatott könyvsorok közé fogalmazza meg első ta­nulmányait, és elkéoze iem. amint a láthatatlan íráshoz használt tei ke- nyérbél-tartóját a smasz- szer közeledtére meg­eszi. Természetesen a forra­dalom vezetőjének is el­képzelem. Elképzelem a harcait, azt az embert, aki — amint Gorkij írta róla — „engesztelhetetle­nül, olthatatlanul gyű­lölte az, emberek bajait, lángolóan hitte, hogy a bálszerencse nem a lét kiküszöbölhetetlen alap­ja, hanem olyan nyava­lya, amelyet az emberek képesek és kötelesek ma­gukból eltávolítani . . .” Persze mostanában leg­inkább a nagy forrada­lom utáni Lenint képze­lem magam elé. A tizen­hatórás munkanapjait, s hogy temérdek teendője közben fontosnak tartott megvédeni egy öreg szí­nésznőt a kilakoltatástól. És elképzelem például, hogy Az:-ifjúsági szövet­ség .feladatai című be­szédét milyen belső de rűvel mondta el a komszomolkongresszu- son, előre tudván, hogy a polgárháború kellős közepén a lelkes fiatalok körében mekkora meg- hökkentést kelt majd, ha ő az ifjúsági szervezetek feladatait egyetlen szó­val, a „tanulni” szóval jelöli. Egyébként is sok­szor gondolok erre a be­szédre mostanában, ép­pen erre, amelyben Le­nin a szocialista forrada­lom politikai és a szo­cialista építés kulturális szakaszát oly világosan megkülönbözteti, mond­ván: „Az első nemzedék­nek az volt a feladata, hogy megdöntse a bur­zsoáziát ... Az új nem­zedékre bonyolultabb fel­adat vár . . . Önök előtt az építés feladata áll. s ezt a feladatot csakis úgy oldhatják meg. ha elsa­játítanak minden kor­szerű ismeretet .. .” És mostanában több­ször elképzelem, hogy milyen lehetett a hara­gos Lenin. Munkatársa, Jelizavetá Drabkina sze­rint Lenin mindenkinél jobban tudott haragudni, és leginkább a bürokrá­cia megnyilvánulásaira haragudott. „Szörnyen félek — írta egyszer Le­nin egy funkcionárius­nak —, hogy beledög- lünk az átszervezésekbe, anélkül, hogy véghezvin- nénk egy gyakorlati dol­got . . . Isten bizony ha­lálosan félek. Ne essen bele ebbe a hibába, mert csődöt mondunk.” El­képzelem Lenint, aki sze­rint a nyílt ítélkezés tár­sadalmi jelentősége „ezerszer nagyobb, mint a piszkos huzavona nyilvánosság nélküli piszkos tárgyalása, ku­lisszák mögötti .. . hü­lye eltussolása.. Elképzelem Lenin éle­tét, ezt a szenvedélyes, égő életet, eszembe jut a halála, s azt kérdem ma­gamtól, hogy boldog volt-e ez az ember, aki kérve-kérte orvosát: mondja meg betegségé­ről az igazat, s mert nem hitte el, hogy kí­mélő életmód mellett meggyógyulhat. ereje végső megfeszítésével diktálta a pártkongresz- szushoz címzett utolsó jegyzeteit. Amikor való­ban megbénult, orvosai feljegyzése szerint „szen­vedés és valamiféle Szé­gyenkezés volt az arcára írva. a szeme pedig örömtől és hálától ra­gyogott minden egyes, szó nélkül megértett gondolatért. . Elképzelem Lenint: ha­lálának okát az orvosi jelentés az általános el­használódásban jelölte meg. elképzelem a lehe­tő legteljesebb emberi életet -élt boldog embert. A legtöbb róla mintá­zott szoborra — alig ha­sonlít. Nem is hasonlít­hat. Ácséi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom