Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
1983. ÁPRILIS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményesebb együttműködés a vállalatok között (Folytatás az 1. oldalról) nyokhoz azért sem tudtunk elég gyorsan alkalmazkodni, mert gazdaságunkat az irányítás és a vállalati gazdálkodás fogyatékosságai is terhelik”. A megyei pártbizottság titkára kiemelte; „A vállalatok közötti jó együttműködés is jelentős forrása az eredményességnek. Igen fontos ezért a vertikális integráció fejlesztése, a kapcsolatok erősítése.” Mohácsi Ottó megnyitó beszéde után a kétnapos tanácskozás első előadását dr. Bíró Ferenc egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora tartotta. Az élelmiszergazdaság és a népgazdasági környezet ösz- szefüggéseit elemezve. többek között a következőket mondta; A mezőgazdaság állóeszköz-állománya nagyrészt elavult, korszerűsítésre, kiváltásra szorul. Jellemző, hogy a 360 milliárd forint állóeszköz-állomány 32 százaléka amortizálódott, nullára leírt. Ennek új — jövőbeni — ára sajnos több, mint amennyi értékű beruházásra a középtávú tervidőszakban a mezőgazdaság reálisan számolhat”. „A mezőgazdaság egyre több ipari eredetű anyagot használ fel, termelési eredményeinek javulása mind jobban függ más ágazatok munkájától. Sokszor szóba kerül manapság, hogy mező- gazdaságunk drágán dolgozik. Igaz, sok függ attól, hogy az ipari eredetű anyagokat milyen szakszerűen, milyen hatékonysággal használják fel a termelés során. A hatékonyságot — a szakszerű felhasználáson kívül — az is befolyásolja, hogy milyen a kapott anyagok minősége, a termelésnövelésre gyakorolt hatása. Eléggé közismertek azok a minőségi kifogások, amelyek, joggal merülnek fel ezen anyagok jó részével szemben. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy amíg 1930- ban a növénytermelési és kertészeti termékek termelői ára 40,1 százalékkal, az élőállatok és állati termékek termelői ára 47.3 százalékkal emelkedett, addig ezen idő alatt a termelői felhasználásra kerülő ipari eredetű anyagok felhasználói ára, 43,5 százalékos átlagnál mintegy 80 százalékkal gyorsabban növekedett”. Dr. Bíró Ferenc előadása után a tanácskozásra érkezett szakemberek először a kereskedelmi kapcsolatok problémáiról mondták el ta pasztalataikat. A vitában szóba kerültek a gyártó üzemek és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének kérdései, a nagykereskedelmi vállalatok megkerülésével zajló beszerzés lehetőségei, s volt, aki a csomagolás, a raktározás és a szállítás helyzetét elemezte, „kereskedői szemmel”. Délután a termelési kapcsolatok kerültek napirendre. A hozzászólók elemezték az azonos területen dolgozó mezőgazdasági üzemek együttműködésének tapasztalatait, szóba kerültek a gabonaipar és a húsipar, valamint a gazdaságok kapcsolatainak nehézségei, a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek közös beruházásainak lehetőségei. A késő délutánig tartó konferencia ma reggel az élelmiszer-termelés feltételeihez kapcsolódó ágazatok munkájának értékelésével folytatódik. Fél tizenkettőkor pedig fórum kezdődik, amelyen a témában érdekelt minisztériumok és hatóságok vezetői válaszolnak a részt vevő szakemberek kérdéseire. Tavaszi határszemle az igazgatóhelyettessel Még néhány forduló, és befejezik a napraforgó vetését az SPC—6 típusú vetőgépek Tavasszal minden mező- gazdasági nagyüzemben nagy a sürgés-forgás. Hajnaltól késő estig dolgoznak a talajelőkészítés gépei, a növényvédők á gabonák gyomirtását végzik, a vetőgépek egyenletesen róják a köröket a táblákon. Nagy a jászsági határ, ebből mindössze 6000 hektáron gazdálkodik a Jászsági Állami Gazdaság. Termelési igazgatóhelyetesét. Kiss Jánost kísértük el egyik — mostanában gyakori — kőrútjára. A jászberényi központból a 2000 hektáros felsőjászsági