Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 21 IA tudomány világa \ Körkép a holnapból Fehérje — kétezerig Egy tanulmány tanulságaiból Birkózás a tűzzel Statisztikai adatok szerint évről évre növekszik a világon a tűzesetek száma. Egy- ife több áldozatott követelő és egyre nagyobb anyagi kárt okozó tüzesetekről érkezik hír. Pedig a korszerű technika egyre újabb eszközöket bocsát rendelkezésre a „vörös kakas” ellen küzdő tűzoltóknak. Védőruhájuk ma már több száz. vagy akár ezer fokos hőt is kibír. Az akrilüvegszállal erősített azbesztöltönyben közvetlenül a tűzfészek közelében dolgozhatnak. A magas házak tűzoltásában jó hasznát vehetik annak a helikopterrel függesztett: manőverező rendszernek, amely 300 méter hosszú kötélen csüng. Felülete öt négyzet- méter, a helikoptertől független' ihajtórendszere mozgatja oldalirányban a falak mentén. Elfér'rajta egy kisebb oltócsoport, felszereléssel együtt, vagy pedig az égő házból kimentett 16 ember. Vannak olyan nagyhatású vízágyúk, amelyek percenként nyolcezer liter vizet zúdítanak a tűzfészekre, s távolból is pontosan irányítható a vízsugaruk. Külön kell szólni a tűzoltóság rendelkezésére álló. mind korszerűbb oltó-, szerelő- szerszámos és egyéb járművekről. A hidraulikus mozgatású létrával, gondolával felszerelt tűzoltó- és mentőautóknál a jelenlegi A fehérje mostanában egyre inkább nemcsak az orvosoknak, biológusoknak, de a mezőgazdászoknak is hétköznapi, mondhatni „munkafogalommá" válik, hiszen az állattenyésztésben a végtermék és a takarmány, a növénytermesztésben a termelt növény fehérjetartalma fontos mutató. Ezért is érdemel különleges figyelmet az a tanulmány, amelyet A fehérjeellátás hosszú távú stratégiája címmel készítettek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Fehérje Program Irodájában. A tanulmány három jelentős részterülettel foglalkozik: a külgazdasági környezet milyen lehetőségeket nyújt, illetve milyen követelményeket támaszt a hazai élelmiszergazdasággal szemben; vizsgálják emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés elmúlt húszévi fejlődését, reális prognózis készítése érdekében. Végül azt is taglalják a szerzők, hogy 2000-ben előreláthatólag milyen táplálkozási igényeket kell hazai termelésből kielégíteni. Kevés a hely e témakör részletes kifejtéséhez, ezért inkább néhány ér-, dekességet mutatunk be, KralovánsZky U. Pál főosztályvezető, a Fehérje Program Iroda vezetője segítségével. — Ma Magyarországon 14 —15 millió ember eltartására elegendő mezőgazdasági terméket termelünk meg. 2000- re szeretnénk elérni, hogy húszmillió embernek elegendő élelmiszer teljék ki a magyar mezőgazdaság produkciójából, amit új növény- és állatfajták termelésbe állításával, új technológiákkal lehet biztosítani. Persze tudjuk, hogy ennyien az ezredfordulóra sem élünk határaink között, de az élelmiszerönellátáson túl az export jelentős növelésével is számolni lehet. — Milyen új fajtákra gondolnak? Az elmúlt évtizedek során rohamosan nőtt a mezőgazdaságban a felhasznált vegyszer és műtrágya mennyisége. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy ezek egy részét a magasból leszórva juttassák ki a földekre. Kiderült, hogy a kiszórást végző légi járművek viszonylag magas üzemköltsége ellenére is kifizetődő a levegőből végzett trágyázás és növény- védelem. Mindenekelőtt a nagy gyorsaság és teljesítő- képesség szól e módszer mellett. De az is lényeges szempont, hogy a légi járművek akkor is elvégzik a szükséges teendőket, ha földi gépekkel a talajviszonyok mi— Amit ma termesztünk, abból 2000-ben egyetlen növényfajtát sem fognak termeszteni már. 4—6—7 évenként egy-egy újabb, hatékonyabb. nagyobb hozamú, jobb beltartalmú „generáció” lép az előzőek helyébe. Szinte csak a nevük marad az egykori növényeknek. Nem utópia, hogy fehérje- tartalmuk 20—40, sőt 50 százalékkal is nő majd. — Mi akadályozza ma az eredményesebb termelést? — Nem azt termelik növénytermesztőink, amit az állatállomány vagy az emberi fogyasztó igényel. Kitűnően megtanultunk búzát, kukoricát. termelni, terem is bőven, exportáljuk is. De jogos a kérdés: így a legjobb? Az évtizedes szokásoktól eltérő, nagyobb beltartalmú növényeket kellene termelnünk, s ezt a gazdagabb béltartalmat kellőképpen feldolgozva magasabb exportjövedelemhcz is juthatnánk . .. És egy