Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 21 ( Kommen-1 tárunk I Szomszédolás, fenntartásokkal Mexikó és az Egyesült Államok kapcsolatára semmiképp sem jellemző a „felhőtlen" jelző. A rendkívül dinamikusan népesedő, ám gazdasági­lag kátyúba került Mexi­kó nem is olyan lég még dús ofejkincsétől Várt tartós fellendülést, „fekete aranyának” fő vásárlója, az USA viszont szerette volna kőolaj számláját csökkenteni. A közelmúlt vitáit — többek között — ez a né­zetkülönbség alapozta meg. Bonyolította a helyzetet, hogy Mexikó­ból évente 700—800 ezer illegális bevándorló érke­zik az északi szomszéd­hoz. E hatalmas tömeg komoly feszültséget okoz az USA munkaerőpiacán, s a közbiztonság alaku­lására is bizonyos nega­tív hatással van. Amikor most George Shultz amerikai külügy­miniszter — az USA ke­reskedelmi és pénzügy­minisztere kíséretében — két napot Mexikóvá­rosban tötötött, ezek a problémák előkelő he­lyen álltak eszmecseréik napirendjén. Igaz, a vi­lág, egyik leginkább el­adósodott országa — Mexikó külföldi tartozása meghaladja a 80 milliárd dollárt — fettételeket alig szabhatott az Egye­sült Államoknak. Az azonban bizonyos, hogy kitartott álláspontja mel­lett: továbbra sem nö­veli Olajszállításait, nem hajlandó rablógazdálko­dást folytatni az ameri­kaiak kedvéért. Ugyan­akkor szóba kerültek a kétoldalú gazdasági kap­csolatok más .szférái is. Közismert. shogy a mexi­kói nagyvállalatok tete­mes hányadában közvet­ve vagy közvetlenül ér­dekelt az amerikai tőke. így jó néven vennék, ha az Egyesült Államok üz­leti körei bőkezűbben bánnának mexikói beru­házásaikkal, s több mun­kaalkalmat teremtené­nek az országban. Má­sik, nem kevésbé kényes kérdés az amerikai hi­telek visszatérítése, a mexikói adósságállomány törlesztési határidejének meghosszabbítása. Amiben — a szűksza­vú közös közltemény ta­núsága szerint — vég­képp nem közeledett egymáshoz a két ország véleménye, az a közép­amerikai helyzet megíté­lése. Mexikó hagyomá­nyosan Washingtontól el­térő módon vélekedik Kuba szerepéről, nem fogadja el az Egyesült Államok értékelését a je­lenlegi válság kialakulá­sának okairól. Rossz szemmel nézik Mexikó­ból azt az amerikai tö­rekvést, hogy egyrészt vérbefojtsák a térség haladó rendszereit, más­részt Moszkva és Havan­na rovására írják a tár­sadalmi és gazdasági ere­detű feszültséget. A három amerikai mi­niszter tehát alighanem dolgavégezetlen távozott Mexikóból. Legföljebb abban sikerült egyetér­tésre jutni, hogy tovább­ra is igyekeznek közösen* íelllépni a közép-amerikai válsággóc felszámolásá­ért. Gyapay Dénes Sajtóértekezlet Budapesten Arafat bírálta a palesztinokkal szemben folytatott amerikai politikát Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke látogatásának befejezé­seként sajtóértekezleten ta­lálkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői­vel. Bevezetőben hangsúlyozta: látogatása alkalmával a rendkívül hasznos tárgyalá­sokon is igazolódott, hogy a baráti Magyarország elköte­lezetten kiállt és kiáll a pa­lesztin nép igazságos ügye mellett. Köszönetét fejezte ki a magyar- népnek, az or­szág vezetőinek, pártjának és kormányának mindazért a támogatásért, amelyet a so­kat szenvedett palesztin nép­nek nyújtanak. Hangsúlyoz­ta: e segítséget nem felejtik el, hiszen napiainkbaq. ami­kor súlyos politikai harcot vívnak, különösen szükségük van a baráti együttérzésre A PFSZ elnöke elmondta: gyümölcsöző és konstruktív megbeszéléseket folytattak a magyar vezetőkkel, s e tár­gyalások eredményei rendkí­vül pozitívak és fon'osak né­pe számára. Sy.