kerületbe vezetett utunk. — A melioráció, amely még javában tart e területen. jócskán megváltoztatta a határ képét — mondta el Kiss János útközben. — Máshová kerültek az utak, a táblák mérete nagyüzemivé növekedett. A búza- és lucernaföldek közötti úton éppen egy K— 701-es traktor közelített felénk a 16 méter szélességű kultivátorral. — Pár nap. és hozzákezdünk a kukorica vetéséhez ebben a kerületben is — mondta az igazgatóhelyettes. — Korán kell nekifogni. mert nincs annyi vető- gépünk, hogy egy hét.alatt végezzünk. Ismét búzatáblák mellett haladtunk. — Szépen telelt a gabona, 90 százaléka egészen jónak mondható, csal? 50 hektárnyit kellett felülvetni. A napraforgót is elvetették jórészt. Távolabb forgolódott két MTZ típusú traktor szemenkénti vetőgéppel egy zsebkendőnyi táblán. „Még néhány óra és a földben lesz az utolsó szem napraforgó is" — jegyezte meg megnyugvással Kiss, János. A vetőgépekkel átellenben levő „nyűgöző helyén” állt az AN 2-es típusú duplaszárnyú repülőgép. Szerelői és az ott dolgozó kisegítők kezükben kefével tisztogatták a gépmadarat. A szél kényszerítette pihenni őket, de nem tétlenkedtek így sem. „Legalább jut idő az ápolásra” — így a repülőgép vezetője. A kettes számú kerület felé két nagy létesítmény —a 600 férőhelyes szaryasmarha- telep és a 3000 négyzetméter alapterületű vetőmagtisztító Készítik a magágyakat, vetnek a Jászsági állami Gazdaságban — mellett mentünk el. Az újerdei kerület bejáratánál öles betűkkel olvasható: Tisza Antal Ifjúsági Építőtábor. Az 520 hektáros szőlő kampánymunkáinál jönnek segíteni majd a diákok — bizony kell is a segítség. Most viszont még csak a szőlő kötözését végzik a gazdaság dolgozói. — A sorok között a karók tetején neveket láthat, ez azt jelenti — magyarázta az igazgatóhelyettes —, hogy ott a gazdaság dolgozói vállaltak a sorban adódó minden munkát. így plusz keresethez juthatnak, nem beszélve arról, hogy ott rendben lesz a bornak való is. Ilyen formában úgy 60—70 hektárnyi területet adtunk ki. A jászkiséri, azaz az 1-es kerületben már befejezték a cukorrépa vetését, a 700 hektárra való kukoricát lassan öntik bele a vetőgépekbe, addig tart a talaj-előkészítés. kombinátorozás. A gépműhelyben a lucerna betakarítására készülődnek. A kaszálógépek alkatrészgondjai talán nem késleltetik a munkák megkezdését. A közelben a gazdaság takarmánykeverőjének gépei két műszakban ontják a jószágok ennivalóit. Az első műszak termelése a gazdaság saját állatainak jut, a második műszak pedig a községi takarmánybolt ellátására termel. Szükség van ott is a takarmányra, nagy az igény a kisüzemekben. F. T. ’ A kényszerpihenő jó alkalom a gép ápolására Itthon és olcsóbban Majoros Károly megbeszélése a MTESZ főtitkárával Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap a megyei pártszék- házbun fogadta Tóth Jánost, a. MTESZ főtitkárát. Eszme cseréjükön a MTESZ megyei tagegyesületeinek miunkájáról, az együttműködés bővítésének lehetőségeiről, továbbá a műszaki és agrárértelmiség helyzetéről, tevékenységéről és további feladatairól volt szó. A megbeszélésen részt vett : Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Hangyái Károly, a MTESZ Szolnok megyei elnöke. Lengyel vendég Térkövén Tegnap délután a túrkevei Aíész vendége volt Walde mar Kowalewski, a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. A vendéget a város párt-, állami és szövetkezeti vezetői fogadták és tájékoztatták Túrkeve életéről, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről, az áfész tevékenységéről. Ezután az MHSZ székházában lengyel—magyar barátsági est volt, amelyen Waldemar Kowalewski tartott előadást a lengyel—magyar történelmi kapcsolatokról, a Lengyel Népköztársaság békepolitikájáról. Ugyanott fotókiállítás is nyílt. Varsó képekben címmel. A nap