mennyiségi adat: ma a legfejlettebb országokban egy ember évi fehérjeellátásához ezer kilónyi gabonát számítanak —, de ebből csak kétszáz kilogramm a közvetlen fogyasztás, a többi viszont tojássá, tejjé, hússá alakulva kerül az asztalra. Nálunk is ez a helyzet. A demográfiai világrobbanás arányai mellett ez nem tartható fenn. Mondhatjuk azt is, hogy az ember legnagyobb táplálék- konkurrensei saját haszonállatai. Mi a kiút? A húsvagy tejfehérjével egyenértékű, de közvetlenül hasznosítható növényi fehérjék alkalmazása, amelyekből ígyösz- szességében jelentősen kevesebb kellene egy ember fehérjeszükségletének a biztosításához. — Milyen növényekre gondolnak? — 10—30 százalékos csökkentés érhető el szójabab, att nem lehet munkába állni. Azt is számításba kell venni, hogy elmarad az úgynevezett taposási kár, ami földi munkagépek alkalmazásánál a 10 százalékot is elérheti. A gyorsaságra -különösen szükség van fagyveszély idején, és bizonyos kórokozók, kártevők elleni fellépésnél, amikor a teljes siker érdekében órákon, de legkésőbb napokon belül kell a veszélyeztetett területet védelemben részesíteni. Erre egyedül a légi járművek képesek. Kezdetben a hadseregtől „leszerelt" kisebb repülőgéhüvclyes fehérjenövények, borsó- és babfélék, csillag- fürtfélék révén. Nemcsak arról van szó, hogy ezeket leves vagy főzelék formájában együk, hanem olyan gyártástechnológiákról, amelyek révén húst, tejet, ér- zékszervileg is. ízben, színben, szagban pótolhatnak a növények fehérjéi. —' Mik az eddigi tapasztalatok? Elfogadják ezt a fogyasztók, vagy idegenkednek, fanyalognak? — Kísérletek és termékbemutatók tapasztalatai bizonyítják: húsipari, konzervipari, édesipari készítményeknél észre sem veszik a fogyasztók, hogy nem az eredetit kóstolják. És nincsenek vele becsapva semmilyen szempontból sem, mert ezek a készítmények tömegtermelés esetén olcsóbbak lennének az eddigieknél, ráadásul biológiailag-élettanilag kiegyensúlyozottabbak. különösen a legifjabb és legidősebb korosztályok számára ajánlhatók, mert könnyebben emészt hetők. Ez szemléletváltozást is jelent. Eddig azt termeltek a földön, amit megszoktak, ami mindig is megtermett. Most viszont a mezőgazdaságban is rá lehet és rá kell térni a programozott termelésre — azaz a fogyasztói igényekből kiindulva, annak mennyiségi és minőségi szempontjait figyelembe véve kell a termelést tervezni. Szerencsére a magyar ökológiai potenciál ennek jószerivel nem is szab korlátot. És egy gazdasági szempont: ma egy magyar átlagember jövedelmének negyven százalékát költi táplálkozásra. A vázolt módokon ez csökkenthető. Az sem mellékes, hogy a folyamatosan csökkenő termőterületeken is — ez a tendencia valószínűleg tart még egy ideig — az új módszerekkel a mainál . jóval többet lehet termelni az ezredfordulóra. Szatmári Jenő István pekkel végezték a békés munkát a földek felett. Később elkészítették ezeknek a továbbfejlesztett változatait, eleve úgy tervezve, hogy alkalmasak legyenek különböző mezőgazdasági feladatok elvégzésére. Napjainkban ggyre elterjedtebb a helikopterek alkalmazása is. Elsősorban olyan területeken nélkülözhetetlenek, ahol a domborzat hajlásszöge meghaladja a 20 százalékot, s merev szárnyú gépeket ezért itt nem alkalmazhatnak. A helikopter előnye az is, hogy nincs szüksége külön kiépített repülőtérre, ha kell, például közvetlenül a vegyszerek tárolóhelyétől szállhat fel. A repülőgépeket és helikoptereket a vegyszerek, műtrágyák kiszórásán kívül halastavak, víztárolók fertőtlenítésére, halivadékok kihelyezésére, erdők feletti ellenőrző repülésekre, a levegőből végzett termésbecslésre, erdőtüzek oltására stb. is felhasználják. Képünkön egy speciális mezőgazdasági helikoptert láthatunk két „bevetés" között. A gépen jól megfigyelhető a pilótaülés mögött elhelyezett kúpos aljú vegyszertartály. A tudósok és mérnökök a hagyományos energiahordozók mind termelékenyebb kiaknázásán kívül újak felkutatásával is foglalkoznak. Ez utóbbiak egy része újfajta környezetszennyezési problémákat vet fel, más fajták kiaknázására pedig még nem találták meg a megfelelő technológiát. Az óceánok energiája valószínűleg az összes energiafajta közül a legtisztább, így feltétlenül foglalkozni kell a „kitermelésével”. Erre a tengerek melegének, áramlási, mozgási energiájának, a ciklonoknak a