ép .példáját mutatják annak a kitűnő kapcsolatnak, amely a két nép között kialakult. A tudósítók kérdései re vá­laszolva Jasszer Arafat az Arab Liga belügyeibe va­ló megengedhetetlen beavat­kozásnak nevezte ' Shultz amerikai külügyminiszter ál­lásfoglalását, amellyel a PFSZ képviseleti jogának felülbírálatára hívta fel az arab államokat. Emlékezte­tett. hogy az Arab Ligán kí­vül az ENSZ. az el nem kö­telezettek mozgalma, az Isz­lám Konferencia Szervezete a Afrikai Egységszervezet, a szocialista országok, s egyes nyugat-európai államok is a PFSZ-t ismerik el a palesz­tin nép képviselőjeként. Élesen bírálta az Egyesült Államokat a palesztinokkal szemben folytatott politiká­jáért. Mint mondta, „különös álláspont az amerikai kor­mányzaté. amellyel egy öt­milliós néptől megtagadja az önrendelkezés jogát, miköz­ben ugyanezt elismeri a Falkland szigetek 1800 lako­sánál”. Rámutatott: szembeötlő az ellentmondás, amely Wa­shingtonnak abban az igye­kezetében mutatkozik meg. hogy rávegye a PFSZ-t: ad­jon felhatalmazást Jordániá­nak a palesztinok képvisele­tére. „Ha nem a PFSZ-é a törvényesség. akkor miért kérnek tűlünk felhatalma­zást? Ha a miénk, akkor miért nem ismernek el minket?" — tette fel a kérdést. A félbeszakadt jordániai— palesztin tárgyalásokról szói­val thangoztatta, hogy azok nem a palesztin nép képvi­seletének kérdéséről zajlot­tak. „A két fél közötti nézet- különbség abban jelentke­zik, hogy mi közös politikai lépéseink kiindulópontjául az összarab egyetértéssel létrejött fezi béketervet fo­gadjuk el. ezt hagyta jóvá parlamentünk, a Palesztin Nemzeti Tanács. Jordánia pedig lehetséges platformnak tekinti a Reagan-tervet is” — mondta a PFSZ VB elnö­ke, s emlékeztetett a PNT állásfoglalására, amellyel a Reagan-tervet elutasította. Egyúttal leszögezte, hogy to­vábbra is kész a tárgyalások folytatására Husszein jordá­niai királlyal s igyekszik sikerre vinni a párbeszédet. Az arab politikai lépések platformjának meghatározá­sa a május elejére összehí­vott rendkívüli arab csúcs- konferencia -feladata >— mondotta, rámutatva, hogy a csúcsértekezlet mind a közel- keleti térség, mind a palesz­tin ellenállási mozgalom szempontjából különöskép­pen súlyos körülmények kö­zött ül össze. „Politikai tá­madással kell szembenéz­nünk. mint ahogy korábban katonaival álltunk szemben” — jelentette ki Arafat a pa­lesztin mozgalomra nehezedő diplomáciai nyomásra utal­va. Sikeresnek minősítette a közelmúltban más szocia­lista országokban tett láto­gatását, így Szófiában, Prá­gában lezajlott tárgyalásait, ezek mint mondta „jól tük­rözték a szocialista államok­kal, élükön a Szovjetunió­val fenntartott szoros kap­csolatainkat”. Jasszer Arafat üdvözölte a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének prágai nyilatkozatát, amelynek alá­írói kedvezően értékelték a fezi arab béketervet, s pozi­tívan közelítették meg a közel-keleti kérdéskört, ben­ne a palesztin problémát. Melyik utat választja Ausztria? — teszi föl a kérdést az AP amerikai hírügynökség. Képmontázsán balra Kreisky kancel­lár, jobbra Mock, a Néppárt vezetője látható a plakáton. Ausztriában vasárnap tartják a választásokat (Telcfotó — K S) FKP KB-ülés Elfogadták Georges Marchais beszámolóját Tegnap este véget ért az FKp Központi Bizottságának kétnapos ülésszaka, amelyen a Központi Bizottság a po­litikai és gazdasági helyzetet és a márciusi községtanácsi választások tanulságait vi­tatta meg. Pierre Juquin, a Politikai Bizottság tagja az ülés után közölte az újságírókkal, hogy a Központi Bizottság egy­hangúlag elfogadta Georges Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnap, nor- végíai látogatásának máso­dik napján találkozott Kaare Willoch kormányfővel és a kabinet több tagjával. Más­fél órás megbeszélésükön az ENSZ hatékonysága erősíté­sének kérdéséről és a közel- keleti helyzetről volt szó, ezen kívül áttekintették az afganisztáni és a latin-ame­rikai témakört is. Cuellar a megbeszélés után tartott táj tóértekezleten is­mertette a Libanonban ide­Marchais főtitkár beszámo­lóját. E