programjához tartozott, hogy a vendég megtekintette a híres Finta Múzeumot. Statisztikai felmérés A Központi Statisztikái Hivatal megkezdte a fontosabb népgazdasági ágakhoz tartozó vállalatok gép- és berendezésállományának felmérését műszaki színvonal és életkor szempontjából. E hónap végéig a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalatok. szövetkezetek géppark- jainak adatait, értékét mérik lel, A kiállításról, amit április 11-én nyitottak meg Budapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat székházában „A magyar ipar már gyártja" jeligével — valószínű sokat fognak még beszélni ipari körökben. Nem annyira a konkrét tudnivalókról, hiszen a legfontosabb információkat (mintegy 50 vállalat, ipari szövetkezet, tsz-melléküzemág, kisiparos állított ki olyan importhelyettesítő kész- és lél- késztermékeket. illetve alkatrészeket. amelyek révén 2 milliárd forint értékű devizát lehet megtakarítani évenként), szokás szerint már közzétette a sajtó, a rádió, a televízió. A bemutatóteremben látott kerti traktorok, fúrógépek. gázégőfejek képe előbb- utóbb elmosódik az emlékezetünkben. Maradandó lesz viszont az élmény. Az tudniillik, hogy valami már mozdul. A közeljövőben talán már nem az a vállalat . lesz a jellemző, amelynek vezetője folyton-íolyvást azon sopánkodik, hogy meddig lehet húzni még a srófot? A legélelmesebbek ugyanis felismerték, hogy nem itt. hanem a világgazdaság különböző színterein szorítják azt a bizonyos csavart, s a bank, a minisztérium, vagyis a központi akarat csak ezeket a hatásokat közvetíti, amikor kénytelen-kelletlen valóban szigorít a sokat emlegetett szabályzókon. E szigorítások közé tartozik az a tavaly bevezetett intézkedés is. amelyet szoros importgazdálkodásnak neveztek el a közgazdászok. Ez nem más, mint annak a kényszerű tudomásul vétele, hogy nem lehet derűre-bo- t'úra importálni Nyugatról; devizakeretek vannak, s központi döntéssel kell meghatározni. hogy ki, mire kaphat behozatali engedélyt a különböző vállalatok közül. Az új útra lépni nem egyszerű. Hiszen aki importhelyettesítő termék. alkatrész, részegység stb. előállítására vállalkozik, annak — dr. Juhász Ádám ipari államtitkár szavaival élve — négy követelményt kell teljesítenie: 1. a hazai készítmény sem lehet rosszabb minőségű; 2. legyen az előállítása jövedelmező; 3. járuljon hozzá az ipar termék-, illetve termelési szerkezetének korszerűsítéséhez: 4. foglalja magában a gazdaságos export igényét és lehetőségét. Ennek a nem éppen kevés kívánalomnak tett eleget például a Veszprémi Mező- gazdasági Gépgyár és Szolgáltató Vállalat, amely még 1980-ban gyártási-együttműködési szerződést kötött a Soírelmo nevű francia céggel, a Robi nevű univerzális kerti kisgép előállítására. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat — amely harmadik az ország műanyagfelhasználói sorában — a gyantát korábban a tőkés piacról szerezte be. Ma már döntő többségben a Fűzfőn gyártott gyantából dolgoznak itt, amelyben lényegesen kisebb a tőkés importból származó anyag mennyisége. A Medicor a tiszaörsi Petőfi Té- esz melléküzemágával készíttet olyan orvosi műszereket, amelyeket korábban Svájcból importáltak. A Szolnok megyei üzemek összefogása segít csökkenteni a Jászberényi Aprítógépgyár importigényét is. A Mezőgép törökszentmiklósi öntödéjében készülő gömbgYafi- tos öntvényt az MHD tiszafüredi gyáregységében végzett hőkezelés után építik be a síktagos szénadagolóba. Napjainkban, amikor az alacsony hatékonyságú, köztük a veszteséges vállalatok gondiai annyira foglalkoztatják a munkás kollektívákat, közvéleményünket, érdemes eltűnődni azon. ki boldogul és hogyan boldogul? Mint ahogy az isasze- gi Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet is akkor vált az ország egyik legvirágzóbb