hasznosításában látnak elsőséget a szakemberek. Elképzelhető, hogy a tenger melegével egykor még 100 megawatt kapacitású erőművek is működtethetők lesznek. Az árapály-erőmű kevésbé hatékony ugyan, de azért több területen megfontolásra érdemes megoldás lehet. Nagy reményeket fűznek a tengervízből történő hidrogén, kinyeréséhez; ez a gáz helyettesíthetné az egyre drágább kőolajtermékeket. Villamosenergia-termelés- re hasznosítható az a jelenSírás ellen Gépesített szívverés Svédországban érdekes módszert találtak ki az órákig síró csecsemők elalta fására. A gyermeknek egy — a bölcsőbe vagy a babába beépíthető — magnókészülék egy alvó anya szívverését közvetíti. Az alvó anya szívverése a csecsemőt • Sunyira megnyugtatja, hogy rövidei rányelv az alacsony járműépítési magasság (pl. forgó- létrás kocsiknál), a minél nagyobb emelkedési magasság és sebesség, valamint az elektronikus irányítás. Képünkön egy angol gyártmányú tűzoltóautó több mint 30 méter magasra nyúló forgólétráját láthatjuk'! melység is, hogy a tenger felszínén továbbhaladó hullámmal a víz tömege nem halad együtt, csak a hullámalak mózog.A víz részecskéi eközben zárt, nagyjából elliptikus pályán mozognak, föl és le. Az egyik megoldásnál egy óriási henger van leláncolva, kevéssel a vízszint alatt. A hullámzás a hengert körmozgásra kényszeríti, miközben a láncok segítségével kettős működésű szivattyúkat hoz mozgásba. A nagy erővel felnyomott víz a felszínen hidrogenerátort hajt. Az áramot a víz alatti kábel szállítja el a hálózatba. Nem tartják kizártnak, hogy így egy-egy tengerparti ország akár 8000 megawatt teljesítményre is szert tehet. A hullámenergia hasznosításában Anglia áll az élen, amelynek óceáni partvidékét szünet nélkül ostromolják a hullámok. A képünkön látható — általuk kifejlesztett — „kacsa” típusú energetikai gát üreges elemeibe hidroge- nerátorok vannak beépítve, melyek a periodikus süllyedéstől emelkedéstől jönnek mozgásba. sen elalszik. A kísérletek azt mutatták, hogy az izgatott szívverés ellenkező hatást vált ki; a gyermek felébred, és sírni, kiabálni kezd. Ha azonban a hangszalagról ismét a megnyugtató szívverést hallja.- megnyugszik és elalszik. nek gyors működtetésű felvonószerkezete egyszerre két tűzoltót vihet fel a magasba. Harmadik társuk — a képen látható módon — az alul lévő irányítópultról vezérli a műveleteket, monitoron figyelve azokat, az ipari kamerával „látott” eseményeket is, amelyekre nincs közvetlen rálátása. n moszkitók és a fokhagyma A kaliforniai egyetem biológiai intézetének kutatói megfigyelték, hogy a kaliforniai alga szára összezúzva fokhagymaszagot áraszt. Az erős szag meggátolja, hogy a közeli tavakban és folyókban a moszkitólárvák kifejlődjenek. A kutatók részben friss, részben porított fokhagymával további kísérleteket végeznek: a fokhagymából kivont olajból egészen keveset moszkitólárvákkal telj edénybe tettek, öt moszkitófai sok tízezernyi lárváján végezték a kísérleteket, és a lárvák mind elpusztultak: A kivonatot sikeresen alkalmazták a közeli tavakon is. További kísérletekkel kívánják kivizsgálni a többi tényező — a vízhőmérséklet, a koncentráció stb. — szerepét. A kutatók szerint a fokhagymakivonat néhány év alatt kereskedelmileg használható moszkitóölő szerré válhat. Mellette szól az is, hogy a moszkitó kevésbé áll ellen a növényi eredetű, mint a mesterséges rovarirtókkal szemben. Gleh fejedelem gyaloglása II tmutarakanyi kő mondja A „tmutarakanyi kő”-nek nevezett márványlap. amelyet 1792-ben találtak a Fekete-tengert az Azovi-tenger- rel összekötő Kercsi-szoros partján, érdekes felvilágosítással szolgái az orosz történelemről. A feliratok megfejtéséből a kutatók megtudták, hogy 1068-bán Gleb fejedelem gyalog ment át a befagyott tengeren a Kercsi- szoros partjának jelentős kikötővárosától, Tmurakany- tól Kercsig. Ebből a történészek számára felbecsülhetetlen értékű szövegből állapították meg az egykori tmura- kanyi fejedelemség pontos fekvését. Néhány szakember kétségbe vonta e márványdokumentum hitelességét. Ezért az Ermitázs kutatói ismét szakértői vizsgálatnak vetették alá, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a szöveget ió néhány évszázaddal ezelőtt vésték bele. A márványlapot már több, mint száz éve őrzik az Er- mitázsban. » Légből kapott segítség Energia a tengerből