beszámolóban Mar- chais részletesen elemezte a francia gazdasági helyzetet s rámutatott: a kommunis­ták egyetértenek azzal, hogy szigorú gazdaságpolitikát kell folytatni, de csak akkor fogadják el a kényszerű szi­gor politikáját, ha az lehető­vé teszi az 1981-ben kitűzött célok megvalósítását. iglenesen állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) megbízatásá­val kapcsolatos javaslatát. (Az UNIFIL-erőkben Norvé­gia is részt vesz.) A főtit­kár sfzerint az UNIFIL-erők júliusban lejáró mandátuma meghosszabbításának el­döntésénél a Biz.tonsági Ta­nács ne csupán a megbízatás meghosszabbításáról, hanem olyan biztosítékokról is dönt­sön, amelyek lehetővé te­szik az ENSZ-erőknek fel­adatuk biztonságos végre­hajtását. NDK párt- és állami küldöttség utazik Moszkvába Az SZKP KB. a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet mi­nisztertanács meghívására május elején hivatalos bará­ti látogatásra a Szovjetunió­ba utazik az NDK párt- és állami küldöttsége, Erich Ho. neckernek, a Német Szocia­lista Egységpárt KB főtitká­rának, az NDK Államtaná­csa elnökének vezetésével. Kohl júliusban látogat a Szovjetunióba Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja 1983. júliusának elején látogat a Szovjetunióba — jelentette be tegnapi bonni sajtóértekezletén Diether Stolze nyugatnémet kor­mányszóvivő. Helmut Kohl Jurij Andro- povnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége tagjának meghívására utazik Moszk­vába. A látogatás pontos idő­pontját a későbbiekben egyeztetik — közölte a bon­ni kormányszóvivő. Nicaragua Folytatódnak a karcok A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztérium szóvivője kedden bejelentette, hogy az elmúlt két nap alatt 52 so- mozista behatoló vesztette életét az ország északi ré­szében, és Matagalpa megye négy települése közeléből visszaszorították az ellenfor­radalmi csoportokat. Azösz- szecsapásokban a sandinista népi hadsereg nyolc katoná­ja esett el és kettő sebesült meg. Hz ENSZ főtitkára az UNIFIL- erőkről Mitterrand elnök fogadta Marjai Józsefet A hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Marjai József miniszterelnök-he­lyettest tegnap délután az Elysée-palotában fogadta Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke. A látogatás során eszmecserét folytattak a nemzetközi élét és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Meg­erősítették a magyar—fran­cia kapcsolatok széles körű erősítésére irányuló törekvé­süket, amely mindkét ország kormányának elhatározott szándéka. A beszélgetésen jelen volt dr. Bényi József, párizsi magyar nagykövet. A nap folyamán Marjai József találkozott Jacques Attalival, a köztársasági el­nök különleges tanácsadó­jával. A Minisztertanács el­nökhelyettese a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés és a pénzügyi kapcso­latok továbbfejlesztésének közös teendőiről Yvon Gat- tazzal, a Francia Munkálta­tók Országos Tanácsának elnökével, valamint Maré Vienot-val, ä Sociéte Générale vezérigazgatójával és a bank vezető munkatársaival, az érintett állami szervek kép­viselőinek bevonásával tár­gyalt. Föld körüli pályán a Szojuz T—8 (Folytatás az 1. oldalról) űrkomplexum várja. A Szal- jut ugyanis ez év márciusá­nak eleje óta a Kozmosz— 1443 jelzésű mesterséges holddal összekapcsolva ke­ring a Föld körül. A szput- nyik az űrhajósok számára szükséges felszerelést, mű­szereket, tudományos beren­dezéseket vitt magával. A Szojuz T—8 megérkezte s az összekapcsolás után így há­rom egységből álló űrkomp­lexum jön létre, amely a szovjet űrkutatás terveiben szereplő, különböző rendel­tetésű egységekből átló űrál­lomás prototípusának “tekint­hető. * * * Vlagyimir Georgijevics Tyitov alezredes, az űrhajó parancsnoka 1947-ben szüle­tett a csitai terület Szre- tyenszk vámosában. A cser- nyigovi felsőfokú