kisüzemévé, amikor rájött: az NSZK-ból behozott kórházi tálcás étel- szállító kocsik rendkívül drágák. Ha itt készítjük — olcsóbban állítjuk elő. A már nyugdíjkorhatár felé közeledő isaszegi elnök, aki sok más érdekelt ipari vezetővel együtt ugyancsak részt vett a kiállításon, a derűjével, jövőt idéző ter- vezgetésével személyesen példázta, milyen lehet ott a vezetők és a munkahelyi kollektíva közérzete, ahol jó a piacérzékenység. Ahol — legyen bármilyen a bel- és külgazdasági környezet — felismerik, mit ésszerű és célszerű gyártani. Deviza helyett forintért; olcsóbban, mint idáig. M. L. Gazdaságok a gabona- és a húsprogramért Tartalékok az együttműködésben Küldöttközgytflós a Teszövnél A megyében gazdálkodó, csaknem 400 ezer hektár földterületet művelő 55 mezőgazdasági és az egy halászati tér melőszövetkezel több mint ötvenöt ezres tagságát képviselő küldöttek tegnap tanácskozást tartottak Szolnokon a III. számú vízügyi irodaházban. A Teszöv küldöttközgyűlésén részt vett és felszólalt Bálint Ferenc, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, és Zsohár András, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkárságvezetője is. A küldöttközgyűlésen résztvevők előterjesztéseket hallgattak illetve vitattak meg a megyei szövetség munkájáról, a küldöttközgyűlés két ■választott testületének, a nő bizottság és az. ellenőrző bizottság tevékenységéről, valamint a megye közös gazdaságainak 1982. évi gazdálkodásáról, 1983. évi terveiről, feladatairól. Az utóbbi témáról készült elnökségi jelentés szóbeli kiegészítésekor Benedek Fiilöp. a Teszöv titkára elmondta, hogy a téeszek termelésében továbbra is meghatározó a mezőgazdasági alaptevékenység, amely a tavalyi 13.22 milliárdos összes termelésből 10,4 milliárd forinttal részesedett. A gazdaságok a korábbinál nagyobb területről takarítottak be gabonanövényeket. összességében a szántóterület 60 százalékán 820 ezer tonna gabonát termel tek. Ez a termésmennyiség megközelítette a VI. ötéves terv végére előirányzottnak a 30 százalékát. Az 1982-ben, a jórészt aszálykárokból adódói növénytermesztési kieséseket a termelőszövetkezetek többsége az állattenyésztési ágazat termelésének növelésével igyekezett pótolni. A szarvasmarha ágazatban tervszerűen folytatták a fajtaátalakító keresztezéseket. A sertéstenyésztésben a kó- calétszám 8,6 százalékos gyarapítása mellett jelentősen növelték az egy kocára jutó szaporulatot, és az élőállatként exportált sertések aránya is magasabb volt tavaly mint az előző években. A termelésbővítés ütemének megfelelően áruértékesítését is jelentősen növelni tudta a főágazat: az előző évit négyezer tonnával meghaladó, azaz 64 és fél ezer •i'nna Vágóállatot értékesítettek tavaly a megye közös gazdaságai, ami a tervezettnél is 2,4 százalékkal több volt. Az idei tervek megvalósításánál — így fogalmazta meg azt határozatában a Teszöv tegnapi küldöttközgyűlése is — a közös gazdaságoknak továbbra is kiemelt gondot kell fordítaniuk a két fontos élelmiszertermelési célkitűzésből, a gabona- és a húsprogramból adódó feladatokra. Az üzemi tervekben előirányzottnál nagyobb mértékben kell növelni a kukorica vetésterületét, a sertés- a szarvasmarha- és a juhhús termelését. Sáját maguk termelte takarmányokkal olcsóbbá kell tenni az állattenyésztési késztermékek előállítását. Szorosabb. kölcsönös előnyökön alapuló -együttműködést kell kialakítaniuk a szövetkezeteknek egymással, a kistermelőkkel, a felvásárló és feldolgozó szervezetekkel. A jövedelmezőbb , gazdálkodást segítheti elő az is. ha az alaptevékenységen kívüli ágazatok üzemi szempontból és népgazdasági lag egyaránt indokolt fejlesztésekor elsősorban a saját földjeiben, állattenyésztési telepeiken előállított termékek továbbfel- dolgozását szorgalmazzák a megyei termelőszövetkezetei.