katonai repülőiskola elvégzése után 1970-ben a légierőnél szol­gált pilótaoktatóként, ezt követően az egyik repülős- ezrednél volt rajparancsnok. Több repülőgéptípust ismer kiválóan, megszerezte az el­sőosztályú pilóta, és a har­madosztályú berepülőpilóta minősítést. Tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Az űrhajósegységnek 1976 óta tagja. Felkészülése során megismerkedett a Szojuz— T típusú űrhajó és a Szal- jut űrállomás berendezései­vel, működésükkel. Gennagyij Sztrekalov, a Szojuz T—8 fedélzeti mérnö­ke 1940-ben született a Moszkva melletti Mitiscsi- ben. Az űrhajósok egységé­nek 1973 óta tagja, s most jár másodszor a világűrben. Először Leonyid Kizimmel és Oleg Makarovval 1980. no­vember 27-én indult útnak a Szojuz T—3 űrhajó fedél­zetén a Szaljut—6 űrállomás­ra, ahol 1980. december 10-ig tartózkodtak. Az űrexpedí­ciónak kiemelkedő jelentősé­ge volt a további űrrepülé­sek szempontjából: ez volt az első eset, amikor a korsze­rűsített, három férőhelyes Szojuz T szállítóűrfiajó há­rom emberrel a fedélzetén indult útnak. Az új űrhajó kifejlesztésére éppen azért volt szükség, hogy az annak irányítására kiképzett, s ahhoz feltétlenül szükséges két emberen kívül egy har­madikat, a csupán repülési alapismeretekkel rendelkező kutatóűrhajóst is fel lehes­sen juttatni az állomásra. Alekszandr Szerebrov, az 1944-ben Moszkvában szüle­tett kutatóűrhajós szintén második alkalommal jár a világűrben. Először a múlt év augusztus 19-én indult út­nak Leonyid Popovval és Szvetlána Szavickajával a. Szojuz T—7 űrhajón a Szal­jut—7 űrállomásra, amelyen augusztus 27-ig tartózkodtak, Anatolij Berezovojjal és Va- lentyin Lebegyevvel, az alap­legénység tagjaival együtt. Szerebrov, akit fizikailag is az egyik legfelkészültebb szovjet űrhajósnak tartanak, meglehetősen hosszú úton ju­tott el az űrrepüléshez. El­ső jelentkezésekor éppen gyenge egészségi állapota miatt nem vették, fel az űr­hajósegységbe. Célját végül éveken át végzett kitartó munkával sikerült elérnie. A Szaljut—7 űrállomást egyébként nemcsak előző útjának emlékei alapján is­meri. 1976-ban, mint a mű­szaki tudományok kandidá­tusa egy tervezőiroda mun­katársa lett. Részt vett több űrtechnikai eszköz tervezé­sében és kipróbálásában is. A Szaljut—7-nek az előző űr­állomáséhoz viszonyítva jó­val korszerűbb szigetelési rendszere is részben az ő munkájának eredménye. amerikai képviselőház Vita Reagan legújabb MX-tervéröl A szenátus külügyi bizott­sága után tegnap a képvise­lőház külügyi bizottsága is megtagadta Reagan elnöktől a Salvadort katonai segély 50 millió dollárral való eme­lését. Érintetlenül hagyta a testület a kormánynak egy másik, 60 milliós segélyké­relmét, mivel ezt a pénzt más országok segélyprog­ramjából adják át Salvador­nak. A szenátus illetékes bi­zottságaiban tegnap megkez­dődött a vita Reagan elnök legújabb MX-tervéröl. Rea­gan elfogadta a 100 új in­terkontinentális rakéta azon­nali telepítéséről és az új „Midgetman” típus kifejlesz­téséről szóló javaslatot. A képviseiőházban ugyan­csak tegnap megkezdődött a nukleáris fegyverek befa­gyasztásával foglalkozó vita újabb, előreláthatólag utolsó szakasza. A ház demokrata­párti és republikánus képvi­selőcsoportjai között szüle­tett szóbeli megállapodás ér­telmében a vitát csütörtök estig be kell fejezni. Ez a megállapodás ellentétes egy korábbi határozattal, amely viszont a javaslathoz korlát­lan mennyiségű módosító in­dítványt engedélyez, a „Fre- eze” ellenzői eddig több mint ötven módosító indítványt terjesztettek elő azzal a cél­lal, hogy szövegváltoztatá­sokkal elvegyék a határozat kormányellenes élét, Ezek közül eddig csak négyet si­került szavazásra bocsátani, s minden szavazás a befa­gyasztás híveinek győzelmé­vel végződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom